Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-21 / 51. szám

1995. február 21., kedd Kistermelők új Dunántúli napló 11 \ NÖVÉNYVÉDELMI TANÁCSADÓ GYÜMÖLCSTERMESZTÉS - KORSZERŰEN Aktuális munkák A korai felmelegedés hatására a növények vegetációja megin­dult, mely különböző problémá­kat vet fel a kiskerttulajdonosok­nak. A déli fekvésű, védett terüle­teken a gyümölcsfáknál - körte, őszibarack - rügyduzzadás, eset­leg rügypattanás is észlelhető. Ez a fenológiai állapot már nem te­szi lehetővé az olajos lemosó permetezőszerek használatát (Nevikén, Ágról Plus, Gyü­mölcsfa olaj). Ezeken a területe­ken javasolható a későbbi met­szés, mely a kitavaszodás után végzendő el. Lemosó permetezést rügy­duzzadás állapotában réztar­talmú szerekkel végezzük (Bor­dódé FW, Bordói por, Rézoxik- lorid FWAVP, Rézkén stb.), mellyel preventív - megelőző - védekezést végzünk az ősziba­rack tafrinás levélfodrosodás, a moníliás betegségek és a varaso- dás ellen. A kiskertekben megkezdődhet a zöldségnövények vetése, a hagymafélék ültetése. A tavalyi évben már komoly növénypusz­tulást okoztak a talaj lakó kárte­vők. Általában a vetés, vagy te­lepítés előtt talajba dolgozva használják a talajfertőtlenítő sze­reket. Nem feledhetjük azonban egyes károsítok ellen az állo­mánykezelést sem (pl. hagyma­légy, sárgarépalégy, reteklégy, nárciszlegyek, bársonylegyek stb. nyűvei ellen). Vetés vagy ül­tetéssel egy időben javasolható a Counter 5 G., Vydate 10 G, Dursban 5 G - mindhárom II. forgalmi kategóriájú Basudin 5 G, Diazinon 5 G, Diazol 5 G talajfertőtlenítőszerek kijutta­tása. A fenti készítményekkel védekezhetünk a különböző nyűvek, cserebogárpajorok, mocskospajorok, drótférgek el­len. Ezekkel a szerekkel szükség esetén állománykezelést is vé­gezhetünk (az élelmezésegész­ségügyi várakozási idők betartá­sával). A Galatihon 5 G és a Bu­vatox 5 G felületre szórva a lótü­csök és a vetési bagolylepke el­len használható. Nem szabad összetéveszteni a fenti szereket az általános talaj­fertőtlenítőkkel, mert az összeté- vesztés miatt már számos helyen történt növénypusztulás, köztük ültetvény pusztulás is! Az általános talaj fertőtlenítő szerek talajlakó kártevők, talaj­lakó gombák, fonalférgek és gyomnövények ellen használha­tók. Általában zárt termesztő be­rendezések (üvegházak, fólia­sátrak) csemetekertek, dísznö­vények, gyógynövények talajá­nak fertőtlenítésére szolgálnak, illetve ültetvény telepítés előtt is alkalmazhatják. A kezelés után 3-6 hétig nem szabad a talajba vetni, illetve ültetni. Bioteszttel - ültetés vetés előtt saláta, mus­tármag vetéssel - meg kell győ­ződni a készítmények lebomlá­sáról. 5 C° alatt nem hatásosak, a nedvesség nélkül nehezen bom­lanak. Ebbe a csoportba tartozik a Basamid G és az Ipám 40. A kiskertekben is a rágcsálók felszaporodására kell számíta­nunk. A Redentin-75 és a Arva- lin pocokirtó csalétekként a me­zei pocok ellen alkalmazható (vadjárta helyeken mellőzzük az alkalmazását!) A Critox és a Gu­lyás-Palotás hörcsögirtókat meggyújtva, a járatokba he­lyezve alkalmazhatjuk (zárt he­lyen nem használhatók!) A fóliasátrakban és palánta­nevelőkben gyakori a meztelen csigák kártétele. A levélzöldsé­gek kivételével alkalmazható a Delicia csigaölőszer, a Mesurol csigaölő és a Metaldehid 5 G (levélzöldségeknél - saláta, spe­nót, sóska, káposztafélék - a le­velek közé kerülve mérgező). Levélzöldségnél sikeresen al­kalmazható a fahamu, a mész- por, valamint az őrölt szuper­foszfát kiszórása, vagy a csap­dák, vizesített papír, illetve rongykötegek kihelyezése. Czigány Csaba KÖNYVESPOLC: Keltetés K E 0 ÉTÉ S TíiKFLiH, tlilHÍMYAWT, SZÁMMS ftPUi'fMAK t! FCrÍMftHWT Önálló szakma, önálló tudo­mány lett a keltetés. E témakör­ben a legteljesebb szakkönyvet jelentette meg Keltetés címmel a közelmúltban a Gazda Lap- és Könyvkiadó /(//„melynek szer­zője dr. Bogenfürst Ferenc. A szerző már 1987-ben meg­jelentette A baromfikeltetés gyakorlata című könyvét, melyben sikeresen összegezte több mint egy évtizedes kelte- tési gyakorlatának tapasztala­tait, a nélkülözhetetlen alapis­mereteket. Az azóta eltelt idő­ben sok új ismeretet szerzett, tanulmányozta az új kutatások eredményeit. Új madárfajok ­például, a futómadarak - jelen­tek meg az árutermelésben, kel­tetésük kihívást jelent a szak­emberek számára. A szerző mindezeket figye­lembe véve az új könyvében foglalkozik a keltetés biológiai alapjaival, az embriófejlődés kritikus szakaszaival, a rendel­lenességekkel. A baromfifélék tojásainak keltetés előtti keze­lése és a tényleges keltetés önálló fejezetet kapott a könyv­ben. Részletesen ír a szerző a keltetőgépekről, a keltetők üzemeltetéséről. A fürjtől a struccig szinte minden tenyé­szett madár tojásának keltetése megtalálható a könyvben. Mindezek lehetővé teszik a szerző számára, hogy ismer­tesse az új üzemi kísérletekben bevált eljárásokat. Figyelembe veszi azt is, hogy megnőtt a kis­vállalkozók száma a baromfi- keltetés területén is. A keltető házilag is megoldható felszere­lésére adott tanácsaival munká­jukat kívánja könnyíteni. Mint az előszóban írja: „A könyv anyagának összeállításakor - az érthetőség érdekében - azokra is gondoltam, akik eredeti kép­zettségüket nem ebben az ága­zatban szerezték.”. A könyv megrendelhető: Fu­tár Szakkönyvszolgálat, 1300. Budapest, Pf. 126. Ára: 1320 forint. M. E. Az uránvárosi piac mellett a TÜKE boltban ®312-867 Élesítsük meg a metszőollókat Még a legegyszerűbb szer­számok is igénylik a karbantar­tást, így van ez a kertészkedők által legtöbbször használt met­szőolló, fűrész, olló és szem­zőkés esetében is, melyek rendbetételének legjobb ideje a tél, a tavaszi munkák előtt. A metszőolló élezését meg­előzően győződjünk meg arról, hogy jól záródik-e a támasztóél és a vágóéi, ugyanis ha nem, akkor vágáskor az ollónk ron­csolni fog. Nagyon valószínű, hogy a hiba egyszerűen a rögzítő anyacsavar meghúzásával már megszüntethető, szigorúbb esetben, ha a rossz záródást a támasztóél elgörbülése okozza, akkor már csak a támasztóél A zöldségfélék táp­anyag-igényét a mikroelemek közül a mészigénnyel folytat­juk. Mint azt már korábban említettük, a mikroelemek kis mennyiségben vannak jelen a növények táplálkozásában, de jelenlétük nélkülözhetetlen. Hiányuk különféle tünetekkel járó megbetegedéseket okoz­nak. * Az intenzív termesztést foly­tató zöldségkertészetekben az utóbbi időben egyre gyakrab­ban jelentkeznek a mészhiány- nyal összefüggő, különböző megbetegedések. A mészhiány a paradicsom és a paprika ese­tében csúcsrothadás formájá­ban jelentkezik .Ezt sokan a napégés okozta elváltozásnak, mások pedig baktériumos fol­tosságnak vélik. Az uborka, a dinnye és a spárgatök úgy rea­gál a mészhiányra, hogy a leve­lei fonákirányban kanalasod­nak, pödrődnek, súlyos mész­hiány esetén a hajtásvégek el is pusztulnak. A saláta, a fejes és kelká­poszta levélszélei a mészhiány következtében elhalnak, beszá­radnak. A mészhiányos talajban a zöldségfélék magvai rosszul csíráznak, lelassul a növekedés. A magban lévő tartalék táp­Turcsics János pécsi olva­sónk kérdezi, mi okozza az őszibarack magjának kettéválá­sát az érés idején? A tavaszi le­mosó permetezéstől kezdődően rendszeresen permetezi a fákat. A gyümölcsök is fejlettek, szí­nesek, csak a mag kettéválása okoz bosszúságot, ugyanis a ba­rack nem jó ízű, és különböző rovarok telepednek a gyümölcs belsejében. Buzássy Lajos, rovatunk gyümölcstermesztési szakem­bere válaszol. Valóban, gyakran találkozha­tunk az őszibarack érésekor az­zal a jelenséggel, hogy a kül­sőre teljesen ép gyümölcsben a egyenesre köszörülésével javít­tatjuk ki a hibát. Az olló élezését szétszerelt állapotban végezzük. Először az olló vágóélét a domború ol­dalon durva - de nedvesített - fenőkővel (1. ábra) körkörös mozgással fenjük, ezt a munkát elvégezhetjük köszörüléssel is, de óvatosan, rövid ideig köszö­rülve, nehogy a túlhevülés mi­att az olló anyaga kilágyuljon. Ezután következik a fenés fi­nomítása, szintén nedvesített, de most már a finom fenőkő­vel. A finomítást az olló élének a szára felőli végén kezdjük és a körkörös csiszoló mozgással a csúcsi vége felé haladunk (2. ábra). Az él tökéletességét egy papírlap bevágásával ellen­anyag mészhiány következté­ben nem tud hasznosulni, a pa­lánták növekedése lelassul, majd teljesen leáll. Többek között ez is egyik oka a savanyú tőzegben nevelt palánták nagyobb pusztulásá­nak. Ilyen talajban a növények gyökérzetének fejlődése lelas­sul, súlyos esetben le is áll. Ez együtt jár a tápanyagfelvétel le- csökkenésével, ezért van az, hogy a mészben szegény tala­jon az egyéb tápanyag-hiány tünetei is viszonylag gyorsan kialakulnak. A növények normális növe­kedéséhez a talaj 1-2%-os mésztartalma elegendő. A haj­tásban azonban a mésztartalom 5% is lehet. A talaj mészhiánya egyszerű eszközzel, házilag is megállapítható. Háztartási só­sav és víz 1:3 arányú keverékét a mintagödör (20x20x20 cm) oldalára csepegtetjük, és ha a talajban elég mésztartalom van, úgy az a folyadékkal érintkezve pezsegni kezd. A pezsgés erős­ségétől függően tartalmaz me- szet a talaj. Természetesen a pontos adagolást csak laborató­riumi vizsgálat alapján állapít­hatjuk meg. Ezért az árutermelő kertészek részére - ahol az ár­bevétel nagyon fontos jöve­delmezőségi tényező -, feltét­len ajánlatos a laboratóriumi fogyasztásakor a csontmag ket­téválik, feleződik. Ez a tünet már a szedéskor is észlelhető: ha a kocsány helyén kis lyukat, üreget látunk, biztosra vehetjük, hogy a gyümölcsben a mag fel­eződött. Gyakran fordul elő, hogy a kellemetlen jelenség mézgásodással is párosul, vagy a mag penészesedésével. A jelenség nem betegség, nem gyógyítható. Egyes fajták tulajdonságáról - ebben az őrizzük: ha gyűrődés nélkül, élesen vágja, úgy tökéletes munkát végeztünk. A megéle­zett ollót töröljük szárazra, majd olajozzuk be finom mű­szerolajjal. A szemző és oltókések éle­zését a pengének azon az olda­lán végezzük, amelyik oldalán a kinyitáshoz szükséges, a körmünk beakasztására szol­gáló kis vájat található. A ké­seket is előbb durvább, majd finomabb nedves kővel végez­zük, úgy hogy a pengét a kö­vön az óramutató járásával megegyező irányba, körkörö­sen mozgatjuk (3. ábra). Az él finomítását a kések esetében fenőszíjon végezzük el (4. ábra). vizsgálat. A vizsgálat a nitro­gén, foszfor és kálium készletre is kiterjedhet. A mész azonban nemcsak mint növényi táp­anyag, hanem talajjavító anyagként is használható. Eb­ben az esetben akár 20-40 de­kagrammot is kiszórhatunk négyzetméterenként. A mész­tartalom ugyanis kihat a talaj kémhatására (pH) és szerkeze­tére is. Végezetül a meszezésre ja­vasolt anyagok közül az álta­lam legjobbnak ítélt készítmé­nyek: puha mészkő őrlemény, amelynek kémhatás lúgos, 80% mésztartalommal (CaC03), és 15% magnéziumot is tartalmaz. (MgC03). Égetett mész, amelynek ugyancsak lúgos a kémhatása és 60% kálciumoxi- dot (CaO), továbbá 10% magé- néziumot (MgO) tartalmaz. A víztartalom mindkét anyagnál mindössze 5%, Ezen anyagok használatával a magné­zium-trágyázást is megoldot­tuk. A növények mikroelem szükségletét a következőkben folytatjuk. Előző írásunkban (febr. 7.) a felhasználandó szu­perfoszfát nem 10, hanem 20%-os összetételű adagra ér­tendő. A sajtóhibáért elnézést kérünk. Dr. Tamcsu József esetben rossz tulajdonságáról van szó, amelyet kivédeni nem lehet. Igaz, a jelenség súlyos­sága változó, tapasztalatom sze­rint évjárattól függően, de vé­dekezni ellene nemlehet, csak a fajta kiválasztásával. (Meg­jegyzem: inkább a korai fajták­nál fordul elő, és gyakoribb azokban az években, amikor az érés előtti hirtelen gyümölcsnö­vekedési szakaszban bővebb csapadék esik.) A fűrész - de csak a hagyo­mányos acélfűrész - élezését a háromszög keresztmetszetű re­szelővei végezzük el, úgy hogy a reszelő megfelelő szöget zár­jon be a fűrészlap síkjával. Fontos, hogy a reszelő vissza­húzásakor a reszelőt vegyük el a fűrészfogtól! Élezés után a fűrészfogakat a felső egy har­madától kezdve kicsit hajlítsuk ki, lehetőleg az úgynevezett terpesztővas segítségével. Éle­zés után a fűrészlapot is ola­jozzuk le. Vigyázzunk! Az újabban forgalomba hozott különleges fogazatú és edzésű fűrészek önélezőek, ezeket nem szabad élezni, mert csak tönkretesszük azokat. Buzássy Lajos VIGYÁZAT! Sebparazita gomba A hasad Hennczü gomba lemezei Valamennyi lombos fán, és Ritkábban a tűlevelű fákon is előfordul a hasadtlemezű gomba (Schizophyllum com­mune). Az őszibarack-, cse­resznye-, meggy- és kajszifák koronarészeinek gyors elszára- dását okozza. Sebparazita, bár­milyen fatestig hatoló sebzés vagy repedés utat nyit a fertő­zésnek. Faiskolában a szemzés, oltás helyén is fertőzhet, vagy éppen a nem fertőtlenített szemzőkéssel teijesztjük a be­tegséget. A termőtestek a megtámadott fákon vagy ágakon, általában csak azok pusztulása után, cso­portosan, nagy tömegben fej­lődnek. Ezért régen másodla­gos, gyengültségi kórokozónak tartották. Frissen vagy megszá­radva egész évben megtalálha­tók a termőtestek. A szürkésfehér, fehér, ezüs­tös színű, kicsi, karéjos kagyló, félkör, vagy legyező alakú fél­oldalas kalap tönknélküli, vagy rövid tönkön féloldalasán il­leszkedik a fatörzshöz. A kalap felülete gyapjas, nemezes, bo­rostás. A lemezek a kalap el­keskenyedő részénél összefu­tok. Élük hosszában Y alakban kettéhasadnak, innen származik a latin és a magyar elnevezés egyaránt. Szárazság idején a lemez ket­tévált része oldalra hajlik és összeér a szomszédos lemezzel, ezzel megvédi a spóraképző ré­teget (himeniumot) a kiszára­dástól. Nedves időben a leme­zek ismét megpuhulnak, visz- szahajlanak és szabad utat en­gednek a spóráknak. A lemezek színe szürkéslila, világosbarna, vörösbama. A termőtest vékony, kemény, szívós, fakéregszerű, ezért fo­gyasztásra szóba sem jöhet. (Kertészet és Szőlészet) Kistermelők rovatunkkal legközelebb február 28-án jelentkezünk A ZÖLDSÉGFÉLÉK TÁPANYAGIGÉNYE Súlyos károsodást okoz a mészhiány AZ OLVASÓ KÉRDEZ - A SZAKEMBER VÁLASZOL Miért válik ketté a mag az őszibarackban? * 1 4 I I A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents