Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)
1995-03-11 / 69. szám
12 új Dunántúli napló Hazai körkép 1995. március 11., szombat KOVÁCS LÁSZLÓ KÜLÜGYMINISZTER: Csak folyamatokban érdemes gondolkodni „Meggyőződésem szerint a magyar külpolitika három fő cselekvési irányát - az integrálódást az eruo-atlanti közösségbe, a kiegyensúlyozott viszony megteremtését valamennyi szomszédos országgal és a határon túli magyarság támogatását - nem lehet fontossági sorrendbe állítani” - hangzik Kovács László külügyminiszter megfogalmazásában a külügyi kormányzat napjainkban legfontosabb és legvitatottabb tétele, melyet a miniszter minden eddiginél részletesebben fejtett ki az Európai Utas című folyóirat legfrissebb számának hasábjain. Kovács László érvelése szerint az euro-atlanti integrációhoz való közeledés a magyar kormányoknak folyamatos célja. Az előzőnek is ez volt és a következőnek is ez lesz, mert ez nem egy kormányzati-parlamenti ciklushoz kötődik, hanem hosszabb folyamat. „Nem tartom valószínűnek, hogy ennek a kormánynak a hivatali ideje alatt Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. A maximális cél, amit kitűzhetünk, hogy hivatali időnk alatt elkezdődnek és befejezéshez közelítenek majd a tárgyalások Brüsszel és Budapest között.” Ha a magyar külügyminiszter az Európai Unió vagy a NATO valamelyik vezetőjével a csatlakozás kérdéseiről tárgyal, akkor a magyar külpolitika másik két cselekvései irányát sem tudja megkerülni, állítja a miniszter, akinek féléves tapasztalatai szerint minden ilyen tárgyaláson szóba kerül Magyarország és szomszédai viszonya. Az új külpolitikai gondolkodásmód lényegének tekinti Kovács László, hogy Magyar- ország érdekeit össze tudjuk egyeztetni a partnerországok érdekeivel, mégpedig az adott nemzetközi feltételrendszerben. „Nem hiszem például, - érvel Kovács László, - hogy Magyarország képes lenne nyomást gyakorolni Szlovákiára. Mivel feleakkora, ezért kétszer olyan érzékeny”. Tudomásul kell venni, hogy Magyarország határai adottak, területe alig több, mint 93 ezer négyzetkilométer, s nem sokkal több, mint 10 millió a lakosa. A mindenkori magyar kormánynak az az elsődleges feladata, hogy ezen a területen, ezt a tíz és fél millió embert hozzásegítse a boldoguláshoz. Illúziókat kerget, aki más feltételekben gondolkodik. Tudomásul kell venni, hogy a határok megkérdőjelezése, vagy akár csak a szándékoltan bizonytalan, sejtelmes fogalmazás ebben a kérdésben -, Magyarország számára életveszélyes, ezért járhatatlan. A kisebbségi jogokról alkotott véleményét Kovács László a következő hasonlattal illusztrálja: „Ha Magyarország, Románia és Szlovákia valamikor az Európai Unió tagja lesz, ha mindenütt az európai normáknak megfelelően érvényesülnek a kisebbségi jogok, akkor nem lesz jelentősége annak, hogy egy aradi, kolozsvári, kassai vagy pozsonyi magyar milyen állampolgár. Akkor szlovák vagy román állampolgárként is hátrányos megkülönböztetés nélkül vállalhatja magyarságát, ahogy az elzászi német is vállalhatja, vállalja németségét.” Arra a kérdésre, hogy miért mondott le az új külügyi kormányzat a határváltoztatás lehetőségéről, Kovács László egyebek között rámutatott: Akik azt gondolják, hogy Er-' dély Magyarországhoz tartozása megoldaná a kisebbségi problémákat - elhangzott ilyen vélemény a magyar parlamentben is -, azok elfeledkeznek arról, hogy Erdély lakosságának alig 30%-a magyar. Egy ilyen - egyébként nyilvánvalóan képtelen és kivitelezhetetlen - határmódosítás teljesen átalakítaná Magyarország etnikai viszonyait. Ilymódon nem megoldaná, csupán áthelyezné a problémát. El lehet ítélni - jogosan - az etnikai arányok tudatos megváltoztatását, azt a betelepítési politikát, amit egyes szomszédos országokban véghez vittek. De a jelenlegi magyar külpolitikának a tényleges helyzettel kell számolnia. Ebből a szempontból tehát érdektelen, hogy ezek az etnikai arányok milyen módon jöttek létre. „Kisebb határkorrekciókat lehetségesnek tartok. De kizárólag békés úton, tárgyalások eredményeként. Csakis abban az esetben, ha a két érintett kormány kész erről tárgyalni, ha a szóban forgó terület lakossága ezzel egyetért és ha ezt a nemzetközi közösség tudomásul veszi” - hangoztatja a külügyminiszter, aki természetesnek tartja, hogy a román és a szlovák félnek átadott alapszerződés-tervezet nem mindenben elégíti ki a romániai vagy a szlovákiai magyarság igényeit, „de meg kell érteniük, hogy ma ennyinek van realitása”. Magyarország Európa közepén, egy nagyon bonyolult, sajnos instabil térség közepén helyezkedik el. Országunk sorsát az dönti el, hogy tu- dunk-e az adott feltételrendszerben gondolkodni, el tudjuk-e Magyarország érdekeit ebben helyezni, képesek vagyunk-e