Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-03 / 119. szám

1995. május 3., szerda VÁROSAINK Dunántúli Napló 7 Sebész kongresszus Május 6-án szombaton 9 órától tudományos ülést rendez a sik­lósi zeneiskola nagytermében a Magyar Sebész Társaság Dél- Dunántúli csoportja. Az előa­dások a sebészeti klinikák, tan­székek tevékenységét legin­kább reprezentáló tudományos beszámolókat fognak tartal­mazni. A megnyitót 9.50-től délig az előadások követik. Az ülés fővédnöke dr. Kökény Mi­hály a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára. Hüllő-bemutató Május 9-én nyílik a siklósi mű­velődési központban az a terrá- rium kiállítás, melyet május 14- ig 9 és 18 óra között kereshet­nek fel az érdeklődők. A profi hüllő bemutatón viperák, csör­gőkígyók, pitonok, boák, kro­kodilok, teknősök egyaránt megtekinthetők majd. A középszint marad? A legutóbbi siklósi önkor­mányzati ülésen Kocsi László országgyűlési képviselő és Po­zsonyi István képviselő tudatta a jelenlévőkkel a hírt: a közép­szintű oktatási intézményeknek a megyei közgyűléshez való kerülése nem fog automatiku­san történni, nem kényszerítik erre a városokat. Ez helyben három intézményt érint, a kö­zépiskolát, a szakmunkáskép­zőt és a kollégiumot. Orvosi ügyelet Siklóson a háziorvosi ügyeleti rend a következőképpen alakul május 3. és 9. között: május 3. ügyel: dr. Nagy Katalin, 4.: dr. Szilágyi Imre, 5.: dr. Nagyvá­radi József, 6.-7.: dr. Vágvölgyi Mária, dr. Taradán Zdenkó, 8.: dr. Torbó Márta, 9.: dr. Fülöp Erzsébet. Az oldalt összeállította: Szabó Anikó Szőlősgazdák perben, haragban Bender Józsefnek mítosza van Siklóson. A szőlősgazda, ’56- os elítélt most az igazát keresi. Korábban a szőlész-borász szakcsoport elnöke volt, majd az átalakult Szőlőgazdák Kis­termelői Szövetkezete igazga­tósági tagja. A tavaly megvá­lasztott új elnök, Józsi László Tibor viszont beperelte őt. Az általa a szövetkezettől bérelt tartály díját követelik rajta, a nála lévő egyéb eszközök, fű­nyíró stb. visszaszállítását. Csekkeket mutat: ő kifizette a bérleti díjat, persze a használati időre. Az eszközöket meg visz- szaszállította. A kisszövetke­zetben különben nem ő az egyedüli, akivel ilyen problé­mája van az új vezetésnek. Bender József a vezetőség lépéseire ellenlépéssel vála­szolt. Az előző szövetkezeti el­nök tavaly többször le akart mondani. A régi igazgatóság augusztus 8-ra végre összehí­vott egy közgyűlést, amely azonban nem volt határozatké­pes. Erre elrendelték, hogy egy órával később újra üljenek ösz- sze. Ez megtörtént. Ekkor vá­lasztottak új igazgatóságot s el­nököt Józsi László személyé­ben. Csakhogy ez az eljárás jogtalan volt, mondja Bender József. Ő kérelemmel élt a me­gyei bírósághoz, mint cégbíró­sághoz, amely ez év február 3- án kelt válaszában kimondta: a cégbíróság cégbejegyzése tör­vénysértő. Ő ezt felolvasta két hete a közgyűlésen, de a tagok lehurrogták. Az új elnök, Józsi László sajnálja a haragot. Ugyanazt a bírósági levelet veszi elő, és mutatja: végeredményben el­utasították Bender József felül­vizsgálati kérelmét. Igaz, hogy a bíróság kimondja a törvény- sértést, de arra is rámutat rész­letes indoklásban, hogy az új igazgatóság megválasztásának megsemmisítése milyen belát­hatatlan következményekkel járna. Bender József 11 forint körüli összeggel tartozik a szö­vetkezetnek, mondja, és szer­ződést mutat, melyben benne van, hogy minden hónap után kell fizetni a bérletért, nemcsak a használati idő után. Az igaz­gatóság az ügyészséghez for­dult, mely a kérelmet elutasí­totta, de felhívta figyelmüket a polgári peres útra. Bender József ügye egy sze­lete az egésznek. S a vádak lis­táján még nem is említettük a növényvédő szerek vásárlását, mely hogy jogos volt-e, az is­mét papírbizonyítékok függvé­nye. Hogy hogyan végződik a szőlősgazdák pere, haragja, még nem tudni. Am lehet: ha mindig vála­szolnak a másik megkeresésére, mindig végighallgatják egy­mást, már rég elült volna az a per és harag. A beteg a világon a legfontosabb A harkányi gyógyfürdőkórházban jártunk Látványnak is szép a kórház fedett gyógymedencéje fotó: laufer László Speciális egészségügyi létesít­mény a megyei közgyűlés har­kányi Gyógyfürdőkórháza: szanatórium jellegű, az ország minden részéről fogadnak be­tegeket, akiknek a kéntartalmú víz adja a gyógyulást. Persze ez csak az idekerülök gyógyításá­nak egy része, mondja dr. Keszthelyi Béla orvos-igazgató. A komplex terápiához tartozik a gyógyszeres kezelés, a víz, az iszappakolás és a többi.- Nagy figyelmet fordítunk a paciensekre. Engem egyik taná­rom arra nevelt: ha mellettem van a beteg, sosem figyeljek másra, akkor ő legyen szá­momra a világon a legfonto­sabb - szól az igazgató. A 270 ágyas kórház rheuma- tológiai, nőgyógyászati, bőr- gyógyászati betegségben szen­vedőket fogad, van rehabilitá­ciós osztálya, végeznek járóbe­teg rendelést. A gyógyítás mel­lett nagy szerepet kap az okta­tás, egyetemi oktatók, család­orvosok, rezidensek, valamint egészségügyi dolgozóik kép­zése. Az igazgató úgy véli, őket az egészségügyi válság kikerüli. Szanatóriumok, gyógyszállók, üdülők szűnnek meg. Ezek sze­repét is ellátja egy olyan kór­ház, mint az övék. Vágyaik közé tartozik, hogy „A” épületüket meg tudják menteni, felújítására megkap­ják a központi címzett támoga­tást, hogy balneológiái járóbe­teg részüket tovább tudják fej­leszteni. Boldogan üdvözölnének egy a POTE-hoz kapcsolt rheuma- tológiai tanszéki csoportot is kórházukban. A nyugdíjasok mellett Felülvizsgálná a bérleti szerződéseket Vágvölgyi István képviselő 49 éves, a Baranya Megyei Vízmű Vállalat Siklósi Üze­migazgatóságnak vezetője. Nős, egy lánya van. Függet­len, MSZP-támogatással, lis­táról került a testületbe. A gazdasági bizottság elnöke. Azt mondja, tudta, hogy na­gyon nehéz lesz a képviselői munka, de hogy ennyire, arra nem számított. Az önkormány­zat rendkívül sok be nem feje­zett munkát is átvett az előd­testülettől, s ezek elvégzése szerteágazó, felelősségteljes munkát igényel. Az önkormányzat pénzügyi helyzetét katasztrofálisnak tartja. A város költségvetése forráshiányos, javítani ezen csak a plusz bevételekkel lehet. Javaslatai közt szerepel gépko­csi-parkolók létesítése, a terme­lőipari vállalkozások létrehozá­sának segítése, az önkormány­zati bérleti szerződések felül­vizsgálata, a külföldi tőke be­hozása, a közhasznú munkások hatékony alkalmazása, s a rek­lámtáblák elhelyezéséből eredő bevételi lehetőségek megvizs­gálása. Szeretné, ha létre lehetne hozni a városban egy jövede­lemarányos, igazságosabb köz- teher-viselést, Más városok költségvetése, ahol ilyen magas a bevásárló-turizmus, pl. Sop­roné, profitál a szolgáltatás nyereségéből, ellentétben Sik­lóssal. Szükségesnek tartja a polgármesteri hivatal munkájá­nak megvizsgálását, szerinte ál- lampolgár-centrikusabb hiva­talt kellene létrehozni. A város nyugdíjasait jobb segélyrend­szerrel, fiataljait programlehe­tőségek teremtésével kellene támogatni. Jó volna elérni, hogy a testü­leti döntések politikamentesek legyenek, fogalmazza meg kri­tikáját. Képviselőként ő inkább szakmai kompetenciáját sze­retné érvényesíteni, nem kíván politikusként ténykedni, első­sorban mérnöknek tartja magát. Újratermelődő szegénység Bizakodó riportot írtunk kb. egy éve Siklósnagyfaluról. Bár náluk is nagy a munka- nélküliség, az önkormányzat ahol tud, segít: működik a fa­lugondnokság, minden isko­lásnak, óvodásnak kifizetik az étkezését. Bálint Bánk, a falu polgármestere szomorúan je­gyezte meg a minap egy be­szélgetésben: a költségvetést ma felfalják az alapfeladatok, a felépített szociális rendszert le kellett építeni. Hogy tud ma egy 400-as lé­lekszámú település létezni Magyarországon? A helyzet modell értékű. Igaz, Nagyfalu nemzetiségi település: az ott élők háromnegyede cigány. A keresőképes korú lakosság több mint fele nyilvántartott munkanélküli, akiknek fele jövedelempótlós. Az önkor­mányzat nekik költségvetése 15-20 százalékát fizeti ki. Az intézmények fenntartása, a közfeladatok elvégzése, a le­galacsonyabb szintre szorított segélyek elviszik a maradék pénzt. A falu forráshiányos, tavaly már vettek föl hitelt. A falugondnoki szolgálatot már meg kellett szüntetniük, a gyerekek étkezését nem tudja többé az önkormányzat kifi­zetni. A falu házainak ötven százaléka veszélyben van, házfalak, szobák dőlnek be, a legutóbbi ilyen tűzoltásra húsvétkor hívták őket. Az el­múlt években sok segítséget adó Munkaügyi Központ le­hetőségei az önkormányzati­akkal együtt szűkültek, így a korábbi közhasznú létszám­nak csak a negyedét tudja majd foglalkoztatni a falu. Hogyan lesz kiút? Bálint Bánk szerint itt már a kor­mány akármit rendelkezhet, őket az nemigen érinti: aki méterekkel a víz alatt van, annak mindegy, mennyit nő fölötte a vízszint. A pálya­kezdő korosztály tagjaiból sokan nem végezték el a to­vábblépéshez szükséges nyolc osztályt. A szegénység újratermelődik. Aki elmegy Siklósnagyfaluba, és a hozzá hasonló településekre, meg­érti, miért legyintenek az ott élők arra a szólamra, hogy polgári társadalmat fogunk létrehozni Magyarországon. Beremend a béke szigete Festők, viaszbábok, pubok Egy gimnazista szubjektív élménybeszámolója A beremendi önkormányzat múlt heti képviselő-testületi ülé­sén tájékoztató hangzott el a község közbiztonságának hely­zetéről. Dr. Schmidt Henrik rendőrkapitány a képviselők ké­résére válaszolva elmondta: a kapitányságukhoz tartozó közel 100 település közül Beremend a bűncselekmények és szabálysér­tések vonatkozásában még min­dig a béke szigete. Ebben az év­ben a kapitányságukon folyó mintegy 400 bűnügyi eljárásból mindössze 12 a beremendi, eb­ből hat elkövető ismert. A község közbiztonsági, la­kossági csoportjának működé­sével kapcsolatban megtudhat­tuk: létrehozásuk és működteté­sük példaértékű volt a térségben. Mintájukra szerveződtek más községekben is hasonló csopor­tok. Munkájukat teljes mérték­ben támogatni kívánják a jövő­ben is. Képviselői kérdésre vála­szolva elmondta: a jelenlegi rendőrségi állomány nem teszi lehetővé, hogy minden települé­sen folyamatosan legyen járőr- szolgálat. Ott igyekeznek na­gyobb létszámban jelen lenni, ahol jellemzően magas a krimi­nalitás. Április 26-án a rendőrkapi­tány a beremendi nyugdíjas klub tagjaival is találkozott. Ezen dr. Schmidt Henrik hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy a rendőr­ség ki merjen állni az emberek elé. A rendőrségi vezetőnek pe­dig kötelessége, hogy őszintén beszéljen az állampolgárokkal, elmondja, milyen új kihívások­kal kell szembesülniük, és me­lyek azok az újfajta bűncselek­mények, amiknek könnyen ál­dozatává válhatunk. Bíró Lajos Április 4-én kora hajnalban fe­lejthetetlen útra indultunk mi, a siklósi Táncsics Mihály Gim­názium angolosai: 10 nap alatt bejártuk Európa legszebb he­lyeit. Az első éjszakát Inns­bruckban töltöttük. Az ifjúsági szállóban pompás kilátás nyí­lott a hófödte alpesi hegycsú­csokra. A város felderítése után osztrák fiatalokkal beszélget­tünk. A következő úticél Párizs volt. A hangulatok városa: a műemlékeké és a 20. század magával ragadó varázsáé. Első pillantásra beleszerettem. Noha a múzeumőrök sztrájkja miatt a Louvre és társai kiestek a prog­ramból, mégis maradandót hoz­tam haza: megismertem a pári­zsi utcát. Nem csupán az Eiffel- toronyból csodált épületekre gondolok, sokkal inkább azokra a michigani srácokra, akik be­fonták a hajukat vagy az utcai pantomines fiatalokra, akik megmutatták, valójában ho­gyan kell zenére mozogni. Sajnos a csoda csak négy na­pig tartott, s péntek este már a Canterbury-i apátságban látot­takról meséltem az idős hölgy­nek, akinél Angliában laktam. Aztán a következő napokban: irány London! Valószínűleg soha nem felejtjük el a Trafal­gar Square-t a galambokkal, a Big Ben hangját és a piros bu­szokat, a To wert és a királyi ék­szerek csillogását, az őrségvál­tást, Mme Tussaud panoptiku­mát és a Rock Circust a pápá­val, Michael Jacksonnal, az üveges szemmel támasztó viasz púnkról nem is beszélve. Nép­szerűségi listánkon a panopti­kum után a következő helyet az Oxford Street foglalta el. Utolsó állomásunk Oxford volt, de Shakespeare stratfordi szülőházát sem hagytuk ki. Legutolsó esténkén egy valódi angol pubban ki-ki valódi (?) angol sört iszogatva mondott búcsút a kalandoknak. Másnap ahogy a komp egyre távolabb vitt a sziklás avignoni partok­tól, még felvillant előttem egy- egy piros egyenruhás angol ka­tona, a favázas téglaházak, a hatalmas zöld lejtők elmosódó képe. Ábrahám Edit HIRDETÉS­FELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a siklósi térség takarék­szövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.), valamint az újpetrei, a szalántai, a kozármislenyi, a vokányi és az egerági takarék­szövetkezeteknél. f k

Next

/
Thumbnails
Contents