Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-15 / 45. szám

1995. február 15., szerda Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Üj ráta, növekvő munkanélküliség Szigetváron utcára kerültek a pályakezdők Szabókat és varrónőket keresnek a megye üzemeibe Az elmúlt hónapban Baranya megyében megszakadt a re­gisztrált munkanélküliek szá­mának tavaly február óta tartó csökkenése. Január végén a Ba­ranya Megyei Munkaügyi Köz­pont kirendeltségem 23 437 munkanélkülit tartottak nyilván, ami 764 fővel több, mint az előző év utolsó hónapjában volt. A jelenség mögött a szakem­berek szerint a negatív szezoná­lis hatások felerősödése húzó­dik meg, amely megnyilvánul abban is, hogy a regisztrációba belépők közel kétharmada visz- szatérő ügyfél. A téli hónapok­ban a mezőgazdaságra és az épí­tőiparra is a korlátozott munka­erőigény a jellemző. Érdekes - ám elsősorban ad­minisztratív jellegű - változás állt be a baranyai munkanélkü­liségi rátában is. A számítás ne­vezőjét ugyanis a gazdaságilag aktív népesség adja, ami a Köz­ponti Statisztikai Hivatal felmé­rése szerint 6,6 százalékkal csökkent megyénkben. Ebből adódóan a legfrissebb munka­nélküliségi ráta 12,3 százalék, míg az előző évi adatokkal számolva ugyanez csak 11,5 százalék lenne. A munkanélkülieken belül az elmúlt időszakban emelkedett a szakmunkások részaránya (35,5 százalék). Őket a segéd- és be­tanított munkások követik, ugyanakkor az állástalan szel­lemi foglalkozásúak aránya kö­zel változatlan (15,3 százalék) maradt. A munkanélküli pályakezdők száma januárban 2649 volt, 30 fővel több, mint az előző hó­napban. Míg a legtöbb kiren­deltségen a regisztrációba je­lentkező fiatalok száma csak némileg változott, Szigetváron jelentős számú (51 fős) növeke­dést tapasztaltak. Ez elsősorban a cipőgyárba és a konzerv­gyárba nyáron felvett pályakez­dők elbocsátásával magyaráz­ható. A bejelentett betöltetlen álláshelyek zárónapi száma az elmúlt 13 hónapot tekintve idén januárban volt a legalacso­nyabb, csupán791. A munkahe­lyek 96,8 százaléka teljes mun­kaidős, betöltésük szinte kivétel nélkül határozatlan időre szól. Az ajánlott állások több mint feléhez elegendő az általános iskolai végzettség. A legnagyobb munkaerő- igény a vájár, segédvájár, szabó, varrónő, bőripari foglal­kozások, takarító és cipőfelső­rész-készítő szakmákban ta­pasztalható. Ezzel szemben a regisztrált munkanélküliek kö­zött a következő foglalkozások fordulnak elő leggyakrabban: tehergépkocsi-vezető, admi­nisztrátor, portás, takarító, kő­műves, géplakatos és élelmi­szerbolti eladó. K. E. A földalatti munkahelyeken is várják a dolgozókat Fotók: Läufer Banktitkokba mélyedhet a gazdasági rendőrség A gazdálkodással, gazdasági folyamatokkal összefüggő és a vagyoni viszonyokat sértő (sik­kasztás, csalás, hűtlen kezelés) jogellenes magatartások a gaz­dasági bűncselekmények. Ta­valy a felderített bűnesetek száma (2890) két és félszeresére nőtt a korábbiakhoz képest - le­számítva a deviza- és vámbűn­cselekményeket —,s az okozott kár már eléri évente az 5 milli­árd forintot. Különösen ag­gasztó, hogy mindez elsősorban nem a gazdasági rendőrség te­vékenységének javulását jelzi, hanem a bűnesetek növekedé­sét. Mindezt egy sajtóbeszélge­tésen mondta el Kacziba Antal, az Országos Rendőr-főkapi­tányság bűnügyi igazgatója. A vezérőrnagyot az Új Du­nántúli Napló munkatársa arról is megkérdezte, mikor alapos a gyanú, a piramis játék, az illegá­lis betétgyűjtés esetében a rend­őrségi kivizsgáláshoz, s időben intézkedett-e a Baranyai Rend­őrkapitányság a T és Kg Kft. ügyében?-Az alapos gyanú vizsga- kérdésen a joghallgatók is gyak­ran elbuknak. A lehetőségtől a bizonyosságig hosszú az út. A rendőrség akkor léphet, amikor a tudomására hozott bűncse­lekmény gyanúját konkrét té­nyek is alátámasztják. A gya­korlat ilyenkor az, ha a feljelen­tés alapján bebizonyosodik, hogy az ügyfeleknek nincs mi­ből megkapni a pénzüket, akkor a büntetőeljárás megindul, a gazdasági rendőrség lefoglalja az üzleti könyveket, zár alá vesz mindent amit tud. A rendőrség onnét kezdve felelős a kivizsgá­lásért, hogy tudomására jutott a bűncselekmény. Nem hiszem hogy a Baranya Megyei Rend­őrkapitányságon bárminemű szerencsejátékkal, vagy jogosu­latlan pénzügyi tevékenységgel kapcsolatban elnéző magatar­tást tanúsítottak volna a közel­múltban, s igaz ez a T és Kg Kft. esetére is. A beszélgetés során kiderült, hogy a gazdasági rendőrség jó­kora erősítést kap az idén, 250 új ember kerül a szervezethez. Ugyanakkor az is segíti majd a nyomozó munkát, hogy 1995-től a banktitok körébe tar­tozó adatokat is kikérheti a rendőrség a pénzintézetektől. Az adócsalások száma már csökken, de az még mindig el­gondolkoztató, hogy egy-egy esetre átlagban 13 millió forin­tos kártétel jut. A legnagyobb káosz a privatizációs ügyek te­rén tapasztalható, mert a vissza­élések leleplezése az állandóan változó jogszabályok, valamint a résztvevők közös érdekeltsége miatt igen körülményes. A gazdasági bűncselekmé­nyek lezárásának további kor­látjai is vannak. Kevés a bíró, sok az ügy (négyszeres a bírók leterhelése az 5 évvel ezelőtti állapotokhoz képest), hivatalos könyvszakértő pedig alig akad, így egyre másra napolják el a tárgyalásokat az egyébként sem rövid pereskedések során. M. B. E. Elkerülhetetlen a bor reform az EU-ban A magyar gazdaságról lepereg a restrikció Providencia életbiztosítások A Providencia Biztosító Rt. a napokban először fizetett ki a lejáró életbiztosításokra alap­összeget és nyereséget. A Pro­videnciának már 245 ezer élet- biztosítási szerződése van, és díjbevételei ebben az üzletág­ban tavaly 4,2 milliárd forintot tettek ki. Ebből a cég az év vé­géig 463 millió forintos nyere­séget ért el, míg a 3,4 milliárd forintos díjtartalékot döntően ál­lampapírokba, 10 százalékát pedig ingatlanokba fektette. A közvetlenül a biztosító társaság alakulása után kötött életbiztosí­tási szerződésekre öt évre szá­mítva 25 százalékos nyereséget fizettek. Aki öt éven keresztül évi 70 ezer forint biztosítási dí­jat fizetett be, az most 400 ezer forintot kapott vissza biztosítási összegként és 200 ezer forintot nyereségként. A Providencia Rt. az 1993-as 8,27 milliárd fo­rint után tavaly 10,8 milliárd fo­rintos összdíjbevételt ért el az élet-, vagyon- és autóbiztosítási üzletágakban. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. február 14-től Pénznem vételi közép eladási angol font 175,60 177,34 179,08 ausztrál dollár 83,56 84,36 85,16 belga frank (100) 359,47 362,93 366,39 dán korona 18,78 18,96 19,14 finn márka 24,09 24,32 24,55 francia frank 21,35 21,56 21,77 gör.drachma(100] 47,21 47,67 48,13 holland forint 66,01 66,64 67,27 ír font 174,50 176,23 177,96 japán yen (100) 113,96 115,06 116,16 kanadai dollár 80,44 81,23 82,02 kuvaiti dinár 376,50 380,12 383,74 német márka 73,99 74,70 75,41 norvég korona 16,90 17,06 17,22 olasz líra (1000) 69,67 70,37 71,07 osztrák sch. 10,51 10,61 10,71 portugál esc.(100) 71,80 72,50 73,20 spanyol pes.(100) 85,81 86,67 87,53 svájci frank 87,50 88,35 89,20 svéd korona 15,16 15,31 15,46 USA dollár 112,51 113,58 114,65 ECU (Közös Piac) 139,51 140,87 142,23 Az oldalt összeállította: B. Murányi László Az Európa Unió tagállamai­ban is baj van a borgazdálko­dással, derül ki az Agrárrend­tartási Hivatal nemzetközi piaci jelentéséből. A közelmúltban kemény kritikák kereszttüzébe került az Európa Unió tagálla­mait érintő szőlő- és borágazati reform javaslata. Az ÉU brüsszeli bizottsága szerint a szabályozás elkerülhe­tetlen, hiszen a nyugat-európai borpiac hosszú ideje képtelen megbirkózni a szőlő- és bor­gazdaság feszültségeivel, hi­1992-ig jóformán semmiféle kapcsolatunk nem volt a világ legnagyobb (évi 300 millió ton­nás forgalmat bonyolító, a re­cesszió miatt 7 százalékos csökkenést is kiheverő) vízi ki­kötőjével, 1993-ban azonban az élénkülés