Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-11 / 41. szám

8 üj Dunántúli napló Riport 1995. február 11., szombat Az árvízveszélyt nem lehet kizárni, a Mohács-szigeti nyaralók többször is víz alá kerültek MOST SZERENCSÉNK VOLT Árvíz-kilátások Eléri-e valamilyen módon Magyarországot a Nyugat-Euró- pában pusztító árvízhullám? Erre a kérdésre az 1870-ben ala­kult Meteorológiai és Földdelejességi Intézet (ma: Országos Meteorológiai Szolgálat) irodavezetője, Vissy Károly szerint egyértelműen válaszolni nem lehet, mégis úgy tűnik, ez a ka­tasztrófa elkerült bennünket. Ha így van, akkor most szeren­csénk volt, de mi lesz tavasszal? Három tényező A szakértő meteorológus sze­rint a nyári, de főképpen a téli árvizek kialakulására három idő­járási tényező van hatással: ha a hegyekben felhalmozódó hó az időjárás miatt hirtelen olvad fel, ha ehhez még csapadék is járul, illetve ha a kettőhöz harmadik­nak erős, viharos szél csatlako­zik. Most ez történt az Alpok, a Fekete erdő környékén. Az átla­gos 1-2 méteres hó helyett a francia Alpokban 3-4 méteres hó halmozódott fel. Ha ez lassan ol­vad fel, nem okoz tragédiát, leg­feljebb árhullám, de nem árvíz alakult volna ki belőle. A hirte­len lezúduló sok csapadék meg­gyorsította az olvadást, ugyanígy a viharos szél is. Ebben semmi rendkívüli sincs. Magyarországon legutóbb 20 évvel ezelőtt, 1975-ben volt árvíz ilyen okok miatt. Ha most nem a Nyugati, hanem a Keleti Alpokban esett volna csapadék, ha ez nem a Rajna, hanem a Duna vízgyűjtőjében gyűlik ösz- sze, és ha nem alacsony a Duna vízállása, nálunk is pusztíthatott volna árvíz. Pillanatnyilag nincs ilyen veszély, de nem lehet per­sze kizárni azt, hogy lesz. Vala­melyes megnyugvást az adhat csupán, hogy ha az esőzés olyan mértékű lenne, ami árvízveszélyt hordozna magában, azt egy hét­tel előbb jelezni tudják. Rend­szeresen figyelemmel kísérik az olvadó hókészletet is. A gátak ál­lapota helyenként romlott az el­múlt években, s potenciálisan ez is veszélyt jelent - állítja a mete­orológus. Sajnos ezt a szakértői véleményt más források, köztük a megyei vízügyi igazgatóságok információi is megerősítik. Az ár- és belvízvédelem tíz év óta fokozatosan romlik az ország­ban, pedig Magyarország a leg­inkább árvízveszélyeztett ország Európában. Az árvízvédelmi fő­vonalból országosan 1600 km nincs a kellő magasságúra és méretűre kiépítve. A legnagyobb hiányosságok a Kőrösök vidé­kén, a Zagyva mentén és Sza­bolcsban találhatók. Ezek kikü­szöbölésére a Pénzügyminiszté­rium 3,2 milliárd forintról szóló eltőijesztést nyújtott be a parla­mentnek a szükséges 6,4 milliárd helyett. Az előző évben árvízvé­delemre egymilliárd forint jutott. A szakemberek tudják, hogy az eliszaposodás miatt csökkent, 30-60%-os vízszállító képességű csatornák karbantartására ez ke­vés. Komolyabb belvíz esetén kétséges a gátak védelme. Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében folytonos a veszély, hi­szen a megyét keresztül-kasul átszövik a folyók, a Tisza, a Szamos álja ide zúdul a Kárpá­tokból. A település önkormány­zatai belvízcatomákhoz, kisebb árvédelmi töltésekhez, holtmed­rekhez, stb. juthattak volna, de nem vállalták a privatizációval együtt járó anyagi terheket. így állami kezelésben maradt mint­egy 620 km hosszú árvízvédelmi töltés és 1600 kilométernyi bel­vízcsatorna. A privatizáció káros hatásaira vall, hogy legalább 30-40 esetben volt szükség hatá­rozott fellépésre az állami tulaj­don védelmében. Csongrád megye lakossága ma is szorongva gondol a 15 év­vel ezelőtti Tisza-Maros árvízre, nak következtében a gátak itt is nagyon kiszáradtak, összezsugo­rodtak és gyakoriak rajtuk a re­pedések. Ezen valamelyest segít a középkötött anyag, amely egy-egy kiadós eső után megda­gad és némileg javul az állapo­tuk. Jelenleg a Kettős-Kőrös jobb partján, Mezőberény hatá­rában található vezeték ad aggo­dalomra okot. A 15 milliméter vastag csövek ott 6 milliméterre koptak, és több helyen spriccel belőlük a víz. A Hernád és Sajó völgyében Borsod-Abaúj-Zemplén, va­lamint Heves megye egy részé­ben az árvízvédelmi kiépítettség csupán 61%-os. A töltések töl­téskoronája nem elég magas, az eddigi legnagyobb árvíz fölött egy méter helyett csak 20-30 cm. A következő években legalább 240 km új, nagy teherbírású gá­tat kellene építeni. Mint az em­lékezetes lehet, Hemádszentand- rást 1989-ben elöntötte az ár, Mohácsot megvédik az árvízvédelmi berendezések, az ártéri erdőket többször borítja az emelkedő Duna Fotók: Läufer L. amikor Szegeden és Makón a családok becsomagolva várták az evakuálást. Centimétereken múlott, hogy nem ismétlődött meg a múlt századi végi nagy szegedi árvíz, ami elmosta a vá­rost! Az elmúlt évek sivatagi nyarai úgy kiszárították a tölté­seket, hogy megrepedtek, és bel­sejükben üregek keletkeztek. A Tisza legalsó, Szeged és a jugo­szláv határ közötti szakaszán ed­dig elmaradt a töltés magasítása. A töltés lábánál kiosztott földe­ken is szántanak-vetnek, ami gyengíti a védővonalakat. Békésben a Körösökbe és a Berettyóba zúduló nagy víz- mennyiség, hóolvadék, tavaszi esővíz komoly megpróbáltatá­soknak teszi ki a gátakat. Általá­nos tapasztalatuk, hogy az elmúlt 12 esztendő aszályos időszaká­több mint száz lakóház megron­gálódott, jó néhány összedőlt. A Hernád mentén még mindig 14 település található, amit nem vé­denek gátak az időnként pusztító árvizek ellen. A Sajó völgyében 8 falu küszködik hasonló gondokkal. Az agyagot is tartal­mazó töltések itt is sok helyen megrepedeztek. Ha jön az árvíz, akkor a Bodrogközben előbb-utóbb a belvíz ellen is vé­dekezni kell. A szakemberek szerint egy hetekig tartó, köze­pesnél nagyobb árvíz esetén nem biztos, hogy kordában tudják tar­tani a folyókat. Az Észak-Ma­gyarországi Vízügyi Igazgatóság szerint ehhez csak az ő területü­kön a tavalyi 140 millió forint helyett legalább 10 milliárd fo­rint kellene. Buda Magdolna MAGYARUL-MAGYARÁN Huszonnyolcas Dörrenés Tavaszt ígérő, verőfényes februári nap volt. Az erdő csendjét szinte hallani lehetett. Az égertetői tábor barnára festett fabarakkja ontotta ma­gából a meleget. Jólesőn él­veztem a meleget és a csendet. Egyszerre fülettépő dörre­nés rázta meg a levegőt... Utána csend, irtózatos csend. A hang az erdőből jött. Édesanyám mesélte még gyermekkoromban, hogy nagyapám egyszer egy őzet halálra sebzett. Amikor a kö­zelébe ért, az őz még élt és szeméből patakzott a könny. Nagyapám soha többé nem vette kezébe a vadászpus­káját. Kár, hogy aki az erdő mé­lyén a puska ravaszát meg­húzta, nem ismerte nagy­apám történetét. L.G. India betiltja a szervkereskedelmet A hét végétől törvény tiltja Indiában a szervkereskedel­met. A világ legnagyobb ve­sepiacának számító ország­ban ezentúl tilos élő donorból szervet kivenni, hacsak nem közeli rokonán segít ezzel. Az utóbbi időben több ve­seátültetési botrány is kipat­tant Indiában. Szegény csalá­dok azzal próbálnak pénzhez vagy munkához jutni, hogy egyik-másik tagjuk fél vesé­jét átültetésre ajánlja fel. A vevők legtöbbször a gazdag olajországokból érkeznek. A jól felszerelt, erre specializá­lódott indiai klinikákon a má­sutt több éves várakozási idő napokra rövidül - írja az AP. Öröm és egyben vígasztalás számomra a Magyarul-magyarán nyelvművelő rovat iránt tanúsított széles körű érdeklődés, amely le­velezésben, telefonhívásokban is megnyilvánul. B .L. kedves olva­sónk csalódását szeretném ezúttal megelőzni, válaszolva arra a több héttel ezelőtt föltett kérdésére: Mit jelent, ha valakiről azt mond­ják, hogy „nagy huszonnyolcas?” - Bevallom, akkor is bevallottam, váratlanul ért a kérdés, s bár egy-két magyarázat azonnal föl­villant előttem, de nem akartam rögtönözni. Azóta utánanéztem, érdeklődtem olyanoktól, akikről feltételeztem, hogy van mondani­valójuk erről a kérdésről. A gyűj­tött adatokat íme most közrea­dom. Három, egymástól többé-ke- vésbé eltérő vélekedést ismertem meg. A sorrend természetesen nem jelent igazságrendet. Bizonyosan sokan emlékeznek Szilágyi Jánosnak arra a rádiómű­sorára, amelynek a címe, ha jól emlékszem, ez volt: Hányás va­gyok? Alapja az emberi életkor­nak a születésünk évével, évszá­mával való megjelölése. A soro­zat a huszonnyolcasokról szólt. Azt hiszem, a rádiós Szilágyi is huszonyolcbeli, ezért irányította a figyelmet erre az évjáratra. Emlé­kezetem szerint, őket tartotta olyanoknak, akiknek különösen hányatott sors jutott osztályrészül. A 2. világháborúnak a vihara őket mint leventéket sodorta el szülő­földjükről, utána nagy súllyal ne­hezedett sokukra a 48 után kiala­kult politikai rendszer. Nem talál­ták a helyüket, ezért jónéhányan érdemtelenül nagyon magasra ke­rültek az érvényesülés létráján, de többen voltak, akik nem érték el a megérdemelt szintet sem, s disz- szidáltak, akkori szóhasználattal jelölve az emigrációt, vagy nem mindig etikus magatartással ügyeskedték ki az érvényesülést. Valószínű, innen ered a huszon­nyolcas jelzője: a nagy. Azt az 1928-ban született embert (első­sorban férfit) minősítették így, aki az átlagosnál, a csak sima hu- szonnyolcasnál jobb életkörül­ményeket harcolt ki magának, sok másiknak túljárva az eszén. Többek szerint ez az igyekezet vagy sikertelenség túlmutat a tisz­tesség határain, s a dörzsöltség, a vagányság, a szélhámosság, a ka- landorság fogalmi jegyeit is ma­gában hordozza. Egyszóval nem elismerő, hanem ellenkezőleg el­ítélő, rosszalló, becsmérelő minő­sítést jelent. Többek szerint a negyvennyol­cas, eseüeg a hatvanhetes analó­giájára történelmi évszám alapján (1848,1867) politikai irányzathoz tartozó személyt jelent. Azért va­lószínűtlen ez a feltevés, mert 1928-hoz mint egyetlen eszten­dőhöz nem társul az előbbiekhez hasonló politikai hitvallás. A harmadik felfogást Szűts László nyelvész barátom eskü alatt vallja, amely szerint a közös hadseregben (K. u. K.) volt egy alakulat, mégpedig a huszonnyol­cas, ahova azokat sorozták be, he­lyesen gyűjtötték össze, akiket valamilyen oknál fogva nem tartottak teljes értékű katoná­nak. Nem büntetőszázadot je­lentett, ahol a deviánsokat fe­gyelmezték, hanem inkább az együgyűeket, a többel jobbak (Dummkopf) alakulatát. Ezt a föltevést a hadtörténész erősít­hetné vagy cáfolhatná meg. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés február 20-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐ­LAPON 7601 Pf: 134 Új Dunántúli Napló Szer­kesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A január 28-i lapban közölt rejtvény megfej­tése: „A szoknya hossza egyre csökken, az ára mégis állandóan nő.„ Utalványt nyertek: id. Bender Jánosné, Siklós, Szikla u. 3., Dob- szai Józsefné, Pécsudvard, Felszabadulás u. 23., Gergely Ferenc, Baksa, Rákóczi u. 21., Gémesi Lászlóné, Pécs, Rákóczi u. 69., Tamás István, Pécs, Ferencesek u. 35., Az utalványokat postán küldjük el. t

Next

/
Thumbnails
Contents