Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)

1995-04-12 / 100. szám

1995. április 12., szerda Gazdaság Dünántúli Napló 9 Hogyan, mivel öltöztessük fel épületeinket? Újdonságok az építőiparban Alapítvány a kisvállalkozásokért Mestervizsga csőd ellen Eladó a Titán Rt. részvénycsomag Az Állami Vagyonügynökség meghirdette a pécsi központú Titán Kereskedelmi Rt. állami tulajdonban lévő részvényeit egyfordulós nyilvános pályá­zat keretében történő értékesí­tésre. Ajánlatot a jegyzett tőke 50 százalék+1 szavazatát ki­tevő 550,01 millió forintos névértékű részvénycsomagra kell tenni. A vásárlásnál a vé­telár 30 százalékát készpénz­ben 20 százalékot pedig kizá­rólag kárpótlási jeggyel lehet kifizetni, a fennmaradó rész ál­lamadósság törlesztésére for­dítható, azaz Egzisztencia-hi­tel igénybevehető rá. A pályá­zatok beadásának határideje május 24. Magyar agrárium és a Közös Piac Dr. Varga Gyula, az Agrárku­tató és Informatikai Intézet igazgatóhelyettese április 14-én 13 órakor Pécsett a MTESZ székházának második emeleti tanácstermében Magyarország agrárgazdasága és a Közös Piac címmel tart előadást és konzul­tációt. A rendezvény minden érdeklődő számára nyitott. Vállalkozóképzés A Pécsi Ipartestület, a Baranya Megyei Kézműves Kamara, és a Pécsi Kisvállalkozás-fejlesz­tési Központ kezdő vállalko­zóknak tanfolyamot szervez áp­rilis 20-21-én, amelyen egye­bek mellett a vállalkozóvá vá­lás első lépéseiről lesz szó. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. április 11-tŐl Pénznem vételi közép eladási angol font 191,21 192,95 194,69 ausztrál dollár 88,55 89,35 90,15 belga frank (100) 414,89 418,35 421,81 dán korona 21,65 21,83 22,01 finn márka 27,77 28,00 28,23 francia frank 24,46 24,67 24,88 gör.drachma(IOO) 52,52 52,98 53,44 holland forint 76,10 76,73 77,36 ír font 192,67 194,40 196,13 japán yen (100) 142,18 143,28 144,38 kanadai dollár 86,79 87,58 88,37 kuvaiti dinár 408,45 412,07 415,69 német márka 85,16 85,87 86,58 norvég korona 19,04 19,20 19,36 olasz líra (1000) 69,53 70,23 70,93 osztrák sch. 12,10 12,20 12,30 portugál esc.(100) 80,95 81,65 82,35 spanyol pes.(100) 95,82 96,68 97,54 svájci frank 103,54 104,39 105,24 svéd korona 16,29 16,44 16,59 USA dollár 119,79 120,86 121,93 ECU (Közös Piac) 157,33 158,69 160,05 Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia A Seed Alapítvány nyerte el az EK Tempus-programjának tá­mogatását egy esettanulmány­készítő projektre. A munkát a Pénzügyi és Számviteli Főisko­lával, az ír Limericki Egye­temmel és az angol European Case Clearing Huose-szal együtt végzi el az alapítvány. Az alapítvány ez évi terveiben szerepel még több nemzetközi tanácskozás szervezése, vala­mint a leendő vállalkozókat se­gítő, úgynevezett inkubátor vi- deo-sorozat készítése. A Seed Alapítványt öt évvel ezelőtt hozta létre a Pénzügy-, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium és az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság 21 millió forint alaptőkével, ami azóta 40 millióra emelkedett. Nonprofit módon működik. Tanácsadással, képzéssel, ta­nulmányutak és más progra­mok szervezésével segíti a le­endő és működő kisvállalkozá­sokat. Külön figyelmet szentel a fiatalok, a nők, illetve a csalá­dok vállalkozóvá válásának. Az