Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-10 / 156. szám
8 Dunántúli Napló Riport 1995. június 10., szombat Dr. Bánky József otthonában FOTÓK: TÓTH László Százhuszonöt éves a MÁV pályaorvosi szolgálata A jubileumok évében A vallás- és közoktatási miniszter 1880-ban kiadott rendelete alapján az Államvasutak Igazgatótanácsa által részletesen szabályozott vasútegészségügyi szervezet az alábbi volt: a. Igazgatóság egészségügyi osztálya, illetve ennek főorvosa, b. vidéki üzletvezetőségeknél rendszeresített orvosi tanácsadók, c. pályaorvosok. A részletes jogi szabályozást megelőzően azonban már szükségessé vált, hogy az államvasúti alkalmazottak egészségügyi ellátását a vasút szervezetéhez tartozó egészségügyi szolgálat végezze, ezért 1870 április 20- án Csatáry Lajos, a MÁV főorvosa létrehozta a MÁV pályaorvosi szolgálatát. A vasúti hálózatot pályaorvosi vonalszakaszokra osztották, amelyekben az egészség- ügyi teendőket a pályaorvosok végezték. A Betegsegélyező Pénztár igazgatósága által megszabott - havi részletekben fizetett - évi tiszteletdíjban részesültek. A pályaorvosokat vasúti szabadjeggyel látták el, amelynek érvényessége a saját, valamint a két szomszédos pályaszakaszra terjedt ki. Közben állandósult törekvés volt arra, hogy a részállású pályaorvosokat főállásúakkal váltsák fel. A hajdani pályaorvosok közül már csak néhány an élnek, ezért külön öröm volt, hogy Pécsett - főállású pályaorvosok közül egyedüliként - élő dr. Bánky József főorvos úr 89 éves kora ellenére jó fizikai állapotban, hihetetlen szellemi frissességgel emlékezett vissza orvosi pályájára.- Főorvos úr, hogyan kezdődött orvosi tevékenysége az Államvasutaknál?- A II. világháborút megelőzően, majd az alatt Pécsett az Ideg- és Elmeklinikán dolgoztam. 1944-ben a hadműveletek miatt a klinikán orvosi munkát nem lehetett végezni, ezért repülőtéri hólapátolásra rendeltek ki. Eközben megismerkedtem dr. Horváth József igazgató főorvossal, aki ajánlatot tett az Államvasutak Egészségügyi Szolgálatánál orvosi ellátásra. Az ajánlatot elfogadtam és 1945 január 2-án letettem a pályaorvosi esküt.- Hogyan teltek a hétköznapok?- A pályaorvosi feladatok nagyjából megegyeztek a jelenlegi „háziorvosi” feladatokkal, így a betegek gyógykezelése, kórházi kezelésre utalás, gyógyszerek rendelése, beteg- állományba-vétel, a személyzet egészségügyi viszonyainak, a gyógyszerkészletnek, a mentőeszközöknek a felügyelete, a betegek pontos nyilvántartása, ezekről kötelező kimutatások és jelentések elkészítése tartozott szolgálati teendőink közé. A pályaorvosok nagyobbik része, elsősorban a vidéki pályaorvosok saját rendelőikben - előírt rendelési időben - fogadták a körzetükhöz tartozó vasutas biztosítottakat és családtagjaikat. Az én körzetem a pécsi vasutasság köréből tevődött össze, részükre az első két évben a lakásomon tartottam a rendelést általában délelőtt 8 órától 11 óráig, de ettől függetlenül 16 óráig bármikor fel lehetett keresni a rendelőt. (A „sürgősségi” eseteket természetesen nem említem, mert ezeket bármely időpontban el kellett látni.) A fekvőbetegek ellátása a lakásukon történt és ehhez a vidéki pályaorvosok igénybe vették a személy-, vagy teher- vonatokat (utóbbiak egy őrháznál 3 percre állhatták meg emiatt), vagy kerékpárjukkal, esetleg kézihajtánnyal érték el betegeik lakását. 1947-től a pécsi Rét u. 35. szám alatti MÁV Rendelő létesítését követően már itt kaptak helyet a pályaorvosi rendelők, azóta én is itt rendeltem.