Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-17 / 47. szám
10 uj Dunántúli napló Háttér 1995. február 17., péntek A PÁRTOK MEGÍTÉLÉSE AZ ORSZÁG NYUGATI FELÉBEN A rokonszenv csökkent "Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások Ön melyik pártra nem szavazna semmiképpen sem?" (a válaszok százalékos megoszlása a választókorú népesség körében a nyugati országrészben illetve az egész országban) a nyugati országrész adatai: országos adatok: egyéb 14 nincs ilyen, 42 bizonytalan MSZP 14 SZDSZ 2 I SZONDÁI IIPSÓSI Erdélyről - Atlantában A Szonda Ipsos legújabb közvéleménykutatása szerint csökkenőben van az MSZP tábora, de még mindig a legtöbb hívet mondhatja magáénak. A nyugati országrész felnőtt lakosságának 18%-a tartja a szocialistákat a legmegfelelőbb politikai erőnek az ország vezetésére (országosan nagyobb, 21%-os ez az arány). Az SZDSZ mögé sorakozik fel a polgárok 12%-a, (országos szinten 11%), ezzel az eredménnyel a szabad demokraták őrzik második helyüket a politikai sikerlistán. A megkérdezettek 9%-a segítené a kisgazdákat egy esetleges parlamenti választáson (a többi régióval együtt is 9%). Az MDF 6% szavazóra számíthat (országosan 5%), a KDNP és a Fidesz támogatottsága 5-5%- os (A KDNP 5%, Fidesz 4% az egész ország területére számítva). A parlamenten kívüli pártok mögé sorakozik fel a megkérdezettek 5%-a (országosan 4%). Összességében a pártok iránti rokonszenv csökkenése mutatkozott meg az elmúlt egy hónapban. Az MSZP 9 százalékot veszített táborából, 4 százalékkal kevesebben szavaznának az FKGP-re, mint egy hónappal ezelőtt. Az SZDSZ is 2 százalékkal kevesebb támogatóra számíthat. Az MDF híveinek aránya nem változott. Nőtt viszont a Fidesz és a KDNP iránti rokonszenv 1, illetve 3 százalékkal. A nyugati megyékben a megkérdezettek 49%-a volna hajlandó biztosan részt venni egy esetleges parlamenti választáson (országos szinten 51%). Ez jelentős visszaesés a politikai aktivitás terén, hiszen egy hónapja a polgárok közel kétharmada (63%) számított biztos szavazónak. A politikailag leginkább aktív emberek január során is az MSZP mellett álltak ki, bár előnye a többi párthoz viszonyítva jelentősen csökkent. Ezúttal 29% kívánná újból kormányra juttatni a szocialistákat (az ország többi részén élő biztos szavazóval egyetemben 36%). Az SZDSZ kormányzati szerepvállalását kívánja a biztos szavazók 21%-a (19% a többi területtel együtt számolva). Az FKGP támogatói ebben a körben 16%-ra tehető (14% országos szinten). A biztos szavazók közül az MDF hívének vallotta magát 12% (az egész ország területén 14%). Ennek a körnek 8%-a a KDNP-t tartja leginkább elfogadhatónak a ma létező pártok közül (9% országosan). A Fidesz mögé sorakozik fel 6% helyi és országos szinten egyaránt. A parlamenten kívüli pártok rokonszenvtábora a politikailag leginkább aktivak körében együttesen 8% (6% a többi régió bevonásával). Annak ellenére, hogy az MSZP a legnépszerűbb párt, ma már egyértelműen ő váltja ki a legnagyobb ellenszenvet is: az itteni emberek 14%-a utasítja el a szocialistákat (13% az összes megkérdezettet számításba véve). Második az FKGP 10% (országosan 11%), harmadik az MDF 9%-os ellenszenvtáborral (10% mindenkit beleszámolva). A Fidesszel szemben a megkérdezettek 7%-a fogalmazta meg ellenérzéseit (4% országosan). A KDNP-vel és az SZDSZ-szel 2-2% áll szemben (ez a szám országosan a KDNP esetében 3%, az SZDSZ esetében 2%). A parlamenten kívüli csoportosulások 14%-ot értek el a „negatív ranglistán” (országosan is 14%). Ennek több, mint a felét - 8% - a Munkáspárt mondhatja magáénak, 4% a MIÉP-et illeti. (Országos átlag MIÉP 7%, Munkáspárt 5%). A kérdezés ideje: 1995 január 13-26. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves kérdezés. Az alapsokaság: minden felnőtt, dunántúli, állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 335 fő a Dunántúlon. A minta és az alapsokaság nem, kor és a lakóhely típusa szerinti megoszlása azonosnak tekinthető. A NATO nélkül? Mi a látszat és mi a valóság? Miközben a Független Államok Közösségének (FÁK) csúcsain egymást érik az olyan tanácskozások, amelyek célja az egykori szovjet birodalom részeinek összera- gasztgatása, ténylegesen nem sok változik. Maga Jelcin is ezért panaszkodik. Mert 11 új FÁK-szerződés ugyan megint született, de a korábbi megállapodásokból kevés valósul meg. Mi az ódzkodások oka? Nyilvánvaló, hogy Moszkva mind türelmetlenebbül tör vezető szerepre a FÁK-on belül, ami óvatossá teszi a többieket. S úgy tűnik, egyre inkább az is, hogy a kisebbek - főként gazdasági ügyekben - általában félnek a nagyobb és erősebb tagországok súlyának növekedésétől e sajátos múltú közösségen belül. Miért érintenek bennünket, magyarokat is ezek a fejlemények? Egyrészt mert szomszédai vagyunk a FÁK egyik tagállamának, Ukrajnának. Másrészt pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Oroszország a térség nagyhatalma, amely az utóbbi időkben itt is határozottabban próbálja érvényesíteni befolyását. Pontosan látható ez a megnyilvánulás Magyarország NATO tagságával szembeni erős fenntartásaiban. Pedig Moszkvának is az az érdeke, hogy Európában biztonság uralkodjék. S ez a NATO nélkül nem megy. Kocsis Tamás Nem mindennapi tanácskozás kezdődött kedden az Egyesült Államok-beli Georgia állam fővárosában, Atlantában. Kerekasztal mellett a román kormány, valamint a romániai magyarság képviselői - a közvetítő szerepét játszó Jimmy Carter exelnök részvételével - megvitatják a romániai magyar népközösség helyzetét, problémáit. Erdélyről - Atlantában? Román-magyar szót értésért - amerikai közvetítéssel? Furcsa, ám annál tiszteletreméltóbb a házigazdák szándéka: csökkenteni az etnikai feszültségeket, alkalmat, keretet kínálni a párbeszédre, az értelmes dialógusra; hozzájárulni, hogy az indulatok helyett a megértés esélyei növekedjenek. Halovány remények? Az Atlantát megelőző bukaresti hivatalos lépések, a Vatra ötödik születésnapját köszöntő Ili- escu-nyilatkozat „üzenete”, az Füstbe ment a terv, amely nyugalmat, kiegyensúlyozott politikai helyzetet, folyamatos és kulturált párbeszédet ígért zaklatott hazai berkeinkben. A társadalmi-gazdasági megállapodás, vagyis a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók újkori vérszerződésének terve kivihetetlen - jelentette be a közelmúltban maga a kabinet, a megegyezés fő kezdeményezője és szorgalmazója. Melyik fél torpedózta meg a megállapodást? A „tettes” aligha nevesíthető. A gazdasági élet három főszereplőjének ugyanis az elmúlt hónapokban külön-külön és együtt is rá kellett jönnie, hogy nincsenek meg az időtálló, reális egyezség megkötésének a feltételei. Nincs még fölrajzolva a gazdaság térképre az a legrövidebb út, amely biztosan kivezet a kaotikus pénzügyi állapotokból, az egyensúly felborulásának veszélyzónájából. Nincsenek poliA Siemens áramvonalasít A Siemens folytatni kívánja magyarországi vállalatainak egységes irányítás alá vonását - közölte Albert Hochleitner, a Siemens AG Österreich vezér- igazgatója. A hazai tevékenységet koordináló cégben, a Siemens Rt-ben növekszik a közeljövőben a Siemens AG Österreich részesedése. Az osztrák cég többségi tulajdonában lévő Siemens Telefongyár Kft. ugyanis a tervek szerint beolvad a Siemens Rt-be. A beolvadás után az osztrák cég legfeljebb 49 százalékos részesedést érhet el. RMDSZ elleni kiterjedt támadássorozat aligha kecsegtet áttöréssel. Ehhez még Carter diplomáciai^ profizmusa sem elegendő. Ám ha a résztvevőkben megfogalmazódik a felismerés „közös dolgaik” tisztázásának másokra átháríthatatlan feladatáról, már nem volt felesleges a házigazdák erőfeszítése. Segíthet ez a tanácskozás Magyarország és Románia viszonyának javításában is? Ha a tanácskozás az érdekelt romániai felek között erősíti ma az együttgondolkodás, holnap az együttmunkálkodás folyamatát, akkor ezzel egyengeti az államközi viszony javításának útját. Mert ha valahol, akkor a magyar-román viszonyban a megkövesedett előítéletek, a múltban gyökerező ellentétek máig érezhető káros hatása, s a sajnos napjainkban is jelentkező feszültség miatt messzemenően elkel az ilyen segítség. Szegő Gábor tikai konszenzussal is megpecsételt módszerek a privatizáció vezérlésére, fölgyorsítására; ki- munkálatlan az államháztartás reformja, a munkajog számos részterülete. Mosolyszünet, örök harag? Sokan tartottak, tartanak attól, hogy a társadalmi megállapodás elmaradása a társadalmi válság felé sodorja az országot; a kormány, a szakszervezetek és a munkavállalók egyezség híján hátat fordítanak egymásnak, vagy egymás torkának esnek. A drámai jóslatok nem igazolódnak. A „hármak” találkozásának fóruma, az Érdekegyeztető Tanács normálisan működik, a párbeszéd nem szakadt meg. Szóval a jelek szerint az ÉT- tagok közt nincs örök harag. Különben is, a politikában csak akkor szabad megharagudni, ha az érdekek azt parancsolják. Most ennek az ellenkezőjét diktálják. Bajnok Zsolt Munkavállalás Ausztriában Amennyiben a parlament jóváhagyja, Ausztriában mégis a tavalyi szintre emelik a vendégmunkásoknak kiadható munkavállalási engedélyek számát, vagyis nem érvényesítik az egyszázalékos csökkentést, amit Josef Hesoun szociális és munkaügyi miniszter 1995 január 1-jétől elrendelt, így az idén is a munkavállalók 9 százaléka lehet külföldi, 295 ezer fő. A rendelkezés kibocsátásának pillanatában a hatóságok máris 280 ezer engedélyt adtak ki erre az évre. "Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások Ön melyik pártra szavazna?" (a válaszok százalékos megoszlása a választókorű népesség körében a nyugati országrészben illetve az egész országban) a nyugati országrész adatai: országos adatok: bizonytalan. IIPSOSI Örök harag? KÖZÖS KÁVÉZÁS UTÁN Csúcsrajáratás Szerdán csúcstalálkozót tart a Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt. A hivatalos találkozó előtt egy héttel a két párt vezetői már tartottak a parlamentben egy titkosnak szánt megbeszélést, amit utóbb „közös kávézásnak” nevezett Herényi Károly, az MDF szóvivője. A titkolózás mindenesetre segített „feldobni” Für Lajos, Boross Péter, illetve Giczy György és Füzessy Tibor „kötetlen” megbeszélését, s megadta a kellő alaphangot ahhoz a 24 órával későbbi bejelentéshez, hogy az MDF február 15-ére hivatalos találkozóra hívta meg a Kereszténydemokrata Néppárt vezetőit. Az MDF-KDNP-csúcs nem egész 3 héttel követi a Demokrata Fórum és a Fidesz vezetőinek hasonló találkozóját. Ezzel - legalább is első látásra - ismét teljessé válik az a kör, jobban mondva háromszög, amely az MSZP-SZDSZ koalíció kényszerű ellensúlyaként a parlamentben alakult ki, de amely tavaly, a decemberi önkormányzati választásokon kelt életre. Az akkor létrejött Polgári Szövetség azonban - legalábbis abban a szoros formában, ahogy ezt elsősorban az MDF szorgalmazta - halott. A KDNP új vezetői - számos harcias „gyászbeszéd” után a halotti bizonyítványt is kiállították, amikor pénteki sajtótájékoztatójukon - egyidejűleg azzal, hogy bejelentették; elfogadják az MDF tárgyalási meghívását - közölték, nem tartják megfelelőnek a Polgári Szövetség elnevezést. Pontosabban, mint Füzessy Tibor ügyvezető elnök kifejtette, egyelőre semmilyen szövetség nem aktuális, de ha majd aktuális lesz, akkor sem jó a polgári elnevezés. Egyrészt Magyarországon még nincs is klasszikus értelemben vett polgárság, másrészt a polgári elnevezést még esetleg az SZDSZ is magára vénné, márpedig „eleve ki kell zárni a szabaddemokrata ránktelepe- dést” - mondta Füzessy. Ehelyett Giczy és Füzessy a néppárti megjelölést szorgalmazta a szövetségesek meghatározására, mondván, hogy a KDNP és a Független Kisgazdapárt eleve néppártnak nevezi magát, az MDF pedig „azzá kíván válni”. E felsorolásból - véletlenül? - kimaradt a Fidesz, de nem sértődtek meg - közölte Deutsch Tamás fiatal, de máris demokrata alelnök, a modem, polgári Magyarországot talán leghangosabban szorgalmazó párt nevében. „A Fidesz nem éli meg drámai elutasításként a KDNP sajtótájékoztatóján elhangzottakat - mondta méltóságteljesen. A három pártnak nem „fedőszervezetre”, hanem együttgondolkodásra, a konkrét kérdésekben parlamenti és ön- kormányzati együttműködésre van szüksége” - jelentette ki Deutsch. A Fidesz alelnökének nyilatkozatával körülbelül egyidőben ugyanis szenzációs találkozóra került sor a budapesti jogi egyetemen, Pokol Béla politológus szobájában: az önkormányzati választások óta először tartottak megbeszélést az MDF, a KDNP és a Fidesz vezetői. Az MDF-et a Németorszgában tartózkodó Für Lajos távóllétében - Kulin Ferenc és Boross Péter alelnök képviselte, a KDNP-t Giczy György elnök, a Fideszt pedig a mindenható „trojka”: Orbán Viktor, Kövér László és Áder János. A szigorúan kulcsra zárt ajtó mögött tartott megbeszélésről egyenként távozók hamiskás mosollyal közölték, hogy Pokol tanár úr felsőoktatási tervezetét vitatták meg. Csak a mindig - túlságosan - szókimondó Kövér László jelezte; ha három párt vezetői összejönnek, nem csak az egyetemi reformról cserélnek eszmét. Kétségtelen, hogy Pokol Bélának van véleménye a magyarországi felsőoktatás átalakításáról. Az utóbbi időben azonban egyáltalán nem ezzel keltett figyelmet, hanem azzal, hogy igyekezett elméletileg megalapozni a tavalyi választásokon súlyos vereséget szenvedő és széteső parlamenti jobboldal újjászerveződését. Ennek során konzervatív és liberális oldalon egyaránt felhördülést kiváltó cikkben - érvelt a kereszténydemokraták és a Szocialista Párton belüli „népi baloldal” kormányzati együttműködése, és ezzel a szabad- demokraták kiszorítása mellett. Az ellenzéki pártoknak most van néhány évük, hogy újraépítsék önmagukat és szövetségeiket, s hogy mindezt megkíséreljék elfogadtatni választóikkal. Für Lajos és Orbán Viktor január végi szeretettel teli egymásramosolygása változatos érzelmeket váltott ki a - nem elfogulatlan - megfigyelőkből: leplezetlen undort a Magyar Narancsból, lelkesedést az Uj Magyarországból és ami történetünk szempontjából a legfontosabb - sértődöttséget a KDNP-ből. Az MDF-Fidesz találkozó ugyanis történetesen egybeesett a Kereszténydemokrata Néppárt tisztújító választmányi ülésével, s a két párt erre hivatkozva nem hívta meg a kereszténydemokratákat. Soha nem fog kiderülni, hogy e mellőzésnek mennyi szerepe volt abban, hogy a kereszténydemokraták Surján doktorral szemben azt a Giczy Györgyöt választották pártelnökké, aki pártja vazallusszerepének megváltoztatását, a nagy és erős KDNP-t írta zászlajára. „Csak erős pártok alkotnak erős szövetséget” - idézte pártbeli riválisát az új elnök, hogy nyomban bizonygassa: ma a jobboldalon nincsenek erős pártok. A KDNP sem az, de az lehet, annak kell lennie, sőt: az új jobboldali, konzervatív koalíció vezető erejévé kell válnia az 1998-as választásokra - mondta Giczy György. Tehát: szövetség nem, együttműködés viszont igen - de nemcsak az MDF-fel és a Fiesszel, hanem a kisgazdákkal is! Ez utóbbi kitétel - legalábbis mindaddig, amig politikai deklarációkon túl Giczy György nem kényszerül konkrét együttműködésre Torgyán Józseffel, már pedig miért kényszerülne - máris megnövelte az új, dinamikus KDNP-vezér mozgásterét. Hajdú András
