Új Dunántúli Napló, 1995. április (6. évfolyam, 89-117. szám)
1995-04-08 / 96. szám
10 Dunántúli Napló Kultúra, Művelődés 1995. április 8., szombat Kiállítás '96-ért A honfoglalás 1100. évfordulójára való felkészülés jegyében pályázatot írt ki az IPOSZ Kisipari Kézműves Tanácsa, melyen 200 népi iparművész 1000 pályamunkáját fogadták el. A legkiemelkedőbbek különdíjban részesültek, így Dányiné Bedő Anna pécsi, Ehmann Gabriella pogányi keramikus, Gradwohl Zsolt mecsekná- dasdi fazekas, Hetessy László pécsi műkovács mester és Szentkereszti István hásságyi fafaragó. Séta a halálba Az a séta, melyre április 10-én, hétfőn hívja a közönséget a pécsi Művészetek Háza, nem könnyed szórakozás. Földes Mária A séta - emlékek a gyerekkorból és a Holocaust idejéből című műve felkavaró élmény. A szerző 1925-ben Erdélyben született, 1944-ben Auschwitzba hurcolták, 1974- ben kivándorolt Izraelbe. 1976-ban halt meg. Művének első színházi bemutatója a Komédium Színházban volt. Ezúttal Havas Judit előadásában ismerhetjük meg, mely este fél 7- kor kezdődik. A kultúra pénze, a pénz kultúrája Szakmai találkozót tart az 1990-ben alakult Kultúraközvetítők Kamarája Budapesten április 11-én és 12-én. ,,A kultúra pénze, a pénz kultúrája” című konferenciára baranyai népművelők, közművelődési szakemberek is utaznak. A szervezők a pénzvilág képviselőit is meghívták. A tapasztalatcserén ezúttal a nonprofit gazdálkodás a téma, a túlélési stratégiák és a pénzszerzési technikák. Baranyai alkotók támogatására A Kolbe Mihály Alapítvány kezelője pályázatot hirdet az alapítvány ezévi támogatásának elnyerésére. Pécsi és baranyai képző- és iparművészeti alkotómunkát, művészet- történeti kutató-feldolgozó tevékenységet támogatnak összesen mintegy 200 000 forinttal. Ezt a pénzt ösztöndíj formájában szakmai bizottság osztja el a legjobbak között. Május 5-éig lehet benyújtani a pályázatokat, a pécsi Művészetek Házában beszerezhető formanyomtatványokon. FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ ,Kemény munkát végző, alkotó emberek Tánc az élet peremén A pécsi balettosok többsége is szegénységben és alultáplálva él Szégyen volt kimondani, hogy nyomorognak, de a pécsi baletttáncosok számára már ez a valóság. Persze, az ország sok szegény emberével együtt ők sem tudják az egyszemélyi felelősét megtalálni annak, miért leszünk lassan újra a hárommillió koldus országa. Ez azonban nem változtat azon, hogy jelenleg a Pécsi Nemzeti Színház balett-tagozata 25 táncosának közel háromnegyede a létminimum alatt él, 15-16 000 forintot kapva kézhez egy hónapban. Aki akár csak egy napot is el- töltene velük együtt, láthatná, hogy milyen iszonyúan kemény, hosszú órákig tartó munka előz meg egy-egy bemutatót. Nyáron is dolgoznak, hiszen formában kell lenniük. Hivatalosan 10-től 2-ig és délután 6-tól 9-ig tartanak a próbák, és dolgoznak hétvégén is. 10-11 évesen kezdenek el tanulni, onnan vége a gyermekkoruknak. 40 évesen már nyugdíjba mennek, 30 évnyi napi, megfeszített, intenzív fizikai munka után. Miért csinálják mégis? Mert a tánc több, mint csupán a testi erőfeszítés, ez alkotás, tudás, tehetség is egyben, teremtés, művészet, érték. A perui Veronica Endo albérletben lakik, két másik társával.-A rezsi 23 000 forint - mondta. - Ha meghallják, hogy külföldi vagyok, többet kérnek. A nyárra a színház nem fizeti a lakást, nem tudom, hol fogok lakni. Nem tudok hazautazni, mert nem tudom kifizetni a repülőjegyet. Tanítok spanyolt, próbálok tolmácskodni és fordítani, így próbálom a fizetést valamennyire kiegészíteni. Kéri Nagy Béla a szüleivel él, szerencsés, hogy pécsi. Húszadika környékére azonban nullára jut ő is. Jönnek a kölcsönkérések. Otthon eszik, szórakozni alig jár, pedig ez talán érthető igénye egy 24 éves fiatalembernek. Kortársai közül sokan már „üzletemberek”, fényes autókkal, az összes létező kezükben mobil telefonokkal. Béla abban reménykedik, hogy elvégzi a mesterképzőt, és akkor majd taníthat később. Szolgálati lakást kapott néhány hete Nagy Yvette, de mert a rezsi 8-9000 forint, a maradékból kell megélnie. Nála is papírdobozokból van a bútor, ahogy Veronicánál, másra nem futja. A szülei Budapestről eddig segíthették, de mára ez sem megy, csak édesapja dolgozik, édesanyja rokkantnyugdíjas.- 18 évesen azt hittem, talán 25 éves koromra rendeződik az életem. Most itt vagyok, és nem látok kiutat. Ő is tanítani szeretne később. Őt is, mint a társait, a tánc sze- retete, a pálya iránti hűség tartja itt. Felnőttek, nagyon kemény munkát végző, alkotó emberek. Ennyi erőfeszítéssel sem tudnak a saját lábukra állni, önállóan megélni. Kiszolgáltatottak és megalázottak. így látja legalábbis ezt a balett-tagozat igazgatója, Herczog István. Elmondta, hogy az idősebb táncosok is hiába keresnek többet, a háztartás, a gyerekek miatt ugyanúgy kilátástalan a helyzetük, mint a fiataloké. A színház nem hibás, kényszer- helyzetben születtek a legutóbbi megszorító intézkedések is, a tagozatok béralapja 10 százalékkal csökkent, nincs többé étkezési hozzájárulás sem. Pedig a táncosnak, mondja az igazgató, úgy kellene táplálkoznia, mint a sportolóknak. Zöldségre, gyümölcsre, vitaminkészítményekre azonban nem telik. A táncosok alultápláltak.- Megalázón, szinte zsebpénzekkel elégítik ki őket. A táncos nagyon fegyelmezett népség, de ezzel a végtelenségig nem lehet visszaélni. A fizetésünk egy külföldi táncosénak egytizede, az árak viszont nyugatiak. Nem meggazdagodni akarunk, csak annyi pénz kellene, amiből tisztességes, emberi módon meg lehet élni. Nem az keres sokat, aki 40-45 000 forintot hazavisz. Ők kapnak keveset. Ahogy velük együtt a színházban mindenki. A pécsi balett-társulat az elmúlt évben ismét országosan elismertté lett. Úgy látszik, világszínvonalú produkcióival, tehetséges gárdájával sem tud bizonyítani a számok világában élőknek. A pénzügyi rovatokban nincsenek olyan feliratok, mint: művészi érték, szellemi tőke, tehetség, hivatásszeretet. Hodnik Ildikó Gy. A költészet napja - 1995 Csorba Győző Költők, fiatalok Öcséim drága öcséim költők fiatalok kiábrándítsalak? én rosszat nem akarok én nem akarok rosszat de ne kérdezzetek ne kérdezzétek hogy s mint látom a költészetet mondtam igen hajdanta én is nagy szavakat hogy így meg úgy hogy szentség nincs más a nap alatt hogy életem egyetlen tartalma célja ügye hogy azért van hogy az embert magasabbra vigye hogy nincs alku hogy érte semmi se drága hogy . . .- miként ti gondoljátok költők fiatalok nyilván kijelölve napom már mire nem jön éjszaka vagy éjszakám amelynek nem pirkad hajnala ha valamikor hát most köntörfalazni tilos (bár ahogy mondják: mindent eltűr a papiros) vagyis: csak írtam s a szavak szerkezetek a vers rámkényszentett mindig egy s más szerepet s ha új lett készen: - újra ha sok-sok - mind az egész gyümölcseként termett egy kancsal viselkedés esetleg félig kancsal vagy negyedig ötödig az az arány mindegy az a fontos hogy valamiképp nem igaz öcséim drága öcséim költők fiatalok ringyók a szavak befűzni ne hagyjátok magatok úgy se hogy mint a bogáncsok rátok ragadjanak vagy szándékotok ellen valami mást mondjanak úgy se hogy ami végül mindebből megszületik az dirigálja az embert az embert bennetek itt legyen példátok inkább a rendes szívdobogás ami egyszerű tiszta nem szól bele álca fogás persze a költészet szent mást nem vallók ma se még de úgy ahogyan szent az ember a föld meg az ég sokat tanultam idáig s lám ennyit tudok ha tudok öcséim drága öcséim költők fiatalok Posztgraduális képzés óvónőknek Előkészítő tanfolyamot indít a JPTE BTK Neveléstudományi és Oktatási Innovációk Tanszéke, a Pedagógiai Tanszék és az Oktatásmódszertani Tanszék olyan főiskolai végzettségű óvodapedagógusoknak és tanítóknak, akik pedagógia újabb diplomát adó szakra szeretnéBudapesten a Négy napig tart a fővárosban az V. Nemzetközi Kórusverseny, melyre idén 16 ország képviseletében 62 kórus érkezik. Vidékről 17 énekkar mutatkozik be, köztük van Pécsről a Bartók Béla leánykar, a Janus Pannonius Tudományegyetem 1. sz. nek felvételizni. Az tanfolyam 2 féléves, 120 órás lesz, a végén a hallgató tanúsítványt kap, mely egyben feljogosítja a kívánt szakon a levelező képzésre való felvételre. Az 1995/96-os tanévben induló önköltséges képzésre a hónap végéig fogadnak el jelentkezéseket. megye kórusai gyakorlóiskolájának Campa- nella kórusa, és a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem Pannonton kórusa. A nemzetközi zsűri a Pesti Vigadóban és a Budapesti Kongresszusi Központban hallgatja meg a versenyzőket április 9-étől 12-éig. Közművelődési egyszeregy Évtizedek óta a közösségi művelődés színtere, szervezője a művelődési házak hálózata. Bár nem előzmény nélkül - a hajdani (és most feléledő) gazda- és olvasókörök, egyletek, kaszinók, népfőiskolák, munkásotthonok hagyományaira is támaszkodva - új, szocialista intézményként az ötvenes években jöttek létre a művelődési otthonok. Az első, 1949- ben alapított békési kultúrházat egy év múlva már 433 követte, öt évre rá kétezer, 1960-ban kétezer ötszáz, tíz év múltán háromezer ötszáznál is nagyobb volt a számuk. Épültek kultúrpaloták méregdrága vagy fűthetetlen termekkel, épültek funkció nélküli, kihasználhatatlan kultúr- csamokok is. S területi elosztásukban is nagy volt a különbség; sok művelődési otthont alapítottak Baranyában, Vas, Zala, Veszprém és Nógrád megyében, keveset Csongrád, Hajdú-Bihar és Pest megyében. Kialakultak a területi módszertani feladatokat is ellátó művelődési központok. Jelenleg 34 ilyen művelődési központ működik a fővárosban és a megyeszékhelyeken. A művelődési házak már a nyolcvanas évek elején pénzszerző tevékenységre kényszerültek. Termeket, épületrészeket adtak ki, pénzes tanfolyamokat fogadta be, büfét nyitottak, esküvőket, banketteket rendeztek. Ez a pénzszerző tevékenység azóta sem nélkülözhető. Jelenleg az önkormányzati fenntartású intézmények lakosonként 250 forint, a megyei intézmények 490 forint állami támogatást kapnak a helyi, illetve a megyei közművelődési tevékenység fedezetéül. Ez az összeg a fenntartási költségek alig 28-30 százalékát teszi ki, 5-7 százalékot különböző pályázatoktól nyernek az intézmények, általában 10 százalék származik a szponzoroktól. A többi pénzt az ön- kormányzatok juttatják, felismervén, hogy a településeknek szükségük van művelődési intézményekre, s hogy ezek az épületek a kultúra közvetítésén kívül alkalmasak falugyűlések, bálok, szüreti rendezvények, de még a választások lebonyolítására is. S hogy a helyi társadalmi szervező, segítő törekvéseknek - kulturális turizmus, nagyrendezvények - is letéteményesei. így az önkormányzati támogatás jóval meghaladja az állami juttatást. Az utóbbi tíz év alatt megháromszorozódott az önkormányzatoknak a köz- művelődési tevékenységre fordított támogatása. A hetvenes évek statisztikájában jegyzett 3656 művelődési intézmény mára ezerrel csökkent. Időközben eladták, megszüntették a munkahelyi, a szakszervezeti művelődési házakat. Most 2674 művelődési otthon (faluház, szabadidő- központ, ifjúsági ház, közösségi ház) működik. Ezekből 2364 önkormányzati fenntartású, 104 szakszervezeti, alapítványi, 10 lakóközösségi, 6 egyházi, 180 pedig egyéb szerv által fenntartott intézmény. Az utóbbi években lényeges változás nem történt a számokban, mert a megszűntek helyett az önállóvá vált településeken új művelődési házak létesültek. 1379 helyen könyvtár, 548 helyen mozi működik a közművelődési intézményben. Hogy miért népszerűek, látogatottak ma a művelődési házak, annak is több oka van. Például anyagi. Mert némi szórakozást, kultúrálódást azért mégiscsak olcsón, olykor ingyen juttat a lakosságnak. Egy- egy rendezvénye igazán megmozgatja a teleülés jelentős részét. Országos és nagy regionális programjaival az idegenforgalmat, a kulturális turizmust is elhozhatja a helybéliekhez. (Színjátszónapok, vers- és prózamondó versenyek, táncháztalálkozók, népművészeti konferenciák, kórusfesztiválok, népzenei és néptáncversenyek, kézműves találkozók, vásárok színesítik a programot. Jk Miután a művelődési otthon fenntartója és használója is a helyi társadalom, érthető, hogy itt találnak befogadásra az új közösségi szerveződések, a civil kezdeményezések. így érthető, hogy ez a hatszáznál is több település, amelyik nem rendelkezik önálló művelődési intézménnyel, s az az ugyancsak nem kevés község, város, amelyben elavult a közművelődés színhelye, határozottan sürgeti megteremtésüket vagy fejlesztésüket. K. M.