erőteljes jelei mutat­koztak. Csak a Hungarokombi 800 konténer árut forgalmazott a kikötő közreműködésével, ta­valy meg 400 ezer tonna szója szükségletünkből százezer, dél-afrikai alumíniumból pedig harmincezer tonna érkezett Rot­terdamon át. Mi mintegy negy­venezer tonna acélárut és száz Ikaruszt exportáltunk a tengeren túlra. Az 1-1,2 százalékos ará­nyunkkal szerény szereplői va­gyunk a kikötői forgalomnak. Egyelőre. Ugyanis komoly tárgyalási és partnerkeresési szándékkal Bu­dapesten járt Bert W. F. Angel, a kikötő marketingért és fejlesz­tésekért felelős igazgatója. „Szélesíteni kívánjuk kapcsola­tainkat Magyarországgal - adta meg beszélgetésünk alaphang­ját. - Számunkra nincs kicsi és nagy partner - mindenki fon­tos”. Az igazgató az egyre na­ányzik a termelés és értékesítés optimális egyensúlya, nem tud mit kezdeni az évenként ismét­lődő többletterméssel. A borá­szok által vitatott szabályozás célja: a termelés csökkentése a hozamok maximálásával, kor­látozni, esetleg betiltani a ho­zamnövelő gazdálkodást és az azt elősegítő technikákat. Nem egy körzetben a bor- gazdálkodás beszüntetését, a szőlő kivágását látják célszerű­nek. A borreform az előkészítő eljárásokra is kiterjedne: korlá­gyobb gazdasági súlyú Tá­vol-Keletről érkezett Magyar- országra, s azt tapasztalta, hogy ott is van érdeklődés a magyar piac iránt. A volt szocialista országok hagyományos olasz-német ori­entáltsága is újabb irányokba fordul. A Duna-Majna-Rajna csatorna építése, valamint a szállítmányozásnak a drágaság, az időveszteség, a természeti csapások, az alacsony vízállás, hóvihar, sztrájkok s más kiszá­míthatatlan körülmények arra ösztönzik a hollandokat, hogy több pillérre építsék gazdasági kapcsolataikat, mint korábban. Hogy ezek nem pusztán szép szavak, tanúsítja - többek között - az, hogy Prágában képviseletet hoztak létre, s hamarosan ha­sonló kezdi meg működését Bu­dapesten is. Heti két irányvona­tot indítanak, amelyek megállás nélkül, garantált menetidővel, árkedvezményekkel s a legol­csóbb (konténeres) szállítással futnak be a rotterdami kikötőbe. Angel úr és munkatársai a hol­land kormány megbízásából egy megvalósíthatósági tanulmá­nyon dolgoznak hazánkban. Fő céljuk: több áruelosztóhely-köz­tozná a termelő körzetek szá­mát és több éves átmeneti idő­szak után fokozatosan meg­szüntetné szőlőmust sűrítmény előállításához nyújtott támoga­tást. Az Unió borászati reformtö­rekvéseivel a hazai szőlő- és borgazdálkodóknak is érdemes megismerkedniök, hiszen az EU csatlakozással előbb-utóbb ezek a szabályozások nálunk is éreztetni fogják előnyeiket és hátrányaikat. U. G. pont létesítése. Jelenleg Győr, Gönyű és Adony térségében ter­veznek regionális átrakodókat. Rögtön figyelembe veendő azonban, hogy a Duna omlékony partját csak jelentéktelen beto­nozással tehetik alkalmassá, míg Adonyban erről szó sincs, hiszen kiépítettek a sínpárok és ami a fő: már tisztázottak a tulajdonvi­szonyok. Ez még eldöntendő kérdés Győrött és Csepelen. Érdemes volna tehát a pozso­nyi kikötő ilyetén hasznosításá­ról tárgyalni szlovák szomszéda­inkkal. A hazai elosztóhelyek létesí­tésére a MÁV, a GYSEV, az Ag- rimport és az Osztrák Nemzeti Hajózási Vállalat (DDSG) szö­vetkezett. A leendő magyar partnerek - hangsúlyozza Bert W. F. Angel - főként a tömegárukban érde­keltek. De könnyen lehet, hogy rászorulnak a szén behozatalára is, mivel az új technológiák nem­igen „kedvelik” a helyi szénfaj­tákat. Lenne tehát hová fordulniuk a magyar üzletfeleknek, hiszen a Rotterdami Kikötőben 2010-ig mintegy négymillió gulden ér­tékben hajtanak végre korszerű­sítéseket, bővítéseket, egyebek közt tíz új konténer-terminál épül. Nekünk magyaroknak „mindössze” a vontatókról az önjáró hajókra való teljes átállást kell megvalósítanunk, hogy elér­jük versenyképességünk küszö­bét. Tamás Tibor A gazdaságpolitika eszköztá­rával mind nehezebben lehet hatni a gazdaságra - állítják a Budapest Bank szakértői. A gazdasági szereplők egymás közötti kapcsolatát és a gazda­ság működésének kereteit meg­határozó szabályok érvényesí­tése mind nagyobb nehézsé­gekbe ütközik. E megállapítás a Budapest Bank ez évre készített gazdasági előrejelzéséből ol­vasható ki, amelyet a pénzinté­zet szakértői a napokban tettek közzé. A bank szakértői szerint a hazai gazdaság szereplői szá­mára már rég nem az adóható­ság elől eltitkolt kisvállalkozói jövedelem elérése a tét. A keret- szabályok, sőt a civilizációs normák durva megsértése nap­jainkban már a gazdasági egy­ségek méretétől független jelen­séggé vált. A gazdaság szerep­lői a joghézagokat kihasználó Az építőipar termelése - az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium előzetes becslései szerint - az elmúlt évben 10-15 száza­lékkal növekedett a megelőző esztendőhöz képest. A tárca arra törekszik, hogy az építőipar jó minőséget előállítani képes ágazat maradjon. Az építőipar a minőségbiztosítás, illetve az ipar- és piacvédelem területén nem nélkülözheti az állam sze­repvállalását. Véleményük szerint az ipar­és piacvédelemnek nem célja a protekcionizmus erősítése, a bezárkózás. Az építő- és építő­anyag-iparban elsősorban azért van szükség piacvédelemre, mert a nyugat-európai beruhá­zási kedv csökkenésével nagy nyugati cégek is megjelentek a magyar építési piacon. Ezek a tőkeerős szervezetek piaci ta­pasztalatukkal jelentős verse­nyelőnyben vannak a hazai vál­lalkozókkal szemben. Konku­renciát jelentenek a kelet-euró­pai országok építőipari cégei is, részben hazai támogatottságuk, másrészt dömpingáraik miatt. A minisztérium behozatali kon­tingens megállapítását, vámpót­ügyeskedéstől kezdve a gazda­sági erőfölénnyel való vissza­élésen keresztül a durva tör­vénysértésig a legváltozatosabb eszközöket alkalmazzák a szá­mukra előnytelen külső hatások közömbösítésére. A pénzintézet elemzése rá­mutat: a magyar gazdaságról „lepereg” a restrikció, és egyre inkább a maga öntörvényei sze­rint halad. 1995-ben olyan gaz­daságpolitikai prioritás, amely­nek a gazdasági növekedés, a privatizáció és a lakossági fo­gyasztás egyaránt alárendelő­dik. A cél azonban a gazdaság- politika nem kellően hatékony érvényesíthetősége miatt egyre kevésbé teljesíthető. Végső so­ron mindez a gazdasági folya­matok ellenőrizhetetlenné válá­sát vonhatja maga után - derül ki a Budapest Bank makrogaz­dasági előrejelzéséből. lék kivetését, továbbá az im­portengedélyek visszavonását kezdeményezi, amennyiben erre szükség van. A piacvé­delmi intézkedéseket elsősor­ban a versenyegyenlőséget sértő import esetében javasolják al­kalmazni. Az ipari és kereskedelmi tárca az idén a tavalyinál mér­sékeltebb ütemű, 5-8 százalék körüli termelésbővülésre számít az építőiparban. A nagyvállalati szervezeti rendszer decentrali­zációja lényegében befejező­dött. A további változások - így a vállalkozások alapítása, meg­szűnése, fuzionálása - már a pi­aci változások hatásainak kö­vetkezményei. Az építőiparban jelenleg több mint 70 ezer szer­vezet működik. A nagyvállalati rendszer ma már inkább csak a mélyépítésre jellemző. A tárca szakértői sze­rint az építőiparban az állami tu­lajdon teljes körűen magán­kézbe kerülhet. A hazai intéz­ményi befektetések mechaniz­musa még csak kialakulóban van, ezért a már privatizált épí­tőipari cégek is várják a külföldi tőkeerős partnereket. ADONY ELŐNYE, ÖNJÁRÓK JÖVŐJE Gazdasági injekciók Rotterdamból Ki lehet ennyire fontos ember, akit egy közvetlen telefon a főpolgármesterrel, egy másik a miniszterelnökkel, míg a har­madik a királynővel köt össze? A válasz csak első hallásra meg­lepő: a rotterdami kikötő igazgatójáról van szó. Munkatársunk Budapesten beszélgetett arról, mi köze a magyar gazdaságnak Rotterdamhoz, miért érdeklődik egy ilyen nagy cég a magyar- országi lehetőségek iránt, s mit terveznek azok kihasználása érdekében? Piacvédelem az építőiparban i A k i

Next

/
Thumbnails
Contents