Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-12 / 100. szám
10 Dünántuli Napló Társadalom 1995. április 12., szerda A pécsi egyetemisták egységesen tiltakoztak a tandíj bevezetése ellen fotó: laufer László Nem a tandíjjal van baj Kizárás lehet a vége ... Mennyit hiányozhatnak a diákok az iskolából? Hamarosan zárószakaszba fordul az idei tanév, s ilyenkor a feleltetések, a dolgozatírások próbatételei sok diákot arra csábítanak, hogy néhány órát vagy tanítási napot "kihagyjanak". Ám a hiányzásokkal igencsak vigyázni kell. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet ugyanis pontosan szabályozza az iskolák látogatásának szabályait - mivel a tankötelezettség egyben iskolalátogatási kötelezettség is. Kimondják az előírások, hogy ha a tanuló az óráról távol marad, mulasztását igazolni kell; az iskolai házirendben megszabott formákban, illetve orvosi igazolással. Az igazolatlan hiányzásról - ha a mulasztó diák még tanköteles korú, azaz a tanév végéig nem tölti be 16. életévét - az iskola már az első alkalommal írásban értesíti a szülőket. Nem tankötelesek esetében a jelzést csak a tizedik igazolatlan óra után kapja kézhez a szülő. A rendelkezések rögzítik a hiányzások felső határait; ezek túllépése azzal a veszéllyel jár, hogy meg kell ismételni a tanévet. A szabályzat szerint az a tanuló, aki egy tanítási évben összesen 250 elméleti órát - igazoltan vagy igazolatlanul - mulaszt, a tanév végén nem osztályozható. A szakképzésben a kritikus határ az elméleti órák 20 százaléka, ami - heti 30 órával és 36 tanítási héttel számolva - 216 órát jelent. A tantestületeknek azonban van mérlegelési lehetőségük, és az említetteknél többet hiányzó diákoknak esetleg engedélyezhetik osztály vizsga letételét. A gyakorlati oktatásra vonatkozóan a mulasztási plafon a gyakorlati képzési idő 20 százaléka. Ez - heti 5 órát és szintén 36 tanítási hetet véve - azt jelenti, hogy aki 36 óránál többet mulaszt, csak az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. Igaz, a tantestület ilyen esetekben is egyedileg mérlegelhet és engedélyezheti a vizsgák letételét. Véglegesen megszűnik a tanulói jogviszony, ha a tanköteles kort betöltött diák egy tanévben igazolatlanul 30 óránál többet hiányzik. A szigorú szabály alkalmazása nem érheti váratlanul a szülőket: a „lógásokat” ugyanis a tanintézet már menet közben legalább kétszer írásban jelzi a szülőknek. Akiknek a figyelmeztetés nem használ és mégis 30 igazolatlan óránál többet gyűjtenek össze, azok automatikusan kizárják magukat más oktatási intézményből is. Dr. Kecsmár Ilona Üj sátor is van 50 millióért Amikor a tigris lovagol Örmény egyházfő II. Garegin katolikosz személyében megválasztották a Jereván mellett Ecsmiadzinban tartott zsinaton az örmény-gregorián egyház új vezetőjét. II. Garegin a tavaly augusztusban elhunyt I. Vazgen katolikoszt követi a legfőbb örmény pátriárka székében. Az örmény vallási közösség élén álló 131. egyházfő megválasztása hozzájárulhat az örmény egyház eddigi megosztottságának megszüntetéséhez. A múlt század végi és a század eleji török pogromok nyomán a világ számos részén szétszóródott örménység 400 egyházmegyei képviselője közül 190-en szavaztak II. Gare- ginra. II. Garegin - világi nevén Nesan Szarkiszjan - 65 éves. 1977-ben választották ki- lekiai katolikosszá, a második legnagyobb lélelkszámú közel- keleti örmény vallási közösség vezetőjévé. Svéd Nobel-díjas Vasárnap 86 éves korában elhunyt Hannes Alfvén svéd fizikus és csillagász, akit 1970-ben fizikai Nobel-díjjal tüntettek ki „a magno-hydrodinamika területén végzett alapvető munkásságáért”. A Nobel-díj átvételekor elhangzott nagy feltűnést keltő előadásában Alfvén tagadta a „nagy robbanás” elméletét, azt állítva a világ keletkezéséről, hogy „kezdetben volt a plazma”. Tudományos munkássága mellett Alfvén aktívan