Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-21 / 51. szám
10 üj Dunántúli napló Az olvasó véleménye 1995. február 21., kedd Farsangi bál A Komlói Belvárosi Nyugdíjas Nőklub február 11-én farsangi bált rendezett a Május 1. Művelődési Házban, amelyre meghívták a Harkányi Nyugdíjas Klub tagjait is. A meghívásnak eleget téve 36-an eljöttek és nagyon jól érezték magukat. A két klub között szoros barátság alakult ki, amit az is bizonyít, hogy viszonzásul a harkányiak meghívták a komlói klubtagokat a majálisukra.Sipos Imréné Megkésett köszönet A DOZSÓ Művelődési Központban megtartott karácsonyest sikeréhez nagyban hozzájárult Pécs város újonnan megválasztott polgármestere, aki negyven ezer forintot juttatott el hozzánk, mely összeg kizárólag az 56-osok között került szétosztásra. Élelmiszerrel, ruhaneművel, játékkal segített még a Köztársaság Párt Megyei Szervezete, a Vöröskereszt Pécsi Szervezete, a Pécsi Kolping Egyesület, á Pannónia Sörgyár, a Pannonvin Rt, Vargáné Kertész Ágnes, Papp János, Éva József és Simon József. Köszönjük támogatóinknak, hogy az ünnep alkalmából 220 idős társunknak tudtunk segítséget nyújtani, valamint a DOZSÓ többoldalú önzetlen segítségét, a műsorok szervezését és a Baptista Egyház közreműködését. Dr. Berényi István Helyesbít a főrabbi Február 15-én az Új DN-ben megjelent Keresztes Imre tollából „A csodálatos dolog történt” című írás, amelyre dr. Schweitzer József főrabbi egy szám elírása kapcsán a következő észrevételt tette: „1944. március 19-én, amikor bejöttek a németek, a regisztrálások alapján 750 hitközség és 5-6000 rabbi működött a trianoni Magyarországon.” Az 5-6000 rabbi működött, helyesen 5-600. Dr. Schweitzer Józseftől és olvasóinktól is elnézést kérünk. A szerk. Borverseny Versenden Baranyai Horvát Szőlőtermelők borversenyét rendezték meg immár 11. alkalommal. A gazdák 81 bormintával jelentkeztek, melyből 65 volt a fehér és 16 a vörös. A versendi művelődési házban lezajlott eredmény- hirdetésen a zsűri elnöke dr. Diófási Lajos elmondta, hogy az elmúlt év kedvezőtlen időjárása ellenére kiváló a borok minősége, amit a 19 fehér és a 2 vörösbor aranyérme is bizonyít. Aranyérmet kapott: Maticsá- nácz Márk, Kovácsevics András, Kovácsovics Antal, Varga Sándor, Antolovics Tamás, Saj- novics Mihály, Körtési Károly, Tomin Mihály, Kovács István, Verbánovics József, Kadija Márk, Gyulánczi Mátyás és Zoltán, Trubics János, Sajno- vics János. A Megyei Nagydíjat Kovácsovics Antal vehette át, a Horvát Szövetség nagydíját Kovácsevics András. Öt fő kapott különdíjat. Hepp Mihály A pécsbányatelepi erdő igen széles választékban „kínál” bútorokat és használati tárgyakat. Van itt minden, szakadt kacat: bőrfotel, ágy, polc s hozzá könyvfoszlányok is. A felhalmozott szemét úgy látszik, csak a fákat zavarja, de ők tehetetlenek ... Fotó: Müller Andrea Legalább bocsánatot kérnének- Gyanútlanul indultam lefelé a FEMA galériáról és megszólalt a riasztó. Eszembe se jutott, hogy én lennék a „tettes”. Egy idősebb úr hozzám lépett, kivette kezemből a szatyromat és beleturkált. Kereste, mit emeltem el - adta elő a történetet egy asszony, aki persze számlával igazolta, hogy igenis, fizetett a cipőért. - Megállt az élet körülöttünk. Mindenki azt figyelte, hogyan fogják a tolvajt. Az ellenőr megállapította, hogy a pénztárosnő úgy látszik elfelejtette levenni, amit le kellett volna vennie. A rehabilitálás, „bocsánat az alaptalan gya- núsítgatásért” elmaradt. Miért írom le ezt a telefonbeszélgetést? Mert sajnos a Kon- zum Áruház két vásárlója szintén panaszkodott. Az itt leírtaknál is látványosabb meghurcoltatásuk és ártatlanságuk ellenére sem követték meg őket. Hadd mondjam el saját tapasztalatomat is. A Centrumban lévő Jó & Friss Áruházban vásároltam. Apróbb ezt-azt a kézitáskámba süllyesztettem hamarjában, hadd rövidüljön minél előtt a hosszú sor. Odébbállva rendezgetni kezdtem a dolgokat: táskából szatyorba, két beszélgető fiatalember orra előtt. Egyikük aztán észbekapott, hogy ő itt az ellenőr. Számon kérte, honnan is pakolgatok én?! Persze, ha nyitva a szeme, látnia kellett volna, hogy nem az üzletben, hanem a futószalagról, fizetés után rakodtam a táskámba. A bocsánatkérés itt is elmaradt. Rezes Zs. Vállalkozósanyargató rendelet Tisztelt általunk megválasztott képviselők! Ma Magyarország hivatalos államformája köztársaság, azaz mi demokráciában élünk, ahol egyenlő feltételek mellett a gazdasági életben mindenki a saját erejéből odáig jut, amíg tehetsége és szorgalma segítségével el tud jutni. De hol van itt az egyenlő feltétel? A jelenleg induló vállalkozó - a már működőkkel szemben - valóban egyenlő esélyekkel indul, csakhát az az úgynevezett parkolómegváltás beugrója a minimum 400 000 forintjával. Nagyon jó döntés a már jól menő vállalkozók részéről! Nézzük végig mire elég a minimum 400 000 forint. (Egy vállalkozó 40 m2 alapterület felett két parkolóhelyet köteles megváltani, vagy létrehozni, de most csak egy parkolót vegyünk alapul.) A tényleges bekerülési költségeket véve, egy személygépkocsi helye 5 m2. Zöldövezetben ma a terület megvétele 25 000 forint. Az aszfaltozás, fuvardíj stb. újabb 25 000. Ez összesen 50 000 forint. Hova kerül a fennmaradó 350 000 forint? Vagy talán a már működő vállalkozások parkolóhelyeit is az újaknak kell megváltani? Ma a város beépítettségét nézve hol lehet 500 méteren belül, mondjuk a Széchenyi térhez közel, vagy Kertváros tízemeletesei közt egy parkolóházat, vagy csak egyetlen parkolót építeni? Gondolom nem akarnak műemlék épületeket lebontani, vagy tízemeleteseket kiköltöztetni, hogy parkoló legyen, a szabályzatnak megfelelően. A kisvállalkozók nem a nagy tömegeknek, hanem a környéknek vállalkoznak. Például egy kertvárosi kis élelmiszerüzlet nem gondol a Mecsek-oldalban lakó vásárlókra. A környéken lakók pedig, ha autóval járnak, akkor sem fognak az üzletig beülni az autójukba a mai üzem- anyagárak mellett. Mostanában a televízió, a rádió attól hangos, hogy segítsük a vállalkozókat. Lehet, hogy ez a rendelet segíti a vállalkozókat, de nem korrekt módon. Ez egy diszkriminatív intézkedés. Eleve 400 000 forint mínusszal indítani lehetetlen. Jelenleg, ha valaki beteszi a bankba, akkor kb. 30 százalékos kamatot már kaphat rá. Vállalkozni csak nagyobb haszon reményében érdemes. Ilyen feltétel mellett ki meri garantálni, hogy ki tudja gazdálkodni a mínusz 400 000 forintot és nyereségessé teszi a vállalkozását? Mit kap a vállalkozó a pénzéért? ígéretet, új parkolóra? Ezt az összeget parkolómegváltás címen kell befizetni. Én csak akkor vagyok hajlandó fizetni, ha kapok is érte valamit. Mit kapok? ígéretet. Parkolót öt éven és 500 méteren belül nem! Sok vállalkozásnál a vállalkozásra szánt beruházás nincs 400 000 forint. Akkor miből vállalkozzunk, ha parkolómegváltást fizetünk? Vegyek fel kölcsönt, magas kamatra, hogy öt év múlva a banki alapkamattal kapjam vissza a pénzem? Tehát ezek szerint a kölcsönadónak is jó üzlet ez. Végül ki fizeti ki valójában a díjat? Természetesen ez is a végső felhasználót terheli, mivel a vállalkozás a nyereség elérése céljából működik. Összegezve a leírtakat, a parkolómegváltási díj jó az önkormányzatnak, jó a már működő vállalkozásoknak, jó a kölcsönt folyósító pénzintézeteknek, de hol jó ez a most induló vállalkozásoknak, és hol jó ez a város polgárainak? A jobb döntések reményében köszönöm, hogy elolvasták soraimat. M. I. Pécs Szentlőrinci kutyafalkák Községünkben nagyon elszaporodtak a csavargó kutyák, csapatba verődve kószálnak az utcákon. Egy falkában sokszor 10-15 is van. Az összeverődött állatok közül soknak van gazdája, csak a éppen a törvényt semmibe véve felelőtlenül kiengedik kedvenceiket az utcára. Ezek a kóborló állatok veszélyt jelentenek a lakosságra, főleg a kisgyermekekre. Előfordulhat közöttük veszett is, amit ránézéssel nem lehet megállapítani. Gyakran megesik, hogy kifekszenek az út közepére, a biciklivel közlekedő emberek előtt rohangálnak, csaholnak, vagy éppen versenyt futnak az autókkal. Nem is olyan régen történt, hogy községünkben kezdték kilőni ezeket a kóborló ebeket. Pár nap után nem lehetett látni az utcán egyet sem belőlük, mert a gazdáik zárva tartották őket. Úgy látszik ezt mára sokan elfelejtették, mert újból tele az utca csapatba verődött kutyával. Sz. M. Várják a jelentkezőket „Egészségünkért, hagyományőrző kultúránkért, gazdaságunkért és környezetünkért dolgozunk együtt” jelszóval tartott megbeszélést a Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarája, a Kertészek és Kertbarátok Baranya Megyei Szövetsége, a Magángépjármű Tulajdonosok Egyesülete, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, az „Életet az éveknek” Klubszövetség, a Parasztszövetség, a Baranya Megyei Diabétesz Egyesület és a Társadalmi Egyesülések Szövetsége Baranya Megyei és Pécs Városi Irodája. Az összejövetelen a vidéken működő és ezután szerveződő klubjaik és szervezeteik részére egységes program kialakítására tettek javaslatot egészséges életmód kialakítása; egészség- védő; hagyományápoló (ének, tánc stb.); természet- és környezetvédelem; fogyasztóvédelem; szőlő, gyümölcs, zöldség termesztés, borászat, valamint gépjármű tulajdonosok érdek- védelme témákban. Az érintett település önkormányzati vezetésének támogatásával szeretnék elérni, hogy a település lakói e programban való bekapcsolódással önmaguk is részt vegyenek a környezetük, településük, egészségvédelmében, szebbé tételében, gazdaságuk fellendülésében. Mindezt ne külön-külön tegyék, hanem az egységes program alapján közösen, olcsóbban, nagyobb hatásfokkal - együttműködve a már tevékenykedő egyesületekkel, szervezetekkel. Az összejövetelen részt vevők laza szövetségüket teljesen nyitottnak és politikamentesnek tartják, és várják különféle szervezetek, egyesülések, művelődési központok, klubok jelentkezését, akik önállóságuk megőrzése mellett segíteni tudnak a fent leírt témákból kialakított programok megvalósításában. A jelentkezéseket február 20-ig kérjük leadni. (TESZ Pécs, Apáca u. 15.) Társadalmi Egyesülések Szövetsége Kihalóban a könyvkötő szakma? Az Új DN február 2-i számában megjelent „Az új könyvek között kevés a tartós” című íráshoz szeretnék hozzászólni. Könyvkötő a szakmám, amit édesapám műhelyében tanultam meg. Nagyon szigorúan vette annak idején, hogy azt a könyvet, amit megcsinálunk, hosszú évekig tudja forgatni tulajdonosa és ha leromlott, azt még- egyszer betudja köttetni. A mai könyvek kötésénél műanyagragasztót használnak, ívek helyett laponként fogják össze a könyvet. Lehet, hogy ez olcsóbb, de a tankönyvek, amelyeket mindennap használnak, forgatják őket szinte azonnal szétesnek. Fájó szívvel látom, hogy ez a gyönyörű szakma - könyvkötő mestert már szinte alig találni - kihalóban, pedig szebbnél, szebb dolgokat lehetne készíteni, ha a fiatalokat az igazi szakmára megtanítanák. A nyomdászok tartanak gyűléseket, összejöveteleket. A könyvkötők vajon miért nem tartanak össze? Sajnos én már idős vagyok, de még mindig nagyon érdekel a könyvkötészet, szeretem a szakmámat. B.-né - Pécs Baranya Megyei Diabétesz Szövetség A Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége a legutóbbi küldöttértekezleten úgy döntött, hogy a közigazgatási tagozódást követve jöjjenek létre megyei szövetségek. A Baranya Megyei Diabétesz Egyesület is módosította alapszabályát és kimondta: az eddigi célok, feladatok meghagyása mellett átalakul Baranya Megyei Diabétesz Szövetséggé. Az új alapszabály kimondja, hogy csatlakozhat minden, a megyében élő, és működő diabéteszesek életminőségét javítani kívánó bármely klub, egyesület, szervezet, csoport. Váijuk segítőket és a csatlakozni szándékozókat. Kovács József Baranya Megyei Diabétesz Szövetség elnöke Jogi tanácsadó H. Jánosné pécsi olvasónk nyugdíjasként dolgozott. Munkavégzése alatt a nyugdíját is felvette. Kérdése: a nyugdíjasként munkában töltött éveket hozzászámítják-e a nyugdíjához. Az 1975 évi II. törvény 46. §-a úgy rendelkezik, hogy az öregségi nyugdíj mértékét a nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati idő figyelembevételével, kérelemre módosítani kell. A szolgálati időnek azt a tartamát azonban, amely alatt a nyugdíjat korlátozás nélkül folyósították, nem lehet figyelembe venni. Olvasónk esetében az újabb idők nem kerülnek beszámításra, nyugdíja nem változik. Ugyanezen jogszabályhely tartalmazza azt is, hogy az öregségi nyugdíj összegét kérelemre újból meg kell állapítani, ha az igénylőnek a nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati ideje alatt legalább harminchat havi keresete van. Az újbóli megállapításnál a korábbi nyugdíjazáskor már figyelembe vett és - a 46. §. /I/ bekezdés rendelkezése szerint - az ezt követően szerzett szolgálati időt, valamint az utolsó harminchat havi keresetet kell alapul venni. Azt is jó tudni, hogy újbóli megállapításnál az 1992. február 29-ét követően elért keresetek közül csak azok vehetők figyelembe, amelyek után a nyugdíjas nyugdíjjárulékot fizetett. * Varga I.-né kérdezi, hogy a házasság alatt szerzett vagyon milyennek tekintendő? Családjogi törvényünk 27. §-a szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj. Itt tartjuk szükségesnek ismertetni azon rendelkezést is, mely kimondja, hogy a vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni, vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik. * T. L. kérdezi, hogy mi a túlmunka, és azt lehet-e pihenőnapon is elrendelni? A Munka Törvénykönyvének 127. §-ában meghatározottak szerint „túlmunka a munkavállaló rendes napi munkaidejét meghaladó munka”. Ha a munkaidő előzetesen munkanapokra nincs beosztva, a munkaidőkereten felül végzett munka a túlmunka. Az elrendelés szempontjából a túlmunkával esik egy tekintet alá a pihenő- vagy munkaszüneti napon végzett munka. Ha a munkavállalót a heti pihenőnapján munkára igénybe vették, helyette elsősorban másik pihenőnapot (pihenőidőt) kell adni a munkavégzést követő hónap végéig. Viszont nem túlmunka, ha a munkavállaló az engedélyezett távoliét idejét a munkavállalóval történt megállapodás alapján ledolgozza. S.Á.
