Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-10 / 156. szám
1995. június 10., szombat Gazdaság Dunántúli Napló 9 A KSH adatai szerint 8 százalékos leépítés volt az elmúlt évben a régióban / Átlagon aluli bérek Baranyában A villamosiparban dolgozók a jobban keresők közé számítanak a megyénkben is fotó: tóth László Privatizáció előtt a Gabonaipari Rt. Az Állami Vagyonügynökség egyfordulós nyilvános pályázat keretében hirdeti értékesítésre a Dél-Dunántúli Gabonaforgalmi Rt. állami tulajdonban lévő részvényeit. Kizárólag hazai mezőgazdasági termelők pályázhatnak az 50 százalék+1 szavazatot kitevő 301,14 millió Ft. névértékű részvénycsomagra, mely csak készpénzben fizethető), a szakmai befektetők pedig - MRP Szervező Bizottság, menedzsment, illetve ezek konzorciumai - 40 százalék+1 (240,9 millió Ft.) részesedést vásárolhatnak meg. Az ajánlatokat 1995. július 12-én 12-14 óra között kell benyújtani az ÁVÜ budapesti székhelyén. MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. június 9-től Pénznem vételi közép eladási angol font 198,02 199,96 201,90 ausztrál dollár 89,45 90,35 91,25 belga frank (100) 429,09 433,39 437,69 dán korona 22,59 22,82 23,05 finn márka 28,81 29,10 29,39 francia frank 25,07 25,32 25,57 gör.drachma(IOO) 54,75 55,29 55,83 holland forint 78,78 79,57 80,36 ír font 201,51 203,49 205,47 japán yen (100) 146,43 147,89 149,35 kanadai dollár 90,41 91,30 92,19 kuvaiti dinár 415,20 419,33 423,46 német márka 88,11 89,00 89,89 norvég korona 19,80 20,00 20,20 olasz líra (1000) 75,76 76,50 77,24 osztrák sch. 12,53 12,66 12,79 portugál esc.(100) 83,87 84,70 85,53 spanyol pes.(100) 101,71 102,71 103,71 svájci frank 106,90 107,97 109,04 svéd korona 17,23 17,40 17,57 USA dollár 124,17 125,38 126,59 ECU (Közös Piac) 163,00 164,62 166,24 A Központi Statisztikai Hivatal Baranyára vonatkozó adatgyűjtése szerint a megyében foglalkoztatottak száma 83 ezer fő, melyből 60 százalék a fizikai dolgozó - az adatgyűjtés a 10 fő feletti létszámú szervezeti körre terjed ki, ezen belül az 50 fő feletti létszámot foglalkozó társaságokat teljes körűen, a 11-50 főt foglalkoztatókat pedig reprezentatív kiválasztás alapján figyeli meg a KSH. Ä kimutatás alapján a feldolgozóiparban dolgoznak a legtöbben a régióban (15 315 ember) és a mezőgazdaság, vad- gazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat áll a második helyen nem egészen 10 ezer fővel. A bányászat leépítése pedig odavezetett, hogy ez az ágazat ma már csak a 6. a foglalkoztatottak számát illetően a sorban. A tavalyi évhez képest meglepő, hogy minden területen 10-20 százalékos létszámleépítés tapasztalható - átlagosan 7,8 százalékos, ugyanakkor a szellemi foglalkozásúak száma összességében nem változott. Az „állomány szűkítésben” érdekes módon a fellendülőben lévő építőipar áll az élen (az 1994-es létszám 78 százalékára csökkent itt az alkalmazottak száma), de szorosan a nyomában van a feldolgozóipar és a bányászat is. A posta és távközlés, szállítás, raktározás, valamint a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás terén ellenben némileg nőtt is a foglalkoztatottak száma. A havi bruttó átlagkereseteket tekintve - a havi átlagkereset részét képezi a kifizetés hónapjában az alapbér, valamint a más jogcímen fizetett kereseti elemek, így a bérpótlék (beleértve a bányászati hűségjutalmat), a kiegészítő fizetés, a prémium, a jutalom és a 13. havi fizetés is - a baranyai átlagjövedelem 31 301 forint, amelyen belül a fizikaiak 24 911 forintot, a szellemiek pedig 40 263 forintot keresnek. Ezek a bruttó fizetések a fizikaiak esetében 2000 forinttal, a szellemi dolgozóknál viszont 11 ezer forinttal maradnak el az országos átlagértékektől. A megyei fizetési rangsorban a szellemi munka megbecsülését illetően szembetűnő bányászok 65 ezer forint körüli átlagbére, melyet a villamosenergiaellátás, a feldolgozóipar és az építőipar szellemi alkalmazottainak 51-54 ezer forintos keresménye követ. A lista végén pedig messze lemaradva állnak vendéglátás, szálláshely szolgáltatás dolgozói 31 221 forinttal. A fizikai beosztásúaknái a villamosenergia-, gáz-, hő-, és vízellátásban foglalkoztatottak állnak az élen 36 ezer forintos bruttó bérrel, itt a legalacsonyabb keresetűek ugyancsak szálláshely szolgáltatás és a vendéglátás dolgozói 16 438 Ft.-tál. Sajnos a maximális (bányász szellemiek) és a minimális (vendéglátóipari fizikaiak) havi bérekre is igaz, hogy elmaradnak az országos átlagértékektől, megközelítőleg 4 ezer forinttal. A baranyai bérek 1995 első negyedévében a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest egyedül a bányászatban nem emelkedtek. A keresetek átlagos növekedése együttesen 19 százalékos, s nagyobb arányú a fizikaiak bérkorrekciója. A mezőgazdaság és az építőipar fizikai alkalmazottai kapták a legnagyobb emelést (24,4 százalék) míg a szellemi dolgozóknál az építőipariak pénze 35,3 százalékkal lett több. Mészáros B. E. Szociális vagy szakmai szempontok Mire való a tanműhely? A számok sokat mondanak számunkra - hangsúlyozza Solti Gábor, az IPOSZ Nemzetközi és Oktatási igazgatója, miközben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium iparitanuló-képzésről szóló füzetét lapozgatjuk.- Az 1993/94-es tanévben 174187 ipari tanuló volt az országban. Ma szinte valamennyi szakmában kevesebben vannak. Szakközépiskolában tanul 30 százalékuk, kisiparosoknál 34, üzemi munkahelyeken, tanműhelyben 36 százalékukat oktatják. Az utóbbi két évben 296-ról 762-ra nőtt az iskolai tanműhelyek száma.- Ez örvendetes beruházás.- Csakhogy nekünk ezzel az a gondunk, hogy mindaddig, amíg nem tölt be más funkciót is, a tanműhely a legkevésbé hatékony beruházás. A kisipar szakmunkás tanulói nem látogatják, így könnyen kiszámítható, hogy egy-egy tanműhely egy évben 170 fiatalt foglalkoztat. Mivel felesleges kapacitásuk van, csaknem valamennyi iskola elkezdett termelni. Es mert dotációval működnek, olcsóbban tudják termékeiket piacra dobni.-Mi lehetne a tanműhelyek kihasználásának legjobb módja?- Szerintünk a többségében korszerűen felszerelt tanműhelyeknek három feladatot kellene megoldaniuk. Évente három-négy hétre minden tanulónak kötelező lenne igénybe venni, hogy azok, akik a kisiparosnál nem találkozhattak a fejlett technológiákkal, itt megismerhessék. Legalább ilyen fontos lenne, hogy öt-hat évenként továbbképzésre mestereket is fogadjanak ezek az intézmények. Harmadsorban pedig ez lehetne színtere a mestervizsgáztatásnak, amelyhez szintén indokolt megkövetelni a fejlett technológia ismeretét. E nélkül ma már semmit sem ér a mesterlevél! A világon mindenütt működnek úgynevezett technológiai képző központok, amelyek ezt a hármas funkciót látják el. Miért ne lehetne a tanműhelyeket ilyenné átalakítani?-Alkalmasak erre ezek a műhelyek?- Feltehetően kis átalakításokkal igen! De szükséges, hogy némiképp igazodjanak a gazdaság gyakorlatához. Az iskola „sterilen” neveli a gyerekeket, az oktatók évek, évtizedek óta távol vannak az élet mindennapos dolgaitól, így ezeket csak a mesterek mellett leshetik el a fiatalok.- Úgy tűnik, ezt nem lesz könnyű megvalósítani.- Éontos lenne végre meghatározni, milyen szerepet szánunk a szakképzésnek. Mind a mai napig sajnos az az elsőrendű feladata, hogy a hátrányos helyzetűekkel, a munkanélküliekkel, a szociális feszültségek oldásával foglalkozzon. Ez viszont azzal jár, hogy rendszerint háttérbe szorulnak a szakmai szempontok. Mindaddig amíg nem mondjuk ki, hogy ez utóbbi az elsődleges, addig a magyar gazdaság szakemberképzése nem felelhet meg a követelményeknek. K.T.-FEB Késnek a privatizációs bevételek 20 milliárd forinttal nőtt a költségvetés hiánya Május végén a költségvetés hiánya elérte a 166,3 milliárd forintot. Az előző hónapban 19,2 milliárd forinttal nőtt a deficit, elsősorban azért, mert május a kamatfizetések hónapja. Az egyre növekvő mértékű belföldi eladósodás miatt 60 milliárd forintot fizetett a költségvetés kamatszolgálatra. Az előző hónapban már nem növekedett lényegesen a deficit, ezért a Pénzügyminisztériumban úgy látják, hogy a kormány által az idei évre készített pótköltségvetés kereteit nem lépi túl az államháztartás. - közölte László Csaba, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. A kormány azzal számol, hogy az idén a privatizációból 150 milliárd forint lesz a költségvetés bevétele. Május végéig 66 milliárd forintnak kellett volna megérkeznie, s ebben az esetben a hiány csupán 100 milliárd forintot tenne ki. A Pénzügyminisztériumban optimisták, még mindig arra számítanak, hogy a várt privatizációs bevételek nagy része megérkezik az idén, bár elképzelhető, hogy néhány nagyobb eladás átcsúszik a jövő év elejére. László Csaba szerint a költségvetésben már érzékelhetők a stabilizációs csomag első eredményei. Növekedtek az áfa-bevételek és jelentősek - a bevezetett vámpótlék és a számottevő leértékelés hatására - a vámbevételek is. A kiadások összességükben elmaradnak az időarányostól, elsősorban a támogatásoknál volt viszonylag gyors a fel- használás. A költségvetés nettó finanszírozási igénye május végéig 182,2 milliárd forintot ért el, ami részben az eddigi deficitből, részben pedig a tb-alapok 14,8 milliárd forintos forgóalap igénybevételéből adódott. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a kormány múlt heti ülésén foglalkozott a jövő évi költségvetési irányelvekkel, amelyeket a Pénzügyminisztérium már a kabinet elé terjesztett. A jövő évi költségvetési hiányt - a privatizációs bevételek nélkül - a GDP 3 százaléka körülire tervezik. Az idei évre tervezett költ- / ségvetési hiány 155 milliárd forint, ami ugyancsak a GDP 3 százalékát jelenti, ám a privatizációs bevételek nélkül a 6 százalékot is elérheti. Minisztériumi jelentés az állattenyésztés helyzetéről A selejttehénnek is jó ára van A múlt hónapban csökkent a húsipar számára felajánlott tehenek és üszők száma, ami a szarvasmarha tenyésztési kedv megélénkülését sejteti. Az állattartók az üszőborjak zömét felnevelésre és tovább- tartásra szánják, amihez - a földművelésügyi hivatalokhoz befutott jelzések szerint - támogatást szándékoznak igénybe venni. A választott borjúnak, a növendék- és selejttehénnek elsősorban ott van jó ára, ahol a kínálat átmenetileg meghaladja a keresletet. De a kedvező adottságú vemhes üsző és a fiatal tehén is jó áron értékesíthető. A Földművelésügyi Minisztériumtól kapott információink szerint vágósertéssel telítve van a hazai piac. A hízott sertések száma az országban szinte mindenütt meghaladja a vágóüzemek igényeit. A túlkínálatra válaszképpen a felvásárló szervezetek és a húsipari vállalatok csak szerződéses árut vesznek át, abból is elsősorban a jó minőségű, nagyüzemi sertéseket. Az átvétel bizonytalansága és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése elbátortalanítja a sertéstartókat, sokan nem mernek hosszabb távra tervezni. Más a helyzet a törzstenyészetekkel, ott ugyanis az előző hónaphoz hasonlóan továbbra sem tudják kielégíteni a meny- nyiségi igényeket. A koca-süldőért például sorban állnak a vevők. A juh tenyészállatok iránt szintén megnőtt a kereslet. Sajnos, a hazai törzstenyészetek az igények töredékét sem képesek kielégíteni, a juhtartók pedig általában nem tudnak megfelelni a támogatási rendeletben előírt - a tavalyinál egyébként kedvezőbb - tenyésztési feltételeknek. A szakemberek a kedvezőbb árfekvésű importban látják a megoldást. (újvári) az egyik legsikeresebb multinacionális vállalkozócsoport. Meggyőződésünk, hogy hírnevünkhöz munkatársaink minőségi munkája jelentősen hozzájárul. Csapatunk bővítése céljából a Pécsi METRO Önkiszolgáló Nagykereskedelmi Aruház 1995. július 1-jei kezdéssel akvizíciós munkatársakat keres, akik a későbbiek folyamán különböző áruházi feladatokat látnak el. Jelentkezés: 1995. június 15-én (csütörtökön) és 1995. június 16-án (pénteken) 8-15 óra között a Pécsi Sporttestület Oktatási termében. Pécs, Rákóczi út 24 - 26. Telefon: 227-833 METRO Kereskedelmi Kft. < > *
