Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-10 / 126. szám

1995. május 10., szerda Gazdaság Dunántúli Napló 9 Az építőipar fut a munka után 590 lakás épült megyénkben A lakásépítés kedvelt formája Pécsett is a belvárosi foghíjak megújítása, ahol gyakran többszintes irodaházak és laká­sok együtt épülnek fotó: laufer László A Cenzor Bróker Kft. jelenti a tőzsdéről: Felfelé ívelő árak A május elsejét emelkedő ár­folyamokkal ünnepelte a Bu­dapesti Értéktőzsde. Felfog­ható ez úgy is, hogy a zömmel külföldiekből álló vevőkör bizalmat szavazott a körvona­lazódó Bokros-Surányi fém­jelezte puritán állami gazda­ságpolitikának. A tőzsdein­dex hosszú idő után először lépte át az 1400-as határt, 53 pontot erősödve, 1421 ponton zárt. A hét sztárjai a legneve­sebb cégek papírjai voltak, közülük is kiemelkedett kettő az Egis és a Pick. Az Egis a 2420 Ft-os nyitóárral pén­tekre 2615 Ft-ra emelkedett, számottevő napi 70-90 mil­liós forgalom mellett. A Pick sem volt rest, 6890 Ft-os heti nyitó ár után pénteken 7500 Ft-os kötések is születtek, a napi forgalom 65-145 millió között mozgott. A jegyzett papírok közül kiemelésre méltó még a vi­szonylag előkelőén magas, ám stagnáló árú, ugyanakkor nagy forgalmat lebonyolító Richter és Danubius részvé­nyek. A Danubius forgalma szerdán tetőzött 115 milliós árfolyamértékkel. Ára a nyitó 1170 Ft-ról másnap 1230 Ft lett. A Richter egész héten 1921-1950 Ft volt. A Fotex- et is vitték a héten, mint a cukrot, igaz ez az árfolyamán kevésbé látszott meg. Szerdán árfolyamértéken 87 millió Ft értékben fogyott belőle, a heti záróár 201 Ft lett, a nyitó 215 Ft mellett. A műanyagos pa­pírok közül ezúttal a Pan- nonplast drágult jobban: 1160 Ft-ról 1250 Ft-ra, míg a Gra­boplast egész héten 1410-1430 Ft-on mozgott. A hét elején reményt keltő papírok, ahova elsősorban a Domust, az Inter-Európa Bankot és a Glóbust lehet so­rolni, utóbb nem váltották be a reményeket. A Domus a hét elején 610 Ft-ig drágult, majd visszaesett 510 Ft-ra. Az In- ter-Európa Bank 13 550-ról 13 300 Ft-ra csökkent. A múlt héten 1500 Ft fölé emelkedő Globus pedig kénytelen volt megelégedni az 1450 Ft-os záróárral. A Prímagáz bizto­san tartja a 2600 Ft fölötti árát, a Soproni Sör is vissza­kapaszkodott a 2000 Ft fölötti sávba. A kárpótlási jegy ára 200 Ft felett stabilizálódni látszik, a heti ár 205-217 Ft között alakult, mérsékelt, napi 10-12 milliónyi címletű forgalom mellett. Közben rendre zajla­nak a tőzsdei cégek mérleg­záró közgyűlései. Megfigyel­hető tendencia: termeljen bármilyen extraprofitot egy magyarországi tőzsdecég, se­hol sem fizetnek 5-15%-nál több osztalékot. Gerdei Tibor Külföldi cégek magyarországi tervei között szerepel 2,5 milliárd dollárt fektetnek be Számviteli fórum Pécsett A vállalatok és költségvetési in­tézmények időszerű gazdasági, pénzügyi elszámolási és szám­viteli feladatairól szól a VTT Baranya szakmai számviteli fó­ruma május 17-18-án. A fórum a számviteli törvény módosulás kapcsán a pénzügyeket és a számvitelt érintő változásokról, az ebből adódó teendőkről biz­tosít konzultációt és alkalmazás szintű szakmai eszmecsere le­hetőséget. Bővebb információ: VTT Baranya, a 224-024-es te­lefonon. Elköltözött az Agrárkamara Új helyre, a Nagy Lajos Király Útja 9. szám alá költözött Pé­csett a Baranya Megyei Terü­leti Kézműves Kamara a TE- SZÖV Székházából. A telefon­számuk is megváltozott, ezen­túl a 227-166/15-ös melléken hívhatók. Környezetvédelmi mérőbusz bemutatója Május 10-én 10 és 15 óra között a Zöld-FIíd szervezésében a Dél-dunántúli Környezetvé­delmi Felügyelőség támogatá­sával kerül sor a környezetvé­delmi mérőbusz bemutatására a Pécsett a Zsolnay-kút mellett. Május 12-én délután a Zöld- Híd Tanácsadó Irodájában épü­letenergetikai konzultációt tart dr. Fülöp László főiskolai do­cens, aki többek között tervek alapján ingyenes energetikai tanácsadást tart. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. májusis 9-től Pénznem vételi közép eladási angol font 192,39 194,33 196,27 ausztrál dollár 88,68 89,58 90,48 belga frank (100) 424,42 428,72 433,02 dán korona 22,31 22,54 22,77 finn márka 28,46 28,75 29,04 francia frank 24,75 25,00 25,25 gör.drachma(IOO) 53,70 54,24 54,78 holland forint 78,18 78,97 79,76 ír font 197,58 199,56 201,54 japán yen (100) 143,87 145,33 146,79 kanadai dollár 86,57 89,46 90,35 kuvaiti dinár 409,75 413,88 418,01 német márka 87,51 88,40 89,29 norvég korona 19,44 19,64 19,84 olasz líra (1000) 73,87 74,61 75,35 osztrák sch. 12,44 12,57 12,70 portugál esc.(100) 82,66 83,49 84,32 spanyol pes.(100) 99,14 100,14 101,14 svájci frank 106,13 107,20 108,27 svéd korona 16,74 16,91 17,08 USA dollár 120,14 121,35 122,56 ECU (Közös Piac) 160,61 162,23 163,85 Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia Az 50 dolgozónál többet fog­lalkoztató baranyai építőipari cégek tavalyi termelése elérte a 4,4 milliárd forintot, ami az or­szágos átlagot is meghaladva 23,6%-kal több, mint tavaly­előtt. Még mielőtt azt hihet­nénk, végre fellendülőben a gazdaság, aminek legmegbíz­hatóbb állapotjelzője az építő­ipar, le kell csillapítanom a ke­délyeket, ugyanis a tavalyi eredmény az 1993-as bázishoz képest folyó áron számolva nem igen jelent többet. Neumann Adóm, a Baranya Megyei Építőipari Egyesülés ügyvezető elnöke, egyben az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége baranyai kép­viselője a szakma évek óta tartó mélyrepüléséről mondja:- Az öt évvel ezelőtti amúgy is kritikus helyzethez képest ’91 újabb visszafejlődést jelen­tett, az 1992-es stagnálás némi reményt keltett, aztán ismét 22%-os csökkenés következett, ehhez a tavalyi eredmény már biztatónak mondható. Már az is nagy szó, hogy nem zuhant is­mét a termelési érték az infláció miatt. Tavaly a magasépítési te­rületén 15,5%-os, a mélyépí­tésben 42,7%-os volt a fejlődés, a saját építési-szerelési tevé­kenység meghatározóbb volt mint a fenntartási munkák. A várva-várt fellendülés még ki tudja meddig várat magára? Mivel csak a nyomon követ­hető, 50-nél több embert fog­lalkoztató cégek teljesítményei szerepelnek Baranya elmúlt évi építési mérlegében, beszéljünk továbbra is róluk. A rugalmat­lan gazdaságszerkezet, a for­ráshiány, a nyomott beruházási piac, a növekvő munkanélküli­ség megyénk kivitelező építői­parát is sújtja. Folyamatosan csökken a foglalkoztatottak száma, mindinkább előtérbe ke­rül a külső alvállalkozók fog­lalkoztatása. Az ipari beruházá­sok teljesítményértéke alig ha­ladta meg az 1993-as amúgy sem magas szintet, a mezőgaz­dasági beruházások visszaes­tek, viszont, a villamosenergia, gáz, hő, víz és szennyvíz, táv­közlés, útépítés mind több munkát adott az építőiparnak. Tavaly Baranyában a koráb­binál is kevesebb, mindössze 590 lakás épült, több mint fele a városokban (Pécsett 256) és 262 a falvakban. Nyaralóból is csak 34 készült el, kétharmada falun. Örvendetes az idei piaci kereslet összehasonlító árakon mintegy 8-10%-osra tehető növekedésére, ami döntően a gazdálkodó terület és kisebb részben a lakosság beruházásait jelenti.- A BÉÉ és az ÉVOSZ miként segíti a szakmát?- Tagszervezeteink nehéz helyzete a mi lehetőségeinket is behatárolja. Most kellett meg­szüntetnünk a számítástechni­kai társulás keretén belül szer­vezeteink számítógépeinek és a hozzákapcsolódó szünetmentes tápegységek kedvezményes át­alánydíjas szervizelését és javí­tását, hogy csak egy példát em­lítsek a visszalépésre. Az ÉVOSZ-szal összefogva látjuk el a 72 tagszervezetünk érdek- képviseletét, érdekegyeztetését, szakmai kapcsolatkiépítését, tartását és fejlesztését, együtt­működünk a KlOSZ-szal, a KISZÖV-vel, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamará­val, a Kézműves Kamarával, a Pécsi Ipartestülettel és az ön- kormányzatokkal. Szakmai napjainkon új anyagok, gépek és technológiák bemutatóival segítjük a szakmát, hogy lépést tarthassanak a fejlődéssel, hogy minél gyümölcsözőbb kapcso­latot alakíthassanak ki egymás­sal. A német Hanns Seidel Ala­pítvány pécsi duális szakmun­kásképzésének indulása és a Pollack Mihály Műszaki Főis­kolával