Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-12 / 158. szám
10 Dtinántuli Napló Külföld 1995. június 12., hétfő Karadzsics, a túszszedő Egykor Szarajevó egyik legtekintélyesebb polgára volt. Orvosként dolgozott, szakterülete a depresszió és a neurózis ... Ma ő okozza ezeket a betegségeket, s nevével gyermekeket riogatnak a Balkánon. Akiről szó van: dr. Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek fanatikus vezéralakja. Méretre szabott öltönyökben jár, szereti a drága konyakokat, s nem titkolja, nagy művésznek tartja magát: szabadidejében verseket ír (öt kötete jelent meg) és szerb népdalokat játszik hegedűn. 1990-ben alapította meg szerb nacionalista pártját, Nagy-Szerbia megteremtésének programjával. Ő ma 1,3 millió boszniai szerb vezére, s Bosznia-Hercegovina lakossága 34 százalékának a nevében az ország háromnegyedét uralja. Pale városából kormányoz a gyűlölet jegyében: a boszniai háború - amiért korántsem csak ő a felelős - már legalább 250 ezer halottat követelt. A mai napig 42 tűzszüneti egyezmény megszegése kötődik a nevéhez. A minap érvénytelennek minősítette az ENSZ Boszniára hozott minden eddigi határozatát. Karadzsics a napokban újabb barbár tettre ragadtatta magát. ENSZ békefenntartó katonákat- briteket, franciákat, oroszokat- ejtett túszul és élőfalként használja őket a NATO légitámadások kivédésére. Hasonló embertelenségeket a II. világháborúban a hitleri Németország hadvezetése követett el, amikor politikai foglyokból, zsidókból, cigányokból létrehozott „élő falakat” stratégiai fontosságú katonai létesítményekbe telepítettek. Az irakiak a legutóbbi Öböl-háborúban hadifoglyokat helyeztek el olyan pontokon, ahol amerikai bombázásoktól tartottak. Karadzsics ezzel a cselekedetével - a II. világháború után összeült nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék ítélete szerint háborús bűncselekményt követ el. Vajon érvényes jogi útmutatásnak tekinti-e ezt az ítéletet a Hágai Nemzetközi Bíróság, amely a balkáni vérengzések ügyében a vádlottak padjára ültetheti a bűnösöket. Kelet és Nyugat közös gondjai Európa öreg állampolgárai Az Európa Tanács 34 országának miniszterei gyűltek ösz- sze a portugál fővárosban, hogy megvizsgálják az Európai Unióban és a volt keleti blokk országaiban egyaránt jelentkező problémát: az idős lakosság arányának növekedését, s az öregek gondozásának ebből következő fokozódó anyagi terheit. A XX. század a várható élettartam látványos növekedését hozta: Francia-, Spanyol-, Olasz- és Svédországban jelenleg 75 és 80 év között, a balti államokban, Lengyel- és Oroszországban 65 és 75 év között van a születéskor várható átlagos élettartam. (Magyarországon az 1991-es adatok szerint a férfiaké 65, a nőké 73,8 év.) Európa szerte csökken a lakosságon belül a fiatalok, és nő az idősek aránya. Míg pl. Argentínában és Brazíliában, ahol a várható élettartam az óvilágihoz hasonlóan magas (71 illetve 65 év), a lakosság harmada 14 éven aluli, Európában az ilyen korú gyermekek aránya a lakosság egyötödénél is kevesebb. Az AFP által közölt adatok szerint 2000-ben öregebb lesz 65 évesnél Németország lakosságának 17 százaléka és a francia, belga, bolgár, magyar, görög, olasz lakosság mintegy 15 százaléka. Az élettartam e növekedésének egyik következménye az öregségi nyugdíjak folyósításának hosszabb időtartama, az időskorban sűrűbben jelentkező egészségügyi kiadások növekedése és egy újonan jelentkezett társadalmi szükséglet: az egészségügyi intézményektől való függőség kezelése. Az