Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)
1995-05-08 / 124. szám
1995. május 8., hétfő Gazdaság DUnántúli Napló 9 Nem túl hatékonyak az üzletkötők Magyarországon Huszonnégy perc az eladásra Növekvő elbocsátások a mezőgazdaságban Baranyában is indul a közhasznú foglalkoztatás Ha minimális mértékben is, de az elmúlt hónapban tovább csökkent a regisztrált munka- nélküliek száma Baranya megyében. Április végén a munkaügyi kirendeltségeken 23 599 állástalant tartottak nyilván, ami csupán 29 fővel kevesebb, mint az előző hónapban volt. Ebben az esztendőben áprilisban első ízben haladta meg a nyilvántartásba frissen belépők száma a visszatérő ügyfelekét. A jelenség elsősorban a Mecsekurán Kft.-nél, a Szigetvári Cipőgyárban és a Konzervgyárban történt elbocsátások következménye, ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy igen nagy arányban megnövekedett a mező- gazdasági szektorból bejelentkezők aránya. Az állást keresők végzettség szerinti megoszlása már hosszabb ideje változatlan. A legtöbb munkanélküli a szakmunkások közül kerül ki, őket a segéd-, majd a betanított munkások követik. A szellemi foglalkozásúak mindössze 15,6 százalékot képviselnek. Az április a pályakezdők körében jelentős csökkenést hozott, ami elsősorban a fiatalok segélyfolyósítási határidő változásának következménye. Baranyában gyengült a munkaerőpiac szezonális fellendülése. Ezt mutatja az is, hogy a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma 1300-ról mindössze 6-tal emelkedett. Nemzetgazdasági áganként vizsgálva csak az önkormányzatok munkaerőigényét mutató közösségi szolgáltatások területén tapasztalható jelentősebb álláslehetőség növekedés, amely összefügg a most induló közhasznú foglalkoztatással. A munkanélküliek által legkeresettebb szakmák: őrök, portások, eladók, adminisztrátor, géplakatos, takarító és kőműves. A munkáltatók legnagyobb igénye a szabó, varrónő, őrök, portások, ruházati gépkezelő és eladó szakmákban jelentkezett. Az álláshelyek döntő többsége teljes munkaidős, főként fizikai. A betanított és a szakmunkát igénylő foglalkozások közel azonos arányúak, együtt az állások több mint kétharmadát jelentik. K. E. A feketegazdaság ellenében Megszüntetni nem, de visszaszorítani lehet Mól Rt.: májusban áremelés A Mól Rt. még ebben a hónapban kis mértékű üzemanyag-áremelést hajt végre. Az rt.-nél nemrég megszűnt az úgynevezett árbizottság. Szerepét koordinációs testület vette át, amely folyamatosan elemzi a bel- és külpiaci helyzetet. Ausztriában például 20 százalékkal drágább az üzemanyag, mint nálunk. Szlovákiában és Szlovéniában pedig mintegy 20 százalékkal olcsóbban lehet tankolni, mint Magyarországon. A Mól Rt. vezérigazgató-helyettese arról is tájékoztatott, hogy a jövőben nem ragaszkodik a cég a hónap elejéhez kötött árváltoztatásokhoz. Magas import, bővülő kivitel A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a kivitel igen gyorsan, növekvő ütemben bővül, miközben az importszintje továbbra is magas. Várhatóan az idén az exportnövekedés 15-20 százalékos, az importbővülés pedig 5-8 százalékos lesz. Az év második felétől kezdve az infláció várhatóan mérséklődik, s decemberben már előző év decemberéhez viszonyítva a fogyasztói áremelkedés mértéke 25 százalék alatt lesz. Ez részben annak köszönhető, hogy a második félévben a havi leértékelés a jelenlegi 1,9 százalék helyett 1,3 százalék lesz. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. május 5-től Pénznem vételi közép eladási angol font 194,17 195,91 197,65 ausztrál dollár 89,40 90,20 91,00 belga frank (100) 425,66 429,12 432,58 dán korona 22,31 22,49 22,67 finn márka 28,45 28,68 28,91 francia frank 24,64 24,85 25,06 gör.drachma(IOO) 53,79 54,25 54,71 holland forint 78,42 79,65 79,68 ír font 197,86 199,59 201,32 japán yen (100) 143,64 144,74 145,84 kanadai dollár 88,28 89,07 89,86 kuvaiti dinár 410,64 414,26 417,88 német márka 87,81 88,52 89,23 norvég korona 19,46 19,62 19,78 olasz líra (1000) 72,77 73,47 74,17 7osztrák sch. 12,49 12,59 12,69 portugál esc.(100) 82,94 83,64 84,34 spanyol pes.