Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)

1995-03-03 / 61. szám

12 üj Dunántúli napló Riport 1995. március 3., péntek Lehet-e a kegyelettel kufárkodni? Összecsapó indulatok a baranyai megyeszékhely „piacán” Halottjaink temetése mára ke­reskedelmi téma lett. Az emberi élet és halál méltóságát arcul- csapó, de piaci eszközökkel és ha­tóerőkkel mozgatott árucikk. Következzék néhány megdöb­bentő észrevétel az érintettek és olvasóink panaszárdatából: fc A magántemetkezési cégek feljelentéseket szövegeznek a lé­tüknek mindenüvé gáncsot vető temetkezési vállalat privilégiu­mairól. A fogyasztóvédelmi fü- gyelőség és a rendőrség asztalán bejelentések sorakoznak. A teme­tés időpontjával manipuláló nagyvállalat már csak a kellékek megvásárlása miatt is magához édesgeti a maszekok ügyfeleit. A „maszekok” a nagyvállalat meg­szűntét, máskor roppant drágasá­gát híresztelik. Néhány más me­gyeszékhellyel szemben éppen Baranyában nem végezhetnek teljeskörű temettetést a vállalko­zók. Egyes vállalkozók megdöb­bentő indulattal rontanak be a vállalati ügyfélfogadó ajtaján, ahol a fogadtatás sem különb. A kórházi osztályok nővérkéi a ha­lál bekövetkeztéről nem ritkán a hozzátartozónál is előbb értesítik a nagyvonalú vállalkozót. A pato­lógián „üzlet” reményében leb­zselő vállalkozók alkalmazottai a családtag helyett maguk viszik a ruhát az elhunyt felöltöztetésé­hez. A sietségben fél pár cipő néha-néha lemaradt. A magáncé­gek egymást sem kímélik. A ha­lottadat a lefizetett boncmester „osztja ki”. Az orvosi egyetem hűtőrendszerét bérlő budapesti cég alkalmazottjával drasztikus hangnemben „tárgyal” a magán- vállalkozó. A hűtőházi alkalma­zott vissza is kiabál. Méltatlan a tíz napra szóló hűtési díj behaj­tása félórányi szolgáltatás után. A patalógia folyosójára egyedül csak a hűtést végző, de temette- téssel is szolgáló cég „fészkelőd- hetett be”. A hűtőrendszer-bérlő cégnek vizsgálatot kell indítania „hullarablás” miatt... fc Mégha mindez a piac intéz­ményesült következménye is, a sírhantok csendjében profánul hangos a piac. Hiába is készül árucikk gyanánt a sírkő, a ko­porsó vagy a fekete szalag, akkor sem tűrhető az öntörvényű keres­kedő-harc. Mert bizony harcnak is beillő Szőke József, a Kegyelet néven ismert magánvállalkozás tulajdo­nosának „eszköztára”, aki felje­lentéseket szövegez, ügyvédhez fordul, hangszalagokat őriz.-Megtűrt személyek vagyunk a Temetkezési Vállalat ügyfélfo­gadásán. Bennünket csak reggel nyolckor fogadnak, ezért hiába jön hozzám délelőtt tizenegykor a család, az időpontegyeztetéssel vámunk kell másnapig - mondja Szőke József. - Számtalanszor szóltam már a modoruk, a visel­kedésük miatt, de válaszul csak kioktatást kaptam. A temetéssel rendre két-három hétig váratnak, D ániában 1991-ben liberali­zálták a szerencsejátékokra vonatkozó törvényeket. Ekkor még csak öt engedélyezett já­tékkaszinó működött, de azóta az 5,1 milliós lakosságú or­szágban tizenötezerről ötvene­zerre nőtt a szenvedélyes játé­kosok száma. Közülük sokan tönkremennek, elválnak és ön­gyilkosok lesznek. A szórakoztató iparhoz tar­tozó szerencsejáték is egyfajta kábítószer, esetleges mellékha­tásaira figyelmeztetni kellene. noha szerintem legfeljebb 7-8 na­pig nyúlna az átfutási idő. Mi csak rajtuk keresztül temettethetünk, Székesheférváron pedig hetente egy nap a magántemettetőké. Vé­leményem szerint gyorsabbak, udvariasabbak vagyunk, de vala­miért egy idő óta a rendőrségtől sem kapunk hívást. Hűtőberende­zést is vettem, de hiába. A félje temetésekor, még 1977-ben a köztemetőben mélyí­tett sírt rendelt Markó Istvánná. Most a feljelentést fontolgatja, mert tavaly decemberben, édes­apja halálakor derült ki, hogy a mégsem mélyítettnek készült sír­ban nem megoldható a rátemette- tés. A sírt ezért megbontották, ám félje hamvainak exhumálása fi­noman szólva kifogásolnivalót hagyott maga után.- A temetéskor a sír mellett áll­tam. Lenéztem és a férjem kopor­sódarabjait, csontmaradékait lát­tam a gödör mellett - mondja a megrendült özvegyasszony. - Azután az anyósom, a sógorom, a sógornőm is észrevette. Megtalál­tuk a férjem egykori övtartóját és nyakkendőfoszlányát is. Lelkileg sérült emberekkel így nem sza­badna bánni. De részeg sírásókat sem engedhetnének oda. Ezt a sé­relmet pénzzel nem lehet megfi­zetni . .. Tóth Ödönné, a Rekviem Bt. ügyvezetője egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a vállalat a ,kriptajogot” is fenntartja magá­nak.-Egy ügyfelem Pécsett szere­tett volna kriptába temettetni, de a vállalat nemet mondott. Ezért a családnak azt javasoltam, segít­ségért a vállalat igazgatójához forduljon - mondja Tóth Ödönné.- Egy másik esetben időpont egyeztetés miatt a hozzátartozó­val együtt mentünk ki a vállalat­hoz, ahol őt fogadták, engem ki­küldtek, majd a család megkö­szönte addigi fáradozásaimat... Megint másik ügyfelem azt pana­szolta, hogy végig futva kellett A szenvedély és a társadalmi következmények tekintetében ez ugyanolyan, mint az alkoho­lizmus - mondta a Reuter tudó­sítójának Michael Joersel szo­ciológus. Ő irányítja azt a kísér­leti programot, amelynek kere­tében az egészségügyi miniszté­rium finanszírozásával gyógyít­ják ezt a szenvedélybetegséget egy tengerparti kisvárosban, Middelfartban, az alkoholistá­kat kezelő Ringgarden klinikán. A betegek számára van itt strand, szauna, szolárium, asz­követnie a koporsószállítót és a koszorúit is összecserélték. Ami­kor a hűtést végző cég, a Kharón alkalmazottja megbetegedett, a helyére beültetett temetkezési vál­lalati dolgozó a családdal közölte, hogy a temetőhöz kell menniük, ne menjenek a maszekhoz. így a hozzátartozó a nekünk befizetett előleget is kénytelen volt vissza­kérni tőlünk. Az eset után felhív­tam telefonon az alkalmazottat, mire ő közölte, oda küldi a csalá­dokat, ahová akarja, majd le­csapta a telefont... fc Szabó Mihályné, a nemrégiben városi tulajdonba adott pécsi Te­metkezési Vállalat igazgatója fel­háborodva utasítja vissza, hogy vállalatuk túlkapásokkal nehezí­tené a vállalkozók szolgáltatásait. Sőt egy aznap érkezett jegyző­könyv szövegét is elém teszi, amelyben éppen egy magánvál­lalkozó méltatlan hozzáállását, erőszakos fellépését kifogásolja egyik ügyfelük.- Markó Istvánná férje temeté­sekor már egy 1955-ben temetett elhunytra kellett rátemetnünk, így utóbb a harmadik koporsó előírás szerinti elhelyezése miatt kellett megbontanunk a sírt - mondja az igazgatónő. - Az exhumáláskor a hant körül valóban maradtak koporsó-foszlányok. A sérele­mért, a hant azonnali rendbetéte­lével elnézést kértünk, amit ő kí­sérőjével együtt meg is köszönt. A sírásó, aki felelőtlen, de nem részeg volt, azóta nem tartozik a vállalat kötelékébe. Egyébként igaz, hogy az általunk italozás miatt elbocsátott dolgozók ma is a szakmában dolgoznak, csak nem nálunk, hanem magánvállalko­zóknál.- Egyébiránt évente egyszer engedhetjük meg magunknak, hogy új egyenruhát vegyünk a ra­vatalozóban dolgozóinknak. Az eddigi zöld és szürke összeállítás helyett most feketét vásároltunk. A sírásók viseletére is gondot for­tali tenisz és zeneszóba. Vannak családi apartmanok is, óvoda, játszótér. A kellemes környezet sokat számít, mondják az orvo­sok. Itt könnyebb meggyőzni a pácienseket, akiknek arról kell lemondaniuk, ami eddig a leg­főbb hajtóerő volt az életükben. A klinikán tavaly szenvedé­lyes szerencsejátékosok szá­mára négyszer bonyolítottak le kéthetes leszoktató kúrát, há­rom hétvégi kezeléssel kiegé­szítve. A terápia három elven alapul. Az első: megkeresni a választ arra a kérdésre, hogy „miért csinálja?”, feltárva az egyénre szabott rizikótényezőt. A második: a visszaesés ellen egyéni sratégiát alakítani ki, ugyanis a legfőbb gondot a visszaesések hosszú láncolatá­nak a megállítása okozza. A harmadik pedig a társadalmi környezettel kapcsolatos akció­dítunk, bár csapadékos időben óhatatlanul gumicsizmát kell húzniuk. A modorukra kapott ki­fogásokat pedig sértőnek tartom, hiszen a sírásó a szertartás során meg sem szólal. Mi nem egyszer köszönetét, elismerést kapunk a temettető családoktól. A magán- vállalkozók azt szeretnék, ha az időpontegyeztetéshez elég lenne telefonon ideszólniuk, pedig az ügyfélfogadási rend betartása kölcsönös érdekünk.- Véleményem szerint a jogal­kotók, akik a temetés liberalizálá­sát elkövették, a feltételek megte­remtéséről már elmulasztottak gondoskodni - folytatja Szabó Mihályné. - A vállalkozásról szóló jogszábolyokon kívül velük szemben nincs más jogforrás. Márpedig mindez már nem piac, hanem halottkereskedelem. Ki­dolgozott ugyan az Országos Temetkezési Egyesület egy etikai kódexet, de hiába, ha nem tartja be senki. A fővárosban sem te- mettethetnek a magánvállalko­zók. Egyébként Ausztriában sem temethet akárhogyan és akár­mennyi vállalkozó. Összességé­ben pedig nem értem, miért is hi­szik egyáltalán a hazai vállalko­zók, hogy ráépülhetnek arra az infrastruktúrára, amit mi megte­remtettünk. Véleményem szerint a temetést egy szervezetnek kel­lene kézbentartania, már csak a nyilvántartás miatt is. A kisebb te­lepüléseken most könnyen elő­fordulhat, hogy bejelentés, adat­szolgáltatás nélkül temetnek el valakit, áminek évek múlva be­láthatatlan következményei le­hetnek. Mára az egész háttéripar korrumpálódott, ami nem követ­kezett volna be, ha a területet nem engedik át a piacnak.- Másfelől a patológia hűtőhá­zához mi is szerettünk volna kö­zelebb kerülni - jegyzi meg Szabó Mihályné -, de az egyetem válasza az volt, ha mód lesz rá, szólnak. Messze nem értek egyet azzal, hogy a boncmesterek a te­terv kidolgozása. A páciensek­nek le kell győzniük a családdal folytatott vita akadályát és meg kell oldaniuk az adósságtörlesz­tés problémáját. A szenvedélyes játékosoknak a rizikótényező alapján két fő típusuk van. Az egyik hata­lomvágyból játszik, gyenge egoját kompenzálja ezzel, és a gépet legyőző nemeslekű lo­vagnak képzeli magát. Főként fiatalok tartoznak ehhez a tí­pushoz, és amikor veszítenek, agresszívabbakká válnak. Akár százezer dollárt is elveszthetnek egy vagy két év alatt, mégis azt gondolják, hogy mágikus kap­csolatuk van a számokkal. A másik típus az ábrándvilágba menekülő játékos. Közöttük több a nő, mint a férfi. Depresz- sziójukat próbálják leküzdeni, és a sivár valóságot akarják fe­ledni. Órákig játszanak „egy- karú banditát” vagy más játé­kot, kis téttel. Hosszú távon azonban a veszteség halmozó­mettetőket árakról tájékoztathat­ják. Az intézmények vezetőit kér­tük, hogy ezt szüntessék meg, vagy amennyiben nem lehetsé­ges, akkor a vállalati árak tájékoz­tatója is ott lehessen a kórboncta- non. Ehhez nem járultak hozzá. A Pécsi Orvostudományi Egyetem több mint tíz millió fo­rintot költött a Patológiai Intézet és a hűtőrendszer korszerűsíté­sére. A ma valóban rendkívül színvonalas egységet azonban fenn is kell tartani, s kézenfekvő, hogy pénzszűkében az egyetem a számára gazdasági szempontból legmegfelelőbb lehetőséget vá­lasztja. Ám a hűtőt bérlő fővárosi Kharón Bt. tartifáit sokan kifogá­solják. Régebben sokan napokig az in­tézetben „fc- lejtették” halottai­kat, a hűtés költségeit rendre az egyetem, közvetetten az állam „nyelte le”.- Amire eddig a temettetőknek térítésmentesen volt lehetőségük, az ma szolgáltatás, amiért fizetni kell - mondja dr. Ferenczi József, a POTE gazdasági főigazgatója.- A jogszabályok szerint az el­hunyt boncolását 72 órán belül el kell végeznünk, hűtési kötelezett­ségünk pedig a boncolás befejez- téig és a szállíthatóság állapotáig teljed. Szerződésünk alapján - amelyet egy éves időtartamra kö­töttünk - a szolgáltatást érő eset­leges kifogásokért a Kharón Bt-t terheli a felelősség. Másfelől az egyetem önkormányzati feladatot lát el, noha költségvetésünkhöz a várostól és a megyétől sem ka­punk hozzájárulást. A folyosói hangos szóváltások és a boncmester körüli híresztelé­sekkel kapcsolatban dr. Kálmán Endre, a Patológiai Intézet ad­junktusa annyit jegyzett meg, hogy feladata az intézetben folyó munkavégzés műszaki, szakmai feltételeinek biztosításáig teijed, arra nézve pedig nem talált kifo­gásolnivalót. A Megyei Kórházban egyéb­ként már bevezettek tilalmakat a temetkezési cégek színrelépésé­nek korlátozására, s információ­ink szerint a POTE illetékesei is fontolgatnak némi szigorítást. A területen 15 éve dolgozó Ba­logh Árpád, a Kharón Bt. tulajdo­nosa előrebocsátotta: nyereségük jelentős százalékát gyógyításra és az egyetem berendezéseinek kar­bantartására, korszerűsítésére forgatják vissza. Az ÁFÁ-val együtt 2250 forintos díj tíz napi hűtésre szól, s azt követően már napi 200 forintjával .ketyeg” a további hűtés. Elmondása szerint a hűtést átlagosan 5-8 napig ve­szik igénybe, majd hozzátette, árait méltányosnak és versenyké­pesnek ítéli. Ám a magánvállal­kozókkal neki is meggyűlt a baja, s véleménye szerint a vadkapita­lizmus napjait éh a hazai teme­tés-szolgáltatás. fc A nemrégiben önkormányzati tulajdonba adott Temetkezési Vállalatnak csaknem felére csök­kent a forgalma a vállalkozók megjelenése óta.-A városnak fontos, hogy le­gyen egy központi szerve, amelyre mindig számíthat. Nagyobb kel­lemetlenségeket egyébként mi a dik. Az orvosok elővigyázatos­ságot tanácsolnak mindazok­nak, akiket egyszer már elka­pott a ludománia. A kezelés sok pácienesen segít. A teljes önmegtartózta­tást nem követelik meg tőlük az orvosok, a lottózást megen­gedhetőnek tartják számukra, de azt megígértetik velük, hogy pénzzel az asztalon soha többé nem fognak játszani. A Dán Ludomániások Or­szágos Szövetségét egy ötve­néves áruházi dolgozó, Tage Kongsbjerg alapította meg, miután a Ringgarden klinikán kigyógyították szenvedélybe­tegségéből. Már öngyilkos­ságra készült, amikor orvosa ide irányította. „Tizenötször kellett költöznünk, mert elját­szottam a lakbért” - mesélte. - Házunkat előzőleg már elárve­rezték, és az autónk is elúszott. Családunkban kártyások min­dig voltak, de én soha nem pénzért játszottam, hanem a Vállalkozói szférában tapasztal­tunk - mondja Takács György, a Pécsi Közüzemi Rt. műszaki igazgatója.- Természetes, hogy piaci helyzet van, de fontos volna, hogy elkészüljön az országos rendeleti szabályozás. A temetés az egyik tipikusan települési önkormányzati feladat, bocsátotta előre Horváth Csaba, a Belügyminisztérium Település- fejlesztési és Lakásügyi Főosztá­lyának. települési-üzemeltetési osztályvezetője, aki munkatársai­val korábban útmutató kiadványt is megjelentetett az önkormány­zatok apparátusai számára.-E terület sem a kormányra, sem a tárcára nem tartozik és nem is tartozhat - folytatja Hor­váth Csaba. -Egy etikai kó­dexnek is csak abban az esetben lesz értelme, ha betartatásának feltételeiről a települések saját önkormányzati rendeletükben gondoskodnak, akár a rövidesen felálló kamarákon keresztül. Szakmai meggyőződésem alap­ján felháborítónak tartom ilyen súlyú többletterhek, mint a hűtési díj is, lakosságra történő hárítását. Másfelől tévedés azt hinni, hogy ez a terület kizárólag piacfüggő lehet. A szolgáltatás egyes részte­rületeibe bele kell szólniuk az ön- kormányzatoknak. Elvárásaikról szerződéseket köthetnének, a la­kosság érdekeit szolgáló feltétele­iket megállapodásokban rögzít­hetnék. Természetszerűen egy önkormányzat nem gátolhatja újabb vállalkozók megjelenését. Fontos azonban, hogy a vállalko­zókban tudatosítsák az önkor­mányzatok érdekeit és feltételeit, éppen a lakosság érdekében. Ez­úttal ugyanis közszolgáltatásról van szó. Az anomáliákat még ak­kor is meg kell szüntetni, ha a te­rület piaci alapon működik. Más­felől az is bizonyos, hogy a vál­lalkozóknak széthúzás helyett kö­zösen . volna célszerű keresniük üzletfeleikkel a korrekt párbeszéd lehetőségét. fc Valószínűsíthetően már csak hónapok kérdése a temetésről szóló, 1992-ben már módosított vonatkozó kormányzati rendelet (máris megkésett) korszerűsítése. Információink szerint a fentiek szellemében az önkormányzatok széleskörű kompetenciáját erősíti majd meg.- Kétségtelenül rendet kell tenni, de ha rendeletek alkotásával bizonyos szempontból talán változ­tathatunk is, a vállalkozók alanyi jogait semmiben sem korlátozhat­juk - mondja dr. Farkas Károly, Pécs város jegyzője. Véleménye szerint a feszültségek orvoslásában jelentős előrelépést előlegez, ha a Harkányi út szomszédságában el­készül majd az új köztemető és krematórium, amely a beruházók ígérete szerint végre megfelelő fel­tételeket teremt a halottak búcsúz­tatásához. A hamvasztás korszerű, zárt technológiás rendszerével a tervek szerint a halál megállapítá­sát követő 48 órán belül a teme­tésre is sor kerülhet majd. (Csak remélhetjük, hogy arra az időre megszűnik talán a kegyelet­tel való kegyetlen kalmárkodás js.) Tröszt Éva computer ellen.,, Majdnem kétmillió dán vásárol heten­ként lottószelvényt, és évente átlag' minden dán 250 dollár­nak megfelelő összeget költ szerencsejátékra. A dán sportfogadás, lottó és szerencsejáték állami vál­lalat bevétele 1993-ban majd­nem 5 milliárd korona (830 millió dollár) volt, az előző évi 2 milliárd koronáról több mint a kétszeresére nőtt, és új játé­kok bevezetése nyomán a be­vétel további növekedésre számítanak. Ennek az összeg­nek a 45 százalékát különféle díjakra, 23 százalékát sportra és kultúrára fordítják, 16 száza­léka az államkasszába folyik be. A játékszenvedély áldozatai­nak kezelésére egy fillért sem adnak ebből a pénzből - kifogá­solja a kísérleti gyógyászati program vezetője, aki azt is szorgalmazza, hogy a szerencse- játék veszélyeiről rendszeresen tájékoztassák a dánokat. A játékszenvedély is gyógyítható A rögeszmés szerencsejátékosokat sikeresen gyógyítják Dá­niában, ahol egyre súlyosabb problémát jelent a játékszenve­dély. Egy népszerű táblajáték, a ludo után a dánok ludomániá- nak nevezték el a szerencsejátékok kényszeres űzését, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly betegségnek nyilvánított. Svéd kutatók kísérletileg megállapították, hogy a kényszeres szerencsejátékosok agyában kiegyensúlyozatlan a stressz elviselésének képességét szabályozó dopamin- és norad- renalin-ellátás. A temetés tipikusan települési önkormányzati feladat Löffler Gábor felvétele * \ i t I

Next

/
Thumbnails
Contents