Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-04 / 120. szám

8 Dünántúli Napló Korunk 1995. május 4., csütörtök A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Szi­lárdtest Fizikai Tanszékén hazánkban egyedülálló, 800 ezer­szeres nagyítású elektronmikroszkópot helyeztek üzembe. New York-Hamburg: 60 óra luxus Jön a 2400 méteres szuper-léghajó Az adatok szinte hihetetlenek. Ha elkészül Charles Owen amerikai tervező Aero Carrier nevű szuper-léghajója, a 2400 méter hosszú jármű 3400 utas szállítására lesz alkalmas. Nyolcszor olyan hosszú, mint a Queen Elizabeth-2 nevű luxus­hajó és a Boeing Jumboból több mint 70 férne el hosszában mellette: ezer méter széles és 640 méter magas. Hogyan száll fel és le a monstrum? A konstruktőr olyan megoldást eszelt ki, hogyha valahol nincs megfelelő méretű repülőtér, akkor az uta­sokat kisebb léghajók szállítják le és föl. A léghajón összesen tizenkét fedélzet található, luxuskabi­nokkal, éttermekkel, bárokkal, kondicionáló teremmel. A ha­ladást és irányváltoztatást 160 különleges, forgatható elekt­romotor és 24 magassági kor­mány segíti. Az energiát első­sorban, de nem kizárólag a Nap szolgáltatja. Ha a napközben összegyűj­tött tartalék nem elegendő, mű­ködésbe lépnek a speciális gáz­turbinák. Mindez nem éppen gyorsan repíti tova a monstru­mot, azaz a sebesség mindössze óránként százhatvan kilométer lesz. Vagyis egy New York-Hamburg repülés eltart hatvan óráig. De ezt a járművet nyilván nem azok veszik majd igénybe, akik sietnek, hanem akik kikapcsolódásra vágynak. Ismét hosszú útra indult az Odysseus Az Ulysses sikeres manőverei Odysseus, latinul Ulixes, a Ho­mérosz által megírt eposz sze­rint ithakai király volt, ki a tíz évig tartó trójai háború befeje­zése után csak újabb tíz éves tengeri kalandozás után tért haza. Éppen idejében, mert a nagyszámú kérő ostromát ügyes taktikával, az apósa szemfedőjét nappal szövő, éjjel visszafejtő, a már özvegynek hit Pénelopé alig tudta már visszaverni. 1990-ben indult Kalandos útjának most csak néhány eseményét említjük meg. Járt a lótuszevők földjén - lám már akkor is voltak vegetá­riánusok az egyszemű Polyp- hémosz fogságából annak leré- szegítésével, megvakításával tudott csak megszabadulni. A szelek királyától, Ailostól kapott ugyan egy batyuba kötött szél­csomagot, de irigy, kíváncsi tár­sai butasága miatt hajóját már a hazai partoktól térítette vissza a kiszabadult szélvihar a tenger túlsó partjára. Kirké varázslata alól sikerült újra emberré változtatni disz­nóvá változott hajósait. Átvere- kedte magát a Shylla és Kharib- disz összecsapódó sziklái közt is. Hiába volt azonban erős jel­lemű férfi, a szirének csábító hangjainak csak úgy tudott el­lenállni, hogy erősen az árboc- rúdhoz kötöztette magát. Hő­sünk életében mégis nagy sze­repet játszottak a nők. A gyönyörű hajú Kalypsó nimfa, majd egy másik szigeten Nausika királylány bizony hosszú ideig feltartóztatta haza­felé tartó útjában. Róla kapta megnevezését az Ulysses űrszonda, melyet az eredeti tervekhez képest késve 1990. október 6-án indítottak el a Discovery űrrepülőgép rakte- réből azzal a céllal, hogy közvet­lenül a Nap északi és déli sarka felett repüljön el elsőként, és így az eddig nem ismert környezet­ben végezzen el pontos és fon­tos méréseket. Korábban ugyanis csak bolygórendsze­rünk pályasíkjában jártak mes­terséges bolygók, melyek útba- indításához a Föld forgási és ke­ringési sebességét fel lehetett használni. így tudták elkérni könnyebben az úgynevezett első és második kozmikus sebességi értéket, a kereken 8 illetve 11 km/s-ot. Az IUS/PAM-S jelzésű rakétafokozottal megadott 11,4 km/s-os kezdősebesség nem volt elég ahhoz, hogy a nappó­lus feletti pályára álljon. Fel kel­lett használni ehhez a Jupiter tömegvonzási erejét is. Egyébként az úgynevezett hintamanőver alkalmazására már korábban is többször sor került. így közelítette meg 1974-ben a Vénuszt a Mariner- 10, a Jupitert és a Szatumuszt a Pioneer 10 és 11, majd a két nagy bolygón kívül az Uránuszt és a Neptunuszt is a Voyager-1 és 2, a Vénuszt és a Földet a Ga­lileo szonda. Az óriásbolygó hatalmas vonzóereje a tervnek megfele­lően 1992. februárjában a bekö­vetkezett találkozás után meg­változtatta repülési irányát, me­rőleges pályára állt az Ekliptika síkjához képest. 1994. június 26. és november 5. közt áthaladt a Nap déli pólusa felett. Most idén februárban metszette pályája az Ekliptika síkját, és 1995. június 26. és szeptember 30. közötti időszakban fogja vizsgálni Na­punk északi pólusát. 750 millió dollár Az Űrszondát 750 millió dol­láros költséggel az európai és az amerikai űrkutatási hivatal, az ESA és a NASA közösen indí­totta. Tömege 370 kg, mérete 3x3x2 méter. A energiaellátást több mint fél évtizedre izotópos berendezés biztosítja. Tudomá­nyos berendezései 55 kg-ot tesznek ki. Ha már a Jupiter kö­zelében járt, műszerei megvizs­gálták a bolygó környezetének anyagi összetételét és mágneses terét. Mi is büszkék lehetünk az ilyen eredmények sikerére, hi­szen magnetométere és adattá­roló berendezése magyar gyártmány. A mérésekből kide­rült, hogy a Jupiter mágneses mezejének terjedelme 22 év alatt kétszeresre nőtt, továbbá az, hogy az Io nevű holdján mű­ködő vulkánokból anyagi ré­szecskék jutnak a bolygó mág­neses terébe, ahol azok felgyor­sulnak, energiájuk hihetetlen mértékben megnő. Vannak olyan műszerek is az űrszondá­ban, melyet a tér erősségét és irányát mérik. Vizsgálják az elektronok és ionok energiáját, érzékelik a röntgen- és gamma- sugárzást. 60 millió bit adat naponta Sok ismeretet szereztünk már eddig is a napkoronából kiá­ramló szélről, melyek bolygónk magnetoszféráját jelentősen módosítják. A földi megfigyelé­seket azonban a Nap egyenlítő­jén jelentkező erős mágneses mező és a tengelyforgás nagyon megnehezíti. Mágneses tere a sarkok környékén egyszerűbb szerkezetű, ott a részecskék pá­lyája, még a kicsiny energiájú­iké is, könnyebben tanulmá­nyozható, eredetük könnyebben megfejthetőnek tűnik. A szonda kezdettől fogva naponta 60 mil­lió bit adatot közölt. Eddig be nem járt térségben is kimutatta a napszél lökéshullámfrontját. A Nap magas szélességi korona­lyukaiból gyors napszélhullá­mok indulnak ki, és utolérik a napszelet, s ott lökéshullám ala­kul ki. Az Ulysses mutatta ki, hogy a nagy energiájú részecskék száma a lökéshullámok hatására időszakosan megnő. Tíz óránál is hosszabb periódusú elektro­mágneses hullámokat is észlelt a szonda, ezek a mágneses erővo­nalak mentén haladnak. Talál­kozott ionizált gázfelhőkkel is, melyeknek mérete az 50 millió kilométert is elérte, tömegük pedig a 10 ezer millió tonnát. Ilyeneket korábban csak a nap­rendszer síkjában észleltek a tu­dósok. Elnyújtott pályája 6 év időtartamú. Legközelebb 2000- ben, illetve 2001-ben közelíti meg a Nap sarkvidékeit, amikor majd beszámolhat az esetleges változásokról is. Az ókori görög mondák Zeu­sza, a rómaiak Jupiteré akadá­lyokat gördített Ulysses útjába. A mai Jupiter ezúttal barátságo­san fogadta látogatását, feltárta néhány eddig nem ismert titkát, és segítette kitűzött további cél­jai elérésében. Dr. Tóth Globális mobil telefon Aki azt hinné, hogy a néhány európai határon átívelő rádióte­lefon-rendszerek a technika csúcsát jelentik, igencsak té­ved. Három nagy nyugati kon­zorcium évek óta dolgozik a globális, műholdas mobil tele­fonösszeköttetés megteremté­sén. Az amerikai és japán cégeket tömörítő Irídium, a többek kö­zött francia, német és dél-ko­reai vállalatokból álló Globals­tar és a több tucat telefontársa­ság által létrehozott Inmarsat milliárdokat ruházott már be az új rendszerekbe, amelyekkel a szibériai tundráról, vagy az af­rikai őserdőből pillanatok alatt megbízható összeköttetést te­remthetünk a világ bármely te­lefonállomásával. Az amerikai tudósítók már ezekkel a készü­lékekkel tudósítottak az Öböl­háborúból. A piackutatók szerint egyéb­ként az első ütemben világ­szerte tíz millió előfizető vár­ható. Vallat a számítógép New York rendőrsége mostan­tól rengeteg tintát fog megtaka­rítani: olyan gépet állítottak szolgálatba, amely forradalma­sítja az ujjlenyomatok vételé­nek hagyományos módszerét: a tintával átitatott pecsétpámára, onnan pedig a papírra kerül. A masina olyan, mint egy fénymásoló. A rendőrség „ügy­feleinek” csak annyi a dolguk, hogy a gép üveglapjára helyez­zék az ujjúkat. Egy kamera fel­vételt készít róla, s a képet egy központi számítógéphez továb­bítja, amely rögzíti az adatokat. Eddig meglehetősen munka- igényes művelet volt az azono­sítás. A levett ujjlenyomatokat a körzeti rendőrőrsök faxon to­vábbították a központba, ahol az azonosítást kézi munkával végezték el. Mostantól mindez egy pillanat műve lesz. A friss felvételeket a gép automatiku­san összehasonlítja az adat­bankban tárolt összes lenyo­mattal, így másodpercek alatt kiderül, hogy új „kuncsafttal” vagy régi ismerőssel van-e dol­guk a hatóságoknak. 200 éves a méter Kerek jubileumot, 200. szüle­tésnapját ünnepli a világ leg­népszerűbb hosszmértéke, a méter. Franciaországban pillan­totta meg a napvilágot, ahol rö­viddel a forradalom győzelme után, 1790-ben arról is döntöt­tek, hogy egységesítik a külön­böző hosszmértékeket. A párizsi Tudományos Aka­démia két neves csillagászt, Jean-Baptiste Delambret és Pi­erre Mechaint bízott meg ezzel a feladattal. A francia tudósok által meghatározott ős-méter- hez a számítások alapjául az Északi Sark és az Egyenlítő kö­zötti távolság szolgált, ennek tízmilliomod része lett a méter. Ez az ős-méter 1795 áprili­sában készült el kovácsolt pla­tinából. 1799 elején hivatalosan is elhelyezték a francia állami irattárban. A pontosság érdeké­ben 1960-ban újra meghatároz­ták a métert. Akkor kapott defi­níciója: a kripton nevű nemes­gáz által meghatározott esetben kibocsátott sugárzás hullám­hosszának 1 650 763,73-szo- rosa. 1983 óta viszont a fény sebességével határozzák meg a métert. Azóta 1 méter az a tá­volság, amelyet a fény lég­üres térben 1 másodperc 299 792 458-ad része alatt tesz meg. A mérce változásai mit sem vonnak le az ős-méter dicsősé­géből, sőt: a méter két évszázad alatt sorra legyőzte ellenfeleit, s az angolszász láb és yard is végképp alulmaradt a küzde­lemben. Műszív az igazi mellett Egy berlini klinikán első ízben sikerült egy szívbeteg férfi ál­lapotát javítani úgy, hogy a sa­játja mellé egy műszívet is be­ültettek. A berlini német szívközpont szóvivője szerint a szívizombe­tegségben szenvedő 38 éves férfi 160 napig hordta a műszí­vet, amíg a sajátja gyógyult. A szerkezetet mintegy hat hete sebészi beavatkozással távolí­tották el - adta hírül a Reuter hírügynökség. A páciens azóta már tud egyedül enni és mo­zogni. A Thüringiából szár­mazó férfinak azért kellett a műszívet is beültetni, mert álla­pota súlyos volt és nem tudott volna egy szívátültetésre várni. A klinika szerint ez a fajta keze­lés más szívbetegségek gyógyí­tása előtt is megnyithatja az utat. $ MAGYAR SUZUKI Hűtött árak Nincs: áremelés. Vannak: új, légkondicionált modellek Jöhet a nyári hőség, jöhet a fogyasztási adó-zivatar és az ár-láz! A Suzuki idejében gondoskodott arról, hogy Önt egyik se zavarja. A raktárkészlet erejéig valamennyi hazai modell árát sikerült a kellemes fogyaszthatósághoz szükséges hőfokon tartani: akciós árainkban a 10%-os fogyasztási adónak nyomát sem látja! 600 db légkondicionálóval szerelt Suzuki Summernek pedig nemcsak az ára, de az utastere is olyan hűvös, amilyenről a forró napokon eddig legfeljebb csak álmodott. Hűtött autók és hűtött árak a Suzuki márkakereskedőknél! Ne késlekedjen! Csípje el melegében! SUZUKI. A mi autónk. 3 Márkakereskedőink: MOHÁCS/LÁNYCSÓK Suzuki Varga Rákóczi u. 2. Tel: (69) 364-494 • PÉCS Acinus Bt. Megyeri út 67. Tel.: (72) 312-801 Autófit Autószerviz Kft. Szigeti út 131. Tel.: (72) 333-499 • Suzuki-Szabolcs Kft. Komlói út 79. Tel.: (72) 240-393 SIKLÓS K & K Autócentrum Gyüdi út 18/b Tel.: (72) 351-759

Next

/
Thumbnails
Contents