Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-30 / 117. szám

6 íMiántúli napló Magazin 1995. április 30., vasárnap A* ázsiai térségben tapasztalhatágazdasági fellendü­lés jótékony hatással van a divatszakmára is. A tervezők remélik, hogy a képen látható modellhez hasonló kreációk­kal betörhetnek az európai piacokra is. Nem pécsiként megfogtam a város hangulatát Amatőr videós profi álmai Csak néhány évet töltött diák­ként Pécsett, videofilmjén mégis oly hangulatosan mutatja be Pécset, hogy tűkéként rácso- dálkozok, jé, ilyen csodálatos részei is vannak szülővárosom­nak? Vértes Zoltán villamos üzemmérnök, dombóvári vi­deós vállalkozó örül, hogy ilyen hatást ért el nálam, annak meg végképp, hogy a Pécset bemutató német, angol és ma­gyar nyelvű kazettái mind több honfitársunknak és külföldi lá­togatónak kedves emlékezte­tője, ajándéka. Másodállásban már tizenkét éve folyamatosan sok mindent csinál, volt villanyszerelő és tervező, mígnem 1987-ben vég­leg belehabarodott a videó­zásba. Készített német nyelvű kazettát a Balatonról, csak ze­nei aláfestéssel mutatta be Szekszárdot és környékét (Ge­menc, Decs stb.), hagyomáriy- őrző szándékkal örökítette meg a táncos, énekes magyar lako­dalmast, forgatott videofilmét Párizsról, Velencéről, Isztam­bulról, a balatonfüredi Anna­bálról, a kecskeméti go-kart VB-ről. Szuper S-VHS kame­rája és házi ministűdiója jelenti a technikai hátteret, a többi az ő kíváncsiságán, képi látásán mú­lik, és azon, van-e épp nélkü­lözhető pénze egy-egy újabb forgatásra, netán mecénása, aki anyagilag is támogatja őt. Vér­tes Zoltán bízik magában, s sze­rencséjére egyre többen benne. Amatőr videó filmszemléken idehaza és Németországból is sorra hozta el a második, har­madik helyezéseket, a magyar TV-ben is vetítették már nem egy anyagát. A Pécset bemutató filmje vá­zát a múzeumok adták. A kör­sétán a tágabb belvárosban megörökít középületeket, utcai , hangulatokat, elkalauzol vagy száz helyszínre, köztük egy tu­cat múzeumba. Örül, hogy a Pécset, a Balatont és a magyar lakodalmast bemutató kazettáit a pécsi múzeumokban és na­gyobb utazási irodákban mind többen fedezik fel és viszik magukkal szuvenírként. B. M. L. Teniszütő hatezer márkáért Az árvákért A világon az árvák száma napról-napra nő. Horvátor­szágban a háborúban elveszett szülők gyermekeinek eltartása és nevelése a legkomolyabb gond napjainkban. Négy évvel ezelőtt még ele­gendő volt a hagyományos nemzetközi világszervezetek, a Vöröskereszt, a Caritas és más segélynyújtó szervezetek tá­mogatása, mert akkor még ke­vesebb volt a rászorult. A há­rom év alatt sajnos, számuk megsokszorozódott. Az országban már 1991-ben megalakult a Mentsétek Hor­vátország Gyermekeit nevű szervezet. Az volt a feladata, hogy a háborúban elveszett és elesett szülők gyermekeinek vi­selje gondját mindaddig, amíg azok nem önállósulnak. Az anyagi eszközöket az önkéntes adományozók biztosítják. Sora­ikban találunk hazai és külföldi vállalatokat, de a világ tehető­sebb rétege is adományoz. Va­lamennyien megérdemelnék, hogy megemlítsük nevüket a jótetteikért, de sokan névtele­nek szeretnének maradni. Az összegyűlt pénzből az ár­vák vagy a gyámok 50 dollár értékű kunát kapnak havonta, de ez sokszor ingyenes nyaral- tatással és ajándékcsomagokkal párosul. Az eddigiek során a háborúban elveszett szülők gyermekei közül csak a Ment­sétek Horvátország Gyermekeit nevű szervezet 4380 gyermek­ről gondoskodott. Most az in­tézmény által 2835 gyermeket segítenek. A többi árva más, hasonló szervezetek által részesül tá­mogatásban. A Dóra nevű nemzetközi szervezet is jelen­tős segítséget nyújt a rászorul­taknak. A Horvát Televízió két szórakoztató műsorában is fo­lyik a gyűjtőakció. A 7. éj című műsorban ismert színészek, zenészek, közéleti személyek ajánlják fel kedves tárgyaikat, amelyeket a műsor folyamán „árverés” útján érté­kesítenek. Egy ilyen adásban dr. Franjo Tudjman teniszütőjét árverezték, amelyet hatezer dol­lárért értékesítettek a műsorve­zetők. Az összeget természete­sen a háborús károsultak szám­lájára fizette be az új tulajdo­nos. Amennyiben a politikusok és hadvezérek ílymódon vetél­kednének, sokkal kevesebb humanitárius segély kellene a világon az árva és hontalan gyermekeknek. T, I. Gondok a szekszárdi bor körül A szétziláltságból rendet kellene teremteni A szekszárdi vörösbornak, amely a főtéri borkútból is csor­dogál, a szakértők szerint nincs párja fotó: laufer László A szekszárdi dombokon termő szőlő nagy részét nem helyben dolgozzák fel, hanem - olcsón eladva - az Alföldön lőre felja­vításához használják. A boltok­ban szekszárdi névvel megje­lenő borok jelentős része egyál­talán nem is szekszárdi. Emiatt a híres-neves szekszárdi borok patinás cégére egyre inkább megkopni látszik, pedig a bor­szakértők váltig állítják, hogy a vörösborok közül a szekszárdi az, amelynek nincs párja - írja le a mai helyzetet Bésán Ró­bert, a város főkertésze. Lapunknak elmondta, hogy a városban és környékén 988 hektár nagyon jó minőségű sző­lőterület van, amelyből 190 hektár az Aranyfürt MGTSZ., 170 hektár a Szekszárdi Mező- gazdasági Rt. és a fennmaradó mintegy 600 hektár pedig kis­termelők tulajdona. A szakem­ber a szekszárdi bor ázsiójának növekedését abban látná, ha a kistermelők meg tudnák oldani a helyi feldolgozást és azt is, hogy rossz minőségű termék ne kerüljön piacra. Hatvan évvel ezelőtt ezt úgy oldották meg, hogy a kistermelők pinceszö- vetkezetet hoztak létre, amely­nek a keretei között szabályoz­ták a borok minőségét. Azon­ban ez ma - minden próbálko­zás ellenére - az érdektelenség és az anyagi feltételek hiányá­ban megvalósíthatatlannak tű­nik. A főkertész abban remény­kedik, hogy a nemrég hozott hegyközségi törvény a terme­lőket majd egyfajta együttmű­ködésre kényszenti, s így talán összefognak és az egyéni érde­kek mellett a közös érdekeket is megfogalmazzák. A városban több borprogram működik, melyek között nehéz felfedezni egy kívülállónak az együttműködést, úgy tűnik, mindenki saját utakon jár. A Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. több száz millió forintot fekte­tett be saját borprogramjába, emellett az Aliscavin Rt. és az Aranyfürt MGTSZ, is komo­lyan érdekelt a szőlő- és borpi­acon. A Tolna Megyei Vállal­kozói Központ pedig kidolgo­zott egy önálló borprojektet, amivel - a borturizmusra építve - a térség mezőgazdaságát sze­retné fellendíteni. Ferencz Vilmos kertész- mérnök, a Szekszárdi Borvi­dék Szőlő és Borkultúra Ala­pítvány elnöke ezt nem tartja tragikusnak, mint mondja, az a normális, ha vannak vetély- társak a piacon, ezért magától értetődő a párhuzamosan futó és egymással versengő prog­ramok léte. Kiemelte azon­ban, hogy Szekszárdon van­nak olyanok, akik mindenféle együttműködést értelmetlen­nek tartanak, pedig a szakmai továbblépés elképzelhetetlen összefogás nélkül.