Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-19 / 106. szám

1995. április 19., szerda VÁROSAINK Dunántúli Napló 7 Kovács Ferenc kiállítása A neves siklósi festőművész, Kovács Ferenc kiállítása nyílt meg április 7-én az ausztriai Feldbach galériájában. A tárla­tot, mely keresztmetszetet ad a művész tevékenységéről (táj­képeket, aktot, Corpust egya­ránt tartalmaz), a városka veze­tője nyitotta meg, és egy hóna­pig látogathatják a vendégek. A siklósi nyugdíjasok a parlamentben A siklósi Kanizsai Dorottya Nyugdíjas Klub tagjai április 25-én, kedden látogatást tesz­nek Budapesten a parlament­ben. A látogatás megszervezé­sében a térség országgyűlési képviselője, Kocsi László segí­tette őket. A nyugdíjasok egy bizottsági ülést fognak felke­resni. Ajánló a legújabb Siklós újságból — A hivatal lelke, avagy be­szélgetés dr. Simor Ferenccel a szociális ügyekről — Se velük, se nélkülük - A menekültügyről és a horvát be­vásárlókról — Választás lesz június 18-án — Ki kerül a 2-es körzet képvi­selői székébe? — Összevont bizottsági ülés volt a kábeltelevíziós pályáza­tokról A jövő: egy katolikus centrum Húsvét utáni beszélgetés Keresztes Pál plébánossal Küszködnek a feladatokkal, de sokan segítik munkájukat, mondja Keresztes Pál, siklósi katolikus pap, mikor arra ké­rem, szóljon közösségről, és a húsvét kapcsán beszélgessünk az ünnep mondandójáról.- Sok civil hitoktatónk van, létezik katolikus iskolánk, az if­júsági hitélet is erős. Az egy­házközség bázist jelent szá­munkra. Jómagam nemcsak Siklós, de Nagyharsány, Kis- harsány, Kistapolca és Nagytót- falu szolgálatát is ellátom, és két pécsi egyetemen tanítok: a teológiai főiskolán és a civil te­ológián. Nagy tervünk ugyan­akkor egy katolikus centrum létrehozása, közel templo­munkhoz. Itt óvoda, plébánia, 120-130 embert befogadó kö­zösségi terem és uszoda léte­sülne, a mostani plébánia he­lyén pedig az idős, beteg hí­veknek egy elfekvőt alakíta­nánk ki. Sokfelől kérünk anyagi segítséget tervünk megvalósítá­sához, és szerencsénkre már most sok helyről kaptunk. A húsvétot Dunaföldvár kör­nyékén például, ahonnan ő származik, mindig megünne­pelték a népszokásokkal is, lo­csolás nélkül nem múlhatott el Szépül a katolikus templom Siklóson. Jelenleg a freskók fel­újítása folyik, de a tervek között az ablakok kicserélése, a burkolás és még egyéb munkák is szerepelnek fotó: laufer a hétfő, mondja. A húsvét a szenvedés, a halál története is, mely felteszi a legnagyobb kér­dést: van-e értelme az életnek. Ám a Biblia által elmondott tör­ténések elvetik a pesszimiz­must: volt Nagypéntek, de volt feltámadás is, a kereszténység az életet igenli. így ő azt tartja: a húsvét a legnagyobb ünnep, a jövőbe vetett reménységé. E gondolatok foglalkoztatják, szólt, ezt osztotta meg a hívek­kel, osztja meg az olvasókkal. A város, ahol élünk Siklós. A műemlékek a butikok városa, a vezetés teszi dolgát, a vezetés gyenge ... Mindenki­nek megvan róla a véleménye, a városról, ahol él. Hogy mi­lyen ma, 1995-ben siklósinak lenni? Megkérdeztük az illeté­keseket: néhány siklósi polgárt. 1953-ban költöztek ide az Alföldről Ve tró Dezsó'é k. A volt képviselő azt mondja, nem szabad pesszimistának lenni, tenni kell inkább a közössége­kért. ő például a lakótelepi kö­zösség kialakítását az Iskola ut­cában és környékén nagyon fontosnak tartotta. A város ne­héz anyagi helyzettel küzd, ám türelmesnek kell lenni, és hinni, hogy lesz kiút. Siklós azelőtt hangulatos volt, családias, mondja egy nyugdíjas hölgy, két felnőtt fiú édesanyja. Ma koszos a város, sok utcát egyáltalán nem takarí­tanak. A Pestről hosszú idő után hazaérkezett barátaik azt kérdezték tőlük: mi lett Siklós­ból, nem lehet ráismerni. Olyan Siklós, mint Magyar- ország, mondja Csicsman Sán­dor. Tegnap bent járt a köz­pontban, meséli, s nem lehetett megmozdulni, akkora volt a zsúfoltság. Arra viszont kíván­csi lenne, a bevásárlóturizmus­ból mekkora a haszna az egész