részt vett a politikai életben is. Határozottan ellenezte a nukleáris energia katonai célokra történő felhasználását. A hetvenes években elnöke volt a Bertrand Russell által életre hívott Pug- wash konferenciának. Kínai űrhajók Kína űrhajósokat képez ki egy pekingi űrközpontban - adta hírül hongkongi lapértesülésekre hivatkozva az AP. A jelentés szerint a kínai asztronauta-jelöltek között férfiak és nők egyaránt vannak. Alkatukat tekintve se nem kövérek, se nem vékonyak, „megjelenésük pedig egyszerre megnyerő és tiszteletet parancsoló”. Mindany- nyian 170 centiméternél alacsonyabbak, és egyikük súlya sem haladja meg a 80 kilót. Az összes jelölt 20-45 éves, diplomás és legalább ezer óra repülési gyakorlata van. A fertőző betegségek nincsenek tekintettel az országhatárokra. Ha valahol ilyen jellegű betegség kezdődik az utazó polgárok közvetítésével órák alatt több száz kilométerrel arrébb is megtelepedhet. Különösen fontos szempont ez az olyan súlyos, fertőző és egyéb betegségek esetében, amelyek védőoltásokkal megelőzhetők. A szakemberek pont ilyen okok miatt törekednek arra, hogy a különböző országokban lehetőleg egységes legyen a védőoltási gyakorlat. A napokban az osztrák orvosok és gyógyszerészek éves tudományos ülésének is az volt a témája, hogy miben különbözik és miben azonos a környező országok védőoltási protokollja. A tanácskozáson részt vett és előadást tartott dr. Sulyok Endre professzor, a Kerpel- Fronius Ödön gyermekkórház igazgatója, aki elmondta, hogy háromféle védőoltásról cseréltek alaposabban véleményt az a tandíjról van szó. Jött anélkül, hogy vele jött volna a kompenzáció. Pedig megígérték, hogy kompenzáció nélkül soha. [. . . ] Most itt az újabb adó. Igaz, hogy tandíj a hivatalos neve, de nevezhetjük nyugodtan felsőoktatási adónak vagy továbbtanulási adónak. ” Az idézet a Confabula, a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatói lapjának legfrissebb számából való. Kétségtelen, hogy a kormány március 12-i döntései közül egy elég széles réteget, a felsőoktatásban résztvevőket az idén ősszel bevezetendő tandíj kérdése izgatja legfőképpen. Az Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetség (OFÉSZ) több tekintetben is megcsalatva érzi magát. Ugyanis a tavaly őszi közgyűlésük elfogadta, hogy amennyiben 1994. december 15-ig nem jelenik meg a Művelődési és Közoktatási tárca részletes javaslata a tandíjról, abban az esetben az 1995. szeptemberi bevezetést nem tartják elfogadhatónak. Azért szabták ezt a dátumot, mert ekkor jelent meg a felsőoktatási felvételi tájékoztató, és ebben már benne kellett volna lennie, milyen tandíjfeltételek mellett folytathatók felsőfokú tanulmányok 1995. őszétől. Mivel a kormány ezt a határidőt tartani nem tudta, az a döntés született, hogy a tandíj kérdéskörét beleillesztik a Felsőoktatás-fejlesztési Törvény elfogadásába (ezt idén áprilisban tárgyalja a parlament), és mivel mindez úgyis csak 1996- ban valósul meg a gyakorlatban, a tandíj is csak 1996. szeposztrák, a szlovák, a cseh, a szlovén, a magyar, a horvát és a német gyermekgyógyászok. Az egyik az újszülöttkori BCG, amely a tuberkolózis elleni betegség védőoltása, másik a kullancs okozta agyvelő- és agy- hártya-gyulladás elleni készítmény, a harmadik pedig az úgynevezett „Haemaphilus inf- luensae” nevű baktérium elleni védőoltás. Ez a baktérium ugyanis csecsemő és kisded korban rendkívül súlyos - gennyes agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás, gégefőgyulladás - betegségeket okozhat. Bár a BCG-t, mint kötelező védőoltást például Ausztriában már eltörölték, a magyar orvosoknak az volt az álláspontjuk, hogy tekintettel a hazai viszonyainkra jobb, ha nálunk még megmarad a kötelező jellege. A kullancs okozta agyvelő- és agyhártya-gyulladás elleni védőoltásról pedig az a közös álláspont alakult ki, hogy