Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-22 / 109. szám

10 Dhnántúli Napló Kultúra - Művelődés 1995. április 22., szombat Pécsi kórusok sikere a budapesti nemzetközi versenyen Arany Diplomás a Kodály Gimnázium Kodály Zoltánná Péczely Sarolta volt a tiszteletbeli elnöke annak az 5. Buda­pesti Nemzetközi Kórusver­senynek, melyet április 9- 12. között rendezett meg a Budapesti Akadémiai Kó­rustársaság és a Nemzetközi Kórusverseny Alapítvány. A verseny védnöke Göncz Árpád köztársasági elnök volt. A pesti Vigadóban 16 or­szág képviseletében 61 kó­rus jelent meg, közülük há­rom Pécsről érkezett. A Kertész Attila vezette Bartók Béla Leánykar évek óta versenyek sorát nyeri, szinte professzionista. Most is 86.55-ös pontszámmal a legmagasabb, az Arany Dip­loma kitüntetés a pécsi Ko­dály Gimnáziumé lett. Az 5-5 tagú nemzetközi szaktekintélyekből álló zsűri, élükön Petrovics Emil zeneszerzővel, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főis­kola tanszékvezetőjével és Tillai Aurél Liszt-díjas kar­nagy, zeneszerzővel, a JPTE professzorával, 55-69.99-ig bronz, 70-84.99-ig ezüst, 85-100-ig arany minősítést adott a pécsi kórusnak. A 10 kategóriában el­hangzott 81 programössze­állítást a technikai kivitele­zés - nehézség, biztonság, ritmus, frazeálás, intonáció és a művészi megvalósítás - stílushitelesség, formálás, szuggesztivitás - szempont­jai szerint szerint értékelte a nemzetközi szakmai testü­let. A vegyeskarok versenyé­ben a Pécsi Orvostudományi Egyetem Pannonton Kórusát volt alkalmam hallani Lak- ner Tamás és Kutnyánszky Csaba vezetévésel. Á POTE kitűnő egyetemistákat, si­kerhez szokott énekeseket szponzorál. Kategóriagyőz­tesek lettek 89.58-cal, Arany Diplomát hozhattak intézményüknek. A gálahangversenyen a Kongresszusi Központban kétezer néző és a tévékame­rák voltak tanúi diadaluk­nak. Két éve énekel Schóber Tamás vezényletével a har­madik pécsi együttes, a Ja­nus Pannonius Tudománye­gyetem 1. sz. Gyakorló Ál­talános Iskolája Campanella Kórusa. Pontszámúk: 64.88, Bronz Diploma. A Petrovics Emil vezette zsűriből Szabó Dénes Liszt­díjas karnagy így nyilatko­zott: „Erre a nemzetközi versenyre először érkezett olyan gyermekkar, amely nem zenei tagozatról jött. ígéretes kezdet elején állnak a gyakorlóiskolások, Schó­ber Tamás most készíti mes­terhangszerét, de heti 2 pró­bánál többet tartanak, mert karnagyuk egyelőre jobb, mint az együttese.” Végül a zsűrielnököt, Til­lai Aurélt kérdeztem - aki­nek tanítványa között már olyan hírességek is vannak, mint a hivatásos Debreceni Kodály Kórus karnagya: Kamp Salamon -, vajon mi­lyen érzés volt tanítványo­kat minősíteni? „Kedvező eredmények esetén öröm, s szívesen gondolok vissza a velük töl­tött karvezetés - órákra. A volt tanítványok vezénylé­sére különös érdeklődéssel figyel az ember, s jólesően tapasztalja, hogy vannak olyan közös jegyek, ame­lyek pécsinek mondhatók. Talán a más hangzásvilág, más kifejezőeszközök. Ez itt is megtalálható volt, hiszen Kertész Attila, Lakner Ta­más, Kutnyánszky Csaba, ha különböző egyéniségek is, tevékenységük a nemesebb hangzás elérésére irányul. Schober Tamást nem a mi öt tagú csoportunk zsűrizte, de róla is elismerő véleményt hallottam. Röviden szólva: gratulálok a sikereikhez!” Az olasz, német, cseh, legújabban az izraeli és a hesseni „Musica Mundi” el­nevezésű fesztiválsorozat