Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-23 / 110. szám
4 Dunántúli Napló Magyarország - Déi-dvnántűl 1995. április 23., vasárnap MA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából BÉLA rifivű kedves olvasóinkat. A Nap kél 5.37 nyugszik 19.48 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig a 215-000-es telefonszámon. Hírszerkesztő: TRÖSZT ÉVA A nemes Mai-Béla nevünk eredetére két magyarázat is van. A szláv bélu jelenti a ragyogót, az orosz bje- lüj szó a fehéret. Az Adalbert, Albert nevekre is visszavezethető, amelyek ógermán adal szava a nemest jelenti. A név az Árpád-kori időkben is népszerű volt. Széchenyi a régi magyar nevek közé vette fel. Időjárás Folytatódik a nyáriasan meleg idő. Csak időnként növekszik meg a gomolyfelhőzet, helyenként zápor, zivatar is előfordulhat. A szél időnként kissé megélénkülhet. Vízállások: Mohács 484 cm, változatlan, vizhő 11,0 fok, Őrtilos -8 cm, áradó, vizhő 10,8 fok, Barcs 4 cm, áradó, vizhő 12,5 fok, Drávaszabolcs 103 cm, apadó, vízhő 9,1 fok. Hát, ilyen még nem volt Egy idő óta tévében, újságokban és óriásplakátokon is megjelenik egy optimista úriember, s közli az emberiséggel, hogy ilyen még nem volt. Az arc sokunk számára ismeretlen, ilyen sem volt még idáig, ezért felkutattuk, ki is ő. Kiderült, hogy Kocsis Györgynek hívják és színész.- Szabadúszó színész vagyok. Makón születtem, s szegedi érettségi után a főiskolára kerültem, ahol operett-musical szakon végeztem. A Mikroszkópban játszottam, aztán három évig Egerben, ahol húsz szerepem volt a legkisebbtől a legnagyobbakig, majd újra Pest következett, az Arany János Színház és az Arizona. Az Arizona megszüntetése után azonban úgy döntöttem, hogy nem szerződöm egyetlen színházhoz sem. így aztán játszottam sok helyen, Tatabányán, Székesfehérváron satöbbi.- És jelenleg hol játszik?- A Vidám Színpadon dolgozom és különböző sörözőkben adjuk elő néhányan Hrabal művét: Táncórák idősebbeknek és haladóknak. Terveztük, hogy Pécsett is eljátsszuk egy sörözőben, de valami miatt ez nem jött össze.- Hogyan jutott ehhez a lehetőséghez?- Kimondottan színészt kerestek és nagyon sok embert meghallgattak. Én nagyon lazára vettem a figurát, talán ez tetszett a rendezőnek. Jelenleg ennyi készült el, amennyi látható volt, de a cég szeretné, ha hosszú lenne a folyamat, talán még lesz folytatása.- Milyen érzés egy színésznek ez a fajta ismertség?- Minden színész szeretné, ha játékfilmről ismernék, de a mi korosztályunknak nem kedvez ez a korszak. Kevesebb film készül és kevesebb tévéjáték.- Gondolom, észrevehetően nőtt az ismertsége.- Meg-megállítanak az utcán, rám köszönnek idegenek.- Miért választotta a fővárost?- Itt rengeteg színház van, fantasztikus színészekkel, aztán szinkron-lehetőség és sok minden más. Pedig tulajdon^ képpen színházi szempontból a vidék jobban működik, s rendkívül izgalmas dolgok történnek ott. Cs. L. A plakáton a szabadúszó színész, Kocsis György Drága halottaink A temetkezési költségek 15 ezertói több százezerig terjedhetnek Országházi fény-űzés (Folytatás az 1. oldalról) a Köztársasági Elnöki Hivatalnak és Miniszterelnökségnek. Az utóbbi csak „ideiglenesen” állomásozik itt: 1947 óta!- A Parlament azonban nemcsak „hivatal”, hanem építészeti műemlékként múzeum is - hangsúlyozza dr. Soós Tibor, az Országgyűlés gazdasági főigazgatója. Ebben a munkakörben 1989 óta dolgozik. Az évben 11 ezer látogatót regisztráltak, tavaly már 220 ezret. A belépő eléggé jelképes összeg.