Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-17 / 133. szám

8 Diinántúli Napló Honismeret 1995. május 17., szerda A kerthelyiségben katonazene és cigányzene mellett szórakozhatott a közönség Bedőék mintakávéháza Pécsett a jelenlegi jogászkollé­gium mellett a túloldalon (Rá­kóczi út és Bajcsy Zsilinszky utca sarok) 1868-ban Bedő Ká­roly kávéházat nyitott. Tulaj­donképpen ez volt az első iga­zán elegáns kávéháza Pécs vá­rosának. Lényegében a „Bedő”­vel kezdődött a vendéglátás tör­ténetének egy eredeti formájá­ban már soha vissza nem térő, egyedülállóan szép korszaka, a virágzó kávéházi élet Pécsett. A kávéház már akkoriban igen népes volt, hiszen a pécs- mohácsi vasútvonal megindítá­sával a Siklósi (ma Bajcsy Zsi­linszky ) utca, Irgalmasok ut­cája, valamint a szomszédos ut­cák forgalma jelentősen meg­növekedett. Az 1878-as bosz­niai hadjárat alatt is élénk élet folyt a „Bedő”-ben. A tulajdo­nos egy „titokzatos” Szófiai „ügynöke” révén értékes érte­sülések birtokába jutott. Nem is mulasztotta el üzleti szempont­ból ügyesen kiaknázni: kávéhá­zában falra akasztott térképen naponként megfelelő színű kis zászlócskákkal jelezte hadaink előrenyomulását, és az ütköze­tek helyét, melyet a kiragasztott táviratok még érdekesebbé tet­tek. Kétségkívül nagy (kávéházi) stratéga volt Bedő Károly . . . eredeti helyén 16 éven át mű­ködtette sikeresen üzletét. Tapasztalva a folyamatos fej­lődést, a kávéházi élet meg­élénkülését, fellendülését, megvette a szemben lévő Kalt- wasser-féle házat (nagyjából a mai „Konzum” tömbjének nyugati felén!). A régi ház he­lyére díszes épületet emeltetett, és annak Irgalmasok utcája fe­lőli földszintjén kialakított egy új kávéházat, melyet 1885-ben nyitott meg. Halála után özvegye lett a tu­lajdonos. Az üzlet vezetésében fiai (ifj. Bedő Imre és Ferenc) segédkeztek. A kávéházat, al­kalmazkodva a kor igényeihez, többször felújították. 1895-ben falait gyönyörű, Angliából ho­zatott tapétával borították, az udvart pedig csinos kis kertté alakították. A „régi Bedő” eközben több­ször is gazdát cserélt. 1898-ban végül ismét Bedőék tulajdo­nába került. így lett a régiből a legújabb „Bedő kávéház”, mely időszerű felújítását követően a „Pannónia” nevet kapta. (Falait valódi gobelinek, a párizsi szö­vőművészek remekei borítot­ták!) A „Pannónia” kávéházhoz tartozó kerthelyiség egyedü­lálló volt. Közepén nagyméretű akváriummal összeköttetésben lévő díszes szökőkút csobogott, mely szinte egy divatos fürdő­hely benyomását keltette az entrée vaskapun át belépő ven­dég előtt. (A kaput egyébként a lakatosipar remekeként tartot­ták számon!) „Este, tündéri vi­lágítás alatt, mintegy félezer (!) ember tudott itt helyet foglalni, a legnagyobb kényelem mellett . .A kert nyugati részén te­kintélyes söröző csarnok emelte a hangulatot oly módon, hogy a kitűnő müncheni Pschorr-sört eredeti korsókban és poharakban szolgálták fel. „Nagy haladás, - nyugtázta elégedetten a sajtó - hogy Pé­csett végre HORDÓBÓL (is) ihatjuk a kedvelt bajor sört, és mellé hideg- és meleg villás­reggelit ehetünk ...” A kertben minden csütörtö­kön katonazene, és hetenként háromszor cigányzene mellett szórakozhatott a közönség. A megnyitó alkalmából, a kávé­ház és a söröző bemutatását követően, a Bedő testvérek sze- retetre méltóan megvendégel­ték a hírlapírókat, és a kávéház díszítésében jeleskedő iparoso­kat (!). Nem csoda, ha a kerti asztalok fölé hajló gesztenye­fák lombjai ígéretes, biztató jö­vőről susogtak: „Ha el lehet mondani, hogy Bécs a vendég­lőiről híres, akkor el lehet azt is mondani, hogy Pécs kávéházai­ról lesz híres, éppúgy mint Bu­dapest ...” A „Pannónia” kert­helyiséget 1898. május 14-én nyitották meg a 44. gyalogez­red zenekarának közreműködé­sével. Kovács Lajos Részlet a Bedő-testvérek kávéházának gobelin-terméből Védett növények: Boldogasszony papucsa Tudományos neve: Cypripe- dium calceolus. Legszebb va­donélő orhideafélénk. Sárga mézajakkal díszített vörös- barna virágai május második felében nyílnak. Nevét a pa- pucsszerűen kiöblösödő méz­ajaktól kapta. Erre utal latin (calceolus = kis cipő) és több népies magyar neve (papucs­kosbor, Mária papucs, rigó­pohár, pohárvirág) egyaránt. Mint cirkumpoláris elterje- désű faj, Észak-Amerikában és Eurázsiában honos. Ha­zánkban a Magyar-Közép­hegység, Nyugat- és Dél-Du- nántúl területén rendkívül ritka, legtöbb termőhelyéről már kipusztult. Ennek oka el­sősorban szépsége, mellyel valósággal arra „ingerli” a la­ikus kirándulót,, hogy virágzó hajtásait letépje, sőt tövestől kiásva hazavigye kertjébe. Az átültetést nem tudja elviselni, minden ilyen próbálkozás a kiásott példányok elpusztulá­sához vezet. Baranyában csak Pécs és Bükkösd mellől kö­zölték. Mivel már több mint 70 éve nem került elő, ismé­telt felfedezése nagy jelentő­ségű volna. Elsősorban száraz tölgyesek és karsztbokorer- dők képezik termőhelyét, de ritkán üde talajú gyertyános­tölgyesekben is megjelenik. Ritkasága és veszélyeztetett­sége révén felkerült a foko­zottan védett növények listá­jára. Eszmei értéke: 50 000 Ft. Dr. Kevey Balázs Rajzd: dr. Békefi Irén Miért van az, hogy a barátomnak mindig éjszaka jut eszébe, hogy mennyire szeret? • Mert este 10 és reggel 5 óra között olcsóbb a helyi telefonbeszélgetések díja! • Az éjszakai időszakban 10 perces helyi hívásért csupán 10 Ft-ot kell fizetnie. • Ezzel szemben csúcsidőben 10 Ft-ért 2,5 percig beszélhet. • Csúcsidőnek a hétköznap de. 9-től du. 3 óráig teijedő időszak számít. • A csúcsidőn kívüli időszakban olcsóbb a helyi telefonbeszélgetések díja. Beszéljen többet, olcsóbban! ^matáv

Next

/
Thumbnails
Contents