előrelátni a poztív és negatív változásokat és tudunk-e a lehetőségek kihasználására alkalmas eszközöket, módszereket találni - összegezte nézeteit Kovács László. CSŐD FENYEGETI AZ ÖNKORMÁNYZATOKAT? Egymilliárd a vésztartalékban Az önkormányzatok igen nehéz gazdasági körülmények között dolgoznak. Költségvetési támogatásuk alig, a kiadásaik viszont jelentősen emelkedtek. Több önkormányzat tavaly, vagy évekkel ezelőtt megkezdett beruházásait képtelen folytatni, igen sok önkormányzat most kezdi - ha tudja - az előzőekben felvett hiteleit törleszteni. Valóban csődbe juthat az önkormányzatok egy része? - kérdeztük Kusztosné Nyitrai Editet, a Belügyminisztérium önkormányzati gazdasági főosztályának vezetőjét.-Úgy gondolom, nem ilyen tragikus a helyzet. Az önkormányzatok működtetéséhez elegendő pénz áll rendelkezésre, 3200 önkormányzat közül mindössze három került valóságos csődhelyzetbe. Az önkormányzatok vállalkoznak és minden vállalkozás kockázattal jár. Az is bajt okozhat, ha a lehetségesnél gyorsabban akarják - az egyébként indokolt - infrastrukturális hiányokat pótolni, ha a kisebb ön- kormányzatok is drága beruházásokba kezdenek. Tudjuk, társadalmi problémát jelent, ha be kell zárni egy óvodát, iskolát. Az ön- kormányzatoknak mindent ösz- szevetve a működési költségek fedezetére elegendő pénzük van, ha mégis segítségre szorulnak, akkor kérhetnek és kaphatnak kamatmentes támogatást. Persze mielőtt döntünk, alaposan megvizsgáljuk az adott testület költségvetését. Ilyenkor abból indulunk ki, hogy minden településen a közszolgáltatásokat biztosítani kell.- A beruházásokra milyen sors vár?- Senki sem vitatja, hogy ezekre igen nagy szükség van, de csak a teherbíróképesség határáig.- És ha mégis túllépnek ezen a határon? Csődöt jelenthet egy önkormányzat?-A magyar csődtörvény az önkormányzatokra nem érvényes. Azokra a működési kiadásokra, amelyek az érvényes jogszabályok szerint az önkormányzatokat terhelik, kamat nélkül lehet hitelt kérni.-Önhibájukon kívül kerülhetnek válságos anyagi helyzetbe az önkormányzatok?- Természetesen igen. A költségvetés 1 milliárd forintot irányozott elő az önhibájukon kívül tartós fizetésképtelenné vált ön- kormányzatok megsegítésére. Ez persze nem ingyen pénz, nem „ajándék”, hiszen akkor mindenki igyekezne csődöt jelenteni. Olyan segélyről van szó, amelyet kamatostul vissza kell téríteni a költségvetésnek. Úgynevezett áthidaló segélyről van szó, amelyet egy átmeneti időre adunk, amíg stabilizálódik az önkormányzat gazdasági helyzete. Ennek ellenére sürgősen ki kell dolgozni azokat a szabályokat, amelyek a gazdasági egyensúlyukat vesztett önkormányzatok esetében alkalmazhatók. Most ennek a törvénynek a koncepcióján dolgozunk.-Mikorra várható az új törvény megszületése?-Egy-két hónapra még szükségünk van. Összhangot kell teremteni minden olyan eddig elfogadott törvénnyel, rendelettel, ami ezt a kérdést szabályozza. Az önkormányzati törvénytől akár az Alkotmányig is vissza kell nyúlnunk, hogy a törvény egyértelmű és támadhatatlan legyen. (koós) Magyar Államkötvény 1997/L. Azoknak, akik biztonsággal és kényelmesen akarják növelni pénzük értékét. Azoknak, akik rendszeres jövedelmet szeretnének elérni. Azoknak, akik tőkét gyűjtenek. Tehát Önnek is, ha hosszú távon előnyösen kamatozó, biztos befektetést keres. Magyar Államkötvény 1997/L. A befektetők 1995. március 13. és március 17. között vásárolhatják meg az államkötvényt kiemelt értékesítés keretében. Az erre az időszakra meghatározott ár nettó 99,2%. A legújabb Magyar Államkötvény kétéves futamidejű, mely a kibocsátás napjától (1995. február 1.) a lejárat napjáig (1997. február 1.) tart. Alapcímlete 10 000 Ft. Kamata változó, alapja az 1, 3, és 6 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. Törlesztés névértéken: 1997. február 1-én. Kamatfizetési időpontok: minden év augusztus 1-jén és február 1-jén. Az első fél évre érvényes kamat mértéke: évi 31,81%. A Magyar Államkötvény 1997/L - mint az eddig kibocsátott állam- kötvények többsége, kiemelt értékesítést követően - másodlagos forgalomba kerül: a futamidő alatt napi árfolyamon eladható és megvásárolható a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjaiban, valamint egyes forgalmazóknál. A kötvényt külföldi személyek és szervezetek is megvásárolhatják. A Magyar Államkötvény 1997/L Magyar Állampapír, így törlesztését és kamatait az állam garantálja. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Baranya Megyei Igazgatósága Pécs, Apáca u. 6. • OTP Bank Rt. Pécs, Komló, Mohács, Pécsvárad, Sásd, Sellye, Siklós, Szentlőrinc, Szigetvár, Villány A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG Magas és biztonságos Magyar Államkötvény 1997/L