életkor előrehaladtával a gondozás egyre inkább szakfeladattá válik, mennyiségileg és minőségileg egyre kevésbé várható el a (gyakran távol lakó, munkába járó) hozzátartozóktól. Ez a jelenség munkahelyteremtő erő is egyben, azonban ennek a finanszírozási kérdései még kidolgozatlanok. A Hubble űrteleszkóp 1994 március 26 és 29 között készített felvétele, - amelyet most, június 6-án tett közzé a NASA, gázsugarakat mutat, amelyek 1000 milliárd mérföldeket ívelnek át az űrben hipersebességgel - egy csillag születése. A felső kép: a sugárkorona több, mint egy fényév. Balra lent: gázcsomók. Alul jobbra: nyílhegystruktúra, amely akkor jön létre, amikor egy nagysebességű anyag egy alacsonyabb sebességűvel találkozik. Külföldi tőke Romániában Május végén 45 647 külföldi befektetőt és 40 076 külföldi tőkerészesedéssel működő társaságot tartottak nyilván a Román Fejlesztési Ügynökségnél, az országban befektetett külföldi tőke összege pedig 1343 millió dollár volt. A év eleje óta 2316 társaság létesült külföldi tőkével, csaknem 197 millió dollárnyi befektetéssel. A külföldi befektetők között Dél-Korea áll az első helyen (a Daewo cégnek a román autógyártásba eszközölt befektetésével) 155 millió dollárral, majd az Egyesült Államok 123 millió, Németország 118 millió, Olaszország 115 millió és Franciaország 108 millió dollárral. Roncsautók Németországban a Ford márkakereskedői azoknak is kifizetik a „roncsautó” beszolgáltatása után járó jutalmat, akik használt, de aránylag újabb autóra cserélik le kiöregedett matuzsálemüket. Azok a vevők, akik bezúzásra beadják legalább 10 éves autójukat és 5 évesnél nem régebbi használtat vásárolnak helyette, 2 ezer márkáig teijedő engedményt kapnak az autó árából. Feltétel az is, hogy a beadott „roncsautó” legalább 6 hónapja az eladó nevén legyen. A beszolgáltatott gépkocsikat a Ford-cég környezetkímélő módon semmisíti meg. A németországi autógyárak közül elsőként egy évvel ezelőtt a Ford vezette be azt a gyakorlatot, hogy 3 ezer márkáig terjedő roncsautóprémiumot ad 10 évesnél idősebb autót beszolgáltató, s vadonatúj gépkocsit vásárló vevőinek. Ä cég adatai szerint eddig 60 ezer vevő élt a lehetőséggel. Műtét a magzaton Francia nyitás Atombomba-kísériet helyett lézer Egy csillag születése A francia kormány úgy döntött, hogy megépíti azt az óriás lézert, amely 60 méter magas és területe akkora, mint két fut- ballpálya. Mire való ez? Segítségével szimulálni lehet a felrobbantott hidrogénbombában végbemenő folyamatokat, s ezzel feleslegessé válnak az atomfegyverek korszerűsítéséhez szükséges kísérletek! Az óriás gépezet, amelyet Bordeauxtól 30 kilométerre, egy katonai kutatóközpontban építenek fel, a tükrök valóságos labirintusa. 240 lézerágyú fényét egyetlen golyóformájú kísérleti kamrában összpontosítja. Ebben a kamrában a pillanat tört része alatt összetömöntik a parányi, mélyhűtött, deutériumból és titánból álló tablettát. A 100 millió fokra felhe- vülő tablettában 400 millió fok elérése esetén magfúzióra kerül sor. Az még kérdéses, hogy a Jacques Chirac új kormánya bevárja-e a lézer felépítését, vagy elfogadja a tábornokok véleményét, akik még a technikai szupercsoda munkába lépése előtt szeretnék modernizálni a francia atomerőt. Ez az arzenál jelenleg 18 szárazföldi rakétára szerelt 115 töltetből, valamint abból a 385 robbanótöltetből áll, amellyel a francia tengeralattjárók interkontinentális rakétáit látták el. Teknős miatt áll az építkezés Egy kihalástól fenyegetett apró teknőcfajta miatt leállítottak egy óriásépítkezést az ausztráliai Perth-ben. Az építkezési munkálatok mindaddig szünetelnek, amíg teljes bizonyossággal ki nem derül, hogy a ritka mocsári teknős az építkezés területén előfordul-e vagy sem. A mindössze 15,5 centiméteres mocsári teknősfajta példányai mintegy fél kilogrammot nyomnak. Ebből a fajtából a környezetvédők szerint világszerte csupán 45 él természetes körülmények között. A Hubble űrteleszkóp fényképeket készített egy csillag születéséről. Ezek a fényképek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a csillagászok betekintést nyerjenek a bolygók keletkezésének folyamatába. Ä NASA, az amerikai űrkutatási és űrhajózási hivatal egyik tudományos munkatársa, Chris Burrows elmondta a Reuter brit hírügynökség munkatársának: „Ez az első eset, hogy végig nézhettük egy csillag születését.” Hozzáfűzte, ennek segítségével a tudósok jobban megérthetik, hogyan alakultak ki a Nap és bolygói. A NASA munkatársai beszámoltak arról, hogy a fényképek bizonyítékot szolgáltatnak arról, hogy mi történt a Naprendszerben, amikor a Nap megszületett 4,5 milliárd évvel ezelőtt. A csillagászok most már egyértelműen azt hiszik, hogy a Föld és más bolygók az űrbéli gázok és porok összesű- rűsödéséből keletkeztek. „A Hubble fényképei a csillagászati kutatás teljesen új útjait nyitják meg, és véget vetnek évtizedes bizonytalanságoknak” - jelentette ki Jeff Hester, az arizonai egyetem professzora. - „Ezután olyan közelről vizsgálhatunk meg egy csillagot, hogy születésének sok részlete világossá válik számunkra.” A Hét Nagy a Zöld Varangyban Jean Chrétien kanadai miniszterelnök azt szeretné, ha a legfejlettebb ipari országokat tömörítő Hetek Csoportja (G-7) küszöbön álló csúcstalálkozója külsőségekben visszafogott, költségkihatásokban szerény, ám eredményeit tekintve emlékezetes lenne: egyszóval olyan értekezletet képzelt a világ hét legbefolyásosabb vezetője számára, amely inkább szorgalmas munkával telik el, nem pedig roskadásig megrakott vacsoraasztal melletti tereferével. Ami a nyugodt légkört, barátságos hétköznapiságot és csöndes szerénységet illeti, a heteket vendégül látó kanadai város, Halifax tökéletesen beleillik a képbe. A G-7 évente megrendezésre kerülő csúcsértekezleteinek húsz éves történetében talán még nem találkoztak ilyen bájosan vidékies településen a „hatalmasok”, mint június tizenötödike és tizenhe- tedike között. A Nova Scotia tartományban, az Atlanti-óceán partján fekvő alig több, mint százezer lakosú városkát Edward Cornwallis alapította 1740-ben. A hangulatos belváros öreg tanácsháza viktoriánus stílusú épület, a tartományi törvényhozás székháza pedig György-ko- rabeli védjegyekkel büszkélkedhet. (Charles Dickens egyszer az mondta rá, hogy akár kiköpött mása is lehetne a brit parlamentnek, ha valaki a másik végén nézne bele a teleszkópba.) A hetek azonban legfeljebb csak gyönyörködhetnek benne, mert „valósághű” környezetben, egy hétemeletes irodaépület negyedik emeletén fognak összeülni, hogy meghányják- vessék a világ dolgait. Nem úgy, mint tavaly Nápolyban, ahol a királyi palotában tanácskoztak, és egy X. századbeli erődben költötték el vacsorájukat. Persze, csodálatos panorámában itt is lesz részük : a festőién szép kikötő ott fog előttük tündökölni, de a belváros régi házai és a szomszédos tengeri múzeum is lenyűgöző látványt nyújtanak. Mármint ha észak felé tekintenek ki a körablakon a fennkölt vendégek ... Délről viszont egy betonozatlan parkoló, düledező félben lévő erőmű, a kikötőn túl távolból is ronda vegyigyár és két ormótlan olajtartály meredezik majd feléjük. Egyébiránt magát a tanácskozásnak otthont adó irodaépületet stílszerűen Zöld Varangynak becézik a helybeliek. Olyan is. A kanadai szövetségi kormány kezdetben azzal a gondolattal játszadozott, hogy a kikötőben, egy bérelt luxushajó fedélzetén helyezi el a küldöttségeket. Ám a terv végül is az alaposabb helyszíni szemle után végképp zátonyra futott. Kiderült ugyanis, hogy a közelben vezet a szorosba az a csatorna, amely naponta százmillió liter szennyvizet okád a kikötő vizébe. A tartományi és városi vezetők egy ideig szívszorongva reménykedtek benne, hogy a csúcstalálkozó remek alkalmat teremt a kikötő megtisztítására és a csatorna átépítésére, ám a százmillió dollárra becsült költségek mindennél nyomosabb oknak bizonyultak Ottawa szemében. Márpedig Ottawa nem akar többet költeni a halifaxi csúcsra, mint amennyit hét évvel ezelőtt a torontóira: azaz tizenötmillió dollárt. (Nápoly potom harmincötmillió dollárjába került az olaszoknak.) Vajon ki lehet hozni az összejövetelt ennyi pénzből? Nos, a kanadai kormány arra kérte a partnerországokat, hogy a megszokotthoz képest jóval kisebb küldöttséggel érkezzenek. Ennek ellenére kérdéses, vajon a halifaxiak képesek lesznek-e elhelyezni az összes vendéget. Azzal számoltak, hogy ha a résztvevők száma nem haladja meg a négyezret (általában csupán az újságírók serege népesebb szokott lenni), akkor huszonöt kilométeres sugarú körzetben mindenkit kényelmesen el tudnak szállásolni. Ha ezerrel többen száll- ják meg a várost, akkor már hetvenöt kilométerre tolják ki a körzethatárt... A vendégszerető halifaxiak a maguk részéről persze mindent megtettek, hogy aki csak odautazik, jól érezze magát. Hete- ken-hónapokon át csinosították a városukat: új forgalmi lámpákat szereltek fel, eltüntették az úttestek hepehupáit, fákat ültettek a parkokba, újradíszítették a kirakatokat. Rajtuk aztán igazán nem múlhat a csúcstalálkozó sikere. Rácz Péter Ausztrál orvosok még meg nem született borjakon kísérletezve, olyan sebészeti technikát fejlesztettek ki, amely véleményük szerint hamarosan embereknél is kiküszöbölhet néhány öröklött betegséget. A beültetett magzati sejtek „kijavíthatnak” olyan rendellenességeket, amelyeket ma csak sok kockázattal járó csontvelő-átültetéssel tudnak kezeim. Az új technika bebizonyította, hogy csontvelő szöveteket a terhesség korai időszakában át lehet ültetni anélkül, hogy a szervezet kilökné azokat. Elfújta a szél... Nem mindennapi fogócskának volt tanúja a minap Kuvaitvá- ros egyik forgalmas utcája. Egy férfi zsebéből véletlenül kihullott az egész havi fizetése, ami még nem okozott volna különösebb fennakadást, ha nem fúj éppen erős szél, és az utca járókelői nem kezdenek elsöprő hajszába a bankjegyekért. Tucatnyian vetették magukat a levegőben szálldosó dinárok után, és a pénzfogócska miatt három autó ütközött össze, hogy elkerüljék a gyalogosgázolást. A helyi sajtó arról nem számolt be, hogy hány sérültje volt a pénz utáni hajszának, de a keletkezett kár feltehetően nagyobb, mint a fizetés, amelyet elfújt a szél. Trigámia Második nejével kötött házasságának első évfordulóján állt ismét anyakönyvvezető elé harmadik nejével egy 33 éves amerikai férfi. A bökkenő csak az, hogy a vőlegény elfelejtett elválni másik két feleségétől. Az amerikai Illinois állambeli Lincoln rendőrsége vetett véget Billy J. Hamson házasságkötés-sorozatának, mivel második oldalbordája feljelentette csa- podár férjét „trigámiáért”. I t r