(100) 98,59 99,45 100,31 svájci frank 106,41 107,26 108,11 svéd korona 16,60 16,75 16,90 USA dollár 120,35 121,42 122,49 ECU (Közös Piac) 160,57 161,93 163,29 Az oldalt összeállította: Kaszás Endre Nem túl hatékonyak a magyar üzletkötők, ami talán annak is köszönhető, hogy egy termelékenységi tanácsadó iroda felmérése szerint a nyolc órás munkaidő 24 percét töltik csak aktív eladással, a ráfordítás legnagyobb része az utazással és az adminisztrációval telik el. A hatékony üzletkötéshez a kapcsolatteremtési készség elengedhetetlen fotó: Müller A nemzetközi cég felmérései igencsak lehangoló eredményt hozott, ám mindehhez azt is hozzá kell tenni, a magyarországi viszonyok nem mindenben egyeznek a fejlett piacgazdasággal rendelkező országok gyakorlatával, legfőképpen az infrastrukturális lehetőségekben különböznek. A Czipin & Partner osztrák tanácsadó cég magyarországi irodája által a helyi üzletkötők között végzett felmérés alapján 58-58 perc jut a tanácsadásra, valamint a csevegésre, kapcsolatápolásra, várakozásra. A legtöbb idő az utazásra megy el, ami a hazai útviszonyokat illetően talán érthető is, ám nem túlságosan elegendő indok a nemzetközi mércével igencsak alacsony hatékonyságot bizonyító üzletkötői tevékenységre. A tanulmány rámutat az üzletkötői magatartásnak azokra a súlyos hiányosságaira, amelyek jelentős forgalomkiesést okozMájus végén a kormány elé kerül a készülő területfejlesztési és területrendezési törvénytervezet első olvasata. Ezt Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter jelentette be Vaján, a Határhelyzet című kétnapos önkormányzati konferencián. A miniszter elmondta: a tornak, illetve súlyosabb esetben meg is akadályozhatják üzletkötéseket. A tanulmány öt olyan hiányosságot sorol fel, amely a sikeres ügylet realizálásának fő akadályát jelentik. Az elsőt a tanácsadásban vélték felfedezni. A felmérők erre vonatkozóan azt az időt értik, amelyet az üzletkötők a termékek műszaki adatainak ismertetésével, használatuk működés közbeni bemutatásával, az eladást követő kiegészítő tevékenységekkel töltenek, s amelynek közös célja az aktív eladási folyamat támogatása. Erre meglehetősen sok időt vesztegetnek az eladók, a tanácsadó cég következtetése alapján ez azért történik így, mert a vállalatok az üzletkötői tanfolyamokon elsősorban a saját termékek megismertetését sulykolják, s ritkán szentelnek elegendő figyelmet a jó eladót jellemző taktikai képességek kialakítására. Átlag száz percet töltenek adminisztrációval, a megrendelési nyomtatványok pontos és részletes kitöltésével, a látogatásokról szóló jelentések megírásával és számítógépes feldolgozásával, az útiköltség elszámolással. A felmérést végzők megállapítása alapján vénytervezet készítői március óta folytatják az egyeztetéseket, és mostanra jutottak túl a regionális és a tárcaközi megbeszéléseken. A javasolt módosítások figyelembe vétele után kerül majd a dokumentum úgynevezett első olvasatban a kabinet hónap végi ülésének napirendjére. Baja Ferenc úgy vélte: a mindez azért napi száz percet vesz igénybe a munkaidőből, mert az eladási részleg vezetői nem túlságosan sokat foglalkoznak az adminisztráció csökkentésével. Ez persze nemcsak óhaj kérdése, az üzletkötők napi munkaidejének 21 százalékos lekötése igencsak nagy veszteség, ennek csökkentésével nyert idő alatt végzett eladás jelentős gazdasági eredményt hozhat. Ugyancsak hozhat a „konyhára” az is, ha a napi tevékenység 35 százalékát kitevő utazási időt csökkentik. A tanulmány ugyanis 20 százalékos felesleget állapított meg, amelynek legfőképpen az volt az oka, hogy az üzletkötő nem kellőképpen, s nem megfelelő partnerrel készítette elő a tárgyalást. A sikeres eladás lényege, hogy a felkészített ügynök meg tudja győzni a vevőt az áru nélkülözhetetlenségéről, előnyös tulajdonságait kiemelve. Ez azonban - legalábbis hazánkban - nemcsak az üzletkötők rátermettségétől függ, hanem attól a szervezési környezettől is, amelyben dolgoznak, s amely erősen befolyásolja elkötelezettségüket is. törvényt még az idén megalkotja a Parlament. Á tárca vezetője kiemelte: az elképzelések szerint a törvény decentralizált állami pénzalap létrehozását teszi majd lehetővé. A térségek fejlesztését szolgáló alapok kezelését a regionális fejlesztési tanácsok végzik majd. A feketegazdaságot megszüntetni nem lehet, legfeljebb csak visszaszorítani. Az illegális tevékenységet azonban drasztikusan mérsékelni kell, mert becslések szerint hazánkban a láthatatlan jövedelmek elérik a GDP 25-30 százalékát. Ez indokolja a kormányzat tervezett, összehangolt fellépését. Mindezt Bártfai Béla, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára fejtette ki az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének konferenciáján, amelyet a feketegazdaság visszaszorításának lehetőségeiről tartottak Budapesten. A tanácskozáson Bártfai Béla elmondta: a feketetevékenységnek négy fő típusa van: a kifejezett törvénysértés, a gazdasági bűncselekmények, a legális vállalkozások adókijátszása, de ide tartozik a szerződéses kötelezettségek be nem tartása is. Az első kettő rendőr- hatósági intézkedéseket követel, míg a többi a Pénzügyminisztérium feladatait gyarapítja. A tárca eddig is hozott jogszabályi intézkedéseket, szigorodtak az adótörvények, azonban kétségtelen, hogy a személyi jövedelemadó és az áfa terhei nem növelhetők tovább. Elkészült a jövedéki törvény és a vámtörvény, ezek gátat szabhatnak az illegális tevékenység egyes fajtáinak. A PM további tervei között szerepel az adórendszer áttekintése, az szja újraszabályozása, a társasági adórendszer közelítése az európai normákhoz. Vizsgálják az adóhatóság eszköztára bővítésének, illetve az adószervek hatékonyabb működésének lehetőségét. Az élelmiszeripar a fekete- gazdaság szempontjából különösen veszélyeztetett iparág, évente több tízmilliárd forintra tehető az a veszteség, amely a csempészet és más illegális tevékenység miatt éri. Nemzet- gazdasági szinten a nem látható jövedelem eléri az 1600 milliárd forintot becslések szerint, és ebből 500 milliárd forint súlyos bűnözés eredménye a szövetség adatai szerint. Ez a tevékenység 100-300 vállalatot érinthet. A fogyasztók figyelmébe Kihez forduljunk, ha már lejárt a használati cikkeink jótállási ideje? A szavatossági idő lejárta után a javítási költségeket már a vevőnek kell vállalnia Müller andrea felvétele Eddig azokkal a szolgáltatásokkal, javításokkal foglalkoztunk, amely a vásárolt áru jótállási, ill. szavatossági (3 év) időn belüli meghibásodására vonatkozott (vagyis a javítás a vevő számára nem jelentett anyagi kiadást, mivel a javítás díját a jótállásra kötelezett fizette meg.” Mivel a használatunkban lévő fogyasztási cikkek (háztartási gépek, készülékek, bútor stb.) működőképességét ezen idő lejárta után is biztosítanunk kell, vagyis olyan javító-karbantartó szolgáltatásokat is igénybe kell vennünk - most már ellenérték fizetése mellett - amelyek biztosítják a meglévő termékek használat következtében leromlott állapotának helyreállítását. Nézzük, melyek ezek a szolgáltatások:-Elektromos háztartási gépek (mosógépek, centrifugák, hűtő-fagyasztógépek, porszívók, stb. javítása, karbantartása, üzembehelyezése,- Híradástechnikai és elekt rotechnikai cikkek (rádió, TV, magnetofon, videotechnikai berendezések, lemezjátszó, mikrofon, erősítő, távbeszélő- készülék, személyi számítógép, CB stb.) javítása, karbantartása, üzembehelyezése.- Lakóépületeken, épületrészeken, lakáson, hétvégi házon, garázson, üdülőn végzett építőipari javítás, karbantartás. (Nem tartozik e körbe az új épületeken végzett építési, szerelési stb. munka!)- Személygépkocsi, motor- kerékpár és könnyű pótkocsi javítása, karbantartása. (Köny- nyű pótkocsinak minősül a személygépkocsival vontatható lakókemping és áruszállító pótkocsi.) Vízijárművek közül a belvízi kishajó és csónak javítása, karbantartása.-Bútorjavítás és kárpitosipari javítás.- Finommechanikai javítások: varrógép, kerékpár, zseb- számológép, írógép, óra, hangszer, optika és fotócikkek stb. javítása, valamint karbantartása.- Háztartási barkácsgépek (fúró, gyalu, csiszológépek stb.) javítása és karbantartása.- Mezőgazdasági kisgépek (rotációs kapák, szivattyú permetező gépek stb.) javítása és karbantartása.- Könnyűipari szolgáltatások: textiltisztítás, méretes lábbelikészítés és lábbelijavítás, fotó, fodrász, kozmetikai szolgáltatások, méretes ruházat és ruhajavítás stb.- Olaj-, gázos működő tüzelőberendezés, gázhűtőszekrény javítása, üzembehelyezése.- Ernyő, gumiabroncs, játék, sportszer javítása. A fenti felsorolás is alátámasztja e terület fontosságát, ha végig gondoljuk, hogy több millió lakás, szinte megszámlálhatatlan kisebb-nagyobb értékű fogyasztási cikkeink állagának megóvását, szükséges javítását, ill. karbantartását végső soron a szolgáltatók biztosítják. (folytatjuk) Bm-i Fogyasztóvédelmi Felügyelőség * i t * Készül a területfejlesztési törvény
