Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)
1995-03-16 / 73. szám
8 Dunántúli Napló Kiváló Teljesítményért 1995. március 16., csütörtök 1995. MÁRCIUS 15. KITÜNTETETTJEI Dr. Horváth Gyula Ted Pinney Tóth József Területfejlesztésért kapott díjat Dr. Horváth Gyula, az MTA RKK Dél-Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója. 1974- ben, a közgazdaságtudomáíiyi diploma megszerzése után került jelenlegi munkahelyére, ahol 1992-ben - pályázata alapján - kinevezték igazgatónak. Horváth Gyula kutatási területe a regionális politika, a regionális fejlődés, a régióközi együttműködések Közép-Euró- pában, valamint a harmadik (tercier) szektor regionális fejlődésben betöltött szerepe. Kandidátusi értekézését 1987- ben védte meg A„ regionális gazdaságszervezés fejlődése és intézményei” címmel. Horváth Gyula a Janus Pannonius Tudományegyetem Terület- és Településfejlesztési Továbbképző szakának szakvezetője 1989-től, ahol A regionális politika című szigorlati tárgy előadója. Vezetése alatt a DTI tagja lett a Pécsi Universitasnak, ami azért is fontos, mert épp az itt dolgozó szakemberek elemzései szerint Pécsnek, illetve a régiónak az ipar látványos hanyatlása után legfőképp a felsőoktatásba kell invesztálnia. Horváth Gyula állítja, hogy a dél-dunántúli régió válaszút elé érkezett, a kérdés az, hogy a döntések eredményeképpen az észak-magyarország elkeserítő, vagy a nyugat-dunántúl, hazai viszonyok közepette biztató sorsára jut-e a térség? Horváth Gyula kutatásai a régió gazdaságát kistérségi szinten elemzik, ugyanis szerinte kiemelkedő jelentőségű, hogy a Dél-Dunántúl az ország egyik legsokszínűbb, legtagoltabb karakterű része. M. K. Először öt éve járt Baranyában az angliai Kelet-Devon Megye Tanácsának akkori elnöke, aki most a megye Pro Comitatu diját vehette át. Hatalmas lendülettel vetette magát a segítőszervező munkába. Főképpen, amikor a látogatását követő folyamatos kapcsolattartás során megbizonyosodott a fogadó- készségről. A következő évben kezdték formálni a tulajdonképpeni munkaprogramot, s ennek elindítása Ted Pinney agilitásának köszönhetően késedelem nélkül történt meg. Befolyásának és tekintélyének eredményeképpen a Devon Megyei Tanácsnál és más szervezeteknél elérte, hogy több forrásból számos, Baranya számára létfontosságú programhoz érkezhetett jelentős - mostanáig 130 ezer fontnyi és 50 ezer ECU-t kitevő - támogatás. A pénzt az angol nyelvoktatásra, kutatásra, a kis- és középvállalkozások fejlesztésére fordították. Ted Pinneynek jelentős szerep jutott abban, hogy erősödhettek a könyvtárközi kapcsolatok, több alkalommal juthattak angol ösztöndíjhoz a térségfejlesztéssel foglalkozó elméleti szakemberek és a köz- igazgatásban dolgozók. Ugyancsak neki köszönhetően jöhetett létre a megye építészeti kultúrájának egy szeletét bemutató devoni kiállítás, s vehettek részt a tavaly nyári sidmouthi nemzetközi fesztiválon - a világ legjobb folklór együtteseinek sorában - a Baranya együttes táncosai és zenészei. Ted Pinney alapítója és tiszteletbeli elnöke a Devon-Bara- nya Baráti Társaságnak; az általa elindított együttműködés egyre nagyobb teret kap. B. Z. A Zalából Komlóra települő Tóth József 1965-ben biológiaföldrajz szakos diplomát szerez Pécsett. A pedagóguspálya iránt elkötelezettséget érző tanár 1983-tól a gimnázium igazgatója és a rendszerváltás első komlói polgármestereként is hű marad tanítványaihoz.-Megtisztel és természetesen nagyon örülök a Területfejlesztési díjnak, ami azt is jelenti, hogy a kudarcok ellenére sikerült valamit tenni a városért. Kezdődött ez a bánya átmeneti megmentésével, és itt olyan kiváló emberek nevét is említeném, mint Hofmann Béla bányamérnök, Mester Józsej villamosmérnök és Verbó'czy József, aki jelenleg a szászvári bánya vezetője.- Komlón négy év alatt nagyszabású telefonprogram valósult meg, szennyvízcsatornafejlesztés indult, kapaszkodósáv épült. A város sorsa nem választható el a régió sorsától. 1992-ben kormánydöntés született a bányabezárásokról, s hogy programot kell kidolgozni a térség gazdaságszerkezetének átalakításáért. Elkészültek a tanulmányok, 1994 januárjában megszületett a térségfejlesztésről szóló 1007. számú kormányrendelet is, majd áprilisában nálunk is megkezdte munkáját a térségfejlesztési tanács. Kiépült a kapcsolatunk az Os- nabrücki Ipari Kamarával, megtettük az első lépéseket az új ipartelepítésre. Hiszem, hogy hosszú távon eredményt csak akkor fogunk elérni, ha az ön- kormányzatok - a helyi és a pécsi önkormányazat valamint a megye összehangolja az elképzeléseit és integrálja azt a végrehajtásban is. B. R. Dr. Kett Károly Dr. Kett Károly egyetemi tanár, 1981-től a POTE III. sz. sebészeti osztályának vezetője. Ekkor vált a Baranya Megyei Kórház sebészete egyetemi tanszékké. Kett Károly régóta foglalkozott az emlősebészettel, s ennek itt a megyei kórházban is nagy hagyományai voltak. Elődjének munkáját folytathatta, kibővítve nemcsak a klinikai módszer továbbfejlesztésével, hanem kutatásokkal is. Országszerte arról vált ismertté, hogy a daganatos emlővel együtt eltávolított hónalji nyirokcsomók miatt fellépő végtag nyirokkeringési elégtelenségben szenvedőket itt gyógyították a legeredményesebben. Vezetése óta vált az osztály a daganatos, vagy egyéb bélbetegségek korszerű műtéti kezelésének regionális centrumává. A bél működését helyreállító műtétek mai legeredményesebb módszerét svédországi tanulmányúton sajátította el, s több munkatársát is kiküldte ennek megtanulására. Igazi területe azonban a mell és a nyirokrendszer közti összefüggések kutatása, az ezzel kapcsolatos újabb és újabb műtéti eljárások kifejlesztése. Most folynak azok a törekvései, hogy egy emlő-onkológiai centrumot fejlesszenek ki. Pályázaton nyert pénzből vásároltak olyan műszert, amelynek segítségével a rákszűrésen gyanúsnak ítélt mellből célzottan és pontosan tudnak mintát venni és a diagnózist felállítani. Tervei között szerepel a szakambulanciák fejlesztése, korszerűsítése. Munkájának elismeréséért a Szociális és egészségügyi díjat vehette át. S. Zs. Dr. Méhes Károly Dr. Méhes Károlynak, a POTE gyermekklinikája igazgatójának „Kiváló gyógyító, oktatói, tudományos kutatói tevékenységéért és iskolateremtő' munkásságáért" a Tudományos és Felsőoktatási díjat adományozta a megyei közgyűlés. Dr. Méhes Károly a pécsi orvosegyetemen végzett. Egy évig Romhányi professzor intézetében, a kórbonctanon dolgozott. Már ekkor elkezdett a kromoszómák kutatásával foglalkozni (E kutatásaival később, a nemzetközi szakma által is elismert eredményeket ért el.) A gyermekklinikára az akkori vezetője, a világszerte elismert gyermekgyógyász, Kerpel Fro- nius Ödön hívta meg. Gyakorló évei közül egy évet Baselben töltött. 1973-ban megpályázta a győri kórház gyermekosztályának vezetői állását. 1987-ben jött vissza a pécsi gyermekklinikára. Vezetése alatt sokat fejlődött a klinika. Magas színvonalú szakmai munka folyik például az újszülött intenzív osztályon, ahol az 1 kilogramm alatti csecsemők életben maradási arány száma a korábbi 0,10 százalékról 60 százalékra emelkedett. A sebészeti osztályon kidolgozott módszerrel az országban itt gyógyítják legeredményesebben a nyitott hátgerinccel, vagy vizeletelvezetési rendellenességgel születetteket. Az onkológiai osztályon a leukémiás betegek gyógyításának színvonalát fémjelzi, hogy a néhány évvel ezelőtti 20 százalékos túlélés helyett ma a betegek 65-70 százaléka életben marad. Országos hírű a génvizsgálatokat végző laboratórium is. S. Zs. Dr. Polányi Imre- Az Apáczai-díj és a Pro Civi- tate után mit jelent számomra a Tudományos és Felsőoktatási díj? Nagyon megtisztelő - mondja a Janus Pannonius Tudományegyetem tanszékvezetője. - A tudományterületem a XIX.-XX. század Közép- és Kelet Európájának történelme, ezen belül is a nemzetiségi kérdés. Ezzel meg is mondtam, hogy mi az aktualitása és fontossága napjainkban ebben a térségben. Csak hát nem tapasztaltam, hogy a rengeteg levonható következtetésből a politika bármikor is tanult volna. A hatalom nem ezen alapszik, a gyakorlása sokszor ütközik a realitásokkal, azzal, amit csinálni kellene.- Kicsit sem csalódott emiatt, professzor úr?- De igen. Csak azután rájöttem, hogy a politikai egészen más. Egy politológus bizonyára nem csalódott volna, csak hát én történész vagyok . . .- Min dolgozik most és a közeljövőben ?- Készül egy Európa-történelem a francia forradalomtól napjainkig Ormos Mária szerkesztésében, ennek a huszadik századi közép-európai részét én csinálnám. Szeretnék még írni egy egyetemi tankönyvet Kö- zép-Európa e századi történetéről - és még rengeteg tervem van. Például egy közép-kelet európai Ki kicsoda? Az angolokat, a franciákat, a németeket ismerik, de Csehországban, Szlovákiában, Romániában is éltek nagy emberek - és róluk nincs az égvilágon semmi. Még a neveket gyűjtöm, amiből ezer már összejött, s ezeknek mindenképpen benne kell lenniük a könyvben. B. Z. Dr. Győrffy Boldizsár Még mindig szellemes előadó a 81. évében járó dr. Győrffy Boldizsár, aki a fél évszázaddal ezelőtt még népbetegségnek számító tuberkulózis gyógyításának szentelte az életét. A fordulatos életúton nem volt könnyű a járás. Ötgyerekes pedagógus családból származik, 1919-ben, Nagy-Románia megalakulása után Kolozsvárról egy vagonban érkezett meg Budapestre. Az orvostudományi egyetemet Szegeden végezte el, ahol tanulmányai befejezése után gyakomokoskodott. 1938-ban napidíjas segédorvos lett a mátraházi tüdőszanatóriumban. Hívták a budapesti Szent János kórházba, s néhány hónapig ösztöndíjasként Rómában tanult, de a második világháború az ő életúját is megváltoztatta. A háború vége katonaorvosként éri Magyarországon. A háború után Mátraházán, az országban elsőként, olasz mintára megszervezhette a tbc elleni küzdelmet. 1950-ben, amikor elhagyni kényszerült a Szegedi Orvostudományi Egyetemet, a Gyula melleti szanatóriumban regionális gondozási és továbbképző központot hozott létre. Ezt az intézményt 1957- ben többek között vallásossága miatt kellett elhagynia. Életének következő színhelyeire úgy érkezett, hogy három évet bárhol kibír. Pécsvárad 1962-ben nyugvópontnak bizonyult. A tüdőgondozó vezetőjeként ment nyugdíjba 1977-ben, majd az öregek napközijének orvosaként dolgozott. Egy néhány évvel ezelőtti pécsváradi elismerést kivéve, az Egészségügyi és Szociális díj élete első kitüntetése. P. E. Fábián Ha behunyja szemét, látja a gyerekeket. Volt idő, hogy belevésődjenek az emlékezetébe, hisz 36 évet töltött a Bólyi Egészségügyi Gyermekotthonban. Ezért a több évtizedes, áldozatos tevékenységéért kapta az Egészségügyi és Szociális Díjat. A bólyi gyermekotthon volt az egyetlen munkahelye. Három műszakos ápolónőként kezdett, 1965-ben nevezték ki egy osztály élére, majd az intézet főnővére lett.- Pedagógus szerettem volna lenni, de másként alakult a sorsom - mondja. - Ami miatt erre Lajosné a pályára készültem, az itt is megadatott: gyerekek között lehettem, akiket szerettem. A kollégáimat is. Nagyon jó szellemű, melegszívű emberek között dolgozhattam, amit mindig nagyra értékeltem, de most, hogy már nem vagyok közöttük, méginkább hiányoznak. Ők is és a gyerekek is. A hivatalos kapcsolat még hónapokig az otthonhoz köti, de januártól nem dolgozik. A nyugdíj előtti szabadságát tölti. Bőven van ideje a saját otthonára, az édesanyjára, - aki szintén Bolyban lakik -, és az unokákra. A két lánya pedagógus, az egyik Bolyban lakik, a másik Pécsett. Mióta otthon van, pécsi unokája is gyakrabban van nála. Ő a három közül a legkisebb, ősszel kezdi az iskolát. Köztük osztja be a napjait, de a gyermekotthon is vele van.- A napokban, amikor a temetőbe mentem, gyerekek álltak az intézet kapujában, integettek nekem. Kollégákkal találkozom, elbeszélgetünk, s ilyenkor úgy érzem, hogy csak szabadságon vagyok. T. E. Dr. Péley Iván Nem tud úgy kimenni az utcára, hogy ne találkozzon ismerőssel. Barátok, egykori sporttársak, kollégák üdvözlik örömmel. Lassan egy fél évszázada lakik Pécsett, nagyon sokan ismerik a városban. Úgy is, mint a PEAC egykori labdarúgóját, a sportot szerető orvost, de sokkal inkább mint gyermekgyógyászt, aki negyven éven át a Ker- pel-Fronius Ödön Gyermek- kórházban dolgozott.- 1954 március 1-jétől a gyermekkórházban dolgoztam - mondja. - Nagyszerű, egymást tisztelő és támogató közösségben tölthettem ezt az időt, nagyon szép emlékeket őrzök a kollégáimról, a közös munkánkról. Ez nyilván fordítva is így van. Azért gondolom, mert a gyermekkórházban még nem fordult elő, hogy ne emlegették volna Péley tanár urat, hozzá téve, hogy szakmai tudása, magatartása és embersége sokaknak jelentett mércét. Az sem véletlen hogy 1989- ben a Baranya Megyei Orvosi Kamara elnökévé választották és két cikluson keresztül tevékenykedett e tisztségben. A gyermekkórházban végzett kiemelkedő munkájáért, a megye orvostársadalmának szervezéséért kapta az Egészségügyi és Szociális díjat. A gyógyítást most is folytatja. Napi két órát rendel a MÁV - nál, - 1957-től kötődik a MÁV szakrendeléshez - és ő a rendőrségi gyermekintézmények orvosa. Szabadidejében szívesen horgászik, és hetente legalább négy alkalommal teniszezik. De legszívesebben a három unokájával tölti az idejét. T. E.
