Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-12 / 158. szám

1995. június 12., hétfő Gazdaság Dünántúli Napló 9 Baranya és Távol-Kelet A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tagozataként, önálló jogkörökkel felruházva jött létre Pécsett a Távol-Keleti Klub. Az új szervezet meghívá­sára érkezett a baranyai megye- székhelyre Jerry Sun, a CETRA Tajvani Kereskedelmi Kirendeltségének vezetője. A távol-keleti vendég meg­ismerkedett a kamara vezetői­vel, majd üzletemberekkel ta­lálkozott. Jerry Sun érdeklődé­sét nagyon felkeltették a bara­nyai befektetési lehetőségek. Különös figyelemmel fordult a város és a Bányavagyon-hasz- nosító Rt. együttműködésében tervezett pécsi ipari park felé, ugyanakkor fokozottan érdek­lődött az értékesítésre szánt Hantarex üzemek iránt is. K. E. Agyagtanulmány 1100 méter mélyen. A nagy radioaktivitású atomerőművi hulla­dék végleges elhelyezésére kiszemelt bodai aleurolit kőzetben végzett próbafúrást tekintet­ték meg a Pécsett e témában tartott tudományos konferencia résztvevői. fotó: kálmándy A PHARE II. a kisvállalkozásokat támogatja Hitel baranyai cégeknek A magyar gazdaság egészére jellemző forrás-felhasználás jellemzi a kis- és középvállal­kozások részére kedvezmé­nyesen nyújtott, úgynevezett PHARE II. hitel igénybevéte­lét. A beruházási kölcsön fel­vételére jelentkező cégek szinte kivétel nélkül a szolgál­tató és kereskedelmi vállalko­zások közül kerültek ki. A Takarékbank Pécsi Fiókja pályázat útján nyerte el ezt a hi­telnyújtási lehetőséget Baranya egész területére. Heilmann At­tila, a bank munkatársa szerint mintegy egy évig bőséges for­rás áll rendelkezésükre, tapasz­talatuk szerint a vállalkozók igen jelentős része még nem ismeri a kedvezményes hitelle­hetőség feltételeit. A kölcsönt beruházásra ad­ják, belőle gépeket, ingatlano­kat lehet vásárolni, bizonyos mértékig a forgóeszközigény is finanszírozható ilyen módon. Az egy vállalkozásnak nyújtott maximális összeg 10 millió fo­rint lehet, a fejlesztés értékének 15 százalékáig saját erőt kell biztosítani. A kért fedezet mér­téke általában 150 százalék. A hitel kamata évi 29,5 százalék, futamideje 2-7 év, legfeljebb 2 esztendő türelmi idővel. A hitel nem használható fel spekulációs célokra. Csak olyan cégek kaphatják meg, amelyeknél a foglalkoztatottak száma 60 fő alatt van. Az elbí­rálásnál kizáró ok, ha az igénylő vállalkozás nem bara­nyai. B. G. Az ideális üzletember Mit tegyek, hogy a partne­reim megbízható, korrekt üzletembernek lássanak? - ezt a kérdést manapság sok „botcsinálta”, kényszer­szülte vállalkozó tehetné fel önmagának, hiszen legtöb­ben a munkanélküliség he­lyett választották az „üzlet­emberek” nem mindig Mer­cedesszel és mobil telefon­nal honorált nehéz kenyerét. Dr. András Vera pszicho­lógus a Gazdasági Kamará­ban tartott előadása ugyan­erre a kérdésre a következő választ adta:- A jó üzletember első­sorban tetteivel igazolja szavainak megbízhatóságát. Fontos az önismeret, saját erővonalainak, korlátainak feltérképezése. Az arculat kialakításánál érdemes gon­dot fordítani nemcsak a megjelenésre, az öltözkö­désre, a mozgás- és beszéd­kultúrára, hanem a kommu­nikációs készségek fejlesz­tésére is. Az üzletembernek - a színészhez hasonlóan - ügyelnie kell arra, hogy gondolatait hatásosan és lo­gikusan fejtse ki. A vállal­kozó önmaga választotta életformája állandó megmé­rettetéssel jár és a teljes személyiségét igénybe ve­szi. Az ideális üzletember­nek törekednie kell arra, hogy esetleges „hatalmával” megfelelően éljen. Ameny- nyiben beosztottakkal dol­gozik, akkor válik igazán jó, hatékony vezetővé, ha olyan különleges személyi kvali­tásokkal, vonzó tulajdonsá­gokkal rendelkezik, ame­lyekkel az általa irányított munkatársak is azonosulni tudnak. N. Zs. A tankönyvek, a Világbank és a nulla bázisú tervezés Az átalány nem visz előre Az „átlagos” megtakarítás olykor pazarlást jelent Ha a költségvetési kiadások mérsékléséről, az állami intézmé­nyek létszámcsökkentéséről beszélnek és írnak, egységes száza­lékos kulcsokat emlegetnek, leggyakrabban a 15 százalékot. Azt hihetnénk, hogy itt egy át­lagszám fejezi ki azt a megtaka­rítási hányadot, ami az egyes in­tézményeknél nagyon is külön­böző lehet. Hol jóval nagyobb annál, hol pedig kisebb, esetleg nulla, attól függően, mennyire pazarlóan illetve mennyire taka­rékosan bántak az erőforrások­kal korábban az egyes hivata­lokban, kórházakban, iskolák­ban. Sőt, azt is el tudom kép­zelni, nemcsak nulla lehet a megtakarítás, hanem akad olyan intézmény is, amelyre az állam egyáltalán nem kíván költeni. Akár azért, mert fölös­legesnek ítéli, akár azért, mert szerinte nem közpénzből kell fenntartani. Amikor azonban például arról értesülünk, hogy az egyetemeken megközelítően azonos, s az át­laggal csaknem egyező a pénz- és létszámcsökkentés mértéke, az ember gyanút fog. Mert az efféle átalányszerű csökkentés nem­hogy nem javítja, hanem meg­őrzi, folytatja mindazokat a szer­kezed, azaz aránybeli torzuláso­kat, amelyek korábban keletkez­tek. Abban talán egyetértenek a döntéshozók, hogy az emberi erőforrások, a szellemi tőke sze­repe meghatározó a jövő alakí­tása szempontjából. Csak úgy teremthetünk jó­módú országot, ha kiváló minő­ségű munkával, tetemes kutatási és fejlesztési erőfeszítést tartal­mazó, takarékosan használható termékeket állítunk elő, vagy erre irányuló szolgáltatásokat alakí­tunk ki. Ehhez pedig oktatni és képezni kell az embereket, ráadá­sul elég sűrű időközökben to­vábbképezni, átképezni is. Ha tehát Magyarország eddig is keveset költött nemzetközi összehasonlításban az oktatásra, akkor feltehetően másutt kellene többet megtakarítani, itt pedig semmit. Sőt, esetleg az oktatás bizonyos területeire kellene - máshonnan elvett pénzeket - át­irányítani. A megközelítésnek tankönyvi példája is akad, megvan a kiala­kult gyakorlata, technikája. Úgy hívják, hogy nulla bázisú terve­zés. Ennek során nem az dönti el, hogy egy-egy terület az inflációs rátánál többet vagy kevesebbet, esetleg semmivel sem többet kap-e, hanem minden intéz­ménynek, munkakörnek két­ségbe vonják a létjogosultságát, s azt igazolva, s annak reális mér­tékét megállapítva lehet csak erő­forrásokhoz jutni, nem pedig au­tomatikusan a múltnál valamivel többhöz vagy kevesebbhez. Tankönyv! - legyintenek so­kan, jóllehet a jó tankönyv a gyakorlatból születik, s annak is szól. A nulla bázisú tervezés sem állt és áll meg a tankönyv­nél. Ezzel az eljárással csökken­tette radikálisan a Világbank költségeit egyik elnöke, Co- nable, s ezzel az eljárással fo­lyik a