Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-11 / 41. szám

1995. február 11., szombat Gazdaság uj Dunántúli napló 9 Pécsi mestervizsgák Vannak szakmák, melyekben az egyedül dolgozó, illetve a több alkalmazottat foglalkoz­tató csak úgy lehet vállalkozó, ha ő, illetőleg legalább egy em­bere mestervizsgával rendelke­zik. Várhatóan, épp a minőségi szint növelése érdekében az ed­digieknél is jobban kötik majd a vállalkozókat az alaposabb szaktudáshoz. A pécsi Iparos­házban a Baranya Megyei Kézműves Kamara folyamato­san szervezi a mestervizsgákat, illetve az azokra felkészítő tan­folyamokat, melyekre az adott szakmában szakmunkásbizo­nyítvánnyal és legalább két éves szakmai gyakorlattal rendelke­zők jelentkezését várják. Gyorsított adatátvitel Pénteken hat előfizető céggel beindul a Matáv ISDN, azaz in­tegrált szolgáltatású digitális há­lózatának referencia üzeme a budapesti István központban. A közép- és kelet-európai orszá­gok közül elsőként hazánkban vezetik be az ISDN-szolgáltatá- sokat. Lényege, hogy digitális áram- vagy fényimpulzus for­májában továbbítják a hangot, az adatokat, a szöveges képet. Ez meggyorsítja az adatok átvi­telét. A Matáv szeretné, ha 1995-ben az új szolgáltatás a főváros egész területére és a megyeszékhelyekre kiterjedne. Minden második lakás érintett a távfűtés árának emelkedésében Pécsett Fotó: Tóth Mitől drága a hőenergia? A PERt. együttműködne a szolgáltatóval, fogyasztókkal A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1995. febr. 10. Pénznem vételi közép eladási Angol font 172,11 173,85 175,59 Ausztrál dollár 82,27 83,07 83,87 Belga frank (100) 351,83 355,29 358,75 Dán korona 18,38 18,56 18,74 Finn márka 23,47 23,70 23,93 Francia frank 20,91 21,12 21,33 Gór. drachma (100) 46,28 46,74 47,20 Holland forint 64,61 65,24 65,87 Ir font 171,63 173,36 175,09 Japán yen (100) 112,00 113,10 114,20 Kanadai dollár 78,93" 79.72 80,51 Kuvaiti dinár 369,87 373,49 377,11 Német márka 72,41 73,12 73,83 Norvég korona 16,55 16,71 16,87 Olasz líra (1000) 68,32 69,02 69,72 Osztrák sch. 10,29 10,39 10,49 Portugál esc. (100) 70,23 70,93 71,63 Spanyol pes. (100) 83,96 84,82 85,68 Svájci frank 85,61 86,46 87,31 Svéd korona 14,84 14,99 15,14 USA dollár 110,64 111,71 112,78 ECU (Közős Piac) 136,56 137,92 139,28 Az oldalt összeállította: Kaszás Endre Az elmúlt héten a pécsi közvéleményben nagy vissz­hangot váltott ki a városban tervezett hőenergia áremelés. A pénztárcába vágó témával kapcsolatban keresték meg szerkesztőségünket a Pécsi Erőmű Rt. szakemberei, akik tágabb értelmezést kívántak adni a kényszerű drágításnak. A következőkben az általuk elmondottakat adjuk közre. A márciusra tervezett hő­energia áremelés nem kizárólag pécsi, hanem országos jelenség. Tavasztól magasabb árak foga­natosítását tervezik az ország 9 széntüzelésű, illetve 13 szén­hidrogén-tüzelésű erőművének körzetében - az érintettek sehol nem fogadták ellenérzés nélkül a kellemetlen változást. Az emelés mértékét, és az új árakat tekintve Pécs a középmezőny­ben foglal helyet. Adja magát a kérdés, hogy miért elkerülhetetlen az áreme­lés. A távhőszolgáltatás erő­művi tarifái legutóbb 1992-ben drágultak, akkor olyan mérték­ben, hogy a megállapított díjak fedezték az előállítás költségét. Az azóta eltelt két és fél eszten­dőben jelentősen emelkedtek a hőenergia előállítás alapanyag és járulékos költségei. A befo­lyó díjak és a ráfordítás között egyre növekedett a különbség, és az ebből fakadó veszteségek Pécsett az elmúlt évben megha­ladták a 800 