- Ä látogatók jegyeiből és a filmfelvételek engedélyezéséből összesen 3 millió forint bevételünk volt tavaly, ugyanakkor a díszlépcső szőnyege 5 millió forintba került. Az egyéb háztartási kiadások közül tavaly 5,5 millió forint volt víz- és csatornadíj számlája, a gázszámla közel 19 millió, a villamosenergiáé 15.5 millió, a postaköltség 13.5 millióba került, a takarítószerek 5 millióba, a telefon- számla pedig 50 milliós volt. Az utóbbira alighanem magyarázat lehet az a körülmény, hogy a képviselőknek joguk van ingyen használni a Parlament telefonjait. A már említett esti jelzőfényes világítás azt szolgálná, hogy a tavalyi 15,5 millióról eleve szűkítetten 23 millióra tervezett villanyszámlából le lehessen faragni. A postaköltségeknél 10 millió az irányszám. Ezt csoportos küldeményekkel, közös kézbesítéssel, vagy a küldemények gépkocsivezető általi kiszállításával (olcsóbb!) próbálják elérni. A telefonszámla csökkenése azonban csak az országgyűlési képviselők önmérsékletén múlik. (Vajon van-e olyan nekik?) Az Országház személyzete 520 fő körül mozog. Nyilvánvalóan lesz létszámleépítés is, ám nem a kormány megszorító intézkedéseinek következményeként. Erre az apparátusra a ugyanis a kormánynak nincs döntési kompetenciája. A gazdasági helyzetnek viszont van. Dunai Imre Cserbenhagyásos gázolás a Pécs-harkányi úton Senkit sem helyeznek végső nyugalomba a legalapvetőbb kegyeleti szertartás nélkül. Akinek nincs hozzátartozója, vagy nincs aki vállalná temetésének költségeit, köztemetésben részesül. Az önkormányzatoknak e célra körülbelül 15-25 ezer forintot kell fordítaniuk. Ugyanennyiért már a fizetőképes hozzátartozók is rendelhetnek családtagjuknak temette- tést. Hogy sok ez vagy kevés? Jóval több, mint egy-két évvel ezelőtt. Mindenesetre töredéke annak az összegnek amennyit (esetenként többszáz ezer forintot) módosabb polgárok áldoznak a kegyeletre hozzátartozójuk halálakor.- A temetési kellékek ára társaságunknál 10 ezertől mintegy ötvenezer forintig terjed - kaptunk tájékoztatást Tóth Ödönné- től, az egyik pécsi magántemetkezési cég vezetőjétől. Nálunk a szociális, vagyis köztemetések céljára már 4 000-ért is rendelhető koporsó. Farost alapanyaggal, aranyszínű díszítéssel és felirattal. Ellenpontként viszont említhetem a szlovén faragott szarkofágot (koporsót), amely 40 ezer forintba kerül. Az egyéb tartozékok ára 3 ezer és 10 ezer forint között van, szemfedő például kapható 800 forintért, de 6 ezerért is. A kereszt ára általában ezer forint körül mozog. De aki gránit, vagy márvány síremléket készíttet, az már alaposan belenyúlhat a pénztárcájába, a fehérmárvány síremlék ára ugyanis elérheti, meghaladhatja a 100 ezer forintot is. Még szerencse, hogy a községekben a sírhelyekért általában nem kell fizetni. A nagyobb városokban a sírhely is többezer forintba kerülhet. A Szekszárdon egyeduralkodóként működő Panteon Kegyeleti Szolgáltató Kft. tájékoztatása szerint náluk egy átlagos temetés (a hirdetések, a koszorúk ára nélkül) kb. 28 ezer forintba kerül. Ebben az árban benne van természetesen a ravatalozó igénybevétele és a sírásás, valamint a szertartás minden más költsége is. A költségek felső határát meghúzni szinte nem is lehet, ugyanis például egy különleges minőség olasz koporsó 150 ezer forintba is kerülhet. Budapesten, a kerepesi temetőben osztályos temetéseket kínálnak. Ezek szerint vannak első, másod- és harmadosztályú árak. No és az exkluzív temetés. Az első osztályú hamvasz- tásos temetés 39 ezerbe kerül, a hagyományos földbe temetés pedig 55 ezerbe. Exra szolgáltatásként kérhető halotti maszk készítése, külön siratószoba biztosítása, balzsamoztatás, igény szerinti zene és exkluzív halottszállító jármű. Az egyedülállók akár előtakarékossági szerződést is köthetnek saját temettetésükre. Aztán, ha közben meggondolnák magukat, kamatostól visz- szakapják a pénzt. Végül is egyszer élünk. Balog Nándor Szombat hajnali egy óra előtt súlyos közlekedési baleset történt a Pécs-harkányi út lakott területen kívüli szakaszán. Egy Audi elütötte az úton gyalogosan közlekedő L. L. 52 éves pécsi lakost, majd a gépkocsi vezetője segítségnyújtás nélkül továbbhajtott a helyszínről. A súlyos sérültet a mentők kórházba szállították, a rendőrök pedig megkezdték a cserbenhagyó keresését. Még az éjszaka folyamán elfogták a gázolással alaposan gyanúsítható G. Ervin 34 éves pécsi lakost, aki szabadlábon várhatja meg a vizsgálat