építőanyag kínálat oly gyorsan változik, hogy nehéz vele lépést tartani az oktatás­ban. Ezt tartva szem előtt nyi­totta meg tegnap a Pécsi Pol­lack Mihály Műszaki Főisko­lán dr. Kistelegdi István egye­temi tanár, főigazgató azt a ma délután záruló szimpóziumot és kiállítást, mely a hallgatóknak és a régió építész szakemberei­nek azt mutatja be előadásokkal is, hogy a burkolatok és felület­képzések terén mit kínál ma az ipar. Vadász László főiskolai ad­junktus, főszervező a kiállítók­kal együtt elégedett a szakma és a hallgatók érdeklődésével. A tavaly önállóvá lett építéski­vitelezési tanszék az oktatás ütemének megfelelően más szakterületek újdonságait be­mutató, a mostanihoz hasonló szakmai napokat is tervez. Nem kell külön bemutatni a pécsi Zsolnay szép és tartós pi­Magyarországon minden ezer lakosra 106 vállalkozás jut, Nyugat-Európában átlagban negyven. Sok a kényszervállal­kozó, aki felkészültség és ta­pasztalat nélkül kezdi meg önálló tevékenységét. Erre utal az is, hogy 40-45 százalékos a fluktuáció. Ma már minden magyar családban van egy ak­tív, és egy csődbement vállal­kozó. Ezen a helyzeten enyhí­tene, ha bizonyos szakmákban mestervizsgához kötnék az en­gedélyek kiadását. Az IPOSZ összeállította ezek körét, és 80 szakmában szükségesnek véli ezt a fajta megmérettetést. A mestervizsgák mellett to­A kereskedelmi forgalom a volt szocialista országokkal az idén 8-10 százalékkal meghalad­hatja a tavalyi 6 milliárd dol­lárt. Az idei kilátások is kedve­zőbbnek látszanak, a növekedés az exportból származik, az im­port a tavalyi szint körül alakul. A kereskedelmi mérleg pasz- szívumának döntő része - mint­egy 900 millió dollár - az Oroszországgal folytatott ke­reskedelemből adódik. Az adósságok törlesztése fejében többek között gépipari termé­keket, villamosenergiát szállí­tanak és részt vesznek a buda­pesti metróépítésben. Az Oroszországba irányuló ma­gyar mezőgazdasági, élelmi- szeripari termékek exportjának növelésére is van remény. Tár­gyalások folynak arról is, hogy rogránit termékeit, a műemlék jellegű és az új épületeket védő, szépítő színes mázbevonatú tető- és kúpcserepektől a kézzel mintázott és festett különféle épületdíszítő idomokig. A Ma- pei a hideg- és melegburkoló, betonjavító, a Homelux csempe- és hidegburkolatokhoz való élvédői, sarokelemei, dí­szítő betétei és segédanyagai, a Protektorwerk különböző él- és sarokképző vakolóprofiljai, a Terranova nemesvakolatai, a Zalakerámia csempéi és járó­lapjai, a Schomburg kenhető vízszigetelő, utólagos falszige­telő, csemperagasztó, fugázó, régi tetőcserepet és palát fel­újító anyagai, a Janser burko­lást segítő kisgépei, szerszámai is kiváló minőségűek, akár a hazánkban újdonságnak szá­mító, gyakorlatilag örökéletű műanyag koptatórétegű német Witex parkett panel. B. M. L. vábbra is szorgalmazza az ipa­rosok érdekvédelmi szervezete, hogy a szakmunkásképzőkben a jelenlegi hatvan mellett újabb IPOSZ-osztályokat indítsanak, azonban ennek jelenleg pénz­ügyi akadályai vannak. Ezek tananyaga, gyakorlata ugyanis jobban felkészít az önálló tevé­kenységre, vállalkozásra mint a hagyományos képzési formák. Az IPOSZ a szakmai képzés­hez, továbbképzéshez teremt fórumot. Ezen kívül a szövet­ség kisbank-rendszert szeretne kialakítani, amely hitelt adna a megbízható, de átmenetileg ne­héz helyzetbe került iparosok­nak. e magyar áruk ellenében föl­dgáz és olaj érkezik. Kazahsz­tánnal a kétoldalú forgalom ér­téke az elmúlt évben elérte a 60 millió, Belorussziával 80 mil­lió, Üzbegisztánnal 100 millió, Ukrajnával pedig 500 millió dollárt. Várhatóan tovább ja­vulnak az idén a gazdasági kapcsolatok ezekkel az orszá­gokkal, ugyanis egyre több a magyar érdekeltségű vállalat. A CEFTA-országokkal bo­nyolított múlt évi 1,5 milliárd dolláros forgalomból mindösz- sze a lengyelországi jelentett bevételt. A délszláv országok­kal folytatott kereskedelem so­rán tavaly 411 millió dollár ér­tékű terméket exportáltunk és 142 millió dollárnyit importál­tunk, elsősorban Horvátor­szágba és Szlovéniába. Egyéves a Magyarországi Német Vagyonkezelő és Kereskedelmi Rt. Nyitottság és együttműködés Egy éve alapították a magyar- országi németek kárpótlási je­gyeik hasznosítására és a tőké­jükből, illetve annak hozamá­ból vállalkozásokba kezdő va­gyonkezelő és kereskedelmi részvénytársaságot. Az MNVK Rt. alapítóinak tehát ez az első nemzetiségi alapon kezdeményezett gazdasági szervezete a második világhá­ború óta. Az rt.-t 42 milliós alaptőkével hozták létre 190- en, köztük 10 német állampol­gár. A tavaly októberben újjá­választották az igazgatótaná­csot és a felügyelőbizottságot. Az új igazgatótanács tagjai között két baranyai is talál­ható: Buchberger Péter pécsi vállalkozó és a vezérigazgatói teendőket is ellátó, mohácsi származású Zeitvogel János.- A társaságnak zömmel kárpótlási jegyekből eddig több mint százmilliós a va­gyona, s a lehetőségeket figye­lembe véve még legalább 200 millióval számolunk. A keze­lésre átadott kárpótlási jegyek a privatizációt követően ap­portemelés útján kerülnek be várhatóan 1996 elején az MNVK Rt.-be, és azt köve­tően osztjuk ki a részvényeket - mondja Buchberger Péter. A dél-dunántúli régió a leg­erősebb bázisuk. Baranyában már majd száz a tagjuk és többszáz a befektetőjük, So­mogybán és Tolnában is egyre gyarapszik a táboruk.- Tag, befektető csak német nemzetiségű' lehet?-Teljes mértékben nyitot­tak vagyunk, nincs semmiféle megkötés, megkülönböztetés, bárkit örömmel fogadunk, aki egyetért célkitűzéseinkkel, hosszú távú gazdasági elkép­zeléseinkkel, és olyan ered­ményesen működő céget akar, mely bevonja a külföldi tőkét.- A német nemzetiségiek­nek mindebből mi a haszna ?-Alapvetően az is, hogy a hasznot visszaforgatjuk a né­met nemzetiségi kultúra tá­mogatására. De nem ez az el­sődleges. Befektetéseinket azon régiókban kívánjuk megvalósítani, ahol azok eredményesek és enyhítik a munkanélküliséget. Tehát oda jut vissza, ahol a befektetési pénzt, kárpótlási jegyet átad­ták kezelésre. Eddig vagy harmincmillió forintnyi jegyet MOL, EGIS, Inter-Europa, Antenna Hungária, Budapest Bank részvényekre váltottunk, konkrét ígéreteink vannak kis- és középvállalatok privatizá­ciójára, igyekszünk mielőbb szolgáltató és kereskedelmi tevékenységbe fogni. A Magyarországi Német Vagyonkezelő és Kereske­delmi Rt. pécsi irodáján Buchberger Péter hétfőnként 15-18 óráig várja az érdeklő­dőket. (Nagyvárad utca 8. Te­lefon: 72/323-428). B. M. L. Idén több lehet az export Tavaszi zsongás - A felirat még a régi, de Baranya legnagyobb mezőgazdasági szolgáltató vállalata már az új, az Agroport nevet viseli. A pécsi, Megyeri úti központi telepükön már gaz­dag választékban kínálják a tavaszi munkákhoz nélkülözhetetlen vetőmagokat, műtrágyákat és a különböző teljesítményű mezőgazdasági gépeket. Nem csak a nagyüzemek képviselőit, az egyéni gazdálkodókat is várják kínálatukkal és szaktanácsadással fotó: laufer László Sikerágazatból kiszolgáló A szerszámgépipar és a privatizáció Ha nem is sebek nélkül, de túl­jutott a válságon szerszámgépi­parunk. A március végi MACH-TECH ’95 nemzetközi fémmegmunkálási és szer­számgépipari szakkiállításon már egy olyan ágazat mutatko­zott be, amely új cégeket, új technológiát, új termékeket vo­nultat fel. A szerszámgépipar jelentős állami befektetéseknek köszönhetően a 70-80-as éves sikerágazata volt. Árbevétele 1981-ben elérte a 8 milliárd fo­rintot, ennek túlnyomó része, 6,4 milliárd exportból szárma­zott. Az ágazatot megtestesítő nagy állami vállalatok - Szer­számgépipari Művek, Csepel Szerszámgépgyár, Digép mintegy 10 ezer embert foglal­koztattak. A hazai szerszámgépipar krízisét alapvetően a KGST piac összeomlása okozta, ekkor indult meg a nagyvállalati struktúra felbomlása. Az egyik legjelentősebb szerszámgépi­pari vállalat, a SZIM 11 társa­ságot alapított budapesti és vi­déki gyáraiból. Némelyiknél privatizáció is végbe ment, így jutott tulajdonrészhez a német MAHO, majd a KNORR- BREMSE a kecskeméti gyár­ban. A privatizáció azonban változó sikereket hozott. A MAHO a világpiaci recesszió miatt arra kényszerült, hogy bezárja gyárát, ugyanakkor a KNORR-BREMSE, amely ké­pes volt több lábon állni, ma már termelésnövekedést tervez. Talpon maradt a Kecskeméti Köszörűgyár is, amely külső tőke nélkül vészelte át a kriti­kus időszakot. A teljesen állami tulajdonban lévő céget most hirdeti meg eladásra az ÁVÜ. A SZIM 1992-ben államigazga­tási felügyelet alá került és a sa­ját tőkéjének több mint 80 szá­zalékát elvesztő vállalat nem kerülheti el a felszámolást. A Csepeli Szerszámgépgyár privatizációja szintén 1991-ben ment végbe, a német F und K GmBH többségi tulajdont ka­pott a társaságban. A Csepel F+K azonban a piaci helyzet és hibás vezetői döntések miatt nem kerülhette el a felszámo­lást, a német tulajdonos kivo­nult a cégből. A reorganizáció után nemrégiben vette meg a társaságot egy szingapúri be­fektető. A vállalat ma a hazai szerszámgépgyártás 60-70 szá­zalékát adja. Az átalakult cégek jogutóda­inál még mindig jelentős ki­használatlan kapacitások van­nak. A létrehozott, közepes mé­retű cégek mellett az állami vál­lalatokból kilépett szakemberek is számos kisvállalkozást alapí­tottak, amelyek alkatrész- és ré- szegységmegmunklással, fel­újítással, műszaki szolgáltatás­sal foglalkoznak. Az ágazatban az állami tulajdon aránya becs­lések szerint már csak 15 száza­lék. A szerszámgépgyártás és háttériparának árbevétele 2 mil­liárd forint körül lesz. Ennek 60 százaléka export, ami jórészt a nyugati piacra irányul. A szak­emberek egyetértenek abban, nogy az elmúlt években lezaj­lott világméretű recesszió után új struktúrájú szerszámgépi- pamak kell kialakulnia. A pécsi Sopiana is a jövő piacai felé tekint fotó: laufer l k i > I I

Next

/
Thumbnails
Contents