egyik láncszeme volt a bu­dapesti verseny. Magam számos ország énekes rendezvényein vet­tem már részt, s tudom, hogy világváros nem szo­kott jó otthona lenni kórus- találkozóknak. Budapest a dicséretes kivétel. Ha a Vi­gadóban egy emberléptékű öltöző is rendelkezésre állna, teljes lehetne Buda­pest elsőbbsége. A verseny 220 ezer forin­tos nagydíját az ifj. Sapszon Ferenc vezette budapesti Jubilate Leánykara vehette át. Két év múlva ez a díj mi­ért ne kerülhetne Pécsre? Fel hát az 1997-es 6. Buda­pesti Nemzetközi Kórusver­senyre! Tihanyi József Látogatás Valkó László festőművész műtermében Festmények és lágy plasztikák Valko László rajzaiból a kö­zelmúltban nyílt kiállítás Pé­csett, a Nevelők Házában. Mű­termében ugyanakkor olyan nagyméretű, különös hangulatú plasztikákon dolgozik, melyek a három dimenzió ellenére ed­digi munkássága szerves folyta­tásának tekinthetők.- Az elmúlt húsz év vonulata­inak hatására létrejövő csopor­tosulások egyikéhez sem csat­lakoztál.- Egy sor áramlat - pop art, új festészet satöbbi - megérin­tett, de közvetlen hatásuk alá nem kerültem és nem csapód­tam egyik csoportosuláshoz sem. Talán azért sem, mert amikor a főiskoláról kikerül­tem, ott álltam teljesen egyedül voltam az útkeresésben, akikkel együtt végeztem, azok ugyanis hagyományos festészetet csi­náltak.- A reneszánsz idején a festő képét akár az unokája is befe­jezhette, hiszen akkor még min­dig abban a felfogásban festet­tek. Ma túl gyorsan változnak az irányzatok.- Ez olyan, mint a különböző áruk a piacon, ahhoz, hogy el­adhatók legyenek, mindig meg kell újítani, élénkíteni a kínála­tot, másrészt felgyorsultak a vi­lágban a változások.- A művészek pályájuk során amúgy is valamiféle fejlődésen vagy változáson mennek keresz­tül, amelyek külső vagy belső késztetések révén jönnek létre.- Valószínű, nem pusztán ar­ról lehet szó, hogy az ember születése után töretlenül őrzi belső világát, hiszen a külső vi­lág gyerekkora óta folyamato­san alakítja. Feltehető, hogy ha Michelangelo Ulan Bátorban születik, nem az lett volna, aki­nek mi ismerjük.- De első osztályú jurtákat épített volna.- Lehetséges. Egyébként némelyek különös féltéssel őr­zik belső világukat és állandóan becsukják a szemüket, nehogy a külvilág beléjük hatoljon. A másik végletet pedig azok a művészek képviselik, akik ál­landóan forognak a divattal. Én valahogy a kettő között próbá­lom megőrizni önállóságomat úgy, hogy nyilvánvalóan hat­nak rám a különböző dolgok nemcsak a művészet, hanem a társadalmi jelenségek legszéle­sebb köréből.-A megújulás azért is szük­ségszerű időnként, hogy az em­ber elkerülje önmaga ismétel­getését.-Van azért sok példa arra, hogy egy művész élete végéig nagy vonalakban ugyanazt csi­nálja, mégsem válik unalmassá. Ugyanakkor minden nap küsz­ködöm azzal, hogy megtartsam műveimben azt a folytonossá­got, ami azonos velem, és úgy találjak új irányokat, hogy az ne tagadja a korábbit, föl lehessen ismerni a képeimből azt a szel­lemiséget, amely egyértelműen engem jelöl.-Az utóbbi időben mintha haladnál az egésztől a részlet­ábrázolás, a figurálistól az absztrakció és a síktól a téráb­rázolás felé.-Ami nálam állandó, az a figura vagy az emberi test, erről van szó a mostani kiállításo­mon is, illetve tulajdonképpen testrészekről. Borzasztóan ér­dekel maga a testfelület, amely túlfokozásával a mögöttes lát­hatóvá válik, s tetten érhetők a belső mozgások, feszültségek, rezdülések. Ezek az idők során egyre plasztikusabbakká váltak képeimen a gyűrések által, kezdtek kilépni a síkból, úgy­hogy kézenfekvő volt megcsi­nálni térben is, s mostanában ilyen jellegű plasztikákon dol­gozom.- Nagyon izgalmas kérdé­sekről van itt szó, a két és há­rom dimenzió, a figurális és absztrakt, a festészet és szobrá­szat határterületeiről.- Térben egészen másként hat a dolog, végül is hasonlóról van szó, meg nem is, mint a festményeimen. Ugyanakkor más szemlélettel készülnek lágy plasztikáim, mint ahogyan a szobrászok gondolkodnak, hi­szen ők nemes anyaggal, kővel, bronzzal dolgoznak, olyan anyagokkal, amelyekkel, mint mondják, keményen meg kell küzdeni. De igen gyakran nagy anyagi és fizikai befektetés után a végeredmény siralmas és esztétikailag értéktelen (főleg a köztéri szobrok esetében), mert nincs annál szánalmasabb, mint drága anyagba olcsó eszméket ölni. Cseri László Irodalmárok Pozsonyból A Pozsonyi irodalmi szemle mutatkozik be a közönségnek április 25-én. Pécsett, a Művé­szetek Házában este 6-kor kez­dődik az a program, melyben vendégek lesznek a folyóirat szerkesztői, Mészáros András, Prokstaller Lívia és a főszer­kesztő, Tőzsér Árpád. Az est házigazdája Varga Lajos Már­ton irodalomtörténész. A 12 évfolyamos iskolatípusról A tizenkét évfolyamos iskola, mint pedagógiai és oktatáspoli­tikai alternatíva címmel tart előadást ma délután fél kettő­kor dr. Lóránd Ferenc egyetemi docens és Hrabinszki Mihály békéscsabai iskolaigazgató Komlón a városi múzeum és könyvtár nagytermében. Az el­sősorban a pedagógusok érintő eseményre a közelmúltban megalakult Esélyegyenlőségért Iskolai Egyesület és a Honis­mereti és Városszépítő Egyesü­let szervezésében kerül sor. Jótékony célú árverés Képzőművészeti kiállítás nyílik április 26-án, 17 órakor Pécsett a Műhely galériában. A tárlat május 6-án jótékony célú árve­réssel zárul majd. A bevételt „A pécsi szervátültetés fejlesztésé­ért” alapítvány számára, a Dél- Dunántúl vesetranszplantációs munkájának fejlesztésére szán­ják a résztvevők. 11. művészeti nap Hagyomány, hogy a pécsi Mű­vészeti szakközépiskolában ta­nulók évente egyszer bemutat­ják tudományukat egymásnak és a látogatóknak. Idén április 27-én és 28-án zajlanak all. művészeti nap eseményei, lesz több kiállítás, szavalóverseny, növendékhangverseny, térzene, bemutatkoznak a tagozatok, de egy hangverseny erejéig vissza­térnek az iskola volt növendé­kei is. Vendég lesz Gross Ar­nold Kossuth-díjas grafikus- művész is. Óvodák, iskolák, gyerekek Ez a címe annak az előadásnak, mely gyakorlatilag szakmai megnyitója a pécsi Apáczai Nevelési Központ 15 éves jubi­leumi ünnepségsorozatának. Vekerdy Tamás pszichológus április 24-én 15 órától az óvo­dáskortól a 12 évfolyamos isko­láig tekinti át a gyermeki lélek fejlődésének szakaszait, kiegé­szítve az elhangzottakat a Wal­dorf-tapasztalatokkal is. A programot az ANK és a Bara­nya megyei Pedagógiai Intézet szervezi. A Bóbita Eszéken A Bóbita Bábszínház társulata április 30. és május 5. között Eszéken szerepel a Horvátor­szági Bábszínházak Fesztivál­ján. Az itthoni közönséget azon­ban ez idő alatt is fogadják, óvodások és iskolások számára műsorra kerül ugyanis a Mese az elvarázsolt béka-hercegki- sasszonyról című produkció. A tánc világnapján A Tánc világnapját ünnepeljük április 28-án. Ebből az alka­lomból Pécsett a DOZSO-ban este 6-kor ünnepi műsor lesz, melyen pécsi táncegyüttesek lépnek fel, a Pécsi Nemzeti Színházban pedig este 7-kor kezdődik az Émlékbe zárt világ című balettest. Az elveszett teljesség Tanulmányok Zsolnai Józsefről A pedagógiával való foglala­tosság nem tartozik a rangos szellemi tevékenységek so­rába, az ezzel foglalkozó kuta­tók a szellemi emberek köz­társaságában egy képzeletbeli presztízsrangsorban a sor vé­gére kerülnének, mikor azokat orvosokkal, mérnökökkel, jo­gászokkal hasonlítják össze kutató szociológusok - írja Zsolnai József a napokban megjelent A századvég szel­lemi körképe című, a Jelenkor kiadó által megjelentetett vas­kos kötet egyik tanulmányá­ban. S ha megállapítása általá­nosságban igaznak tűnik is, az ő esetében talán mégiscsak ki­vételről lehet szó, hiszen neve ott szerepel a könyv címlapján a rangos névsorban, s csak a betűrendbe szedés miatt a leg­végén. Szinte a Jelenkor-kötettel egyidőben jelentette meg a Kortárs Kiadó Az elveszett tel­jesség című szöveggyűjtemé­nyét, melyben a 60 éves Zsol­nai Józsefet köszönti több, mint harminc szerző: tanárok, tudósok, pszichológusok és esztéták, többek között And- rásfalvy Bertalan, Balassa Pé­ter, Lengyel László, Marx György, Szántó Tibor, Szépe György, Vastagh Zoltán, Vá­mos Tibor, Vekerdy Tamás. Azt a pedagógust és tudós embert köszöntik, akinek ré­vén az országban számos he­lyen működik sikerrel a róla elnevezett módszer és iskola­típus, melyekben olyan szülők gyermekei tanulnak, akik nem túlságosan szeretik a tradicio­nális, merev, zárt oktatást, akik bíznak azokban a peda­gógusokban, akik az átlagos­nál nagyobb munkakedvvel és munkabírással rendelkeznek. A könyv szerzői sokféle, érzelmes és objektív, egyszerű és bonyolult, könnyen olvas­ható és nehezen emészthető írásokkal fejtik ki véleményü­ket a pedagógiáról, s tiszteleg­nek Zsolnai József előtt. Cs. L. Német szavaló verseny A bólyi Erzsébet Vigadóban tartották meg az idei német nyelvű regionális (Baranya, Bácska, Somogy, Tolna me­gyei) vers- és prózamondó ver­senyt. A rendezvényen jelen volt Klaus M. Reiff, Németor­szág magyarországi nagykövet­ségének kulturális attaséja, aki megnyitó beszédében hangsú­lyozta: az óhazán kívül nagyon fontosnak tartja a német anya­nyelv irodalmi szintű ápolását is. A tanulók öt csoportban mér­ték össze tudásukat, ahol a kö­vetkező eredmények születtek. Próza, alsótagozat: első Schef­fer Dávid, második Kovács Cristoph és Gáti Gerda, har­madik Nyírő Emese. Különdíjat kapott Szajcsán Valéria. Prózá­ban az 5-6. osztályosok közül legjobbnak bizonyult Mammel Adrienn, második lett Tamás Diana, harmadik Solti Adám, Kalcsics Anita. A 7-8. osztályosok közül holtversenyben Glöckner Attila és Strack Helga végzett az első helyen, második Szabó Luca, Borsodi Klára, harmadik Galá- nyi Nóra, Mieth Kornél. A versmondásban az alsótagoza­tosok mezőnyét Török Eszter vezeti, második lett megosztva Szabó Dorottya, Tarján Zita, harmadik Schulcz Renata, Da­los Krisztina, Grosch Mariann. A felsőtagozatos versmon­dók közül Fónai Tibor és Csír­ják Orsolya, második Géczi Dóra, Vass Adrienn, harmadik pedig Sebestyén Krisztina és Haholt Adél lett. B. G. 4 „Meg kell újítani a kínálatot” Müller Andrea felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents