Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-05 / 93. szám
10 Dunántúli Napló Közélet 1995. április 5., szerda A Cigány Országos Kisebbségi Önkormányzat megválasztása Vasárnap Szolnokon 1995. április 9-én 11.00 órai kezdettel Szolnokon kerül sor a cigány országos kisebbségi önkormányzat megválasztására. Az Országos Választási Iroda felhívása alapján értesítjük a cigány országos kisebbségi önkormányzat megválasztásában érintett Baranya megyei cigány kisebbségi elektorokat az alábbiakról:- Az elektorok gyűlése akkor határozatképes, ha azon az elektorok háromnegyede részt vesz.- Az elektorok az elektorválasztó gyűlésre vigyék magukkal az Országos Választási Irodától kapott meghívójukat, az elektort megbízólevelüket, valamint személyi igazolványukat.- Az elektorválasztó gyűlés helyszínére történő utazáshoz a meghívó lebélyegzésével, illetve felmutatásával menetrendszerű és különvonatok, illetve különbuszok vehetőek igénybe ingyenesen.- Az alábbiakban közölt vasúti és autóbusz menetrend alapján Baranya cigány kisebbségi elektorai kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbb utazási formát. Dr. Győrpál Elemér megyei főjegyző, a területi választási munkacsoport vezetője Vonattal Vasúti menetrendkivonat a cigány országos önkormányzati választásra utazóknak. Menetrend szerinti vonat indul Budapestre Pécsről 6 óra 15 perckor, Szekszárdról 6 óra 25 perckor. Ez Budapest Kelenföldi pályaudvarra érkezik 9 óra 23- kor. Budapest, Kelenföldi pályaudvarról különvonat indul Szolnokra április 9-én 9.40-kor. Szolnokra érkezik 10.57-kor. Visszaútban Szolnokról különvonat indul 9-én 19.50-kor vagy 20 óra 50-kor. Ez Budapest Keleti pályaudvarra érkezik 21.12-kor illetve 22.12-kor. A Keleti pályaudvarról Pécsre menetrend szerint indul 0 óra 45- kor, Kelenföldén megáll 1 óra 04-kor, Pécsre érkezik 4 óra 28- kor, Szekszárdra 5 óra 08-kor. A megyéből két különbusz indul. Szám: 7. Kiállás a gyűjtőhelyre: Szigetvár vasútállomás 5.45. Indulás: 6.15. Vonzáskör: Nagydobsza, Basal, Patapoklosi, Somogyapáti, Somogyhatvan, Dencsháza (a vonzáskörből beutazás vonattal, ha van helyközi buszjáratokkal, személyautóval, egyénileg). Létszám: 16 fő. Megálló: Szentlőrinc, 6.30. Vonzáskör: Okorvölgy, Het- vehely, Dinnyeberki, Cserdi, Sumony, Gyöngyfa, Okorág, Marócsa, Magyarmecske, Be- sence, Nagycsány, Lúzsok, Piskó, Bogádmindszent, Hegy- szentmárton, Velény (a vonzáskörből beutazás vonattal, ha van helyközi buszjáratokkal, személyautóval, egyénileg). Létszám: 26 fő. Összesen: 42 fő. Útvonal: (a jelzett létszámmal indulás Szentlőrincről) Pécs-Szekszárd-Dunaföldvár-Szolnok. Érkezés: 10.30-10.45. Vissza: Szolnok-PécsSzentlőrinc-Bogádmind- szent-Piskó. Megjegyzés: Visszafelé ezen a buszon utazik Bonyhád 1 fő a 6-os, Komló, Sásd, Tormás, Bara- nyajenő 12 fő a 8-as buszról. Visszafelé Szigetvár, Basal, Patapoklosi, Somogyapáti, Somogyhatvan, Nagydobsza 15 fő a 2-es busszal utazik. Létszám: 40 fő. Szám: 8. Kiállás a gyűjtőhelyre: Sásd vasútállomás 5.30. Indulás: 6.10. Vonzáskör: Komló, Sásd, Tormás, Baranyajenő (a vonzáskörből beutazás vonattal, ha van helyközi buszjáratokkal, személyautóval, egyénileg). Létszám: 12 fő. Megálló: Pécs pályaudvar 7.00. Vonzáskör: Kővágószőlős, Regenye, Szőke, Szőkéd, Garé, Diósviszló, Drávaszabolcs, Al- sószentmárton, Old, Siklós- nagyfalu, Vokány, Kisbudmér, Versend, Lánycsók, Mohács, Kölked, Beremend (a vonzáskörből beutazás vonattal, ha van helyközi buszjáratokkal, személyautóval, egyénileg). Létszám: 37 fő. Összesen: 49 fő. Útvonal: (a jelzett létszámmal indulás Pécsről) Szek- szárd-Dunaföldvár-Szolnok 262 km. Érkezés: 10.15-10.30. Vissza: Szolnok-Baja-Mo- hács-Pécs-Diósviszló-Dráva- szabolcs-Siklósnagyfalu. Megjegyzés: Visszafelé ezen a buszon utazik Mórágy, Báta, Bátaszék, Véménd 8 fő a 6-os buszról. Visszafelé Komló,. Sásd, Tormás, Baranyajenő 12 fő a 7-es busszal utazik. Létszám: 45 fő. Értelmezünk? A Duna-medence ügyeiben szakértőnek számító osztrák politikusokkal és újságírókkal Bécsben beszélgetve kitűnt: foglalkoztatja őket a magyarszlovák alapszerződés ügye. S felfigyeltek arra is, hogy máris megkezdődött az okmány értelmezésének vitája. Meciar szlovák kormányfő úgy értelmezte, hogy a szerződésben idézett európai jogi forrásoktól és a megállapodás tartalmától függetlenül kizárható a kollektív jogok és az autonómia bármiféle megvalósítása. A magyar kormány viszont úgy véli, s ezt immár hivatalosan is közölte a szlovákokkal, hogy „mindkét fél a szerződés mielőbbi hatálybaléptetésében és rendelkezései maradéktalan megvalósításában, és nem annak egyoldalú értelmezésében érdekelt”? A tekintélyes Die Presse szerint ha az alapszerződés tényleg nem biztosít a kisebbségeknek kollektív vagy autonóm jogokat, akkor annak megkötése csupán taktikai húzás volt mindkét kormány részéről, hogy teljesítsék az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltételét. Bécsi vélemények szerint európai érdek is, hogy az értelmezési viták ne hátráltassák a szerződések mielőbbi ratifikálását. Vajon nem ezért ajánlott Vranitzky osztrák kancellár hirtelen magyar- osztrák-szlovák csúcsot Bécsben? Kocsis Tamás Kötelezően vagy önkéntesen? A társadalombiztosítás sorsa a közéleti viták gyújtópontjába került. Vélemények ütköztek és ütköznek össze arról, vajon a juttatott állami vagyon jövedelméből vagy a folyó bevételekből történjenek-e a társadalombiztosítási kifizetések? Kötelező vagy önkéntes legyen-e a társadalombiztosítás? A vélemények mögött a hagyományos módszer híveinek érdekei állnak szemben a piacra törekvőkével a monopolhelyzet fenntartásának érdeke ütközik a piacosítást sürgetők érdekével. Közben a vitázó felek valamennyien a biztosítottak érdekeire hivatkoznak. A hazai gyakorlattól egyik szemlélet sem idegen. Még sokan emlékeznek rá, hogy a két világháború között vegyes biztosítási rendszer volt érvényben: a munkavállalókat a munkaadó köteles volt biztosítani valamelyik cégnél, de az intézmény jellege, vagy az alkalmazott foglalkozása szerint válogathatott a biztosító társaságok között. Ezen az alapon oszlott meg a biztosítottak tömege a legnagyobb biztosító, az Országos Társadalombiztosítási Intézet (O-TI), illetve a Magánalkalmazottakat Tömörítő Biztosító (MABI), a közalkalmazotti OTBA, a MÁV és a Posta saját intézetei, vagy az Újságírók Szanatóriumi Egyesülete között. És persze a jobb szolgáltatás érdekében lehetett külön biztosításokat is kötni. A háború után általános és teljes kötelező társadalombiztosítási rendszer alakult ki, lényegében az OTI bázisán, ám a hetvenes évektől ismét lehetett kiegészítő biztosításokat kötni előbb csak az ÁB-nél, később a versenytársaknál is. Á kötelező társadalombiztosítás ellen nehéz érveket találni, hiszen az emberek szabad választási jogát hangsúlyozó eljárás valójában nem lehet alternatíva, mert vagy sorsára hagyják a nem biztosított rászorulót, vagy „kötelezően” rábízzák a választást. Az önkéntes biztosítás bevezetése esetén a társadalom terhét fokoznák azok, akik nem gondoskodnak előre egészségükről, idős korukról, mert a normális emberi szolidaritás aligha engedi meg, hogy valakit sorsára hagyjanak. Megfontolandó azonban, hogy a kötelező biztosítás egyetlen intézet monopóliuma maradhat-e? A verseny hívei azt vallják, hogy bizonyos szolgáltatási és járulékszintig kötelező legyen a biztosítás, de hogy melyik biztosítóval kötnek megállapodást, azt vagy a munkavállalóra, vagy a munkaadókra lehetne bízni. Természetesen a magasabb járulék után magasabb szintű ellátás dukál. A magasabb járulék terhe alapvetően a munkavállalóra hárulna, ám jó a munkaerőért való verseny része lehetne, hogy a munkaadó részben vagy egészében átvállalhassa - mégpedig adómentes juttatás formájában - a magasabb terhet. Mert a teljesítményt szerte a világon nemcsak bérben, hanem juttatásban is el szokták ismerni. Bácskai Tamás Korlátozások Az olasz orvosi kamara vezetése szigorú korlátok közé szorította a mesterséges megtermékenyítés gyakorlatát Itáliában. A testület gyakorlatilag úgy döntött, hogy az olasz orvosok csak a „normális, stabil párkapcsolatban élőket” segíthetik ezzel a módszerrel gyermekáldáshoz. Az orvosi kamara vezetése tilalmat mondott ki a „nagymamakorú” (általában 50 év feletti) nők megtermékenyítésére, a „béranyaságra”, a homoszexuális kapcsolatban élő, illetve az egyedülálló nők megtermékenyítésére. Nem lesz lehetséges a megtermékenyítés az egyik partner halála után sem. Az úgynevezett spermabankok használatát illetően tilos a faji, illetve társadalmi-gazdasági státus alapján történő megkülönböztetés. A kamara vezetésének döntése kötelező érvényű az orvosok számára. Arra gondoltunk... Egy értékpapír általában vagy magas kamatozású, vagy könnyen visszaváltható Az IBUSZ BANK Kékestető Értékjegye viszont magas kamatozású és könnyen visszaváltható Az IBUSZ BANK Kékestető Értékjegye ideális megtakarítási lehetőséget kínál Önnek. Teljes pénzügyi szabadságot nyújt, mert szükség esetén visszaválthatja, és így bármikor hozzájuthat pénzéhez. Ugyanakkor jó befektetés is, hiszen - a negyedévenként növekvő sávos kamat miatt - minél tovább megőrzi, annál magasabb hozamra számíthat: a maximális, kétéves futamidő utolsó periódusában értékjegye már 35%-kal kamatozik! Ráadásul a Kékestető Értékjegy változó kamatozású, így hozama igazodik a mindenkori piaci kamatokhoz. A Kékestető Értékjegy bemutatóra szól, szabadon átruházható. Bármelyik kijelölt IBUSZ BANK fiókban váltható 20.000, 50.000, 200.000 és 500.000 Ft-os címletekben. Futamidő (idősávok) Éves kamat 1-91 nap közötti időszakra 21% 92-182 nap közötti időszakra 23% 183-273 nap közötti időszakra 25% 274-365 nap közötti időszakra 27% 366-456 nap közötti időszakra 29% 457-547 nap közötti időszakra 31% 548-638 nap közötti időszakra 33% 639-730 nap közötti időszakra 35% A váltástól számított 91 napon belüli visszaváltás esetén nem jár kamat. a IBUSZ BANK Kékestető Értékjegy. Önre gondoltunk. 7815 Harkány, Bajcsy-Zsilinszky u. 5.; 7300 Komló, Kossuth u. 40. 7700 Mohács, Szabadság u. 17621 Pécs, Széchenyi tér 8. fi