lakosságnak. S lenne még egy kérdése: hova vigye a siklósi tisztítani a kabátját? Merthogy a Patyolat megszűnt. Hiába van itt a lakása, szinte nem is siklósi Blascsák Anikó, hisz Harkányban dolgozik. A központban csak akkor jár, ha néha keresztülhajt rajta autójá­val. Mindenhol vannak prob­lémák, ám ő úgy érzi, hiába mondjuk el véleményünket, at­tól változni nem fognak a dol­gok itt sem, másutt sem .. . A vállalkozó horgász Orvosi ügyeletek Siklóson az orvosi ügyeleti rend április 19. és 26. között a következőképpen alakul: ápri­lis 19.: ügyel dr. Nagy Katalin, 20.: dr. Szilágyi Imre, 21.: dr. Torbó Márta, 22.: dr. Tölgyesi Éva, 23.: dr. Ficzek Éva, 24.: dr. Nagy Katalin, 25.: dr. Fü- löp Erzsébet, 26.: dr. Torbó Márta. Az oldalt összeállította: Szabó Anikó Igaz lehet a megállapítás: sze­rencsés ember, akinek a kedvte­lése hellyel-közzel megegyezik a főállásban végzett munkájá­val. Márpedig Reich Tamás vál­lalkozó, volt beremendi lakos ezek közé tartozik. A verseny- horgászok körében ismerősen csengő név tulajdonosa nemré­giben horgászboltot nyitott Pé­csett.-Régóta dédelgetett álmom valósult meg ezzel az üzlettel. Az évek során szerzett ver­senyzői tapasztalatom és isme­retségi köröm révén szeren­csére naprakészek tudunk lenni. Boltunk elsődleges profilja a versenyhorgászok igényeinek kielégítése, de persze egyéb, a hétköznapi horgászatban hasz­nálatos termékeink is vannak. Etetőanyagokat, élő csalikat is forgalmazunk. Előfordult, hogy néhány liter árvaszúnyogért az ország másik részébe is elutaztak, mondja. A Beremenden és környékén is­mert fiatalember maga is hor­gász volt, ez jelentősen segíti abban, hogy lássa, tudja, mi a teendő egy ilyen jellegű vállal­kozást vezetve.-Az üzleti élet könyörtelen sodrában néha jut-e ideje a horgászatra, versenyzésre is?- Mostanában ritkábban ju­tok a vízpartra, hiszen rengeteg tennivalóval jár a vállalkozó élete, de a versenyeken min­denképpen szeretnék ott lenni. Bíró Lajos A kánkán sikert aratott A harkányi nyugdíjasok szívesen politizálnak Épphogy elcsípem a csoportot, így jár az, aki fél órát késik, hi­ába van rá alapos indoka. Per­sze nem jellemző a harkányi nyugdíjas klubra, hogy egy-egy összejövetele rövid ideig tart, mindössze ma „néhány fontos ügy megbeszélése és az újsá­gíró volt a program”. Ahogy vi­szont elkezdünk beszélgetni, ez az összejövetel is hosszúra nyú­lik. Lelkesen mesélnek életükről. 1984-ben alakultak, a klubnak három éve dr. Sárosi Mátyásné a vezetője. Jelenleg hetvenha- tan vannak, leginkább hölgyek, sok közöttük az egyedülálló, özvegy. Mikor arról faggatom őket, miért szeretnek a klubba járni, gondolkodás nélkül fele­lik: nekik ez jelenti a kikapcso­lódást, alig várják a hétfő dél­utánt. Hiszen a legtöbbjük se­gíti a fiatalokat, háztartást ve­zetnek, kijárnak a szőlőbe dol­gozni, szóval nyugdíjasként, egyedül is számtalan a teendő­jük. Jól megértik egymást, klub­társaikat, a külső szemlélő is hamar megállapíthatja, ki köz­tük a hangadó, ki a csöndesebb, a véleményformáló és -ösz­szegző. A közelmúltban jártak Vajszlón, újságolják, ahol se­gítségükkel alakult meg az ot­tani idősek klubja. Nagy sikerű műsort mutattak be a vajszlói nyugdíjasoknak, amelyben még jelmezes tánc is szerepelt. Fényképeket vesznek elő, egyik fotó kánkános ruhában mutatja be tagjaikat. Igen, nevetnek, szerepeltek, és nagy tetszést arattak a harkányi alapítványi bálon is. Az önkormányzat se­gíti őket, mindenekelőtt ha utaznak, és a kultúrház is min­dig biztosítja a helyiséget az összejövetelekre. Eddig az or­szág számos helyén, turisztikai központjában, fürdővárosában megfordultak, az idei nyár uta­zásáról még nem döntöttek. Klubfoglalkozásaikon hall­gattak már orvosi, kozmetikai, pedagógiai előadást. Többen voltak már közülük az ország­házban, egyszer együtt is sze­retnének elmenni. S ezzel rög­tön a politikára terelődik a szó. Néhányan éleslátással fogal­mazzák meg észrevételeiket, de karakteres véleménye mind- annyiuknak van. S a riporter innen már nem tudja irányítani a beszélgetést... A koncepciót hiányolja Varga Zoltán idegenforgalmi tanácsnok A 46 éves vállalkozó tavaly a Közösségi Kulturális Egyesü­let listájáról jutott a siklósi önkormányzatba. Varga Zol­tán, képviselő nős, két felnőtt gyermeke van.