az általános bevezetése gyermekeknél temberétől kerül bevezetésre. Az OFÉSZ ennek keretében hallgatóként 1300 forintos alaptandíjat és kiegészítő tandíjat javasolt. Az alaptandíjat minden hallgató köteles lett volna fizetni, az ebből származó bevételt teljes egészében az egyes intézményeknél maradna, és fejlesztési célokra használnák fel. A kiegészítő tandíjat az egyes egyetemek, főiskolák határoznák meg, és egy közös alapba utalnák. A tervezett tandíjrendszer kritikájában, és a másfajta elképzelések támogatásában az OFÉSZ tagsága egységes, akárcsak a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem négy kara, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola és a Pécsi Orvostudományi Egyetem Hallgatói Önkormányzatai. Az április 10-11-én esedékes budapesti OFÉSZ választmányi ülés előtt az álláspontok még inkább kikristályosodtak. Eszerint a hallgatók már nem a tandíj-bevezetés ténye ellen tiltakoznak, hanem a kompenzációs rendszer teljes hiányát róják fel a kormánynak, valamint azt, hogy a tandíjból befolyó pénzösszeg felhasználására nézve nincsenek konkrét tervek. A hazai négy orvosegyetem természetesen zokon veszi azt is, hogy a „bölcsészbeállítottságú” minisztériumi vezetés nem veszi figyelembe az orvosegyetemek speciális helyzetét. Hiszen a négy orvosegyetem költsége 18 milliárd forint, több, mint az összes többi magyarországi felsőoktatási intézményé (16 milliárd Ft.). Nagy kérdés lesz még a jövőben a tandíjmentesség megindokolatlannak tűnik, de a veszélyeztetetteknél szükséges. A harmadik betegséggel szembeni védőoltásról is hasonló volt az álláspont arra hivatkozva, hogy alacsony a betegek száma, tehát indokolatlan az általános bevezetése. Sulyok professzor szerint azonban több adat is arra utal, hogy hazánkban indokolt lenne az általános bevezetése. Az egyik adat szerint a fővárosi László Kórházban a „Haemophilus influen- sae” okozta súlyos szövődmények aránya három év alatt 17- ről 35 százalékra nőtt, a másik szerint pedig 1983-87 között a hazánkban előfordult gyermekkori gennyes agyhártyagyulladások 13 százalékát, 1988-1992 között pedig 21 százalékát okozta ez a baktérium. A mutató azt is jelenti, hogy az ösz- szes olyan baktérium között, amely gennyes agyhártyagyulladást okozhat, ez vezeti a sort. A tudományos ülés résztvevői ugyan nem rendelkeztek állapítása is. Az biztos, hogy bizonyos karokon, szakokon megvan egy-egy jellemző kasztosodás - ezt mindenki tudja és el is ismerik. Magyarán, orvos- és jogászhallgatók közül többen fizetik ki „zsebből”, köny- nyű szerrel a 2000 forintot, azonban itt is van egy 20-30 százaléknyi réteg, akiknek ez megterhelő áldozat lesz (más főiskolákon ez az arány akár 70-80 százalék is lehet). Azonban azt is le kell szögezni - így a Hallgatói Önkormányzatok és Diákjóléti Bizottságok -, hogy az egyetem nem szociális intézmény, és nem biztos, hogy szigorúan szociális alapon kellene dönteni a tandíjmentességről. A legideálisabb az lenne, hogy a szociális hátrányos, de tehetséges és jó tanuló hallgatók semmiképp ne szoruljanak ki a továbbtanulásból! Ma egy átlagos ösztöndíj havi 5000 forint. Vannak, akik ehhez a pénzhez semmit sem kapnak otthonról. Sokaknak a tanulás mellett dolgozniuk kell. Azt mindenki hangsúlyozza, hogy a hallgatóság nem a közös terhek viselése alól akarja kihúzni magát, csupán méltánytalannak tartja, hogy pl. a hallgatói normatíva (1 évre 60 ezer Ft.) 1992 óta nem emelkedett, míg minden egyéb kiadás igen. És persze ott lebeg mindig a kérdés, ami már nem csupán a tandíjról szól: hogy mért mindig a legátvilágíthatóbb és kiszolgáltatottabb réteget próbálják megcsapolni, miközben a feketegazdaság hazánkban bevallottan is nagyobb pénzeket forgat, mint a legális? M. K. azzal a felhatalmazással, hogy eldöntsék: melyik védőoltás legyen kötelező a környező országokban és melyik nem, de kölcsönösen tájékoztatták egymást a jelenlegi gyakorlatról és ezt valóban fontos tudni, ha egy fertőző, vagy súlyos gyermekbetegség átkerül a szomszédos országokba. A hazai gyakorlatról jelenleg az, hogy nálunk a BCG kötelező védőoltás, a társadalom- biztosítás finanszírozza. A kullancs ellenit az kapja meg, aki kéri és költségének nagy részét szintén a TB fizeti. A gennyes agyhártya és egyéb súlyos betegségeket okozható „Haemaphilus influensae” elleni védőoltás jelenleg nem kötelező. Bárki kérheti, de a TB nem térít. Mindehhez még annyit, hogy a finnek bevezették kötelező jelleggel, s ezt követően zuhanásszerűen esett az ilyen súlyos megbetegedésekben szenvedő gyermekek száma. Török É. Richter, Reintz, Donner. Ki ne hallott volna - talán a nagyon fiatalokon kívül - a cirkuszművészet eme óriásairól? Ők lesznek a Magyar Nemzeti Cirkusz fő attrakciói. Hogy az micsoda? Nos, a Richter család, mely 1832-től, azaz hét generáción át vezeti le cirkuszi hagyományait, új utazó cirkuszt hozott létre ezen a néven. A társulat áprilistól országjáró körútra indul, két hónapig a hazai nagyvárosokat járják majd, aztán június elsejétől a határon túli magyarlakta területekre látogatnak el. A családfő, ifjabb Richter József nem járt artistaiskolába, a többiektől tanulta el a fortélyokat. Nyolc éves korában kezdte és 17 évet dolgozott a Magyar Cirkusz és Varieté alkalmazásában. Vele lép fel családjának többi tagja, valamint felesége, Rencz Karola, aki német származású, régi artistadinasztia leszármazottja. Esküvőjüket - stílszerűen - a müncheni Krone-cirkuszban tartották. Felléptek az Egyesült Államokban, Brüsszelben, az NSZK-ban, Norvégiában, a Monte Carló-i artistafesztiválon Grace Kellyvel, Caroline és Jean Marais-val, s egy szilveszteri műsorban Dalidéval, Roger Moorral és más hírességekkel. Három elefántjuk - Jubile, Diana és Sandra borotváló számot ad elő, melynek nincs párja a világon. A 8-9 méteres állaÁprilis 1-én, szombaton Budapesten az Újvárosháza dísztermében megalakult az Országos Horvát Kisebbségi Önkormányzat. Mivel a horvát kisebbségi önkormányzatok száma ötven, így ötven tagot választottak az Országos Önkormányzatba. Baranya megyéből 11 fő került be a testületbe. tokra Richter József úgy szakozik fel feleségével együtt, ahogy más a villamosra száll fel Ékszerdobozhoz hasonlítható, acél szerkezetű, nehezen éghető anyagból épített, a korábbi lócák helyett kagylóülésekkel felszerelt 1500 férőhelyes sátruk 50 millió forintba került. Kisebb tornádónak is ellenállna, hisz 132 km/órás sebességű szelet is kibír. A világítás a legújabb csúcstechnológia szerint készült, a jegyárakat mégis a hazai pénztárcákhoz igazították: 200-400 forint között mozognak. Most nem a profit a cél, hanem valami más - életet lehelni egy lassan már kihaló művészetbe. Mert akik ebben a vállalkozásban részt- vesznek, abból indulnak ki, hogy a gyerekeknek mindig szükségük lesz bohócra. Nem szólva arról, hogy Rich- teréknél és a többi családban, mely az Magyar Nemzeti Cirkusz új társulatot alkotja, tovább él a vándorcirkusz iránti nosztalgia. Magyarországon ma 10-12 családnak van egy- kamionos kis vándorcirkusza, de most másról van szó: a régi sátoros felvonulások reneszánszáról. És amikor Szolnokon, Debrecenben, Nyíregyházán vagy Szegeden elhangzik az ’’építés”, vagy a „bontás” szó, a hazai cirkuszművészet legjobbjai bíztatják majd egymást: „Hórukk!” Buda Magdolna Pécs: Hepp Mihály, Gyúrok János, Mohács: Udvarácz Má- tyásné, Siklós: Pávics János, Sellye, Dudás Gyula, Felső- szentmárton: Gyulyás Pál, Személy: Sárosácz Tibor, Sza- lánta: Standovár Mihály, Ver- send-Olasz: Balatinacz Marianna, Drávakeresztúr: Pintér Jánosné, Kökény: Grisnik János. Védőoltások országhatárok nélkül Melyik indokolt és melyiket finanszírozza a tb? A horvátok országos önkormányzata I i á i A