millió forintot. Ez motiválta tehát a kormánynak azt a döntését, amelynek alap­ján az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium kidolgozta az ár­emelési koncepciót. Az 1989 óta végrehajtott két áremelés elosztva az alapdíj te­kintetében évenként 20-21%-os, a hődíjban 15-16%-os drágulást eredmé­nyezett. Az inflációs index ugyanakkor ebben az időszak­ban 25,6% volt. Ma még nem megállapítható, hogy a március­tól bevezetendő díjak meddig fedezik a költségeket, az azon­ban biztos, hogy a kormány 1996 végéig szeretné piaci ka­tegóriává alakítani a hőszolgál­tatás tarifarendszerét. A kilátások tehát nem túlsá­gosan kecsegtetőek. Mit tehet vajon az energiatermelő erőmű és a fogyasztó annak érdekében, hogy a változások a lehető leg­kisebb negatív hatást eredmé­nyezzék a lakossági és ipari fel­használók körében? Az idő­szerű kérdésre dr. Kamarás Béla, a Pécsi Erőmű Rt. mű­szaki igazgatója válaszolt.- A három évvel ezelőtt befe­jeződött erőművi rekonstrukció jelentős hatásfokjavulást ered­ményezett a hőenergia előállí­tása terén is. Nincsenek rossz hatásfokú berendezéseink, ilyen téren a szenes erőművek közül az egyik legjobbak vagyunk. Hasonlóan kedvező, 286 forint/ gigajoule, az egységnyi hőre ve­tített szénhőárunk is. Ennek el­lenére folyamatos fejlesztéseket hajtunk végre a hatásfok javí­tása érdekében. Az árak szem­pontjából számunkra nagyon fontos a rendelkezésre álló ka­pacitásaink (forróvíz esetében ez most 73, gőz esetében pedig 48%) minél jobb kihasználása. Ezért mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy meg­tartsuk, lehetőség szerint gyara- pítsuk lakossági, illetve ipari fogyasztóink számát. Vonzóvá kell tennünk számukra a távhő­szolgáltatást, amely egyébként a nyugati országokban messze a legolcsóbb fűtési forma. Taka­rékossági tanácsokat kell ad­nunk, közösen fáradozni a la­kosságra, illetve a gazdaság résztvevőire háruló terhek csökkentése érdekében. Szántó János, az erőmű igaz­gatója a következőkben látja a megoldást:- A hőenergia termelést, a hő­szolgáltatást és a fogyasztókat, és azok érdekeit nem szabad kü­lön külön tekinteni. Pécsett min­den második lakás távfűtésű, nyilvánvaló tehát a három oldal egymásra utaltsága. Az együtt­működés példaértékű mintája a kezdeményezés, amellyel a PE- TAV létrehozta a demonstrációs épületét, mutatott rá a takarékos­ság lehetőségeire. Véleményem szerint hasonló módon kell ke­resni a közös nevezőt, amelynek megtalálásában komoly szerepe lehet az önkormányzatnak is. Sokat segítene egy városi ener­giaellátási koncepció kidolgo­zása, energiatérkép megrajzo­lása, amiben cégünk szívesen közreműködne. Kaszás E. Idegenforgalmi támogatás önkormányzatok részére Polgármesterek is részt vet­tek az Idegenforgalmi Koordi­nációs Testület soros ülésén csütörtökön. Ugyanis az IKT rendkívül fontosnak tartja a párbeszédet az önkormányza­tokkal, hogy közreműködje­nek az idegenforgalom fejlesz­tésében. Csáky Csaba, az IKT soros elnöke elmondta: a testület szeretné, ha az idegenforgalmi adókat a jövőben az önkor­mányzatok egyre nagyobb mértékben idegenforgalmi fej­lesztésekbe forgatnák vissza, és az ezekből az adókból kép­ződő fejlesztési alap felhaszná­lását a vállalkozók, illetve a szakma képviselői ellenőriz­hetnék. Fábián Zsolt, Gödöllő al­polgármestere kiemelte: tud­ják, hogy az idegenforgalom jelentős húzóágazata a gazda­ságnak, viszont sok helyütt nem állnak rendelkezésre a megfelelő infrastrukturális kö­rülmények. Kevés a szállás­hely, a vendéglátóegység és hiányzik egy országos szintű információs hálózat is. Szor­galmazta azt is, hogy az ide­genforgalomban növelni kel­lene a vállalkozói szférát. Az IKT testületé hangsú­lyozta: a jövőben még na­gyobb segítséget nyújt az ön- kormányzatoknak munkájuk­hoz. Fórumokat szerveznek, szakmai támogatásban részesí­tik a vidéki szervezeteket. Se­gítik a helyi idegenforgalmi ér­tékek feltárását, s ez segítség az önkormányzatoknak is, hi­szen később jelentős bevételt hozhat az idegenforgalom. Az IKT felajánlja a most készülő idegenforgalmi mo­dernizációs kormányprogram­hoz a szakértelmét. Jelenleg javaslatot állít össze, amit ha­marosan eljuttat a program ki­dolgozóinak. Kőművesmester-iskola Pécsett kezdték országjárásukat a szakoktatók Igaz, hogy nem épülnek tö­megesen házak, az építő­anyaggyártók, különösen a kor­szerű anyagok gyártói mégis reménykednek a tavaszban, s abban, hogy degeszre tömött pénztárcával megrohanjuk őket. A múlt héten két napon át Pé­csett, a Pollack Mihály Építő­ipari Szakközépiskola kollégi­umában az LB-Knauf és a Hun­gária Wienerberger cégek által rendezett kőművesmester-is­kola a téli szezonban inkább rá­érő kőműveseket, s az iskola hallgatóiként a jövő szakem­bereit ismertette meg a legújabb építőanyagokkal. A veszprémi LB-Knauf cég­től dr. Jelinkó Róbert alkalma­zástechnikai vezető és Bodócs Sándor területi menedzser, míg a Hungária Wienerberger Tég­laipari Kft.-től Stier Attila szak- tanácsadó az előadásukat köve­tően állták a kérdezők rohamát. Az LB-Knauf alap- és simító vakolatokról, húsz féle színben felületképző nemesvakolatok­ról, csemperagasztó és fúgázó- anyagról, Thermosystem hőszi­getelő vakolatrendszerről és le­gújabb termékükként az Euro- san falszárító vakolatról még az azokat használó kőművesek se tudnak mindent. A résztvevők gyakorlati bemutatón is meg­győződhettek, hogy ezek az anyagok a speciális adalék­anyagok miatt is igen kényesek a technológia előírásainak szi­gorú betartására, hogy a géppel felvihető anyagot nem ajánlatos kézzel felvinni. Cserébe viszont munkában, pénzben, tartósság­ban és esztétikumban is meghá­lálják a hozzáértést. A különféle falazóanyagot gyártó Hungária Wienerberger legújabb termé­kével, a Porotherm Nut-Féder építési rendszerrel ismerkedhet­tek meg a szakemberek. Az ilyen falazóanyag hosszanti ol­dalának speciális függőleges horonykialakítása miatt, tehát a fogazott kapcsolat révén a fala­zás pontosabb, gyorsabb, s a lé­nyegesen kevesebb a habarcs igény miatt is olcsóbb, nem be­szélve a jó hőszigetelésről. A két cég szakemberei janu­ártól március közepéig járják az országot a kőművesmester-is­kolával. Érdekük, hogy minél több szakembert ismertessenek meg portékáikkal, s hogy a kő­művesmesterek is tudják, a leg­jobb anyag is csalódást, sőt bosszúságot okozhat, ha azt nem szakszerűen, nem a techno­lógiai előírásoknak megfelelően használják fel. B. M. L. AZ AGIP TERMEKFORGALMAZAS TELITALÁLAT VOLT Életképessé vált a Carboker Kft. Két évvel ezelőtt csaknem csődbe jutott a komlói Car­boker, ugyanis a legnagyobb üzletfele, s emiatt tulajdon­képpen eltartója, alapítója, a Mecseki Szénbányák, a ter­melő üzemek megszűnése mi­att lényegében nem tartott igényt szolgáltatásaira. Pénz­ügyi bűvészmutatványokkal sikerült ugyan átvészelni ezt az időszakot is, ám még most sem mondhatják el, hogy sta­bilizálódott a helyzetük. Mint sok annyi más gazda­sági társaság abban az időszak­ban, a Carboker is kényszervál­lalkozásként indult. A kilenc­venes évek elején már közis­merté vált, a szénbányák állami segítség nélkül nem tudja fenn­tartani a komlói és a pécsi mélyművelési termelő munka­helyeket, az iparirányítás akkori meghatározó személyiségei a gazdaságtalan bányák bezárását szorgalmazták. A fejtések anyagellátását megoldó komlói üzem viszont nem készült fel a hirtelen váltásra, a forgalom több mint 90 százalékát jelentő Mecseki Szénbányák szinte egyik napról a másikra sztor- nózta megrendeléseit, ezzel a csőd szélére sodorta saját vál­lalkozását, a Carbokert. Mind­ehhez azonban hozzá kell azt is tenni, a Mecseki Szénbányák nem tehetett mást, a bányák fel­számolása ilyen következmé­nyekkel is együttjárt. Varga Sándor, ügyvezető igazgató azt mondja, nem vil­lámcsapásként érte őket a Me­cseki Szénbányák igényeinek drasztikus csökkentése, készül­tek erre, a 80 milliós rendelésál­lomány kiesése viszont olyan nagy volt, hogy azt a külső vál­lalkozásoknak végzett tevé­kenység bevételeiből nem lehe­tett pótolni. Nehéz időszak volt - magyarázza az ügyvezető -, gyorsan kellett váltani, taktikát és stratégiát kidolgozni a vállal­kozás fennmaradása érdekében.-Olyan, piacképes terméke­ket kellett találnunk, amely gyorsan megforgatja a befekte­tett tőkét, mert nekünk szinte naponta minden fillérre szüksé­günk volt - fejti ki akkori cse­lekvési stratégiájukat Varga Sándor. - Megszereztük az AGIP márkakereskedői jogot - telitalálat volt. Az elmúlt évben az országban a Carboker lett az AGIP legnagyobb forgalmú te­lephelye, manapság már nem­csak Baranyát, Somogy megyét is mi látjuk el az olasz cég ter­mékeivel. A kenőolaj forgalmazás azonban édeskevés lett volna az üdvösséghez, vagyis csak ebből a vállalkozás egészét nem lehe­tett volna fenntartani. A túlélés­hez viszont elegendő volt, de mindenféleképpen gondoskodni kellett olyan termékekről is, amelyek hosszú távon is kere­settek, vagyis biztosítják a vál­lalkozás életképességét. Hosszú lenne elmesélni hogyan, a lé­nyeg az, véletlen folytán talál­tak rá a Bionaire termékcsa­ládra, egy kanadai cég által gyártott légtisztító és párolog­tató berendezésre. A magyarországi forgalma­zói jog megszerzése ugyancsak kitűnő üzletnek bizonyult, csak tavaly kezdték el forgalmazni, a megrendeléseket csak nagy erő­feszítések után tudják kielégí­teni. A fűrészüzem kapacitásá­nak kihasználása érdekében be­levágtak a bútorlap gyártásba, ez se lenne rossz üzlet, csak hát arra nem számítottak, hogy ha­zai alapanyagot alig lehet be­szerezni, a rönkfák döntő há­nyada potom pénzért nyugaton köt ki - ki tudja milyen oknál fogva. Pedig a nyersanyag fel­dolgozott állapotban jóval töb­bet ér, és jobban el is adható.- Egyre többen fedezik vi­szont fel azt a lehetőséget, amely a vállalkozásunkban a kezdettől fogva benne volt: ne­vezetesen rá lehet bízni egy cég komplett anyagellátásának megszervezését - mondja Varga Sándor. - A BCM élt is ezzel a lehetőséggel, nekünk meg nem okozott gondot a vég­rehajtás, hiszen a szénbányák üzemeit is ilyenformán láttuk el annak idején. Vagyis a stratégi­ánk három alapra épül: az anyagellátásra, keresett termé­kek eladására, valamint a fa­ipari termelésre. A három tevé­kenységből már képződik annyi nyereség, hogy az időszakosan előforduló veszteségek se hoz­zák lehetetlen helyzetbe a vál­lalkozást. Az igazgató már csak azért is bizakodó, mert az elmúlt évben - ha csekély mértében is - nye­reséget termeltek, s ez - véle­ménye szerint - azt bizonyítja, a Carboker életképessége már nem kérdőjelezhető meg. B. G. Az árut elektromos targoncákkal mozgatják a cég raktáraiban

Next

/
Thumbnails
Contents