- Két okból vállaltam a jelö­lést - mondja. - Egyrészt mert szerettem volna, ha nemcsak pártjelöltek, de a civil szféra képviselői is bejutnának a testü­letbe, másrészt mert hiteles emberek voltak a társaim. Adódik a kérdés: hogy véle­kedik a város kulturális életé­ről? Nem szabad összekeverni a kommerszet a valódi kulturá­lis értékkel, vallja, s szerinte az előbbire Siklóson sokkal keve­sebb vevő akadna. Varga Zoltánt az önkor­mányzat az idegenforgalmi és nemzetközi kapcsolatokért fele­lős tanácsnoknak választotta meg. Programjában kiemelt he­lyen szerepel a vár hasznosítása úgy gazdasági, mint kulturális téren. Nemzetközi kapcsolata­inkat úgy kell fejleszteni, hogy azoknak a kultúra és sport terü­letén kívül gazdasági téren is haszna legyen, és városunkat egyenrangú partnerként kezelje a másik fél. Miért nem lett bi­zottsági tag? Mert így egyedüli felelőse annak, amit vállal. A névsor végén szereplő képviselőként már véleményt tud formálni a testület munká­járól is:- A hatékonyságot akadá­lyozza, hogy a beterjesztések nincsenek megfelelően előké­szítve: legtöbbször csak egy ja­vaslatot kapunk, és nem alter­natívát. Hiányolom a testület­ből a kreativitást, hogy nincs határozott koncepciója a jövőre nézve. Összefoglalva: a város­ban minden téren rendet kel­lene tenni. És félő, hogy a par­lamentig ismét nem jutnak el majd városunk gondjai, hisz testületünk nagyobb része az országgyűlési képviselőt csak fényképről ismeri. Egyszer megindul a kiválasztódás / Adám a siklósi dömpingről Az egyszerű siklósi polgár már nem csodálkozik azon, ha egy addig békésen pihenő, netán műemlék jellegű ház falát egyik nap kibontva látja, másnap pe­dig egy húsboltot, butikot talál az oldalában. Legfeljebb sóhajt egyet, elújságolja a szomszéd­nak, hogy „nahát már itt is”, és „mi lesz ebből a városból”, aztán továbbmegy. Vannak viszont ismert, kereskedők, akik köztisz­teletnek örvendenek, és valóban a közigényt szolgálják ki. A rövid életű siklósi Vár Do­oms nemrég becsukott, helyén az Ádám nevével fémjelzett Háztartási Bolt nyílott meg. Ki­nőtték a régi üzletet? Mi a váltás oka? Egyáltalán hogy látja a ve­zető a hihetetlen méreteket öltő siklósi vállalkozásdömpinget?- Itt csak megvásároltuk a bérleti jogot, a hely tulajdonosa továbbra is az önkormányzat. Ezt a boltot azért nyitottam, hogy a dolgozóknak hosszú tá­von legyen munkalehetőségük. Nézze, én megértem már sok horvát rohamot, olyan idősza­kot, ami ma is jellemző, hogy naponta százával jönnek át a ha­táron Siklósra vásárolni. így nyugodtan kijelenthetem: én tényleg elsősorban a magyarok­nak nyitottam a boltot. A piac szabad, nyitva áll min­denki előtt. Biztos vagyok benne, hogy ha bekövetkezik, amitől sokan tartanak, és jóval kisebb lesz a külföldi bevásárlók száma, megindul a vállalkozá­sok körében az egészséges kivá­lasztódási folyamat. Az az idő­szak eldönti majd, ki marad tal­pon - feleli Ádám. Új helyen a Határvadász Század - Mint már lapunkban beszámoltunk március vé­gén megszűnt a Határőrség siklósi kiképző bázisa. A most kiürült laktanya szomszédságá­ban, a tiszti lakásokból alakítják ki, a továbbra is a térségben állomásozó Határvadász Század laktanyáját. A régi laktanyával egyidős épület teljes felújítása után, várhatóan májusban köl­tözhetnek be ide az új lakók, a hivatásos határőrállomány fotó: laufer László HIRDETÉS­FELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a siklósi térség takarék­szövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.), valamint az újpetrei, a szalántai, a kozármislenyi, a vokányi és az egerági takarék­szövetkezeteknél. r k

Next

/
Thumbnails
Contents