Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-23 / 139. szám

1995. május 23., kedd VÁROSAINK Dunántúli Napló 7 Komlói körkép Testületi ülés Komló Város Önkormányzatá­nak képviselőtestülete május 25-én 15 órai kezdettel testületi ülést tart. A tanácskozás napi- i rendjén többek közt a térségi feladatokat ellátó intézmények ] * megyei önkormányzatnak tör­i ténő átadása, valamint lakás­1 célú és szociális támogatások szabályozása szerepel. Szó nincs „visszabontásról!” A Komlói Helytörténeti Múzeumot nem akarja a vá­rost „visszabontani”, aho­gyan az Új Dunántúli Napló május 17-i számában, a „Létszámfelépítés” cikkben félreérthetően megfogalma­zódott. Mint Szarka Elemér polgármester elmondta, dr. Erdó'dy Gyulának, a volt igazgatónak a múzeum jö­vőjéről nem nyilatkozott, így jövőjének garantálásáról vagy „visszabontásról” sem. Dr. Erdődy kimondottan közéleti elfoglaltságára hi­vatkozva kérte szerződése felbontását. Lakossági fórum Dávidföldön az általános isko­lában május 24-én 17 órakor Páll Lajos képviselő tart lakos­sági fórumot, Szarka Elemér polgármester részvételével. A TV-Best műsorából Május 25-én és 26-án 17 óra 30 perctől a TV Best a XII. Kodály Zoltán Kórusfesztivál előkészü­leteiről tudósit, bemutatkozik a Kökönyösi Általános Iskola is. Kisebbségi ülés Ma 15 órakor a városházán a cigány kisebbségi önkormány- i zat tart ülést, mely a német ki- | sebbséggel kötendő együttmű­ködési megállapodást készíti elő. Városvédő Kamera Ismeretlenek bontják a Me- csekfalui út és Körtvélyes kö­zötti összekötő út lépcsőit? Nehéz lenne kinyomozni, ki szorul arra, hogy az építő­anyagot innen guberálja össze, vagy innen hordja el zártkert­jébe a lépcsőnek valót, de nem vitatható, a betonlapokat mo­hón - alattomos mohósággal - szedik fel valakik, valamiféle gyűjtőszenvedélynek en­gedve. Álomnak is szép azt hinni, hogy a balesetveszélyes lépcsősort egyszer majd kija­vítják, az pedig egyenesen az utópiák körébe utalható, hogy a környék gyerekei valamikor, a távoli jövőben fák sorfala közt, parkosított környezetben indulhatnak iskolába és tér­hetnek haza. Az elv jó, a pénz nagyon kevés Tanácskozott a vállalkozásfejlesztési alapítvány A roncsok elszállítását Kálmán Árpádné vállalta fotó: löffler A Komlói Vállalkozásfejlesz­tési Alapítványt 1991 októbe­rében 600 ezres alaptőkével a város hozta létre. 1992 őszétől ezideig 48 vállalkozót segített kisebb összegekkel, finanszí­rozta a Közüzemi völgy iparte­lepítési terveit is. A múlt heti kuratóriumi ülésen beszámol­tak tőkéjének szerény növeke­déséről, viszont több felszámo­lásra kerülő cég - Ex-Ford Kft., Ferrocon Kft. - nem törlesztette még a visszatérítendő támoga­tást, tartozik a Kom-Vili és L. I. magánvállalkozó is. Most 1,35 milliót tudnak szétosztani - ho­lott a kiírásra 26 pályázat érke­zett 7,9 milliós igénnyel. A tá­mogatás az önkormányzat szándékát fejezi ki, amely fő­ként a munkahelyteremtő, ter­melő beruházásokat látja szíve­sen a városban. A pályázatoknak a vállal­kozó hitelképességének bizony­latait is tartalmaznia kell - nagy hányadukat ezek hiánya miatt kellett elutasítani. Néhányat a profil tisztázatlansága miatt. Hozzájárultak az Itália Due Kft. kérelméhez, amely tartozásá­nak átminősítését kérte, amennyiben 4 varrónőt alkal­maz, támogatták Fú'sz Tibor munkahelyteremtő beruházá­sát, Fogási József sportpályaé­pítőt, Iváncsics Józsefet és a Vema Kft.-t is. A kft. munká­sokat képez ki Komlón létesülő kábelgyárához - az alapítvány 50 dolgozó utaztatását téríti. Mind visszatérítendő támo­gatásban részesülnek, kivéve Kálmán Arpádné közérdekű vállalkozását, aki a roncsok el­szállításával a MÉH-telep fel­újítását segíti. B. R. „Aki kiabál, annak nincs igaza” Lokálpatrióta szemmel nézve bizonyos mértékben érthető Tóth Józsefnek, (Új Dunántúli Napló, május 9.) a Baranya Megyei Vízmű iránt érzett ag­godalmából fakadó hangos üvöltése. Sajnálatos azonban, hogy érvelését össze nem ha­sonlítható, eltérő gazdasági ágak helyzetének összevetésére alapozza, így következtetései kissé sántítanak, amikor a szénbányászat sorsát rávetíti a víziközmű szolgáltatásra. Az pedig már egyáltalán nem ért­hető, hogy engedhet meg ma­gának a megye közel 200 pol­gármesterével és képviselőtes­tületével szemben - akik a szétválásra szavaztak - ilyen becsületsértő és gyalázkodó hangnemet, csak mert települé­sük egyik legfontosabb szolgál­tatásába beleszólási jogot pró­bálnak gyakorolni. Annál is in­kább, mert az 1991-es önkor­mányzati törvény végrehajtását - a víziközművek önkormány­zati tulajdonba adása - más megyékkel ellentétben egyesek eddig sikeresen elodázták. Tóth úr azt állítja, a vízdíj a jelenleginél is drágább lesz a cég szétdarabolása esetén, és erre a vállalat számítást is vég­zett. (.. .(szerencsés ember, mert betekintést nyerhetett a vállalat féltve őrzött dokumen­tumába, amit nem hajlandó megosztani a nyilvánossággal, pedig így tudná leginkább bi­zonyítani egybentartásának szükségességét. Vagy a számí­tások mást mutatnak? Számta­lan víziközműveket üzemeltető van Magyarországon, melyek az önkormányzatok számára elvégzik a gazdaságossági számításokat, ehhez nemcsak a megyei vízmű ért. Határozottan állítom, egyes térségekben ol­csóbban is lehet nyereségesen szolgáltatni. Ez a cikkből is ki­tűnik, különben vajon mitől lett ilyen tőkeerős a Baranya Me­gyei Vízmű Vállalat, ha nem at­tól, hogy profitot ért el a szol­gáltatáson. Vagy a felemlege­tett állami dotáción gazdago­dott meg? Ez részünkről költői kérdés, kiderítése az Állami Számvevőszék feladata lesz. Krokodilkönnyeket hullajt Tóth úr a kistelepülésekért, me­lyeknek nincs pénzük beruhá­zásokra és máris temeti a cél- támogatási rendszert, holott a belügyminiszter a minap jelen­tette ki, hogy a kormány to­vábbra is fenn kívánja tartani. Aggodalmát, hogy a szétválás újabb munkanélküliséget okoz, Polics József, a városüzemelte­tési iroda vezetője cáfolja. A vele készül interjúból kitűnik, a nyereséget (mivel a közvetlen szolgáltatás állítólag vesztesé­ges) a központi infrastruktúra (labor, tervezés, gépészet, kivi­telezés) érte el. Az itt foglalkoz­tatottakra továbbra is szükség van, a felesleges vízfej szűnne meg. Provender József UTS Hungária Kft. A levéllel a vitát lezártnak tekintjük. Ugyanis azt Komló képviselőtestülete az átalaku­lásra voksolva már eldöntötte. Új vitát provokálni azért sem célszerű, mert első lépésként most a kft.-vé átalakulás legki­sebb veszteséggel járó lépése­ire kell koncentrálni - társa­sággá kell válni. Ésszerű prog­nózis szerint ezután az rt.- forma következhet, tekintettel a DRV-közművek tulajdonba-vé- telére, nem beszélve arról, hogy a tegnap széthullott vállalatok „darabjai” már az országban is az integráció hajlandóságát mutatják. Ezt az európai ta­pasztalat is erősíti, ugyanis a ’víznek’, a közhiedelemmel el­lentétben nemcsak „ára” van. Minőségét, tisztaságát biztosí­tani, felügyelni, zökkenőmente­sen eljuttatni a fogyasztóhoz csak egy jól szervezett - mint egyes szakértők fogalmaznak - valósággal „félkatonai” szer­vezetképes. (A szerk.) A Nagymiska Hóna alatt plakáttekerccsel, kezében ragasztós vödörrel baktat végig a városon. A hajnalban munkába igyekvő ugyanúgy találkozhat vele, mint a késő este hazatérő. Hajlott háttal, marcona képpel jár-kel napestig. Zárkózott, magának való ember. Amúgy évtizedek óta a városképhez tartozik. Úgy ismerik: a Nagymiska. Ázaz Nagy Mi­hály.- Békéscsabán születtem. Tizenéves voltam, amikor 1953-ban Szegedről Komlóra költöztünk. Éppen ebben az évben indult a középiskola. Érettségi után a bányához mentem. Hat évet húztam le, előbb csillés voltam, később napszinten dolgoztam. 63-ban kerültem propagandistaként az akkor még szakszervezetis művelődési házba. Azóta is ez a munkahelyem. Voltam könyvtáros, később művé­szeti vezető, igazgatóhelyet­tes. Három éve a mozit is hozzánk csapták, annak a ve­zetője lettem. Úgyhogy a pla­kátragasztás nem úri passzió, nincs más, aki csinálja. Ja, majd elfelejtettem: közben mittudoménmikor’ elvégez­tem a népművelés-könyvtár szakot is. Éz minden. Ül, száját jellegzetesen csücsöríti. Vár. Tudja amit én is tudok, ez csak duma idáig. A lényeg kimondatlanul köz­tünk feszül. Rákérdezek, mert várja. Mert önmagától nem mondja. Nem akarja.-Na és a színjátszás? A Bányász Színpad? Készült. Papírt vesz elő, rajta dátumok, tételesen leírva szerepei, rendezései.-Itt van. Ebből mindent megtudhatsz.- Tőled szeretném hallani.-Háromszor kezdtem, há­romszor hagytam abba. Kö­zépiskolásként csöppentem bele. Aztán 61-ben Pécsett indult egy három éves színját­szó-rendezői tanfolyam. Időm volt, gondoltam elvégzem. Vizsgarendezésem Saroyan: Halló, valaki! című drámája volt. Kiválóra minősítették. Utána csinálgattam. Voltak rosszak, jók. Ami sikerült, az talán negyede az összesnek. Egy-két nagy bukásra te is emlékezhetsz. A legutolsó után 92-ben abba is hagytam.- Én sikerekre is emlék­szem.-Talán ha három-négy igazi volt. Színjátszóként a Hetvenkedő katonában egy epizódszerepben állítólag jó voltam. Egy megyei találko­zón „Baranya megye legjobb színjátszója” címet is kaptam. Rendezőként szép emlék 65- ből Racine: Pereskedők című komédiája, a székesfehérvári pódiumfesztiváli siker, leg­utóbb 91-ben a Sevillai bor­bély Baumarchaistól. Az jobb is lehetett volna, de ti elcsesz­tétek. így is hét teltházat élt meg, még tájoltuk is.-Mintha az idők hajnalán színművészetire is jelentkeztél volna.- Kétszer. Egyszer elsőre kidobtak, utána a második szűrőig jutottam. Szerencsére. Úgyis huszadrangú színész lettem volna.- Szinte senki sem ismeri a családi életedet.-Nincs is. Rossz férj va­gyok, rossz apa. Szerencsém volt, mikor férjül választot­tak. Feleségem, Piroska, zon­goratanár. Két fiam, egy lá­nyom van. Hál’ istennek, fel­nőttek. Már unokám is van.-Három év múlva nyug­díjba mész.-Ha megérem. Majd csak lesz valami 4 órás tedd ide, tedd oda meló valahol. Kicsit elmereng, bólogat egy sort. Hirtelen nagymiská- san rámförmed: „Na, meg vagy elégedve?” D. G. Gála a cigány kultúráért A maga nemében egyedülálló pályázatot írt ki a Komlói Ci­gány Kisebbségi Önkormány­zat. Az általános iskolás gyere­kek számára írták ki képzőmű­vészeti, kézműves és előadó­művészeti kategóriákban, a pá­lyaműveknek a cigány életfor­mát, a cigányság gondjait, kul­túráját kell tükrözniük. Célja a cigányság önazonosságtudatá­nak erősítése, sajátos értékei­nek közvetítése és elfogadta­tása a civil társadalommal. A pályaművek kiállítását má­jus 26-án, pénteken 15 órakor dr. Karádi Kázmémé, a pol­gármesteri hivatal intézményfe­lügyeleti irodájának vezetője nyitja meg a Gyermek és Ifjú­sági Házban, majd a pályázó zenei- és táncegyüttesek adnak műsort. Az eseményre a Lungo Drom vezetőit, a cigányság Budapestről, Szolnokról és Pécsről érkező képviselőit is várják. Mint Hegedűs István, a komlói cigány kisebbségi ön- kormányzat elnöke elmondta, a vendégeket elkalauzolják Komló cigánylakta területeire - a Kazinczy utcába, Bétára és a Sportvölgybe, hogy bepillant­sanak a cigányság helyi életkö­rülményeibe is. B. R. Végelszámolás a KOGÉP-nél A kezdetben bányagépgyártás­sal és javítással foglalkozó KOGÉP, amely utóbb a német PAUS építőipari gépgyártó vál­lalkozásnak is beszállítója volt, veszteségessé vált és legutóbbi közgyűlésén a végelszámolás márciusi elindításáról döntött. A túlnyomórészt a Bányava­gyonhasznosító Rt. és az ön- kormányzat tulajdonában lévő rt. helyén - az elszámolással egy időben - négy új kft. ala­kult. Nem jogutódjai a KO- GÉP-nek, csupán az eszközeit vásárolták meg. A legnagyobb a Lakics Kft., mely többek közt az ELIN villanymotorok házait gyártja, és átvette az előd mar­kolókanál-gyártásra érvényes szerződéseit is. A KSS Kft. acélszerkezetek gyártásával, a KLEIN-Hungária Kft. felület­kikészítéssel, festéssel foglal­kozik. A gépek eladására, ke­reskedelmi tevékenységre sza­kosodott a PAUS-Hungária Kft. A négy cég révén főként az adminisztratív létszám csök­kent, viszont szakképzett laka­tosokra, hegesztőkre szükségük lenne. A kft.-k sok szállal kötődnek egymáshoz, kapacitáshiány esetén helyi vállalkozókat lát­nak el munkával, lehetőleg itt vásárolnak alapanyagokat, ösz- sze kell fogniuk a marketing munkában, a menedzsment kia­lakításában. Erre esélyt kínál a nemrégiben alakult Vállalko­zók Egyesülete is. Céljuk, hogy a munkaerő és a munka is Kom­lón maradjon. A közösen fize­tett drága bérű üzemet szeret­nék mielőbb megvásárolni, eh­hez szükség lenne az önkor­mányzat támogatására is. D. G. Hirdetésfelvétel az Új Dunántúli Naplóba valamint a lap előfizetésével kap­csolatos ügyintézés a Komló és Környéke Területi Ügynökségen Munkanapokon: 8-11 és 14-16 óráig Cím: 7300 Komló Kossuth L. u. 17-19. Tel.: 72/482-437 Lassan járj, tovább érsz? fotó: nemesi árpád

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents