Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)
1995-03-11 / 69. szám
1995. március 11., szombat Városaink új Dunántúli napló 13 A szebb végzete Vitézek! mi lehet/ Ez széles föld felett/ Szebb dolog az végeknél? - fordult harcos társaihoz Balassi Bálint e költői kérdéssel. Ennek - mint ismeretes - az a sajátossága, hogy vagy maga a költő válaszol, vagy nincs is kimondott válasz, mert az annyira magától értetődő. Mivel azonban ez a jegyzet nem a végek dicsérete és a szerzője sem török kori végvári vitéz, nyilván nem magától értetődő az idézet apropója. Közvetetten a vers első strófájában szereplő kikelet. Balassi idejében tavasz elején pezsdültek meg újra a harcok az agyonsanyargatott, koldussá prédáit ország végvárainak környékén, manapság viszont általában ilyentájt teljesedik ki a tarifamódosulások, áremelések köre, egyre nagyobb választékot kínálva a borongásra. Már mint a végeken, ahol mi vagyunk, ahol „Ellenség hírére/ Vitézeknek szíve/ gyakorta ott felbuzdul”. A mi nagy ellenségünk pedig a Pénztelenség, amikor valahol valaminek a megnövekedett költségeit, veszteségeit, vagy netán elmaradt nyereségét kell pótolni. Ilyenkor azok az elsők a csatasorban - ahogy a végváriakhoz illik -, akiknek az az egy vállalkozás adatott csak meg, hogy túléljék a recessziót. Ámbár ez talán nem is illem kérdése, hanem a helyzeté. S így már a szebb helyett inkább mondható, hogy nincs megrá- zóbb dolog a végeknél. (Például, amikor az idős beteg a patikából gyógyszer nélkül távozik, mert féladagot nem adhatnak, többre meg nem telik már neki.) Olyan ez, mint az a fizikai kísérlet (vagy életveszélyes tréfa), amikor az egymás kezét fogó emberlánc első tagja az ujját beledugja a konnektorba: a sorban az utolsót fogja leginkább megcsapni az áram. Veszélyes tehát a végső láncszemnek lenni, mert ott már a csapás továbbháríthatatlan, nincs kéz, amelybe kapaszkodni lehet. A másik hátrány, hogy a végeken könnyen lecsúszhat az ember (város) a centrumban lévők horizontja alá: el sem látnak hozzá. Elgondolkodtató, hogy az erőmű hődíjának megállapítására hivatott hivatalban városunk díj mérséklési ellenérveit tárgyalva az áremelés indokaként az is elhangozhatott, hogy annak elmaradása munka- nélküliséget okozna a pécsi (!) szénbányászok körében. Mivel se pénz, se posztó, a végeken mindinkább elharapó- dzik a fásultság, illetve a struccpolitika. Heteken át az volt a téma, hogy két lépcsőben, a tavalyihoz képest összesen 80 százalékkal emelkedik márciusra a távfűtés díja. (Vannak fogyasztók, akik a kétlépcsős változatot máig nem értik, vagy mértékét nem akarják elhinni.) Ugyanakkor legalább annyi családot érint - egyebek közt - a gyermekétkeztetés térítési díjának emelése. Ezt - nyilván nem jókedvéből, ám hatásait nem is vizsgálva - minden vita nélkül fogadta el a közgyűlés. Hogy ezek után mi lehet szebb dolog a jelenkori végeknél? Hovatovább szinte bármi más: a „szebb”-ség náluk már elvérzett a megélhetésért való küzdelemben. Dunai Imre Térítési díjemelés a szociális ellátásoknál Gyermekétkeztetési térítés napi összege (ÁFA nélkül) 1994 1995 Bölcsőde 74 Ft 92 Ft Bentlakásos bölcsödé 113 Ft 130 Ft Óvoda 58 Ft 70 Ft Általános iskolai napközi 75 Ft 94 Ft Általános iskolai ebéd 50 Ft 62 Ft Általános iskolai diákotthon (50%-os kedvezménnyel) 60 Ft 72 Ft Fogyatékosok diákotthona (50%-os kedvezménnyel) 80 Ft 100 Ft Középiskolai kollégium (30%-os kedvezmény) 82 Ft 98 Ft Középiskolai ebéd 57 Ft 70 Ft Szakmunkás diákotthon (30%-os kedvezmményl 87 Ft 113 Ft A közgyűlés által elfogadott rendelet értelmében április 1-től zömükben drágább térítési díj ellenében vehetők igénybe a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások. Ezek folyton emelkedő „árát” évről évre rendeletben állapítja meg az önkormányzat. S most is időszerűnek értékelte a korrekciót. A térítési díjakat az étkeztetésnél az új, szintén megemelt élelmezési nyersanyagnorma, egyéb ellátásoknál pedig az önköltségi számítások alapján határozták meg. Az önkormányzati intézményeknél a nyersanyagnormák 10 és 30% között növekedtek. (Kivéve a lisztérzékeny gyerekek ellátása és az anyaszállás élelmezési nyersanyagnormái.) Tulajdonképpen csak a házi segítségnyújtás óradíja nem növekszik. Az ellátottak jövedelmi viszonyai miatt azonban a díjak az intézmények szűkített önköltségét sem fedezik. A gyeiynekétkeztetési térítési díját - Áfa nélkül! - a diagrammunkról olvashatják le. Az egyéb szociális élelmezés térítési díja Áfa nélkül: reggeli vagy uzsonna 30 Ft., ebéd 100 Ft. vacsora 60 Ft. Az Integrált Szociális Intézmémy Malomvölgyi úti Otthonának régebbi részlegében a díj napi 310, illetve havi 9300 Ft., ezen intézmény újabb részlegében 450, illetve 13 500 Ft., a mozgásfogyatékos otthoni részlegében pedig 200, illetve 6000 Ft. A többi pécsi idősek otthonában a díj napi 280, illetve havi 8400 Ft. A fogyatékos nappali intéz^ mm rW^m w/ W/ a w V $ ""■BUI- : / /' f ményében a térítési díj napi 160 Ft., az idősek gondozóházában napi 240 és havi 7200 Ft.; a csecsemőotthonban, anya-gyer- mek-szálláson pedig napi 130, illetve havi 3900 forint. D. I. VOLT EGYSZER EGY KATEDRÁLIS A XI. századi pécsi katedrális európai művészi színvonalú kőfaragványai a vasasi „elfekvőben” N emrégiben „Katedrálisok kora” címmel ismeretterjesztő sorozatot láthattunk a Duna Tv-ben Nyugat-Európa katedrális építészetéről a kezdetektől. Döbbenetes volt a 11-12. századi építményeken felismerni ugyanazokat a díszítőelemeket, melyeknek az itteni társai immár csaknem egy évtizede szunnyadnak egy hajdani vasasi moziban. Bizony döbbenetes volt szembesülni így is azzal a ténnyel, hogy évezredünk legelső századaiban Pécsett is állt egy román-stílusú katedrális, amelyet építői a korabeli Európa művészi színvonala szerint díszítettek. E díszek egy csekély, ám annál jelentősebb, kb. ezer darabos együttese számára épül évek óta meglehetősen vontatottan a pécsi bazilika keleti oldalánál a bemutatásra alkalmas új kőtár-épület. Tavaly augusztusban részletesen beszámoltunk az építkezés helyzetéről, így arról is, hogy pénzügyi okokból - akkor 100 millió forint hiányát említettük - majdhogynem áll a munka, kérdéses tehát, hogy az útikönyvekben egyébként rendületlenül szereplő nagy értékű anyag belátható időn belül megtekinthető lesz-e. A magunk eszközeivel próbáltunk segíteni. S okat tehetne - úgy véltük - az európai jelentőségű pécsi katedrális-díszítő anyag ismertté válásáért a tévé „ Unokáink sem fogják látni” című műsora. Ezért küldtük el „étvágy- gerjesztőként” Ráday Mihálynak,, a Dunántúli Naplóban csaknem egy évtized alatt megjelent írásaink gyűjteményét. A válasz lehangoló volt. Idézünk belőle: „Műsorom szinte kizárólag bajba került dolgokkal foglalkozik, vagy olyanokkal, amelyek jó példával szolgálhatnak a bajbajutottak számára. Középkori emlék még elő sem fordult 15 év alatt. ” A pécsi anyag most nagy bajban van, kár, hogy középkori volta akadálya egy tévéműsorban való szerepeltetésének. U gyanezt az anyagot elküldtük dr. Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszternek, azt hívén, hogy ez a tárca szerét ejti, hogy a pécsi kőtár-ügy kimozduljon a holtpontról. Ezért ajánlottuk a miniszternek az anyag megtekintését azzal a megjegyzéssel, hogy „a faragványokat az utóbbi évtizedekben - talán Aczél Györgytől eltekintve - senki vezető politikus nem tekintette meg, ezért nem is csodálható, hogy méltatlan volt a vele való törődés. ” Ezt is írtuk: „A Dóm Múzeum ügye holtponton van, holott ha most kaphatna egy tisztes anyagi lökést, talán 1996-ban ország-világ számára bemutatható lenne. .. ” A rövid választ Török András helyettes államtitkár jegyezte: „A Dóm Múzeum létrehozásában a MKM-nak is szerepe volt. Az elmúlt években lehetőségeihez képest számottevő összegekkel is támogatta az addig folytatott munkálatokat. Miniszter Úr nevében tájékoztatom, hogy a továbbiakban is figyelemmel kísérjük a Dóm Múzeum sorsát. ” Ez így legalább egy fillérbe sem kerül. A z eredménytelenség láttán cikkgyűjteményünket november végén személyesen Göncz Árpád köztársasági elnöknek adtuk át, hogy talán tekintélyét latba vetve segíthet lendíteni az ügyön. Figyelmébe ajánlottuk: „A pécsi anyag kiállításának a megoldása kitűnően illeszkedne az 1996-os évfordulós megemlékezések sorába. . . Ez az anyag semmivel sem kevésbé jelentős, mint a hírneves budavári gótikus szoborlelet, csak soha nem kapott azt megillető országos hírverést.” Köz- társasági elnökünket is kértük, tekintse meg a kiállításra váró leletanyagot: „Meggyőződésünk, hogy a látvány Elnök Urat is az emlékanyag megszállott hívévé teszi. ” Erre a minap érkezett válasz az elnöki hivatalból, ami arról tájékoztatott, hogy az Elnök legközelebbi pécsi kulturális célú látogatásának a programjába beillesztik a leletanyag és az épülő kőtár megtekintését. De megtudtuk: ennek időpontja a korábbi híradással ellentétben nem március 17-e lesz. Még annyit, hogy a pécsi anyag néhány reprezentatív darabja március végéig megtekinthető a Budán, a Várban rendezett Pannónia Regia kiállításon. Hársfai István Eredménytelen próbálkozások kőtár-ügyben Megyervárosban a Keszüi, a Málomi, a Nagy Imre és a Meléter Pál utak átal határolt négyszögnek a Diana tér, az Éva és a Berek utca közötti terület a központja. Ez utóbbi közepén áll egy hosszú idő óta használaton kívüli vízmedence. Illetve nem is használaton kívüli télen-nyáron, hanem „csak” nem rendeltetésszerűen használt. Hiszen aligha az a rendeltetése egy ilyen medencének, hogy szemétkupacok, faágak takarítatlan gyűjtője legyen. Ennek az állapotnak még az sem mentsége, hogy nem igen rí ki a tágabb környezetéből: a Varsányi utcába érve hasonló - ahogy második képünk is érzékelteti - hasonló csúfságok gyűjtői a járdák menti bokrok. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Pécs-Mecsekszabolcsi Részönkormányzat A közgyűlés a Pécs-Mecsekszabolcsi Településrészi Önkormányzat vezetőjének Simononovics Ferenc ön- kormányzati képviselőt és a részönkormányzati testület tagjainak a február 27-i jelölőgyűlés ajánlásai alapján az ott legtöbb szavazattal támogatott hét helybeli lakost választotta meg. A testületi tagok névsora: Dr. Benkő Ferenc, Kiéri István, Andra- sek István, Kitti János, Tyu- kodi Lajos, Temesi Józsefné, Hering Gyula. A településrészi önkormányzat területéhez tartozik Szabolcsfalu, a Komlói út mindkét oldala Fehérhegytől északra, Hősök tere, István-akna és Árpád tető. Működésének részletes szabályait a megalakulását követő 30 napon belül maga köteles megállapítani. Bizottsági ikrek a lakásügyeknél Lakásügyekben két közgyűlési bizottság kapott közösen gyakorolható feladatkört döntések előkészítésére. Ez a konstrukció váltotta a korábbi ideiglenes lakásügyi bizottságot. Most már nem alkot közös ideiglenes bizottságot lakásügyek esetén a Jogi-, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság, vagyis Molnár Tamás (elnök, SZDSZ - MDF - FIDESZ -FKgP, továbbiakban: négypárti), Dr. Kádár Géza (négypárti), Nagy Csaba (négypárti), dr. Kékes Ferenc (MSZP) és Kerényi János (Polgári Kör - legutóbb sajnos kimaradt a bizottsági felsorolásból), illetve a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság, vagyis Pacur Zsolt ( elnök,négypárti), Helmrich Ferenc (négypárti), Liszkay Teréz (KDNP), Tomics János, (Nyugdíjasok Egyesülete) és Simono- vics Ferenc (MSZP). Népi ülnökök jelölése Meghosszabbították a bírósági népi ülnökök jelölésének március 4-én lejárt határidejét. Népi ülnök az a büntetlen előéletű, választójoggal bíró magyar állampolgár lehet, aki 24. életévét betöltötte. A népi ülnököket a bíróság illetékességi területén az állandó lakóhellyel és választójoggal rendelkező magyar ál- lampolgárqk, valamint az ugyanitt működő helyi önkormányzatok képviselőtestületei, a társadalmi szervezetek - kivéve a pártokat - jelölik. A néi ülnökök jogaira és kötelességeire vonatkozó tájékoztató a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati Irodájában (Széchenyi tér 1.) megismerhető. A jelölést is erre a címre lehet benyújtani a jelölt elfogadó nyilatkozatával együtt, amelyhez formanyomtatvány szintén Városházán, az Önkormányzati Irodában kérhető. t « JS k Pécsi körkép