befejeződését. B. N. A történelem folyamán mindig megadták a módját a búcsúztatásnak (képünkön), most egy szlovén faragott szarkofág 40 ezerbe kerül fotó: Tóth László Rádió Mellett Majd egyszer biztosan megmagyarázza valaki, hogy mi a demokrácia - nem elvben, mert azzal tele van a padlás - hanem a gyakorlatban. Érzékelni - meg róla ábrándozni - lehet a demokráciát, de erre mindig rácáfol valami ... Valami elképesztően parlagi hétköznapi esemény, amire persze sokan csak legyintenek, s azt mondják, hát ez az a bizonyos „másság”, amelynek helye van társadalmunkban, akár tetszik, akár nem. Ez a demokrácia. Mondják. A napokban a rádió is beszámolt róla - meg több lap is megírta, - hogy bizonyos Szabó Albert nevezetű valaki, mellesleg az általa alapított Magyar Népjóléti Szövetség (?!) országos elnöke, Debrecen valamelyik utcáján, pontosabban a járda szélén állva az összegyűlt híveinek - mintegy húsz bakancsos, kopasz iíjúnak és néhány lelkes vénembernek - szónokolt. Ilyeneket mondott fennhangon, hogy nem faji alapon „működnek, de sajátos kultúrkörük (?) szerint a magyar ember felsőbb- rendűbb, mint a bantu néger és különben is Európában” - most kapaszkodjanak meg! - . elsők vagyunk a nemzetek sorában ...” Emlékeznek rá? Hát csak az öregek korosztálya, még a két háború közti időkre. Én kisiskolás voltam, és „magyarságunkat” bizonyítandó, ilyeneket tanultunk, hogy például a magyar paraszt a legszorgalmasabb paraszt a világon, a magyar katona a legbátrabb katona a világon, a magyar ember így, a magyar ember úgy és azt is hamar megtudtuk, mit jelent - a hazai iskolák katedrái mögött, fönt a falon a felirat:” „Nem, nem soha!” Vagyis Trianon, meg minden. Meg jobb helyeken ezt is olvashattuk: „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország...” É néhány frázissal már a tízen aluliak agyába betáplálták a soviniszta és nacionalista szemléletet és ezt nagyjából el is hittük, mert nem volt más, ami erre rácáfolt volna. Csak felnőtt korban, mondjuk ifjú korunkban jöttünk rá, micsoda véres kalandba sodródunk e jelszavak alatt és aki már katonakorba került, csak tűnődhetett - amikor a frontra induló marhavagonokba zsúfolódva búcsúzott a hazai földtől - hogy miként magyarázható az, hogy a hazai papok egyike-má- sika megáldotta a fegyvereket, amelyekkel majd ölnie kell a fronton és lőni veszettül a túloldalon hasonló ellenségre, akiknek fegyverét ugyancsak megáldotta a papok egyike-másika. De ez rég volt. Szabó és társai most legálisan lázítanak, ugyanúgy, mint ahogy március tizenötödike táján is felléptek Árpádsávos lobogókkal Pest valamelyik terén - például a Kemál nevű pasas -, még klubjuk is volt vagy van és a falon Szálasi Ferenc képe függ. Ezt a tévéből tudhattuk meg. Ez a Szabó most azt is mondta, hogy a legközelebbi választásra már közel húsz százaléknyi eredményt kaszálnak le maguknak, ha pedig a MIÉP-pel, sőt a kisgazdákkal, választási koalíciót kötnek - ebben reménykednek - akkor elérhetik könnyen a 30 százalékot. Hogy mit szól ehhez a MIÉP, az majd kiderül. És, hogy a kisgazdák, Torgyán vezetésével felve- szik-e a kesztyűt? Alig hiszem hogy erre sor kerül, ennél több esze van Torgyán doktornak - aki ugyan, érthető módon minden eszközt megragad a hatalomért - de ebbe belebukna. Hogy hova vezet ez a Szabó féle hő- börgés, arra akad példa, méghozzá a legújabb. A VDN is beszámolt róla, hogy a nagykőrösi zsinagóga falára - eddig ismeJEGYZET • t t rétién piktorok - egy éjszaka horogkereszteket és SS-jeleket festettek. Valamikor így kezdődött Hitler és pártjának pályafutása. Hogy ez a társaság milyen meggondolás alapján kapott működési engedélyt - most Szabó, Kemál és a társaikra gondolok - nehéz lenne kideríteni. Hogy a jelenlegi kormány miért hagyja meg legalitásukat, azt is nehéz kibogozni. Feltehetően nem a demokrácia jegyében. Mert ha igen, akkor ... Majd hogy nem kimondom, mit is kezdjenek a demokráciájukkal ... Horogkereszt, SS-jelvény meg egyebek