-Hogy nézett ki a pályaorvosok adminisztrációja ?- A pályaorvosok mellett - legtöbbször nő - orvosímok végezte az adminisztrációs teendőket. Mivel a vidéki pályaorvosok lakásukon rendeltek, ezért - bevett szokásként - feleségük vezette a pályaorvosi törzskönyvet és végezte az egyéb adminisztrációt. A beteg a szolgálati főnökétől kapott „betegbiztosítási bár- cával” jelentkezett a pályaorvosnál, mely mindaddig ott maradt, amíg gyógykezelés alatt állt a biztosított. Ezt követően a bárcát a beteg visszajuttatta főnökének. A járóbetegeknek egyébként kétnaponként kellett ellenőrzésen megjelenniük.- Milyen vasúti kedvezményben részesültek a pályaorvosok?- A főállású pályaorvosok 1950-től ugyanezt a feladatot ellátó „ellenőrző orvosok” - a MÁV által biztosított valamennyi kedvezményt ugyanúgy élvezték, mint a vasút többi alkalmazottja. A vasúti „szabadjegy” nemcsak az orvost, hanem családtagjait is megillette, ugyancsak igénybe vehettük az ingyenes vagy kedvezményes áruszállítási lehetőségeket, egyéb (pl. tüzelő) utalványokat, kórházi kezelést. Jómagam is vasúti fizetést kaptam, a vasúti alkalmazottakat megillető szabadságban részesültem.- Főorvos úr, mikor zárult le orvosi munkásságának pályaorvosi szakasza ?- A vasút egészségügyi szolgálat területi szintű irányítását a vidéki vasútigazgatóságok igazgatási és jogi osztályának alárendeltségében működő egészségügyi főcsoportok végezték. 1950-ben e főcsoport igazgatóhelyettese lettem, majd a Szabadság út 30. szám alatti új rendelőintézetbe való költözéssel egyidejűleg, 1953-ban megkaptam igazgató főorvossá történő kinevezésemet. Huszonkétéves orvos-vezetői tevékenység után, 1975 január 1-jétől, immár húsz éve nyugdíjas éveimet élem.- Úgy tudom három gyermeke van, folytatta-e az orvosi hivatást egyikük?-Igen! Örömmel mondhatom, hogy mérnök, tanárnő gyermekem mellett egyik fiúgyermekem sebészorvos, aki jelenleg a siklósi kórház osztály- vezető főorvosa. A Jubileumok” - pályaorvosi szolgálatának 50 évvel ezelőtti megkezdésének, nyugdíjazásának 20. - évében jó egészséget kívánva megköszönöm a beszélgetést, főorvos úr. Dr. Zalavári László Az 1950-es évek elején készült el Pécsett, a Szabadság úton a MÁV akkor igen korszerű rendelőintézete Magyarul magyarán Nyelv és logika Milyen nyarunk lesz? Politikai értelemben hosz- szú, forró nyárnak nézünk elébe. Erre annál is inkább fel kell készülnünk, mert közvetlen közelünkben, Oroszországban válik egyre melegebbé a helyzet. Mind több jel mutat arra, hogy a tervezett parlamenti, illetve (jövőre esedékes) elnökválasztás késni fog: Jelcin ingatag esélyeit érzékelve a voksolás elhalasztásáról dönt. Változatlanul forró pontnak látszik a délszláv frontvonal, valamint a csecsenföldi háborúskodás. Mi hűsítheti a politikai klímát? A felelős politikusok nem fognak zavartalanul pihenni a nyáron. Éppen az előrelátható meleg helyzet miatt nagy jelentőségű találkozók egész sorát tervezik. Többek között tanácskoznak majd a NATO és az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői, a gazdaságilag legfejlettebb államok vezetői, találkoznak a NATO vezető politikusai a szervezetbe törekvő országok képviselőivel. S közben folyamatosan dolgoznak majd az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megbízottjai a feszültségek enyhítésén. A politikai időjárásjelentés tehát két áramlatot jelez: forrót és hűsítőt. Huzatos ország lévén, talán ránk itthon elviselhető hatással lesz a külső széljárás. Sz. G. Az általános nyelvészet alaptétele: a gondolkodás és a nyelv, illetve a nyelvhasználat (a beszéd és az írás) elválaszthatatlanok egymástól. A megszólalás feltétele a tudatunkban megszülető gondolat. Minden bizonnyal ez az oka annak, hogy sokan a helyes gondolkodás tudományának, a logikának a szabályait kérik számon a nyelvhasználaton. Feltűnő, sőt kiáltó logikátlanságnak minősítették már régtől fogva a fölmerül és a nincstelen szavunkat. Értelmezésük szerint a merül a fel-föl igekötő nélkül, önmagában is azt jelenti, hogy valaki vagy valami folyadékban, rendszerint vízben lefelé irányuló mozgást végez. Eszerint a le is fölösleges, legfeljebb nyoma- tékosító szerepet tulajdoníthatunk neki. A nincstelen pedig a -télén fosztóképző eredeti szerepét véve figyelembe, azt jelenti, hogy nincse sincs. A fogalom „logikus” kifejezése ezért csak a vantalan lehetne. Hát akkor mi az igazság? A nyelv nem logika. Minden úgynevezett természetes nyelv hosszú-hosszú történelmi fejlődés eredménye. Ezért az említett két példán kívül még számos más logikátlanság is található benne. Ilyen pl. a rézvasfa- zék, amelyben első pillanatra tetten érhető a logikátlanság. A magyarázat a szavak jelentésében végbemenő változás. A másképpen üstnek is nevezett nagyméretű edény, amely valamikor minden paraszti háztartás tartozéka volt, eredetileg vasból készült, s csak később váltotta föl ezt a réz. Ehhez hasonló a vaskaptafa. Aki járt már cipész- vagy csizmadiaműhelyben, az láthatott ilyen eszközt. A kaptafánál sokkal ritkábban volt rá szükség, rendszerint olyankor, amikor a lábbelik készítéséhez általánosan használt faszögek mellett vasszögekkel is rögzíteni kellett a talpat, sőt még inkább a sarkakat. A legszemléletesebb példa azonban a toll szavunk lehet. Milyen hihetetlen nagy utat járt be, amíg a kihegyezett és behasított végű, kalamárisba mártott lúdtolltól eljutott a mai golyós, filc vagy kerámia írószerszámig. A szó életben tartója az azonos funkció. Iskolában végzett szókincsismereti vizsgálatok igazolják, hogy a mai iskoláskorú gyermekek nem tudják, mi a tollhegy. Az én nemzedékem a palavesszővel kezdte az írás tanulását, és tollszárba tűzött tollheggyel folytatta, melyet tintatartóba kellett mártani. Gyakran megesett, hogy egy-egy kiszámíthatatlan, hebrencs mozdulat következtében kiborult a tintásüveg, amelyet Petőfi is megénekelt, s amelyről Gárdonyi, Móra édesbús történeteket írt. Folytathatnánk a sort a ma is közhasználatú kockás papírral, kockás füzettel, a káposztás kockával, kockakővel, kocka, kockás szavak használata az eredeti értelmük szerint valóban logikátlan. Az izzó lámpatest körtének nevezése pedig felháborítja az ilyen árut forgalmazó szakembert. Pedig a legjobban képzett szakembereknek is illenék tudni, hogy ugyanaz a szó a mindennapi nyelvben, a köznyelvben sokszor mást jelent, mint egy-egy foglalkozás, mesterség szaknyelvében. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés június 19-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A május 27-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „... beszéljen az életéről, a vágyairól, és arról, hogy milyen hitelkártyái vannak.” Utalványt nyertek: Cseke Gábor, Nemeske, Fő u. 39., Gayár Emilné, Pécs, Gálovics Gy. u. 1., Madács Gá- bomé, Pécs, Haas Mihály tér 6., Miklós Ignácné, Pécs, Keszűi u. 49., Prágai Zoltán, Somberek, Arany J. u. 9. Az utalványokat postán küldjük el.