közösen a jövőben Pé­csett kezdődő svájci építőipari menedzserképzés is azt szol­gálja, hogy a várható fellendü­lésre legyen minél több jól fel­készült, igényes szakemberünk. B. M. L. A következő években két és félmilliárd dollár magyaror­szági befektetésének szándékát jelezték a külföldi cégek. Ezek jelentős része olyan, az utóbbi években befejeződött autóipari nagyberuházásokhoz kapcso­lódó kezdeményezés, amelynek célja a hazai autóalkatrész­gyártás fejlesztése. A befekte­tési kedv élénkülését jelzi az is, hogy a nálunk letelepedett mul­tinacionális cégek majdnem mindegyike bővíteni akarja a termelését. A szerszámgyártás Magyarország önálló nemzeti pavilonnal képviselteti magát az 1996 augusztusában meg­rendezendő Naturexpo ’96 nevű természetvédelmi világki­állításon, a budapesti millecen- tenáriumi ünnepségek egyik fő eseményén. Erről döntött az Országos Idegenforgalmi Hiva­tal irányításával megalakult koordinációs munkabizottság, az elmúlt években nagy átala­kuláson ment át. Korábban e tevékenység 98 százaléka az ipari cégeknél, vállalatoknál koncentrálódott, s egy-egy cég igényeit elégítette ki, jelenleg viszont már mintegy 70 száza­léka vállalkozásként működik, piaci jellegűvé vált, s jelentős külföldi megrendeléseket is tel­jesít. A szerszámgyártás túlju­tott korábbi mélypontján, s ez azért jó, mert ahol egyre több szerszámot gyártanak, ott az ipar is fejlődik. melynek tagja a Belügy-, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési, a Földművelésügyi Minisztérium, valamint számos szakmai és érdekképviseleti szervezet. Már több mint 22 or­szág jelezte részvételét a ren­dezvényre, melynek célja olyan fórum teremtése, ami kiinduló­pontja lehet konkrét környezet- védelmi intézkedéseknek. Nemzeti pavilon a Naturexpón Szőlő és Bor Terméktanács alakul A Magyar Mezőgazdaság című hetilap 15. számának mellékle­teként jelent meg az Agrárrend­tartási Hírlevél 1995. évi 1. száma, amely ismerteti és hoz­zászólási lehetőséget biztosít a Szőlő és Bor Terméktanács alapszabályához. Ä piacgazdaság most van ki­alakulóban, de a termelőknek, feldolgozóknak, értékesítőknek és a fogyasztóknak is a kiszá­mítható, szabályozott piac a kí­vánatos. Ezt célozza meg létre­hozni az Agrárpiaci Rendtartási törvény alapján alakult termék- tanács. A szervezet központja Budapesten az Akadémia utca 1. sz. alatt van. Vidéki-területi szervei a szőlő és bortermelők egyesületei, amelyek borvidé­kenként vagy megyénként szerveződnek. A terméktanács tagjai lehet­nek a szőlőtermesztő és feldol­gozó, borértékesítő, forgalmazó gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók és házikerti szőlő- termelők, akik vállalják az alapszabályban előírt kötele­zettségeket és felvételüket írás­beli nyilatkozatban kérik. A ta­goknak tagsági díjat és árbevé­telük után költséghozzájárulást kell fizetniük a terméktanács működéséhez. Fontos kitételek még a kö­vetkezők: a tagok pontos adat­szolgáltatása, javasolt irányá­rak betartása, termelési-értéke­sítési önkorlátozás, export-im­port kvótarendszer elfogadása, szankcionálások tudomásulvé­tele stb. A Szőlő és Bor Termékta­nács párhuzamosnak tűnő szer­vezet az ágazatban korábban már működő szakmai szerveze­tekkel, illetve a közelmúltban alakult Agrárkamarával és a napjainkban szerveződő hegy­községi egyesületekkel. Bizo­nyos átfedések lehetnek, de az érintettek szakmai érdekvé­delme, a termelés és a piac sza­bályozása - az idevágó törvé­nyek értelmében - megköveteli azok létrehozását és a szoros együttműködését munkájuk so­rán. Az ágazat szereplőinek vi­szont hosszú távon elemi érde­kük a tagság. A Szőlő és Bor Termékta­nács nyitott a belépni szándé­kozók előtt. Belépési nyilatko­zat igényelhető írásban a Szőlő és Bortermelők Baranya Me­gyei Egyesületétől (7621. Pécs, Apáca u. 15.), vagy hétfői na­pokon 13-16 óra között ugyan­ott személyesen átvehető. Dr. Lisicza István Felfedezésre váró borospalackok egy villányi termelő pincéjének mélyén FOTÓ: LAUFER LÁSZLÓ < ft t Í *

Next

/
Thumbnails
Contents