Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-29 / 86. szám

1995. március 29., szerda Gazdaság Dunántúli Napló 9 Munkajogi és tb. fórum Pécsett Munkaügy - Társadalombizto­sítás címmel rendez március 30-31-én országos fórumot Pé­csett, a Pátria Hotelben a Pécs- Baranyai Tudományos Ismeret- terjesztő' Társulat. A csütörtö­kön 14 órakor kezdődő és pén­teken 12.30 órakor záruló ren­dezvényen neves szakemberek tartanak előadást az egészség- biztosítás, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíjrendszer, a munka­jogi szabályok rövid és hosszú távú változásairól és a munka- nélküliségről hozott 1991. évi törvény hatályos, 1995-ös vár­ható változásairól, valamint a célszerű munkáltatói magatar­tásról, illetve tartanak konzul­tációt a két témakörben. Fodrászsiker Grazban A Pécsi Ipartestület Fodrász Szakosztályának népes küldött­sége nemrégiben Grazban járt. A Steier Párduc elnevezésű nemzetközi fodrászversenyen két férfi és két női versenyző szép eredményt ért el. Ifj. Szél István a népes nemzetközi me­zőnyben az osztrák fodrász vá­logatott tagjait is megelőzve az első helyen végzett. Kamarai rendezvények A fa- és fémbeszállítás feltétel- rendszeréről, a beszállítói és kooperációs követelményekről tart tájékoztató fórumot a Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamará­val közösen március 30-án 10 órakor a kamara székházában (Pécs, Majorossy Imre u. 36). A rendezvény előadói: Szőke Ist­ván, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ügyve­zető helyettese, és Dieter Ép­pel, a HAUNI-Sopiana Gép­gyártó Kft. igazgatója. A Pécs-Baranya Kereske­delmi és Iparkamara, a Baranya Megyei Közgyűlés és Pécs Vá­ros Önkormányzata közös szervezésében rendezik meg április 6-7-én a Steiermark-Ba- ranya megyei testvérvárosok, községek gazdasági szimpózi­umát. A fórum helye: a Bara­nya Megyei Közgyűlés Hivata­lának földszinti nagyterme. A kapcsolatápoló és új kapcsola­tokat teremtő rendezvényről bővebb tájékoztatást ad Gráj Vilmos, a 327-155-ös, valamint a 315-092-es telefonon. Az oldalt összeállította: B. Murányi László A cseh befektetők július elsejével vennék át a bányaüzemet FotóiLöFFLER Gábor Szászvár: lenni, vagy nem lenni? A csehek nem mondtak le a szénbánya bérléséről, tart a kockázatelemzés A Szászvári Bányatársaság hamarosan befejezi mindent eldöntő vizsgamunkáját. A vállalkozás április 30-ával teljesíti a kormány-Bánya- ipari Dolgozók Szakszerve­zete közötti egyezség alapján kötött erőművi szénbeszállí­tói szerződést. A cseh befek­tetők szándékuk szerint jú­lius elsejével venbék át a bá­nyaüzemet bérleti keretek közt. Ha a bérleti szerződés időben formát ölt, akkor az átmeneti időszakra megren­delői segítséget ígér a kor­mány. Az első (utolsó?) negyedé­vet a termelést illetően a Szászvári Bányatársulás jobb minősítéssel zárja, a korábbi 2200 tonnás havi szénértékesí­tés helyett a határidőig várha­tóan 11 600 tonna szén kerül ki a bányából. Verbőczi József, a bányatár­sulás ügyvezetője szerint is vizsgamunkáról van szó, melyben nemcsak a bánya műszaki és humán lehetőségei kerülnek terítékre, hanem minden tétel, ami kockázatot jelenthet egy piacgazdaságra számító befektetőnek. Példá­kat is említ: tisztességes-e a verseny a lakossági szénter­melésben és értékesítésben, lé­teznek-e kivételek a támogatói rendszerben? Van-e dömping- felügyelet? Az Európai Unió­hoz történő csatlakozás felté­teleként mikor és milyen kör­nyezet- és munkavédelmi előí­rás-változásokra lehet számí­tani a bányák, illetve a bánya­termékek vonatkozásában? Ez a néhány kiragadott kérdés a bányavezető szerint azt bizo­nyítja, nem csak a szászváriak vizsgáznak most, de a szabá­lyok és szabályzók, a bérbe­adó kormányszervek is.