Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-15 / 131. szám

1995. május 15., hétfő Gazdaság Dunántúli Napló 9 Az eddig kézbesített 188 kártérítési határozat 23 millió forintot igényel fotó: Müller Andrea Az uránbányászok kártérítési kiegészítése az idén is késik A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál 713 volt urándolgozó kártérítési járadékát kell módosítani 1995-ben. Közülük mint­egy kétszázan az elmúlt két hónap során a határozatot is meg­kapták az emelt járadékról, valamint a múlt évre vonatkozó egyösszegű kártérítésekről, de pénzt senkinek sem postáztak. Exporthitel biztosítás kereskedelmi kockázatra is A Magyar Exporthitel Bizto­sító Rt. tavaly összesen 52 millió dollár exportra nyújtott biztosítási fedezetet. A Mehib a múlt évben csak politikai kockázatok ellen nyújtott vé­delmet, idén viszont a keres­kedelmi jellegűekre is garan­ciát vállal. így a politikai jel­legű kockázatok ellen több mint 60, a kereskedelmiek el­len 70-80 millió dollár értékű exportot biztosít majd. Erről Botos Balázs, az Rt. elnök­vezérigazgatója tájékoztatta az újságírókat csütörtökön Budapesten. A Mehib Rt. százszázalék­ban állami tulajdonú cég, melynél a tulajdonosi jogok gyakorlója a Pénzügyminisz­térium. Az alapításkor egy- milliárd forintos alaptőkével hozták létre, ezt azóta 1,8 mil­liárd forintra növelték. A poli­tikai kockázatok esetén az ál­tala adott fedezet a gyártási, illetve a hitelezési időszakra egyaránt vonatkozhat. A múlt évben elsősorban a Brazíli­ába, Ecuadorba, Iránba, va­lamint Kazahsztánba szállító magyar exportőrök éltek az exporthitel biztosításának le­hetőségével. A Mehib az el­múlt év során 7 millió dollár értékben kártalanított 16 pén­zét vesztő exportőrt. A kereskedelmi kockáza­tok elleni szolgáltatást a fej­lett országokba exportáló ma­gyar cégeknek kínálják. E szolgáltatás területén a Mehib partnere egy vezető nyugat­európai hitelbiztosító, a hol­land NCM. A holland bizto­sító társaság adatbázisának segítségével térképezi fel a Mehib Rt., hogy mely fejlett, elsősorban OECD-országok beli importőrök küzdenek gazdasági nehézségekkel, il­letve fizetési gondokkal. A kereskedelmi ügyletek bizto­sításánál a nyugati magán­vevő kockázatait próbálják felmérni, így cégminősítéssel, cégelemzéssel, a fizetőképes­ség kérdéseivel foglalkoznak, míg az adott ország politikai helyzetének vizsgálata ke­vésbé játszik szerepet. Várhatóan ősztől elsősor­ban a FÁK tagállamaiba ex­portáló cégek számára kom­binált biztosítási szolgáltatást kínálnak, amely a politikai kockázat és a kereskedelmi kockázat ellen is védené a magyar exportőröket. A volt Szovjetunió utódállamai nap­jainkban is jelentős szerepet játszanak a magyar export­ban, a teljes hazai export mintegy 25 százaléka most is oda irányul. Még várakozni kell az importcikk kérelmekkel Békési László a közgazdászok közgyűlésén Évi rendes közgyűlését tartja május 17-én 13.30-kor Pécsett a Magyar Közgazdasági társa­ság Baranya Megyei Szerve­zete. Az elnöki beszámoló meghallgatása, valamint az új tisztségviselők megválasztása mellett a résztvevők érdekes­nek ígérkező előadást hallhat­nak majd Stabilizációs kibon­takozás címmel dr. Békési László volt pénzügyminiszter­től. A rendezvénynek a Janus Pannonius Tudományegyetem Rákóczi u. 80. alatti aulája ad otthont. Száz forint a lóversenyek veszteségéért Az Állami Vagyonügynökség névleges összegért, egyenként 100 forintért megveszi a Sze­rencsejáték Rt.-től a Nemzeti Lóverseny Kft.-ben, a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.-ben és a Nemzeti Ménes Kft.-ben lévő üzletrészét - je­lentették be szerdán az ÁVÜ igazgatótanácsának ülését kö­vető sajtótájékoztatón. A lé­pésre egy áprilisi kormány- döntés alapján kerül sor, és célja, hogy megszüntesse a Szerencsejáték Rt. lóverseny­zés miatt keletkezett vesztesé­geit. Az üzletrészek átvétele 1,7 milliárd forintos kötele­zettségátvállalást jelent az ÁVÜ számára. Volkswagen haszonjárművek bemutatója Pécsett Háromnapos program kereté­ben május 16-18-án mutatja be a pécsi Vörös Autóház a Volkswagen család haszonjár­műinek típusait a Centrum áru­ház előtti parkolóban. A na­ponta 10-től 18 óráig tartó be­mutatón az érdeklődőknek le­hetőségük lesz megismerni a márka sorozatban, illetve spe­ciális igények kielégítésére ké­szülő típusait, különböző erő­forrásokkal és felépítmények­kel, szolgáltatásokkal. A vál­lalkozó kedvűek egy-egy prób- aúton személyes tapasztalato­kat is szerezhetnek. Az oldalt összeállította: Kaszás Endre A kifizetések a bányaválla­latnál évek óta gondot jelente­nek, ugyanis az üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetege­dés miatt egészségkárosodott bányászok ezt az ellátmányt az állami költségvetési keretből kapják egykori cégükön keresz­tül. A költségvetés felhasználá­sáról a végrehajtási utasítás azonban minden évben legha­marabb május végén születik meg. így bányász körökben a visszamenőleges kártérítési já­radék különbözeiének kifize­tése évről-évre „különleges ün­nep”. Idén a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat egykori dolgozói közül jelezték jó néhányan, márciusban megkapták a múlt évi bérfejlesztés mértékének (22,36 százalékos) megfelelő, kamattal növelt kiegészítési összegekről a papírt, de a pénz­Az idén két hónap alatt több mint 100 millió dollárhiány ke­letkezett az idegenforgalmi mérlegben. A Magyar Nemzeti Bank arról tájékoztatott, hogy február végéig 151,8 millió dol­lár bevétel keletkezett az ide­genforgalomból, ami 19 száza­lékkal több mint az elmúlt év azonos időszakában. Ugyanak­kor a kiadás 267,6 millió dollárt nek nyoma sincs azóta. A MÉV szakemberei az előkészítő munkát január óta végzik, de a szükséges adatkérések lassítják az ügymenetet. A dolgozó új munkáltatója, a Nyugdíjfolyó­sító Igazgatóság, s maga a jo­gosult is nyilatkozatot kell te­gyen, s csak ezután kerülhet sor a járadék összegének módosítá­sára. Az egyes határozatok meghozatalának időpontját egyrészt a kártérítésben része­sülők időrendi sorszáma, más­részt a fenti adatszolgáltatások beérkezésének ideje dönti el. így az érintettek közül lesz, aki csak ősszel kapja meg a kifize­tés összegét tartalmazó iratot. Mindenesetre a pénzössze­geket illetően nem fillérekről van szó, hiszen az eddig kézbe­sített 188 határozat 23 millió forintot igényel. A humánkölt­ségek finanszírozásáról szóló tett ki, ez viszont csaknem há­romszorosa az egy évvel ezelőt­tinek. így 115,8 millió dollár passzívum keletkezett két hó­nap alatt az idegenforgalom­ban, míg tavaly ugyanezen idő alatt 32,4 millió dollár aktívu­mot mutatott a mérleg. Az idei mérlegromlást az okozta, hogy az év elején jelen­tősen megnőtt a lakossági turis­kormányhatározat szerint a MÉV negyedévente, utólag hívhat le pénzt központi keret­ből. Az első, 55 millió forintos tételre az Rt. elküldte már a számlát, de pénzre az állami kasszából csak akkor számít­hatnak, ha a Kormány jóvá­hagyja a költségvetési tervezet végrehajtási utasítását, a Pénz­ügyminisztérium pedig intéz­kedik a lehívásokról, amire a gyakorlat szerint május végénél hamarabb nemigen kerül sor. Tavaly környezetvédelmi pén­zekből előlegezte meg a társa­ság a kártérítési kiegészítések fedezetét, de idén ez sem meg­oldás, ugyanis a MÉV hiába kap ebben az évben félmilliárd forintot a bányamunkák okozta természetkárosodás rendbetéte­lére, ez az összeg is a költség- vetési keretből érkezik majd. A helyzeten tehát csak a kormány változtathat, a kártérí­tésben részesülő bányászok számára pedig az nyújthat némi vigaszt, hogy a kiegészítések késedelmével naponta emelke­dik a kamat összege. M. B. E. tavaluta-vásárlás. Két hónap alatt a lakossági 800 dolláros keret terhére 236 millió dollárt adtak el, míg tavaly ugyanezen időszak alatt csak mintegy 70 milliót. Miután márciusban is élénk volt a lakossági valutavá­sárlási kedv, valószínűleg az első negyedév után is passzí­vumot fog mutatni az idegen- forgalom pénzügyi mérlege. Egyelőre még bizonytalan, hogy a második félévi fogyasz­tási importcikk-kvóta terhére mikor nyújthatják be kérelmei­ket az importőrök az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium engedélyezési osztályához - mondotta Kaufmanné Szirmai Katalin, a tárca főosztályveze­tője az Országos Kereskedelmi Szövetség csütörtöki tanácsko­záson, amelyet fogyasztási cikk importkorlátok és lehetőségek címmel rendeztek. A külkereskedők az IKM rendeletét követően adhatják be kérelmeiket, a rendelet viszont azért késik, mert az Igazságü­gyi Minisztérium megkérdője­lezte: célszerű és jogos-e külön választani a régi és az új impor­tőröket az engedélyek kiadása szempontjából. Ez a gyakorlat az Európai Unió országaiban egyébként elfogadott. A rende­let remélhetően még ebben a hónapban napvilágot lát, s a hagyományos importőrök az et­től számított ötödik nap után fo­lyamatosan adhatják be kérel­meiket egészen novemberig. Azok, akik nem tartoznak ebbe a kategóriába, hanem most kezdték e tevékenységüket, jú­nius közepétől pályázhatnak. A hogy a hagyományos im­portőrök az első félévre már au­tomatikusan megkapták tavalyi behozataluk 50 százalékára az engedélyt. Ezeknek az áruknak a döntő többsége textilruházati termék, személygépkocsi, cipő, tisztítószer. Az élelmiszerek 90 százaléka liberalizált, kivéve a halkonzerveket. Az első félévre kiadott engedélyek az év vé­géig automatikusan érvénye­sek. Az új importőrök az első félévben az összkeret 20 száza­lékán osztozkodhattak. Az ipari és kereskedelmi tárca adatai szerint néhány terméket kivéve - például a rövidárukat és az ékszereket - az importőrök a lehetőségeket kimerítették az első félévben. Idegenforgalmi mérleg: passzívum A fogyasztók figyelmébe Legyünk körültekintőek a szolgáltatások megrendelésekor Kivel ne fordult volna már elő, hogy a háztartásában használt gép (mosógép, hűtő, porszívó stb.) híradástechnikai eszköz (televízió, rádió stb.) meghibá­sodott, vagy például kisebb na­gyobb lakás-karbantartási munka (festés, mázolás, burko­lás, anyag-javítás stb.) vált szükségessé és a hiba elhárítás­hoz, a javítási munka elvégezte­téséhez szolgáltató (iparos, szerviz stb.) munkáját kellett igénybe venni. A meghibásodás miatti bosszúságunkat tovább tetézheti, ha nem vagyunk megelégedve a szolgáltatás mi­nőségével, a végzett munka szakszerűségével. Tehetünk-e ez ellen vala­mit? Mindenek előtt legyünk körültekintőek már a szolgálta­tást végzők kiválasztásánál. Bár ez nem is olyan egyszerű dolog, mivel egyre több az olyan „vál­lalkozók” száma, akik engedély és szaktudás hiányában, fele­lősség nélkül vállalkoznak javí­tási munkák elvégzésére. Gyak­ran előfordul, hogy a megren­deléskor különböző indokkal (általában anyagvásárlás) elő­leget vesznek fel, ezt követően a vállalt tevékenységet csak részben, vagy egyáltalán nem teljesítik. A privatizáció és a külön­böző átalakulások során napja­inkra a korábban működő, egyes szolgáltató tevékeny­ségre szakosodott nagyobb vál­lalatok (Gelka, Ramovill) szö­vetkezetek megszűntek, illetve kisebb vállalkozásokra bomlot­tak (kft, bt). Mindez nem jelenti mindig azt, hogy a számában több szolgáltató (vállalkozó) kedvezőbb feltételeket, na­gyobb választási lehetőséget biztosít számunkra. Gyakran előfordul, hogy ja- víttatási igényünkkel több vál­lalkozót is fel kell keresni ah­hoz, hogy problémánkra meg­oldást találjunk. A szolgáltatást végző megvá­lasztására fordított időtöbbletet azonban ne sajnáljuk, mert ez­zel elejét vehetőjük a későbbi esetlegesen előforduló kelle­metlenségeknek, vitáknak. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ha nem kerülünk közvet­len kapcsolatba a szolgáltatást nyújtóval, hanem csak pl. új­sághirdetésben közölt telefon­számon - esetleg ott is csak üzenetrögzítőn, vagy rendelés­felvevő, továbbítóval - rendel­jük meg az elvégzendő munkát, fokozottan legyünk óvatosak. Győződjön meg arról, hogy va­lóban megbízható szakember áll-e a hirdetés mögött? Ha megrendelésünket a lényeges körülmények ismerete nélkül mégis megtesszük és a vállal­kozó, vagy megbízottja a munka elvégzéséhez előre kér bizonyos összeget - bármilyen indokkal - úgy minden esetben ragaszkodjunk a pénz átvételét igazoló okmány (számla, nyugta, átvételi elismervény) kiállításához és átadásához. Miután kiválasztottuk a szá­munkra megfelelő szolgáltatót, úgy tegyük meg a javításra vo­natkozó megrendelésünket. Jogszabály határozza meg az említett szolgáltatások vállalási feltételeit, illetve az elvégzett szolgáltatás minőségéért való jótállási kötelezettséget. Mit kell értenünk vállalási feltéteken? A javító-karban­tartó munka elvégzésekor meg kell határozni, hogy a vállal­kozó milyen szolgáltatást telje­sít, illetve mire vállalkozik, meg kell határozni továbbá a munka elvégzésének határidejét, díját és a vállalkozó egyéb lényeges feltételeit. A megrendelés felvételekor a szolgáltató a megrendelővel tu­lajdonképpen egy vállalkozási szerződést köt (vállalási jegy, átvételi jegy), amely kötelezi magát arra, hogy a szolgáltatást díj ellenében (vállalási díj) a megjelölt határidőre szaksze­rűen elvégzi. Gondoljunk csak a mindenki által ismert ruhatisztítás meg­rendelése során kiállított átvé­teli jegyre, ahol az említett ada­tok feltüntetésre kerülnek (pl. vegytisztítás, az átvett piros színű női ruha átlagos használt­sági fokú, kissé kopott, illetve pecsétes... az átvétel ideje: 1994. szeptember 15. Elkészül: szeptember 21. Fizetendő ösz- szeg: 390.- Ft.) Háztartási gép vagy egyéb termék javítása esetén töreked­jünk arra, hogy a hibabejelen- tettséget minél jobban behatá­roljuk és az általunk jelzett hiba és kért javítás minél pontosab­ban kerüljön rögzítésre az átvé­Ami elromolhat, az el is rom­lik . . . FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ teli jegyen, megrendelőn. Ez azért is fontos, mert a vállalási díj is a rögzített munka elvég­zésére vonatkozik, (folytatjuk) Baranya Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents