Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-23 / 110. szám
1995. április 23., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl dunántúli Napló 3 Újra száguld a kicsi kocsi - ára A vámpótlék, a forintleértékelések, a fogyasztói adó emelése szakemberek szerint mintegy 40 százalékos többletterhet jelent az új autók hazai értékesítésében, s emiatt a tavalyi közel 60 ezer eladott gépkocsinak legfeljebb kétharmada talál vevőre 1995-ben. Különösen aggasztó, hogy az intézkedések nem tesznek különbséget a luxuskategóriák, és a másfél millió forintnál olcsóbb gépkocsik között, holott 6 eladott új autóból 5 az utóbbi áron kel el. A döntés hatása egyértelmű, ismét felértékelődik a külföldről behozott 4-5 éves kocsik szerepe, s ezt máris igazolják a régió autókereskedői. A hazánkban kapható legolcsóbb új kocsi a Tavria két hete már 100 ezer forinttal drágább, most 620 ezer forint. A legegyszerűbb Aleko ára 750 ezer, s bizony a „magyar” autó, a Suzuki sem kivétel az áremelés alól, csupán a cég saját kontójára május közepéig átvállalja a költségnövekedést, addig 1,1 millió a legkisebb típus. A legtöbb márkakereskedésnél május elsejétől lesznek érvényesek az új árak, de *100 ezernél sehol sem kevesebb a változás, fgy Lada Samarát is most érdemes vásárolni, mert a 870 ezres vételár hamarosan túl lesz a millión. Ezek után nyilvánvaló, hogy a változásokhoz lassabban igazodó használtautó-piac néhány hónapig aratni fog. Ilyen árakon ugyanis 2-3 éves Opel Vectrák és VW Golfok is kaphatók, nem beszélve a japán luxuscsodákról. M. B. E. Nyugati színvonal, nyugati áron, ez a Skoda Felicia FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Horgonyt vetettek az al-dunai kikötőknek Csak néhány száz hajó köt ki Mohácson FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Óriási bevételeket remélt Mohács, és több Duna-parti város önkormányzata a folyami idegenforgalomtól, azonban hiába jött létre a Duna-Majna-Rajna összeköttetés, a délvidéki helyzet miatt a korábbi 30 ezer hajó helyett évente alig néhány száz fordul meg a kikötőkben - mondta a VDN-nek Kuti István, a Duna-menti Kikötők Szövetségének elnöke, Mohács polgármestere. A legdélibb Duna melléki településen 58 millió forintos alaptőkével két kft.-t alapítottak a beruházás megvalósítására, egyrészt vízi járműveknek szánt szolgáltatások szándékával, másrészt közúti járművek vízi úton történő továbbítására. Kuti István szerint igazi kereskedelmi kikötőt építeni Mohácson 1 milliárd forintba kerül, az engedélyezést idén papírra vetik, de a városi vállalkozásnak csak akkor lesz értelme, ha megindul a vízi forgalom. Baján ugyancsak gazdasági társaságot hoznak létre a város révkapitánysága és a Duna-híd közötti területre tervezett kikötőfejlesztésre, s külföldi befektetők várnak ugrásra készen, a Balkáni-békére áhítozva. M. B. E. Katonai titok-karcsúsítás Rejtve maradt féltucat tábornok végzetes helikopterbalesete Az elmúlt évtizedekben misztikumba hajló, ám gyakran megmosolyogni való titoktartás övezte a hadsereget. A rendszerváltással egybeeső bécsi haderő csökkentési tárgyalások eredményeként 1989-től viszont a sajtót figyelő laikusoknak olykor az a benyomásuk támadhat, hogy nincsenek is katonai titkaink. Hát még, ha a kezükbe kerülne a Honvédelem című évkönyv - az idei lesz a negyedik -, amely részletes tájékoztatást ad az alakulatokról, közli a parancsnokaik nevét, ismerteti a harci technikát.- Katonai titkok természetesen vannak ma is, csak lényegesen szűkebb kör minősül annak, mint a Varsó Szerződés idején volt - mondja erről Tikos László ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Sajtóirodájának vezetője, aki 1989 óta tölti be ezt a posztot. - Ma is jellegükből adódóan államtitoknak minősülnek a hadműveleti elképzelések tervei, bizonyos vezetési pontok és továbbá olyan technikai jellegű adatok, mint például a MIG-29-esek irányítási rendszere. Egyébként a Magyar Honvédség nyitott akar lenni. A korábbi titkolózás a Varsó Szerződés felfogásból fakadt, amely távol akarta tartani a nyilvánosságot a hadseregtől. A sajtó csak a védelem propagálására kellett és éppen az volt a legnagyobb - ám a szakértők előtt alig leplezhető - titok, hogy a Varsó Szerződés doktrínája támadó jellegű volt. A magyar nyitási szándékot rossz néven vették. Elvárták a rendkívüli események elhallgatását is. A nyolcvanas évek közepén például titokban kellett .tartanunk - és sikerült is -, hogy a Bakonyban lezuhant egy szovjet helikopter 8-10 tábornokkal, vezérkari tiszttel. Ma a hazai és a külföldi sajtó kéréseinek 95 %-át teljesítheti a HM irodája. Az 5 %-ba az irreális óhajok tartoznak. így például a külföldi repülős szaklapok előszeretettel röptetnék - fotózás céljából és „egy füttyre” - a magyar MIG-29- eseket. A kiképzési terven felüli felszállás azonban túl drága: az ilyen kérések csokorba gyűjtve a nyílt repülőnapon teljesülnek. Dunai I. Jönnek a hétpróbás úrvezetők Az ember keze-lába remeg, amikor először ül friss jogosítvánnyal a volán mögé. A balesettől való félelem egy-két hónapig blokkolja a legrátermettebb vezetőt is, de a jelek szerint ezt a görcsöt ezentúl két évre állandósítják, ugyanis igen jó úton halad egy belügyi rendelet a próbajogosítvány bevezetésére, mely szerint a jövőben a gépjárművezetői engedélyeket csak két év gyakorlat után véglegesítik. Aki ezalatt hibázik, azt nem szankcionálják, mondják az illetékesek, de máris sejtetik, hogy a kezdők nem sofőrködhetnek külföldön, s a szabálysértések további egy évvel megnövelhetik az úrvezető növendéki titulusát. Ezentúl legjobb tehát, ha az ember túljutva a járművezetői vizsgákon 24 hónapra feléje sem néz a volánnak. A szándék: csökkenteni a közlekedési balesetek számát, ugyanis 1990-ben hazánkban 2400 halálos áldozata volt a jármű-forgalomnak. Csakhogy azóta évente csökken a szám, tavaly másfél ezer fölött volt valamivel, s közben a rend őrei megszaporodtak, képzettebbek, a vizsgatesztek jóval nehezebbek lettek, vezetéstechnikai ismeretekkel is bővültek. Egy biztos, nevezetesen, hogy az újabb intézkedés indokolja a belügyi szervek, az illetékes hatóságok létszámkeretének szükségességét... M. B. E. Átvilágítások Szekszárdon Több mint 400 millió forint hitelállomány szerepel Szekszárd költségvetési mérlegében. Kamataival ennek része a tavaly felvett 100 milliós kölcsön. A hitelből sikerült tetőtér-beépítéssel bővíteni az egyik általános iskola épületét, de az ösz- szeg túlnyomó hányadát az intézmények működtetésére fordította a város. Nemrégiben hozzáláttak a hatásvizsgálatokhoz és az intézményi kör átvilágításához. Nem kizárt, hogy bölcsődét, óvodát és iskolát is be kell majd zárniuk. Tudományos ülés Ernst Jenő emlékére Emst Jenő akadémikus születésének 100. évfordulója alkalmából országos emlékülést tartottak pénteken és szombaton Pécsett, a PAB-székházban. Az 1981-ben elhunyt, kétszeres Kossuth-díjas tudós tiszteletére rendezett eseményen öt előadást hallgathattak meg a résztvevők, majd Emst-emlék- plakettek kiosztására is sor került. Huszonöt éves a Művelődési Központ Április 26-án „A mi galériánk” címmel kiállítást rendeznek a szekszárdi Művészetek Házában a Művelődési Központ 25 éves jubileuma alkalmából. Sok somogyi adós a melegért A fűtési szezon idei mérlege Somogybán is kedvezőtlenebb a tavalyinál, miután tovább emelkedett a szolgáltató Vagyonkezelő Rt. kintlévősége. A mintegy 1500 nyilvántartott adós közül ötvenen 100 ezer forintnál is magasabb összeggel tartoznak, a fűtés- és melegvízszámlák kiegyenlítése pedig egyre kevésbé valószínű. Számos esetben indítottak bírósági pert, a 40-50 ezer forintnál magasabb összeggel tartozók portáján szüneteltették a melegvízszolgáltatást. Kelta fesztivál a pécsi DOZSO-ban Kelta „fedőnév” alatt pénteken kezdődött fesztivál a pécsi DOZSO Művelődési Házban, ahol az ír, skót és walesi kultúrát bemutató műsor-csokor szombaton is népes közönséget vonzott. A rendezvényre a pécsi diákok alkotta Kis Bámy Kincse zenekar angol nyelvű produkcióját is meghívták. A programot népzene- és táncest zárta, amelyen az ír Patrick McMullen, az angol Kelvin Brown és a fővárosi Méz együttes is gondoskodott remek talp- alávalóról. Régiós középiskolás történelemverseny Dél-Dunántúl 4 megyéjének (Zala, Tolna, Somogy, Baranya) történelemből legfelkészültebb középiskolás diákjai találkoztak tegnap a bonyhádi Evangélikus Gimnáziumban. A Ránki György vetélkedőn Erdély XVI-XVIL századi eseményeit elemezték a résztvevők, s a verseny győztesei gimnáziumi kategóriában: 1. a pécsi Le- őwey K. diákja, 2. a pécsi Babits M. 3., a kaposvári Munkácsy M. gimnázium tanulója. Szakközépiskolásoknál a dobogón végzettek sorrendje: 1. a kaposvári élelmiszeripari 2. a pécsi Pollack M. Építőipari 3. a barcsi Drávavöl- gye szakközép hallgatója. Mennyit keres a vidéki értelmiségi? Vajon mennyit keres ma egy vidéki értelmiségi? A tanárok, orvosok fizetéséről már sokan sokat írtak, mi megpróbáltunk más értelmiségi területek felé tekintgetni. A Pécsi Szimfonikus Zenekar ügyvezető igazgatója, Szkladányi Péter elmondása szerint náluk a törvény meghatározza a béreket: a végzettséget és a munkában eltöltött éveket lehet csak figyelembe venni, minőségi differenciálásra nincs lehetőségük a muzsikusok között. Nagy különbségek vannak viszont a főváros és a vidék között a fővárosiak javára, ez a különbség pedig egyre inkább nő. A pécsi zenészek bérei húszezertől ötvenezer bruttó forintig terjednek, a felső határon általában csak a nyugdíjhoz közel lévő művészek állnak. Külön keresetre csak a külföldi turnék és a ritka lemezfelvételek esetén van lehetőség. Lényegesen rosszabb a helyzet a Pécsi Nemzeti Színházban. Mint Simon István gazdasági igazgatótól megtudtuk, a legmagasabb színészi fizetés 51 200 forint bruttó, ezt mindössze ketten érték el. Kezdő színész tizenötezret kap, hatan húszezer alatt, néhányan 35-40 ezret keresnek, papíron. A magánénekesek közül a legmagasabb fizetésű harminckilencezret keres, a balettosok közül a plafon negyvennégyezer, a többiek jóval kevesebbet kapnak. A színészek ezen túl még előadásonként bruttó 150 forintot tehet zsebre, egyéb mellékkeresetre vidéken nincs lehetőség. Sztrájkolniuk pedig nem érdemes, hiszen a vasúttal ellentétben a színház nem stratégiai ágazat. A Dél-dunántúli Tervező Vállalatnál egy alkalmazott tervező havi harmincöt-hetvenezret keres a gyakorlati idő függvényében, tájékoztatott Horváth András igazgató. Természetesen a tekintetben is különbségek vannak, ki milyen munkát végez, hiszen attól függően kap vagy nem kap újabb feladatokat. Á szerkesztők és irányító szerkesztők huszonöt- negyvenezer forintot keresnek. Itt is a gyakorlati idő számít, valamint az, hogy milyen területen dolgozik az illető, menynyire önállóan, és persze az sem mindegy, milyen tervező mellett. Cseri László Vidéki értelmiségi keresetek, 1995 70 000 Ft 60 000 Ft 50 000 Ft 40 000 Ft 30 000 Ft 20 000 Ft 10 000 Ft 0 Ft [jj Dunántúli Napló-pSa Értelmiségi fizetések és a sztrájkoló mozdonyvezetők bére
