Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-15 / 45. szám
10 új Dunántúli napló Oktatás - Kultúra 1995. február 15., szerda MINDENHOL A GYEREKEK ÉRDEKÉT TARTSÁK SZEM ELŐTT BESZÉLGETŐPARTNERÜNK: Kisiskolák nagy gondjai Több mint negyven év óta illik a kistelepülések iskoláira a shakespeare-i kérdés: lenni vagy nem lenni? Önállónak maradni vagy beolvadni a települési körzetközpontnak kijelölt község iskolájába? Amikor 1951-ben a minisztertanács a 15. számú törvényerejű rendeletével elindította az osztatlan s a> részben osztott, valamint a kis létszámú iskolák összevonását, formálisan megoldódni látszott a probléma. Mintegy húsz év alatt az oktatás- és a településpolitika kart karba öltve elvégezte a községek és az iskolák körzetesítését. Erőszakkal. Többnyire az érintett falusi lakosság véleményének mellőzésével, sőt: tiltakozása ellenére. Rendszerint anyagi és pedagógiai érdekekre hivatkozva, mondván, hogy a jól fölszerelt körzeti iskolában magas színvonalú, szakrendszerű oktatásban részesülnek az aprófalvak több szempontból is hátrányos helyzetben élő gyermekei, amire az egy-két tanítós kisiskolában nincsen mód. Visszakörzetesítés? Az önkormányzati törvény hatálybalépése óta mód van a „visszakörzetesítésre”, vagyis a bezárt falusi iskolák kapuinak kinyitására. Ha még megvannak a régi épületek. A helyi tanács ugyanis sok helyütt „megvált” tőlük, eladta vagy lebontatta őket. De most ismét nyílt a tér. Talán nincs is olyan megye, ahol ne nyitott volna ki egy-két kisiskola. Jó néhány társközséggé lefokozott kistelepülés azzal adott nyomatékot az önállóságnak, hogy visszaállította az iskoláját. Legalábbis az alsó tagozatot, hogy a legkisebbeknek ne kelljen naponta buszozniuk a körzeti iskolába. Egynémely sajtóhír alapján sokan már visszakörzetesítési hullámról beszélnek, holott erről nincsen szó. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium adatai szerint a körzetből kivált, önállósult iskolák száma négy év alatt éppen csak eléri a hatr vanat, tehát a folyamat nem országos méretű. Jelenleg a hivatalos művelődésügyi statisztika „kisiskola” jelzésű rovatában 976 intézmény szerepel. Kisiskolának a száz tanuló alatti intézmények minősülnek, ámde ezeknek nem mindegyike klasszikus kisiskola, ugyanis itt tartják nyilván a tanulólétszámnak megfelelő egyházi, alapítványi, nemzetiségi és magániskolák, továbbá a szociális és gyermekintézmények, valamint az általános iskolából újonnan szervezett hatás nyolcosztályos gimnáziumok egy részét is. Hagyományos értelemben 821 az önkormányzati fenntartású kisiskolák száma. Mindenekelőtt ma is az jellemzi a kisiskolákat, hogy kevés tanulójuk van. Számos helyütt csak 5-15 között mozog a tanulólétszám, aminek két oka is van. Egyrészt a kis lélekszámú falvakban mind kevesebb gyerek születik, másrészt sok szülő - mivel a község önálló, de ösz- szevont tanulócsoportokkal működő iskolája színvonalával nincsen megelégedve - inkább a körzeti iskolába íratja be a gyerekét, illetve ha városban dolgozik, naponta viszi magával a gyereket a városi iskolába. Ez idő tájt már nem a diktatórikus politikai törekvések jelentenek veszélyt a kisiskolákra, hanem a megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények. Manapság az általános és a középiskolák egyaránt harcot folytatnak a gyerekekért - hiszen tanulónként úgynevezett fejkvótát fizet az állam és e tekintetben is óriási előnyük, csáberejük van a városi iskoláknak, főleg a gimnáziumoknak, amelyek nemegyszer evégett - lefelé terjeszkedve - indítanak hat- vagy nyolcosztályos tagozatokat, ahová a falusi iskolák felső tagozatáról is elszippantják a jobb tanulókat. A probléma viszonylag új keletű, és sajnálatos, hogy társadalmi veszélyeiről nem vagy alig esik szó a pedagógiai közéletben és a közéleti fórumokon. Önállóság és az oktatás színvonala Újabban súlyos oktatási gondok forrása az is, hogy a költségvetési törvény erőteljesen a "gazdaságos" működésre akarja ösztönözni az önkormányzatokat. Eddig a forráshiánnyal küszködő önkormányzatok intézményeik működtetéséhez többlettámogatást kaphattak. Most a költségvetési törvény arra késztet, hogy próbálják meg társulással fenntartani intézményeiket. A törvény egy cseppet sem enyhít a pénzügyi nehézségeken. A társulásra kényszerülő település tehetetlen, ha a szomszédos önkormányzat, melynek iskoláját szeretné igénybe venni, netán megfizethetetlenül sokat kér a szolgáltatásért. Minden nehéz önállósodási helyzetben van egy szilárd el- igazodási pont, amelyre iskolaalapításkor okvetlenül tekintettel kell lenniük az önkormányzatoknak, ez pedig a gyerekek érdeke. Sajnos, ez a szempont ritkán játszik szerepet egyes pénzügyi szervezetek és képviselő-testületek döntéseiben. Az országban sokfelé előfordulnak A kisharsányi iskolában összevont osztályokban tanulnak az alsótagozatos kicsinyek, gondos tanítói segítséggel Fotó: Läufer a rossz döntést illusztráló példák, amelyek egyúttal az önállóság egyéb buktatóira is figyelmeztetnek. íme, egy friss példa, a települések megnevezése nélkül! C község T faluval huzamos idő óta közösen tart fenn általános iskolát, ahol tizenhárom nevelő kilenc tanteremben a két település 115 gyerekét oktatja. A tanulók közül hatvanan T-ből valók, és most ennek a falunak az önkormányzata február elsejével önálló iskolát kíván létrehozni az egykori téesziroda (hajdan kastély) két helyiségében. A tizenhárom pedagógus közül hatra tartanának igényt. Hogy mi az oka a válási szándéknak, egyelőre nem ismeretes, ám azt, hogy hasznos lesz-e a változás a két község tanulóinak vagy sem, azt ki-ki maga is eldöntheti. A korábbi szakrendszerű oktatás, helyett most mindkét helységben ösz- szevont tanulócsoportokat kell szervezni, ami feltehetően kedvezőtlenül hat a szaktárgyak tanításának színvonalára. (Igaz, nevelési szempontból előnyei is vannak, lehetnek az összevont tanulócsoportban folyó oktató-nevelő munkának.) Első: a tanuló érdeke Továbbtanulási szándék esetén főleg a felső tagozatos diákok kerülnek hátrányos helyzetbe, akik itt is, ott is összesen épp hogy kitesznek egy osztály- ravalót. C-ben 9 ötödikes, 3 hatodikos, 2 hetedikes és 1 nyolcadikos tanuló marad. T-ben valamicskével többen lesznek a felsősök, itt 4 ötödikesből, 14 hatodikosból, 4 hetedikesből és 5 nyolcadikosból, összesen 27 diákból fog állni a felső tagozat. S mindkét iskolában egy vagy két pedagógus fogja tanítani az összes szaktárgyat! Színvonal tekintetében a jövő kevés jót ígér! Mit lehet tenni ilyen esetben a gyerekek érdekében? - Lehet-e, szabad-e gátat szabni a közigazgatási, iskoláztatási önállóságnak? A Művelődési és Közoktatási Minisztérium tanügyigazgatási főosztályán is legfeljebb tanácsot tudnak adni a vitázó feleknek - évente több ilyen esterői van tudomásuk -, mert a minisztérium nem avatkozhat be az önkormányzati döntésekbe. A tanács pedig így hangzik: mindenkor a gyerekek érdekét tartsák szem előtt, emelkedjenek felül a helyi viszályokon, és a döntés előtt mindig kérdezzék meg a szülőket! Vegyék tekintetbe azt is, hogy a pedagógusok közalkalmazottak, és foglalkoztatásuknak olyan kötöttségei vannak, amelyek az önkormányzatra háramlanak vissza! Tanév közben pedig semmilyen körülmények között se kerüljön sor válásra! P. Kovács Imre Darvas Iván- Most hogy érzi magát, Iván?- Kitűnően. Jó hír. Darvas Iván ugyanis az október végi premieren, nyugodtan állíthatom, fergeteges sikert aratott a Játékszínben. Neil Simon pompás vígjátékával,az évtizedekkel ezelőtt nálunk már játszott és világsikerű filmváltozatából is ismert Furcsa párral hódította meg újra a közönséget. Alig egy hónap múlva azonban megbetegedett és a darab hosszú időre lekerült a műsorról.- Kinek jutott eszébe éppen a Furcsa pár? És nem vetette senki a szemére, hogy ez a kommersz bulvárdarab méltatlan Darvas Iván rangjához?-Mondták, de kit érdekel? Ez egy remekül megszerkesztett, hallatlanul szórakoztató vígjáték, valóságos jutalomjáték két színésznek. Persze csak akkor, ha jól csinálják. Hosszú színészi pályám során sohasem kerültem össze színpadon Garas Dezsővel, csak itt a Játékszínben, három évvel ezelőtt, a Ja- cobowsky és az ezredesben. Nagyon örültünk egymásnak, együttműködésünk bevált. Olyannyira, hogy amikor egy évvel később közös „anyaszínházunkban”, a Művész Színházban megrendezhettem a Godot- ra várva című Beckett abszurdot, Dezsőt kértem fel az egyik főszerepre. Sikerünk volt. Ezek után gondoltam arra, hogy harmadik közös dobásként most már egyfajta jutalomjátékot is megérdemelnénk, amelyben mindketten szinte lubickolhatunk. így jutott eszembe a Furcsa pár. Balázsovits Lajos, a Játékszín igazgatója azonnal elfogadta az ötletemet, meg is rendezte az előadást, nagy sikerrel.-Azért változatlanul a Művész Színház tagja?-Igen. Mondhatnám azt is, hogy a kör bezárult. Művész Színháznak hívták azt a Paulay Ede utcai színházat is, ahol Várkonyi Zoltán igazgatása alatt színészi karrierem elkezdődött. A Színház- és Filmművészeti Főiskoláról másodéves koromban kirúgtak, de a színészegyesületi iskolában folytattam, ahol egyik tanárom, Rátkai Márton nagyon becsült. Amikor Várkonyinak szüksége volt egy nagyon fiatal színészre az Eurydike című Anouilh darabban, amelynek női főszerepét Tolnay Klári játszotta, Rátkai Marci bácsi engem ajánlott. Várkonyi szerződtetett. Később, a hatvanas évek második felében és a hetvenes években ismét Várkonyi volt a mesterem és mentorom, mint a Vígszínház igazgatója. Azt hiszem, nála értem el legnagyobb színpadi sikereimet. Es most, hogy csaknem két éve újra a Művész nevet viseli egy színház, ide szerződtem. így zárult be a kör. Februárban eldől a pályázat: ki lesz a Művész Színház új igazgatója. Akárki lesz is, tudnia kell: a színház minőségének Darvas Iván az egyik legfontosabb biztosítéka. Barabás Tamás Ingyenes utazás kisebbségi elektoroknak A Belügyminisztérium Országos Választási Irodájának kezdeményezésére ingyen utazhatnak vasúton a lakóhelyükről a gyűlés helyére és visz- sza azok az elektorok (választott képviselők), akik a kisebbségi országos önkormányzat választói gyűlésére hivatalosak. Február 17. és április 10. között választják meg a kisebbségi országos önkormányzatok tagjait. A kisebbségi elektorok száma mintegy 5000, akik döntő részben vidékről utaznak Budapestre. Lesznek azonban vidéki helyszínek is, például Gyula, Szentgotthárd. A kisebbségi országos önkormányzat megválasztása tikkor eredményes, ha az elektorok több mint kétharmada részt vesz a választáson. A BM a központi választási költségvetés tartalékából nyújtott támogatással is elő kívánja segíteni a kisebbségi választások sikerét. Az ingyenes utazási lehetőség a MÁV partneri segítő szándékával jöhetett létre, hiszen a BM és a MÁV fele-fele arányban téríti az útiköltségeket. A gyűlések résztvevői névre szóló meghívót kapnak, melynek hátoldalán lesz olvasható az utazással kapcsolatos technikai tudnivaló. Színházi fesztivál Gyulán 70 éves a keresztrejtvény A két várszínházi bemutató mellett több mint negyven egyéb színházi és társművészeti (balett, néptánc, jazz, komolyzenei, báb, artista, operett, filmes) műsort kínál az idei nyári évadban a Gyulai Várszínház, amely az új vezetőség elképzelései szerint az egész várost átfogó, kéthónapos színházi fesztivál lesz. Csiszár Imre igazgató elmondta: az új évad június 24-én nyitógálával kezdődik. Hubay Miklós „Színház a cethal hátán” című (korábban a pesti Nemzeti Színházban bemutatott, mostanra átdolgozott) drámájának július 6-án, G. B. Shaw „Szent Johanna” című művének pedig augusztus 3-án lesz a bemutatója. Mindkét darabból az elmúlt években megszokottnál több, 10-12 előadás lesz. Színre kerül Csokonai Vitéz Mihály „Kamyóné”-ja és Balázs Béla „A kékszakállú herceg vára” cínjű műve. A meghívottak közt szerepel a Holló Színház, a SÖR Színház, Cseh Tamás, Hofi Géza, Sass Szilvia, Bozsik Yvette, a Sebő Együttes, Kocsis Zoltán és a Tomkins Együttes, valamint a Magyar Állami Népi Együttes. A Gyulai Várszínház a Békés Megyei Jókai Színházzal közösen mutatja be Csukás István új mesedarabját. Azt tervezik a gyulaiak, hogy a következőkben minden évben egy- egy színész filmszerepeit bemutató fesztivált is tartanak, elsőként Eperjes Károly filmjeit láthatja majd a gyulai közönség. Az eddigi „Lírafesztivál” helyett az idén „Irónia gálát” rendeznek. A Gyulai Várszínház nagyszabású terveinek megvalósulására ötvenmillió forintra van szükség; a jelenlegi helyzet szerint ennek a felét állja a színházat fönntartó városi és megyei önkormányzat, a többit egyéb támogatóktól remélik megszerezni. A világon az elsőnek tartott keresztrejtvény 1913. december 21-én jelent meg Amerikában, a New York World című újság hétvégi mellékletében. Kitalálója és készítője Arthur Wynne volt. Az újfajta fejtörő valóságos rejtvénylázt idézett elő az Újvilágban, aztán a húszas évek elején Európában is divatba jött. Párizsban, Londonban, Berlinben már rejtvényklubok is alakultak akkor. A Budapesten megjelenő Ma Este című újság egy fiatal munkatársa, Kristóf Károly, aki szorgalmasan böngészte a szerkesztőségbe érkező külföldi lapokat, felfigyelt egy szokatlan kockás ábrára. Amikor már több világlapban találkozott vele, megtudta, hogy ezt a fejtörőt eredetileg Cross-Word- Puzzle-nak hívják. Elhatározta, hogy meghonosítja. Külföldi mintára el is készítette az első magyar keresztrejtvényt, amit akkor - az angol elnevezés szó szerinti fordításával - ke- resztszórejtvénynek nevezett el. Csak később rövidült az új játék neve keresztrejtvényre. Az első magyar keresztrejtvény 1925. január 22-én jelent meg a Ma Este 43. oldalán, 10x10 négyzet nagyságú volt, de a rejtvény maga - hibás. Mégis meg lehetett fejteni. A rejtvény közlésével együtt Kristóf Károly nagy cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, elmagyarázta, hogyan kell keresztszórejtvényt fejteni. A Ma Este pedig a helyes megfejtést beküldők között - ezek mintegy százan voltak - számos díjat sorsolt ki. Az első díj egy mah-jong készlet volt. Ez kínai eredetű, a dominóhoz hasonló, négyszemélyes társasjáték, 144 kővel játszották. Ez is akkortájt jött divatba Magyarországon. Alig telt el két hét az első rejtvény megjelenése után, amikor Az Újság című napilap szintén megjelentetett egy keresztrejtvényt. A későbbi rejtvénykirály, Gratzer József volt a készítője. Az új rejtvény faj tát aztán más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény! Világszerte nagyon népszerű ez az elmesport. Nyelvenként, országonként kialakultak a jellegzetes formái, szabályai. Az angol nyelvű rejtvényekben általában rövid szavak szerepelnek, a francia meghatározások szellemességükkel tűnnek ki, egy-egy definíció szabályos kis logikai fejtörő, a cseh és szlovák nyelvű rejtvények ábrái és a fejtés módja igencsak szokatlan, ezeknél néha meg kell felezni egyes négyzeteket és kü- lön-külön kell beírni egy-egy, vagy akár két-két betűt. A magyar nyelvű keresztrejtvénynek is megvan a maga különlegessége: csak a mi rejtvényeinkben vannak kanyarodó sorok. A vízszintesen kezdődő sor függőlegesen folytatódik, és a függőlegesen indulót vízszintesen kell folytatni. Ez a magyar módi teszi lehetővé, hogy hoszszabb versidézetek, aforizmák, viccek csattanói építhetők be az ábrába. Más nyelvű rejtvényeknél ez ismeretlen. A második világháború után aztán a hagyományos kereszt- rejtvénynek testvére született: a koppenhágai Wemer Nielsen kitalálta a ma már világszerte skandináv típusúnak nevezett retjvényt. Először a skandináv országokban terjedt el, aztán Európa más részén is, nálunk csak a hatvanas évek végén. Érdekes módon Amerikában a legutóbbi évekig idegenkedtek a skandináv típusú rejtvénytől. Abban, hogy ez ma már ott is ismert és népszerű, nem kis szerepe volt annak, hogy magyar kezdeményezésre a különböző európai és amerikai rejtvényújságok között rendszeresek lettek a kétoldalú és többoldalú találkozások, tanácskozások. A skandináv típusú keresztrejtvény a fejtörők népszerűségi listáján mindenütt az élen van, a felmérések szerint ez Magyar- országra is érvényes. Tiszai László i i i í
