Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-04 / 120. szám

1995. május 4., csütörtök VÁROSAINK Dünántúli Napló 7 Szigetvári körkép Véradás Szigetváron A Magyar Vöröskereszt sziget­vári szervezete véradást szer­vezett a kórházban. Több, mint százötven helybeli adott önzet­lenül vért a rászorulóknak. A vért Pécsett a Megyei Véradó­állomáson dolgozzák fel. A környéken a következő váradás május 8-án Szabadszentkirá­lyon lesz. Tanulmányi verseny gazdaasszonyoknak Április 25-28. között Kendere­sen országos tanulmányi ver­senyt rendeztek érettségizett gazdaasszonyoknak. A szentlő­rinci Újhelyi Imre Mezőgazda- sági Szakközépiskola ötödéves diákja Páll Tímea második he­lyezést ért el. Ezáltal mentesül az év végi záróvizsgák összes gyakorlati vizsgája alól. A ver­senyre Györkös Józsefné ta­nárnő készítette fel. Törökszentmiklóson az OSZTV döntőjén szintén jól szerepelt a szentlőrinci szakkö­zépiskola ötödéves állatte­nyésztő-állategészségügyi technikus szakos tanulója Tóth Csaba, aki nyolcadik lett. így bármely szakirányú egyetemen vagy főiskolán felvételi nélkül kezdheti meg tanulmányait. Felkészítője, dr. Gács Pál. Programajánló Május 8-án, Szigetváron a Vá­rosi Könyvtárban rendezik meg a „Barátunk a könyv” című ve­télkedőt 7-8. osztályos diákok részvételével. Május 9-én 9-16 óráig cipő­vásárt szerveznek a Rendez­vényteremben, 17-18 óráig pe­dig a Krisztus Szeretete Gyüle­kezet programjára kerül sor. Május 14-én Pécsváradon vendégszerepei az Ifjúsági Fú­vószenekar. Az oldalt összeállította: Hajdú Zsolt „Szégyenlős koalíció” a város élén Az 1994. évi önkormányzati választások után érdekes erővi­szonyok alakultak ki Szigetvá­ron a képviselő-testületben. A választásokon külön indult koa­líciók közül az MDF-KDNP- FKGP-EKGP négyes koalíció­ból 6, az MSZP-Agrárszövet- ség koalícióból 6, az SZDSZ- Fideszből 3 - köztük a polgár- mester -, míg a Munkáspártnál 1, illetve a független jelöltként indulók közül szintén egy fő ju­tott be a testületbe. Az ellenzékbe szorult MSZP-Agrárszövetség már csak a sajtó nyilvánosságában bízik, hogy hathatósan elmond­hassa véleményét a város irá­nyításáról, illetve azzal kapcso­latban, hogy nem kíván részt venni a további játékban”. A város kormányozhatósága szempontjából többféle koalí­ciós megoldás is kínálkozott, amelyben kulcsszerepe volt a megválasztott polgármester­nek. Neki kellett dönteni arról, hogyan kíván gondoskodni a város irányításához szükséges stabil testületi háttér megterem­téséről. Az Agrárszövetség he­lyi koalíciója felajánlotta az együttműködés lehetőségét a polgármesternek, külön javas­latban mellékelve a részletkér­déseket is. Ők az egy alpolgár- mesteres változatot javasolták, de éppen a létrejött erőviszo­nyokra tekintettel, elfogadták a polgármester javaslatát, hogy a másik 6 mandátummal rendel­kező koalíció is adjon alpol­gármestert. Tehát nem kívántak kirekeszteni egyetlen erőt sem a város közvetlen vezetéséből, mert úgy látják, hogy a kiala­kult helyzetben csak ez szol­gálhatja a város érdekeit. A polgármester először elfo­gadta ezt a megoldást, aztán egy hét múlva előállt egy ezzel teljesen ellentétes változattal. Ennek lett az eredménye, hogy az MSZP-Agrárszövetség koa­líciója - bár ugyanúgy 6 man­dátummal rendelkezett, mint a négyes koalíció - nem jutott al­polgármesteri helyhez. Ez a ko­alíció azonban - mint ahogy ezt a képviselő-testület eddigi munkája világosan jelzi - nem egy „kormányzásra” létrejött koalíció, hanem egy kizárásra létrejött ad hoc koalíció, amely kizárólag azért működik, hogy megakadályozza az MSZP-Ag­rárszövetség támogatottjait, je­löltjeit a városi vezetői posztok megszerzésében, példa erre az alpolgármester, illetve kórházi­gazgató választás. Természetesen nem vitat­ható, hogy ez a koalíció is létre­jöhet, hiszen rendelkezik stabil többséggel. Éppen ezért érthe­tetlen, hogy résztvevői miért nem vállalják álláspontjukat a város nyilvánossága előtt? Mi­ért nem vállalják mindazért a felelősséget, amit a város to­vábbi sorsa érdekében tesznek? Miért csak kirekeszteni akar­nak, miért nem inkább kormá­nyozni, irányítani a várost? Tisztelt képviselő asszony, tisztelt képviselő urak - mind­azok, akik részesei ennek a „szégyenlős koalíciónak” - kár így bujkálniuk. A város lakói ugyanis világosan látják, hogy mi folyik a képviselő-testület­ben. Ha önök meg vannak győ­ződve döntéseik helyességéről, ne szégyelljék, hogy ezeket a döntéseket nem a képviselő-tes­tület ülésein hozzák meg, ha­nem ott csak szentesítik azokat. Nyugodtan vállalják el egymást partnernek, de legyen végre po­zitív programjuk is a város ér­dekében! Ebben az esetben mi, az MSZP-Agrárszövetség koalíci­ója konstruktív partnerek kívá­nunk lenni, de ebben a felelős­ségtologatásban nem kívánunk tovább hallgatólagosan részt- venni. Világosan a város tudo­mására fogunk hozni ezentúl minden olyan döntést, vagy ügyet, amely megítélésünk sze­rint nem a város és polgárai ér­dekében történnek. A türelmi idő - úgy gondoljuk - min­denki számára lejárt. A város polgárainak pedig jogukban áll tudni, hogy mikor, kik és mi­lyen döntéseket hoznak, és még azt is, hogy milyen módon hoz­zák meg ezeket, mert végső so­ron a döntéshozók vannak őér­tük, és nem fordítva! A Zrínyi Miklós Múzeum kincsei A közgyűjtemény a várban nyerhet végső elhelyezést Az 1917-ben megalakult Zrínyi Miklós Múzeum Egyesület sze­rény keretek között létrehozta múzeumát. A tárgyi anyagot nagyrészt a helybéliek adomá­nyozása révén gyarapították. Kováts Valéria múzeológus elmondta, a gyűjteményt a szi­getváraik szorgalmazására közgyűjteménnyé nyilvánítot­ták, s mint ilyent 1950-ben ál­lamosították. Sok huzavona és nehézség után 1952-ben a mú­zeum a várba költözött.- 1960-ban a vár helyreállí­tása megkezdődött, s ezért a múzeumot ideiglenesen kiköl­töztették az épületből. A tárgyi anyag biztonságos megőrzése miatt a gyűjtemény Pécsre, a Janus Pannonius Múzeum osz­tályaira került. A helytörténeti anyag Szigetváron maradt és a kazamatákba került.- 1966-ig folyt az ásatás a várban az Országos Műemléki Felügyelőség, valamint a me­gye póthiteléből. Ezzel párhu­zamosan a tárgyi anyag gyűj­tése is folytatódott, készülve a ’66-os kiállításra. A múzeum régészeti gyűjteménye 952, a helytörténeti 643, a néprajzi 610 darabból állt az 1960-as adatok alapján. A régészeti anyag Szigetvár és környéké­nek leleteiből tevődött össze: kerámia tárgyak, tányérok, fe­dők, kályhaszemek, mécsesek, a 16-17. századi emberek tár­gyi kultúrájának teljes, vagy tö­redékes részei. Emellett az ős­kori kultúrák nyomaira utaló tárgyak is kerültek a gyűjte­ménybe. Néhány olajkép (töb­bek között a városháza képei is) és több 16-17. századi metszet­anyag a Zrínyiekkel és Sziget­várral foglalkozik, illetve a tö­rök-magyar küzdelmeket örö­kíti meg. A helytörténeti gyűj­temény jelentős darabjai az egykori Salamon Patika eszkö­zei és patikaedényei is. A nép­rajzi anyag a helyi paraszti la­kosság tárgyi emlékeiből, a pa­raszti háztartás tárgyaiból áll össze. Néhány évvel ezelőtt a Szent István-lakótelepen, a panel­házak mellett jelölt ki áj lakótelkeket az önkormányzat. LÖFFLER GÁBOR FELVÉTELE Külterületi építkezések A rendezési tervek készítésé­ről, jóváhagyásáról és karban­tartásáról szóló ágazati előírás szerint a település rendezési tervét ötévenként szükséges felülvizsgálni és igény esetén módosítani. Maul József irodavezető elmondta, Szigetvár város ál­talános rendezési tervének (ÁRT) felülvizsgálata leg­utóbb 1990 nyarán volt. Két évvel később a településhez tartozó külterületek építési lehetőségeire vonatkozóan je­lentős módosításokat vezetett be az Országos Építési Sza­bályzat. A módosítások a gazdasági és társadalmi vál­tozásokat szem előtt tartva le­hetővé teszik a külterületi építkezéseket az addigi elég szigorú, kategorikus tilalom után. Ilyen építési lehetőség a farm- és tanyagazdaság létesí­tése, illetve a gazdálkodáshoz kötődő külterületi lakás épí­tése.- Az OÉSZ mindkét építési lehetőséget rendezési terv szintű kijelöléshez, szabályo­záshoz köti, tehát csak ott le­het mezőgazdasági termék feldolgozására, tárolására szolgáló üzemet, farmot, ta­nyát építeni, ahol az önkor­mányzat ilyen célra jelölt ki területet. Á kijelölés készül­het úgy, hogy az önkormány­zat ötévenként áttekinti ezen igényeket, lehetőségeket és az általa javasolt, valamint a la­kossági igényeket figyelembe véve jelöli ki a területeket és engedélyezi az építés lehető­ségét. Sokszor jelentkezik olyan lakossági építési igény meghatározott területre, amellyel az önkormányzat a felülvizsgálat során nem fog­lalkozott. Ezek az igények nem gyűjthetők ötéves perió­dusokba, ezért javasolt az ön­kormányzat által meghatá­rozni ezen igények kezelésé­nek formáját. A külterületen való lakásé­pítés igénye egyre gyakrab­ban merül fel a városlakók körében. Ilyen szempontból legkedveltebb építési terület­nek a zártkert - különösen a Szilvási csárda környéke - minősül. A testületnek lehető­sége van az ÁRT keretében azon frekventált területrészen az ilyen jellegű építést enge­délyezni, ahol az infrastruk­túra már kiépült, illetve ennek hiányában a hiányzó út, közmű pótlására az építtető maga vállalkozik.- Szigetvár város már egy évszázada két temetővel ren­delkezik. A nyugati város­részben lévő Kanizsai temető betelt, új parcellahelyek már bővítéssel sem biztosíthatók. A város lakosságában hosszú évtizedek óta kialakult szoká­sok szerint a nyugati város­részből csak nagyon ritkán vállalkoznak átköltözésre, új lakás építésére a város keleti területén. Ezen szokásjog alapján felmerült egy új, a nyugati városrészt kiszolgáló temető létesítésének igénye. A terület kijelölése szintén az ÁRT felülvizsgálatának kere­tében történhet. A testület elfogadta az ÁRT felülvizsgálatának prog­ramját, ennek keretében kije­lölik a mezőgazdasági üze­mek, farmergazdaságok épí­tési helyét, meghatározzák a külterületi lakásépítési lehe­tőségeket, kijelölik a nyugati városrész új temetőjének terü­letét, indítványozzák az északi megkerülő 6-os út nyomvonalának módosítását, megvizsgálják a déli mente­sítő főútvonal nyugati folyta­tásának lehetőségét. Érvek az életért-vetélkedő Befejeződött Szigetváron a vá­ros általános és középiskolás osztályai számára a Szenve­délybetegségek Megelőzéséért Alapítvány által meghirdetett Érvek az életért-vetélkedő. A több fordulóban lebonyolí­tott, változatos feladatokat adó megmérettetés igazi csapat­munkát kívánt a benevezett osztályoktól. A vetélkedő té­mája az egészséges életmód és a szenvedélybetegségek elleni küzdelem volt. A döntő előtt a Múzeum Kávézó előterében kis kiállítás nyílt a csapatok által készített városmakettekből és a háztartási hulladékokból alko­tott ajándék, illetve használati tárgyakból. A döntőn résztvevő kilenc csapatban összesen 120 gyer­mek, szülő és pedagógus vetél­kedett egymással. (Az erők ki­egyenlítése miatt vehettek részt felnőttek is a megméretésen, hiszen az általános iskola ötö­dik osztályosai vetélkedtek kö­zépiskolásokkal.) A versenyben első helyen végzett a II. sz. Általános Is­kola 5/a osztálya, nyereménye 50 ezer forint hozzájárulás az osztálykirándulásukhoz. Máso­dik lett a II. sz. Általános Iskola 8/b osztálya, ők 20 ezer forintot vehettek át, míg a harmadik he­lyezett Tinódi Általános Iskola 7/z osztálya 60 mozijegyet nyert. A zsűri külön értékelte a já­ték során a csapatok által készí­tett naplót, ennek eredménye: első lett a II. sz. Általános Is­kola 5/a osztálya, második a II. sz. Általános Iskola 6/b osztá­lya és harmadik a II. sz. Általá­nos Iskola 8/b osztálya. S. M. Strandnyitás - Javában zajlanak az előkészületek a szigetvári termálvíz gyógyvízzé mi­nősítése érdekében, jelenleg a víz alatti masszázsra is alkalmas kádakat szerelik. Ezáltal na­ponta nyolcvan beteg kezelésére nyílik lehetőség. Az orvosi vizsgálatok eredménye alapján, várhatóan július végétől kapja meg a jelenleg elismert ásványvíz kategóriába sorolt termál- forrás a gyógyvízzé minősítést. fotó: löffler Gábor Hirdetésfelvétel Szigetváron Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szentlászlói és somogyhárságyi kirendeltségei ) *

Next

/
Thumbnails
Contents