Magyar Hitelbank bizo­nyos területeinek felülvizsgá­lata. Egy biztos: ez sem jár több konfliktussal, mint a hagyomá­nyos módszer, viszont annál sokkal hatékonyabb. Bácskai Tamás Közgazdász-vándorgyűlés A 101 évvel ezelőtt alapított Magyar Közgazdasági Társa­ság június 14—16. között Mis­kolcon tartja idei vándorgyűlé­sét. A közgazdászok kétségte­lenül legrangosabb rendezvé­nyének témája a gazdasági sta­bilizáció és társadalmi környe­zete. A szervezők arra töreked­tek, hogy ne csak a szakma szűkén vett időszerű kérdéseit vitassák meg, hanem azt is, ho­gyan érzi magát, miképpen rea­gál az elhatározott és a még csak tervbe vett intézkedésekre a társadalom. Többek között Komái János akadémikus és Szabó György népjóléti miniszter is arra ka­pott felkérést, hogy előadásaik­ban térjenek ki a jóléti rendsze­rek szükséges reformjaira. A rendezvény főszereplője feltehetően Bokros Lajos pénz­ügyminiszter lesz, akinek tu­lajdonképpen itt kell elfogad­tatnia programját a szakma képviselőivel. Nevezetes cso­magtervének megvalósítása vi­tathatatlanul attól is függ, mennyire állnak mögé a köz­gazdászok. Másrészt pedig ek­kor telik le miniszterségének első 100 napja, ami jó alkalom arra, hogy mérleget készítse­nek a kezdetről. „Önállóságra” ítélt fiatal orvosok fohászai Drága a rendelő, drága a fog A Fiatal Fogorvosok Ma­gyarországi Egyesülete ta­valy alakult. A szervezet, amely a Young Dentists Worldwide nemzetközi in­tézménynek is tagja, a hét végén tartotta III. országos találkozóját Monoron. Az egyesület elnökétől, dr. Bőgi Katalintól kérdeztük: a megváltozott gazdasági és egészségügyi viszonyok kö­zött milyenek ma egy fiatal fogorvos szakmai lehetőségei Magyarországon? Nehéz - summázta a hely­zetüket az elnök. A mostani tanácskozás egyik fő témája például az volt, egyáltalán hogyan és főképpen hol ké­szülhetnek fel a szakvizsgá­jukra. Az eddigi gyakorlat ugyanis az volt, hogy az egye­tem után két esztendőt kellett eltölteni valamelyik SZTK- rendelőben, s utána lehetett szakvizsgázni. A privatizá­cióval azonban a helyzet megváltozott, és a magáncé­gek, illetve az azokban dol­gozó orvosok közül csupán néhány kapta meg a Szakmai Kollégiumtól a szakvizsgára való felkészítés jogát. A gazdasági nehézségekről dr. Bőgi Katalin elmondta: egy fiatal fogorvos csak akkor tud önálló rendelőt nyitni, ha gazdag szülők, rokonok áll­nak a háta mögött. A fogor­vosi berendezések, műszerek és anyagok méregdrágák, a hitelfeltételek rosszak, sokat és gyorsan kell törleszteni. Mindezek miatt drága a fo­gászati kezelés, az ár akár tíz­szerese is lehet egy hasonló módon és berendezéssel mű­ködő nyugati rendelőének. Ezt viszont ki tudja megfizetni? Jó lenne, ha a fogorvosok, és fő­képp a fiatal fogorvosok szá­mára valaki olyan hitelrend­szert dolgozna ki, ami lehetővé tenné működésüket. A fogászat biztos üzlet - fogalmazott dr. Bőgi Katalin -, csak az indulás nehéz, ahhoz kellene némi len­dületet kapnunk. A hitel vissza­fizetésének már nem lenne nagy kockázata. Előfordulhat az is, hogy töb­ben összeállnak és közös vál­lalkozásba kezdenek, de a jelen­legi gyakorlat szerint inkább pénzügyi befektetők nyitnak rendelőt, s ők alkalmazzák a fogorvosokat. A vasárnapi közgyűlésükön bejelentették, az egyesület a jövő­ben karitatív munkát is szívesen vállal: a hátrányos helyzetű gyer­mekek fogait kívánják szűrni, rendbe tenni, s megmenteni a még menthetőt. ő. K. Vállalkozók találkozója Kárpát-medencei vállalko­zók találkoztak Gödöllőn, hogy feltérképezzék, milyen területeken adódik együtt­működési lehetőség a ma­gyarországi, az erdélyi, a vajdasági, a kárpátaljai és a csallóközi üzletemberek kö­zött. Elsősorban a fa- és fém- megmunkálásban, az idegen- forgalom fejlesztésében és az élelmiszeriparban kínálnának kedvező üzleti lehetőségeket egymásnak. Fejleszt a komlói CARBOKER Kft. Újra benépesedhet a felszámolt Carbon Rt. Több sikertelen értékesítési kí­sérlet után új gazdára talált a felszámolás alatt álló komlói Carbon Rt. cipőüzeme. A fel­számolást irányító Kossuth Holding az ugyancsak komlói CARBOKER Kft-nek kész­pénzért adta el az alig több mint 10 éve épült ingatlant. A vásárlásról és az új épülettel kapcsolatos elképzelésekről dr. Varga Sándor, az új tulaj­donos társaság ügyvezető igazgatója tájékoztatta lapun­kat.-Cégünk faipari tevékeny­ségének fejlesztésére tekinté­lyes összegű támogatást nyer­tünk pályázaton. A beruházás megvalósításának vizsgálata közben merült fel az ötlet, hogy a bővítéshez nem kell fel­tétlenül új telephelyet építeni, ha találunk megfelelő megvá­sárolható! környezetünkben, így kerültek a képbe a Carbon Rt. értékesítésre szánt ingatla­nai. Az elsőként megtekintett asztalos üzem nem felelt meg számunkra, ám a cipős részleg megfelelően hasznosítható el­képzeléseinkben. Terveink szerint kereskedelmi profilun­kat költöztetjük át a kedvezőbb helyet is jelentő üzemépület földszintjére, míg a faipari te­vékenységünket az így felsza­baduló régi telephelyünkön bővítjük. A költözést még eb­ben az esztendőben tervezzük, csakúgy, mint a faipari fejlesz­tések első ütemének megindí­egykori cipő üzeme tását. Ez utóbbi 40 új dolgozó foglalkoztatását teszi lehetővé cégünk számára. A frissen megvásárolt épüle­tet teljes kereskedelmi részle­gének áttelepítésével sem tudja megtölteni a CARBOKER. A fennmaradó rész hasznosítá­sára két elképzelés is megfo­galmazódott. Az első szerint a mintegy 1000 négyzetméteres, infrastruktúrával jól ellátott csarnokot kiadják bérbe vala­milyen termelő tevékenységet folytató cég számára. Egy má­sik gondolat alapján a cég több komlói és pécsi kereskedő vál­lalkozóval összefogva széles kínálatú kereskedő szolgáltató házat alakíthatna ki az egykori Carbon üzemben. A város számára mindkét változat hozhat hasznos válto­zásokat, hiszen a termelő tevé­kenység meghonosítása új munkahelyeket, a kereskedő­ház kialakítása pedig maga­sabb szintű ellátást eredmé­nyezhet. Mivel a komlói ön- kormányzatnak is voltak ko­rábban e profilba illő elképze­lései, együttműködési céllal a beruházó társaság a városirá­nyító testülettel is felveszi a kapcsolatot. A CARBOKER-nél jelenleg 120 ember dolgozik, és ezzel Komlón már nagy foglalkozta­tónak számít a cég. A tervezett fejlesztések mind az ipari ke­reskedelmi funkcióban, mind pedig a faipari tevékenység - főként bútorléceket és parkett­frízeket készítenek exportra - bővülésében további munkahe­lyek létesítését eredményezhe­tik. Kaszás E. A CARBOKER-nél jelenleg 120 ember dolgozik fotó: löffler ,1 7 1 I i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents