Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)
1995-03-16 / 73. szám
1995. március 16., csütörtök Kiváló Teljesítményért Dünántúli Napló 9 1995. MÁRCIUS 15. KITÜNTETETTJEI Ózdi Lajos Neve az elmúlt két évtizedben intézménnyé nőtt Siklóson. Ő teremtette meg a baranyai kisvárosban a megye évenkénti legrangosabb sakkversenyét. A Tenkes Kupákra nemcsak hazai szponzorokat gyűjtött, de neves versenyzőket „toborzott” Angliától Dél-Amerikáig. Az első évtized után szinte gondtalanul hívhatta meg a világ nemzetközi nagymestereit az egész magyar élgárda társaságában. Ózdi Lajos a sakk szerelmese volt, éppen ezért nagyon sokat tett is azért, hogy tudásával ne csak öncélúan az eredménylistáját növelje, de azért is, hogy a baranyai kisvárosban népszerűsítse a sportágat. Siklóson, valamint a város közvetlen környezetében mind több hívet szerzett nem csak a hétről hétre sorra kerülő bajnokságoknak, de az immár második évtizedének végén járó és mindig Harkányban megrendezett Tenkes Kupa nemzetközi viadalnak. Ózdi Lajos nemcsak a sakkot kitartóan szervező, azért mindenre képes találékony ember volt, de jó humorú, művelt ember is. Életderűje az elmúlt 66 évben csak egyszer hagyta cserbe. Egy hónappal ezelőtt távozott közülünk. Búcsúzóul mondta: „Vajúdások között jövünk a világra, s ha felsírunk, körülöttünk mindenki nevet. Ha én nevetve távozom és mindenki sír, élnem volt érdemes.” Választékos megfogalmazása az életről nem volt véletlen. Ózdi Lajos hosszú évekig volt az ország egyik legeredményesebb könyvhálózatának vezetője. Humora az utolsó pillanatban sem hagyta cserben. Munkásságát posztumusz emlékéremmel ismerték el. K. L. Horst Lässing Herczog István Az, hogy Baranya Megye és a németországi Baden-Württemberg tartomány Rems-Murr járása között több éves szerteágazó együttműködési kapcsolat jött létre, nagyrészt Horst Lässing tartományi tanácsosnak, a járási gyűlés elnökének köszönhető. 1990 tavaszán, nem sokkal Pécs és Fellbach testvérvárosi kapcsolatának létrejötte után az ottani járási tanácsban történt egyeztetést követően nyilvánították ki azon szándékukat, hogy létesüljenek kapcsolatok azon nagyobb köz- igazgatási területek között is, amelyekbe Pécs és Fellbach tartozik. Ez a szándék egybeesett a baranyai vezetők elképzelésével, s a megyei közgyűlés jóváhagyását követően kölcsönösen aláírták a szerződést. A dokumentumban megjelölt főbb együttműködési terület, a kinn élő németség és a baranyai német nemzetiségiek közötti kapcsolatfelvétel, a baranyai németek kultúrájának megőrzése, ifjúsági és sportcserék, gazdasági kapcsolatok kialakítása. Horst Lässing kezdettől fogva arra törekedett, hogy a leírtak minél előbb konkrét valósággá váljanak. Az ő rendkívüli ügybuzgalmának, dinamizmusának, megyénk iránti rokon- szenvének köszönhetően jöhettek létre akonkrét eredmények. Programokat indított a baranyai népi építészeti emlékek megőrzésére, a települések környezetvédelme javítására. Mindig szívesen segítette Baranya megismertetését és népszerűsítését a járása területén. E'tevékenységéért Baranya Megye Közgyűlése a Pro Co- mitatu díjat adományozza számára. S. Zs. Mindig jó érzés, ha valaki egy igazán szakmai díjat kap, olyan elismerést, mely valóban a pályán elért sikerekért jár. Ennek örülhet most a Pécsi Nemzeti Színház balett-társulatának vezetője, Herczog István, akinek, mint balettigazgatónak, éppen a napokban szavaztak újabb három évre bizalmat. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium Harangozó Gyula dijával, melyet a neves koreográfusról neveztek el, más sikereit is elismerték.-Ma már, azt hiszem, aki művészeti díjat kap, biztos lehet benne, hogy megérdemelt munkáért kapja. Éppen ezért, ha lehetne, annyi részre osztanám ezt a díjat, ahány táncosom van, hiszen nélkülük ez a teljesítmény nem jöhetett volna létre. A fontos persze mindig az, hogy lehetőleg jót csináljunk, s ezt a közönség is észrevegye. Az elmúlt három évben jól képzett, technikailag magas színvonalú együttes kovácsoló- dott össze újra a pécsi színházban. Kialakult egy munkatempó, a munkához való bizonyos fajta hozzáállás. Új szólisták nőttek fel, akik közül többeket a fővárosba is hívnak vendégszereplésekre. A társulat vezetője ezt is sikernek érzi. Ő maga elkötelezetten kiáll művésztársaiért, a napi munka sodrásában is. Szigorú, következetes vezető, aki megköveteli a minőséget, az elhivatottságot mástól ugyanúgy, mint önmagától. Az odaadás, a szakma- szeretet kulcsszó a számára. Megbízatásának meghosszabbítása újabb lehetőség arra, hogy vezetése alatt értékes produkciók szülessenek. H. I. Gy. Megyeri Tibomé Molnár G. Judit Keserű Ilona Megyeri Tibomé, a sásdi művelődési központ igazgatója a Közművelődési és Közoktatási díjban részesült. Húsz éve dolgozik Sásdon. Gyermekkönyvtárosként kezdte pályafutását az 1984-ig működő könyvtárban. 1983-ban szerezte meg diplomáját Szombathelyen a Tanítóképző Főiskolán magyarkönyvtár szakon. 1989 óta fő- szerkesztője a Sásd és Vidéke című közéleti havilapnak. A kitűnő minőségben előállított újságban a község és a környező települések életének történéseit rögzítik. Ugyanebben az évben a község könyvtárárát és a művelődési központot összevonták. A szerencsés véletlennek tudható be, hogy a művelődési központ dolgozói máshol helyezkedtek el, így a könyvtárosok nem vesztették el állásukat.- Az átállás nehéz volt, de sok élményt is nyújtott számunkra. Igazi sikerként éltem meg, hogy embereket tudtunk megnyerni programjainkra. Annak is nagyon örülök, hogy az elmúlt négy év bebizonyította, szükséges ez az intézmény, a község életében fontos feladatokat lát el - értékelte az elmúlt éveket Megyeri Ti- borné. Itt működik a Deutsch-klub, az Őszidők nyugdíjasklub, a Sásd Barátai Köre egyesület. Amatőr együtteseknek is otthont adnak. Itt próbál a Német Nemzetiségi Tánckar, a nyugdíjas klub tánc- és énekkara, a Sásdi Vegyeskar, az Ifjúsági Fúvószenekar. A honismereti szakkör állandó kiállításának is helyet adnak. Rendszeresen szerveznek színházlátogatásokat, hívnak meg neves előadóművészeket. U. G. Még sohasem láttam másként, csak mosolyogni. Nem egyszerűen igazgatója intézményének, de egyben házigazda is. A pécsi Művészetek Háza vezetője idén Közművelődési és Közoktatási díjat kapott, de úgy érzi, ezzel a díjjal az intézmény jutott elismeréshez.- Azért is örülök, mert ez a megbecsülés és bizalom üzenetét jelentheti a számunkra - mondta. - Azok, akiktől kaptam, talán ezzel a döntéssel amellett is letették a voksukat, hogy a mi munkánkat, jelenlétünket is szükségesnek látják. Molnár G. Judit nem szeret panaszkodni, se magáról beszélni. Napi 10-12 órát dolgozik. Honnan ez az erő?- A kitartás alapvető, s kell még egyfajta empátiás képesség, hiszen itt művészekkel dolgozunk. Ha itt vagyok, elfelejtem a magam gondjait. Ezt a munkát igazából nem is lehet munkának tekinteni, itt az ember nem számolja a bent töltött órákat. Ez az élete. Több, mint egy intézmény vezetője. Szereti, és szeretik. Igen ritka kombináció ez. Az új intézménytípusként induló, most nyolcadik éve működő Művészetek Háza fontos hely egy olyan városban, mint Pécs, ahol körülbelül 400 hivatásos művész alkot, és ahol minden művészeti ág jelen van. A társművészetek közös székháza, s bemutatkozási fórum is ez a ház. A gazdasági helyzet szorításában a kedvesség, a hozzáértés mellé kemény gazdasági vezetőnek, profi szakembernek, mindig jól tájékozott, menedzser stílusú szervezőnek kell lenni. Neki ez sikerült. H.I. Gy. Keserű Ilona egyetemi tanár, festészetet tanít a Janus Pannonius Tudományegyetem Képzőművészeti, Mesteriskolájában, melynek egyik alapítója, s ahol a közeljövőben, Magyar- országon egyedülálló módon, elkezdődhet a doktori szintű művészképzés. Munkácsy-díjas, érdemes művész, a Magyar Köztársasági Érdemérem Tisztikeresztje kitüntetés birtokosa, művészetidíjas. A Képzőművészeti Főiskolán Bencze László és Szőnyi István voltak mesterei, de szakmai gyökerei Martyn Ferenchez kötik. Pályájának meghatározó élménye volt az 1963-as egy éves olaszországi tartózkodás, amely során az élő európai művészettel találkozhatott. Néhány évvel később már saját festői arculattal mutatkozott be a Stúdió ’66 című, első zsűrimentes tárlaton, amelyen az akkori sokarcú fiatal művészgeneráció lépett a közönség elé. 1983-ban a Műcsarnokban volt első gyűjteményes kiállítása, s azóta résztvevője a legfontosabb hazai és nemzetközi művészeti seregszemléknek, amelyekre rendszeresen meghívják. 1988-ban részt vesz a Szöuli Művészetek Olimpiáján, amely világméretű képzőművészeti kiállítás, s 1992-ben a münsteri Das offene Bild-en, a század második felének európai művészetéből való válogatást bemutató tárlaton. Művei megtalálhatók számos múzeumban, gyűjteményben: a Nemzeti Galériában, a győri Kolozsvári-gyűjteményben, az aacheni Ludwig-gyűjtemény- ben, vagy a berlini Nationalga- lerie-ben. Cs. L. Gál József Drávacsepelyen született 1952- ben, azóta itt is él. Iskolai végzettsége építőipari technikus. Drávacsepely polgármesterévé először 1990-ben választották. A tavalyi helyhatósági választásokon ketten indultak a polgármesteri tisztségért, amit a választók bizalmából elsöprő többséggel nyert el.-Nagy megtiszteltetés számomra ez a kitüntetés, amelyre a Köztársaság Párt Baranya Megyei Szervezete javasolt megyei közgyűlési tagján keresztül. Úgy érzem, a közszolgálati díj nemcsak nekem szól, hanem minden Drávacsepelyhez hasonló helyzetű aprófalu választott vezetőjének is, akik az elmúlt öt évben oly sokat tettek településük fejlesztéséért. Drávacsepely egy teljesen leromlott állapotú művelődési házzal, egy vegyesbolttal és egy italbolttal érte meg a rendszerváltást. Magán viselte a körzetesítés minden negatív hatását. Az emberek egyre nagyobb számban kényszerültek máshol dolgozni, megindult a fiatalok elvándorlása is. Innen kellett indulni 1990-ben. Azóta Drávcsepelyen kiépítettük a vezetékes ivóvízhálózatot, modem telefonhálózatot alakítottunk ki, felújítottuk és kibővítettük a szinte használhatatlanná vált művelődési házat. Hősi emlékművet avattunk az 1. és II. világháborúban elhunytak emlékére. Rendbetettük a református templomot, elértük azt, hogy Drávcsepelynek évtizedek elteltével ismét saját lelkésze van. Vissza nem térítendő támogatásokkal és kamatmentes kölcsönökkel segítettük a fiatalok otthonteremtését. / Dr. Varga Adám Gyarmathy Tihamér Szentlőrincen nem az utcával, hanem azzal kezdtem: a korábbi polgármestert keresem. Azonnal megkaptam a precíz útbaigazítást. A hatvannégy éves Közszolgálati díjjal kitüntetett Dr. Varga Adám negyvenöt évet töltött a „köz szolgálatában”. Betoppanásomkor otthonának kertjében éppen fát ültetett. - Nem hiányzik a nyüzsgés - mondja az asztal mellé telepedve - éppen ideje volt átadni a helyem. Jöjjenek a fiatalok, hátha jobbat tudnak csinálni. . . Hat és fél évet szolgált hivatásos katonaként a repülősöknél, egészen az 1955-ös „kiugrásáig”. Y°lt utána községi tanácsi előadó, vb-titkár, dolgozott a megyei és a pécsi városi földhivatalnál, adott jogi tanácsot a szentlőrinci AFÉSZ-nek.- Mindenhol ragadt rám valami- summázza az éveket. Azt csak mellékesen jegyzi meg, hogy bárhol is dolgozott, elfogadták a szavát és a szakértelmét. S emiatt is lehetett, hogy barátai unszolására a polgár- mesterségbe vágott bele.- A mai közigazgatás túlszervezett. Bár igaz, negyvenöt előtt csak a klasszikus közigazgatási feladatokkal kellett megbirkózni a településeken a csekély létszámú - Szentlőrincen négy fős gárdának - töpreng el Varga Ádám. - Ma a hétezres községben az önkormányzatnak háromszáz alkalmazottja van. Abban a nagy faluban, amely a mai magyar valóság teljes keresztmetszetét adja. Ha valamire büszke lehetek, az az, hogy forráshiány nélkül tudtuk zárni a négy évet. Nem volt könnyű, de nem is irigylem az utódokat. B. Z. Gyarmathy Tihamér idén márciusban töltötte be nyolcvanadik életévét. Pécsett született, 1925-ben beiratkozik a Széchenyi Gyakorló Reálgimnáziumba, ahol Gábor Jenő festőművész-rajztanár figyel fel tehetségére. Hatodikos korától a Gebauer-Martyn festőiskola növendéke, s 1932-ben mutatkozik be először csoportos tárlaton Pécsett. Megismerkedik a Bauhaus-szal kapcsolatot tartó építészekkel, Breuer Marcellal és Molnár Farkassal. Tizenkilenc éves, amikor kiállítják egyik képét a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán. A főiskolán Vaszary tanítványa. 1937-ben két évig tartó külföldi tanulmányútra indul, Olaszországba, Németországba, Franciaországba, Angliába, Svájcbaa. Párizsban megismeri Mondriant, Bretont. 1938-ban mutatkozik be első önálló kiállításával Párizsban és Zürichben. 1939-ben Budapestre költözik, de csak 1947- ben rendezi meg első hazai önálló tárlatát. 1948-tól 1964-ig a nehéziparban dolgozik, szabadidejében fest. 1957-ben jelentkezik ismét a nyilvánosság előtt. A 60-as évek közepe új korszakot jelent számára, mindent átfogó gondolata a tér problematikája. 1972-ben kiállít a stuttgarti egyetem galériájában, amely az első nyugati kiállítása 1938 óta, s aztán Brüsz- szel, Antwerpen, Milano, Stockholm következik. 1977- ben a nápolyi „Italia 2000 ’76" nemzetközi festészeti kiállítás egyik fődíját nyeri el. Szülővárosában is bemutatkozik több ízben is. Érdemes- és kiváló művész, Janus Pannonius-, Művészeti- és Kossuth-dí- jas. Cs. L. r * I