-Eleven bevágó kérdés az is, hogy a 4000 műszakot elért bányászok, a szakma tényle­ges elitje folytathatja-e a ter­melést a közeli, 25 év föld alatti munkáért járó nyugdíjig, vagy gyarapítják fix járadé­kosként az elhelyezkedni kép­telenek táborát - folytatja a kérdőjelek szaporítását Ver­bőczi József. S ennek a prob­lémakörnek a része, hogy mi­lyen alapon varrja egy sebté­ben hozott minisztériumi ren­delet a 4000 műszak járadék- terheit annak a vállalkozónak a nyakába, ahol a dolgozók az utolsó munkanapjaikat töltik, így pár éves munkaviszonyért a bányász magánvállalkozás egy-egy ember után 4-5 millió forintot kell kifizessen a nyugdíjjogosultság eléréséig. A bányatársaság most szándé­kosan két példapert kezdemé­nyezett a munkaügyi bírósá­gon, olyan dolgozókat kivá­lasztva, akik 3600 vájvégi na­pot a Mecseki Szénbányáknál, 400-at pedig Szászváron húz­tak le.- A csehek januári „szá­monkérésén” átmentünk, szén van elég. A negyedévi terme­lékenységi elvárásoknak azonban nehéz lesz eleget tenni - összegezi esélyeiket a bányamérnök. - A földalatti szállítóberendezések megbíz­hatósága - megbosszulva a tőkehiány következtében el­maradt felújításokat, ugyan­csak kockázatossá teszi a ki­menetelt. Bérbeadás esetén vi­szont teljes, kétműszakos munkarend valósulhat meg, évi 50 ezer tonna minőségi széntermeléssel. Mindez 40- 50 fős létszámbővítést ered­ményezhet. Számítunk a Me- csekurán Kft. által elengedett bányászokra, de itt is tisztá­zandó, hogy „szakmai múlt­juk” milyen terheket rakhat a vállalkozásra? * Ha a cseh érdeklődőket el­riasztja, hogy hazánkban a szénpiacon eltérő feltételek várják a termelőket, a humán­kérdésekben pedig jogszabá­lyok pongyola megfogalma­zása miatt épp a jogos megkü­lönböztetés hiányzik, vajon ki vállalja majd a felelősséget a szászvári bánya bezárása után az újabb 200 mecseki bányász elbocsátásáért? Az ipari tárca, a kormány ugyan már többször is kifejezte készségét a bérbeadásról, de a jogi malmok lassan őrölnek, ezút­tal pedig két hónap alatt el kell dönteni Szászváron, hogy lenni, vagy nem lenni? Mészáros B. E. KISOSZ és Kamara? A KISOSZ Baranya Megyei Elnökségétől a szervezet több tagja kérdezte: miért van szük­ség két, számukra hasonlónak tűnő tevékenységet végző szer­vezetre, a KISOSZ-ra és a Ke­reskedelmi és Iparkamarára? Koltavári Katalin, a Baranya Megyei Kereskedők Egyesülete (KISOSZ) alelnöke, a testület állásfoglalásával összhangban lévő véleménye: még sok elvi probléma országos szinten sem tisztázott. A gazdasági kamarák köztestületként segítik a gazda­ság fejlődését és szerveződését, bizonyos közigazgatási felada­tok ellátásához hatalmi eszköz­zel is rendelkeznek. Viszont a KISOSZ is az egyes gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozó érdek- védelmére szerveződik önkén­tesen. E szervezet tagja saját érdekének is hangot adhat, kez­deményezhet az érdekvédelem bármelyik területén, ha olyan sérelem éri, melynek orvoslá­sára jogi, adóügyi vagy a tevé­kenységéhez fűződő szakmai segítséget vár. Az is elképzel­hető, hogy a kamarával szem­ben a KISOSZ-nak mint érdek­képviseleti szervnek kell fel­lépnie a tag, tagság érdekében.- Nem kell, nem lehet tehát választani a kamarai és az ér­dekképviseleti szervezeti tag­ság között, mert mindkettőnek más a célja. A kötelező kamarai tagság mellett a KISOSZ-tag- ság a gazdálkodó szervezet vagy vállalkozó egyéni, jól fel­fogott érdekében áll - mondja a megyei alelnök. Azon fáradoznak, hogy az egyéni érdekvédelem új, az ed­digieknél is hatékonyabb mód­jait alkalmazva ügyvédi jogi- és adótanáccsal is segítsék tagjai­kat. Ebbe az is beletartozik, hogy a tagok ne csak a küldöt­teken keresztül, hanem szemé­lyesen is kapcsolatban álljanak a KISOSZ szerveivel. Az új ki­hívásnak meg akarnak felelni. Tudják, joggal várják tőlük tag­jaik a segítséget e nem túl ked­vező gazdasági környezetben. A felmerült kérdések tisztá­zására a KISOSZ megyei el­nöksége a pécsi, Citrom utcai székházban április 5-én 10 órá­tól közös fórumot tart a Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával. B. M. L. Bio-alma termett 1994-ben egyedülálló ered­mény született: a bio-szőlő után megszületett a bio-alma is. A védekezéshez kizárólag kör­nyezetbarát szereket használ­tunk és féregnélküli gyümöl­csünk termett. Először is tisztázzuk: mi a biotermék? Van aki szerint az a bio, ha egyáltalán nem permetezünk, más a gyógynövények haszná­latához köti, és vannak, akik engedélyhez kötött környezet­barát permetszereket használ­nak. Én az utóbbi megoldást vá­lasztottam. Meggyőződésem, hogy az egészségünket ezekkel a réz, mész és kéntartalmú sze­rekkel tudjuk csak biztosítani. Úgy vélem, elmozdultunk a holtpontról. A nagy haszonnal termelt kemikáliák használatával felbo­rítottuk az ökológiai egyen­súlyt, elpusztítottuk a hasznos rovarokat, a madarakat is elri­asztottuk. Az őserdőt soha nem permetezi senki, mégis évezre­dek óta él és virul. Röviden az almafélékkel kapcsolatos biotermesztésről, mely a fák téli, tavaszi metszé­sével, a fatörzsek megtisztítá­sával, és közvetlen rügyfakadás előtt 10-15%-os mészkénlé lemosó permetezéssel kezdő­dik. Rügyfakadás előtti perme­tezéssel érjük el a legnagyobb eredményt, mert a rovarok ek­kor kelnek ki. Levélpirosító alma-levéltetű ellen rügyfaka­dáskor Dimilinnel csak a fertő­zésre hajlamos fákat permetez­zük. Legkésőbb április 1-jén rakjuk ki a Szexferomon csap­dákat. Nálunk a keleti gyü- mölcsmoly-fertőzés a leggya­koribb. A csapadék jelzését kell figyelni, és amikor az első tíz lepkét befogtuk, akkor az ettől számított három hét elteltével feltétlenül permetezni kell, mert a tojások ekkor kelnek ki. A permetezéshez kezdetben Dimilint, érés előtt Bio-Sectet, tárolás előtt Bordó lé+ként használjunk. Mivel a keleti gyümölcsmolynak évente 4 raj­zása (párzása) van, így gyakor­latilag a négyszeri, optimális időben elvégzett permetezés elegendő. A Jonathán almafák nagyon érzékenyek a liszthar­matra. Ez ellen 1-3%-os mész­kénlé permetszert javaslok le­galább négy alkalommal. Ezt a munkafolyamatot külön kell elvégezni, mert a mészkénlé mással nem keverhető. A moly­lepkék elriasztására minden permetezésnél 0,3% petróleu­mot teszek a szerbe. A múlt év­ben a 4 fajta hagyományos al­mafánkon a termés 98%-ban féregmentes volt. Az almafélék családjába tartozó egyes körte­fajtáknak van egy csúnya be­tegsége, a körte levélbolha. Ez ellen csak Dilimint használok a leírt utasításnak megfelelően. Bővebb felvilágosítással is szívesen segíti az érdeklődőket a csongrádi Szabó László. Alkalmazottakból vállalkozók - Családi vállal­kozásban nyílik cukrászda a közeljövőben Pécsett, a Hun­gária úton. A hangulatos üzletben sütemények bő választé­kával, kávéval, teával, fagylaltkülönlegességekkel várják a vendégeket fotó: müller andrea Szigorítják a jövedelempótlást Csupán a jövedelmi viszo­nyok elbírálása alapján vehe­tik majd igénybe a munka- nélküliek a jövedelempótló támogatást. Az intézkedés azért szüksé­ges, mert a feltételezések sze­rint egyre többen veszik igénybe a viszonylag nem túl magas összegű jövedelempótló támogatást azok közül, akik fe­ketemunkát vállalnak. A költ­ségvetésnek jelentős teher az év végére már mintegy 300 ezer jogosult kifizetése. Ézért kíván­ják a két év alatt legalább fél­éves legális munka végzésére ösztönözni azokat, akik munkát vállalhatnak. Mivel a foglalkoz­tatási törvény módosításával egy év helyett már féléves munkaviszonnyal is jogosult­ság szerezhető a 45 napos jára­dékellátásra, így akik teljesítik a féléves munkaviszonyt, első­ként ezt a járadékot vehetik igénybe, majd ezt követően az újabb kétéves jövedelempótló támogatást. Valószínű hogy a Foglalkoz­tatási Alapból az eddigieknél nagyobb támogatást adnak az önkormányzatoknak a fél évre szóló közhasznú munkák indí­tására. Változás lesz az is, hogy a tervek szerint megszűnik az öregségi nyugdíj előtt három évvel igénybe vehető, a Szoli­daritási Alapból támogatott előnyugdíj intézménye. Erre a három évre viszont a jövede­lempótló támogatáshoz hasonló összeget vehetnek igénybe azok, akik így' válnak munka- nélkülivé. A három évet köve­tően olyan nyugdíj állapítható meg részükre, mintha dolgoz­tak volna közben. Idén még nem szüntetik meg a pályakezdő munkanélküliek segélyét, csak jövőre. Akkor e keret teljes egészét a pályakez­dők elhelyezkedésének segíté­sére kívánják fordítani. A ter­vek szerint változik a közal­kalmazottaknál a felmondási idő és a végkielégítés. Azok a közalkalmazottak, akik átszer­vezésnél nem fogadják el az új munkahelyet, alacsonyabb szintű végkielégítésre számít­hatnak. Kormányzati elvárás, hogy legalább 10 milliárd forintot megtakarítsanak idén a Szoli­daritási Alapnál. Ezt az össze­get 1996-ban az új foglalkozta­táspolitikai intézkedések támo­gatására használnák fel. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. március 28-tól Pénznem vételi közép eladási angol font 191,23 192,97 194,71 ausztrál dollár 86,98 87,78 88,58 belga frank (100) 413,38 416,84 420,30 dán korona 21,47 21,65 21,83 finn márka 27,28 27,51 27,74 francia frank 24,20 24,41 24,62 gör.drachma(IOO) 52,06 52,52 52,98 holland forint 75,97 76,60 77,23 ír font 191,76 193,49 195,22 japán yen (100) 133,47 134,57 135,67 kanadai dollár 85,54 86,33 87,12 kuvaiti dinár 404,83 408,45 412,07 német márka 85,13 85,84 86,55 norvég korona 19,15 19,31 19,47 olasz líra (1000) 70,31 71,01 71,71 osztrák sch. 12,10 12,20 12,30 portugál esc.(100) 81,10 81,80 82,50 spanyol pes.(100) 92,86 93,72 94,58 svájci frank 103,03 103,88 104,73 svéd korona 16,45 16,60 16,75 USA dollár 119,71 120,78 121,85 ECU (Közös Piac) 155,53 156,89 158,25 A i 4 I 4

Next

/
Thumbnails
Contents