- Szerintem nagy lehetősé­gek előtt áll a térség, ha a régi gondolkodásmódot a terme­lők le tudják vetkőzni - mondja Ferencz Vilmos. - Ahelyett, hogy otthon elhi­szik, hogy minden rendben van, inkább a különböző programokkal kellene együttműködni. Ha nem lép­nek a szekszárdi termelők, a térség borászatilag végleg lemaradhat. A közelmúlt­ban Asztalos Antal, a Szek­szárdi Mezőgazdasági Rt. ve­zérigazgatója azt nyilatkozta, hogy Tolna sajátos helyzeté­ből adódóan 12 ezer család lenne képes megélni - polgári módon - a szőlőből és a bor­ból. Jelenleg Tolnában és Szekszárdon még nem ez a helyzet. Hazafi Zsolt Kinyitott a Rózsakért vendéglő Ismét megnyitotta kapuit pén­teken a felújított pécsi Rózsa­kért vendéglő, a város legna­gyobb, mintegy 500 fős kert­helyisége. A rengeteg rózsával, lean­derrel, muskátlival, hortenzi­ával tarkított vendéglő legin­kább egy mediterrán parkra emlékeztet, ahol kérésünkre akár előttünk, asztalunknál készítik el a faszén-parázson sült ételeket. Lehetőség lesz alkalmanként a szabad tűzön, bográcsban készült halászle­vet, gulyást is megkóstolni. Ezen kívül pedig rendkívül széles választékú étlappal vár­ják a vendégeket. A Rózsakertben a fedett rész alá új, fonott ülőgarni­túra, fotelek, kanapék kerül­tek, gondoskodva maximális Már német vendégek is felfedezték fotó: Tóth László kényelmünkről. A talpaláva- Kuksi, Cseke, Dingó) szolgál- lót az Old Bridge (Klári, tatja. (x) VDN-DIVAT: Pécs Expo!!! Ruháit bemutatja a Renault Origó Divatstúdió Közeledik a 16. Pécsi Nem­zetközi Vásár, amelynek di­vatbemutatóit a PIV megbí­zása alapján Balog Nándor menedzselésében a Renault Origó Divatstúdió rendezi a vásár központi helyén. A jú­nius 24-től július 2-ig tartó, a Hotel Pátriában gálaműsorral induló, 30 divatbemutatóból álló sorozat a vásár népszerű­ségének köszönhetően igen jó reklámlehetőséget jelent mind a kollekciókat biztosító buti­koknak, divatházaknak, mind pedig a támogatásukat fel­ajánló szponzoroknak. Lép­jünk (együtt) időben! Mie­lőbb várjuk előzetes bejelent­kezését a 72/325-260-as tele­fonszámon. Az érdeklődőket személyesen felkeressük! (x) Horvátországi magyar gye­rekek egy mohácsi iskolá­ban FOTÓ: LAUFER LÁSZLÓ Külügyminiszter 73 évesen Lengyelország külügymi­nisztere, a 73 esztendős Witold Bartoszewski azok közé a ritka személyiségek közé tartozik, akik a köz- társasági elnök, a kor­mány, az ellenzék s a la­kosság bizalmát egyaránt bírják. Apja banktisztvi­selő volt, anyja elszegé- hyedett nemesi családból származott s a tehetséges fiú először papi, majd szí­nészi pályára készült. Lengyelország lerohanása után segít a menekülők­nek, tizennyolc évesen a németek másfél évre kon­centrációs táborba zárják. Részt vett a varsói felke­lésben, majd hét évet húz le politikai fogolyként a sztálinizmus börtöneiben. Az olvadás után bekapcso­lódott a Szolidaritás har­caiba, s 1965 óta egyfoly­tában a német-lengyel megbékélés egyik hirde­tője. 1990-től bécsi nagy­követ. Amikor elvállalta a külügyminiszteri felkérést hirtelen rádöbbent, het- venhárom évesen a poli­tika frontvonalába került Ki mit lop Szváziföldön „Lopós” miniszterek már előfordultak a világtörté­nelemben. Igaz, rendsze­rint sikkasztottak, például állami pénzeket utaltak át svájci vagy egyéb titkos bankszámlákra. III. Ma- wati, a dél-afrikai Szvázi- fötd királya azonban eddig páratlan bűnügy miatt volt kénytelen felmenteni a kormány két tagját, Isaac Shabangu pénzügy-, valamint Phinda Diamini herceg, tájékoztatásügyi minisztert. Kiderült, hogy szoros kapcsolatban vol­tak egy autótolvaj bandá­val, amely nagyértékű ko­csikat csempészett a hatá­rokon túlra. Mindezt a te­kintélyes kormányférfiak segítségével, s pénzbeli ré­szesedésével. Jackie Is csalta Johnt? A ma 83 esztendős Evelyn Lincolnnak, Kennedy amerikai elnök korábbi, bizalmas titkárnőjének elmondása alapján készí­tette el egy brit csatorna a „Jackie Onassis titkos élete” című tv-műsort. Ebben nem kevesebbet ál­lítottak, mint azt, hogy Jackie-nek, már férje éle­tében viszonya volt a gö­rög milliomossal, ezért a titok tudóinak nem volt meglepi), amikor öt évvel később összeházasodtak. á i i t

Next

/
Thumbnails
Contents