Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-11 / 41. szám
8 üj Dunántúli napló Riport 1995. február 11., szombat Az árvízveszélyt nem lehet kizárni, a Mohács-szigeti nyaralók többször is víz alá kerültek MOST SZERENCSÉNK VOLT Árvíz-kilátások Eléri-e valamilyen módon Magyarországot a Nyugat-Euró- pában pusztító árvízhullám? Erre a kérdésre az 1870-ben alakult Meteorológiai és Földdelejességi Intézet (ma: Országos Meteorológiai Szolgálat) irodavezetője, Vissy Károly szerint egyértelműen válaszolni nem lehet, mégis úgy tűnik, ez a katasztrófa elkerült bennünket. Ha így van, akkor most szerencsénk volt, de mi lesz tavasszal? Három tényező A szakértő meteorológus szerint a nyári, de főképpen a téli árvizek kialakulására három időjárási tényező van hatással: ha a hegyekben felhalmozódó hó az időjárás miatt hirtelen olvad fel, ha ehhez még csapadék is járul, illetve ha a kettőhöz harmadiknak erős, viharos szél csatlakozik. Most ez történt az Alpok, a Fekete erdő környékén. Az átlagos 1-2 méteres hó helyett a francia Alpokban 3-4 méteres hó halmozódott fel. Ha ez lassan olvad fel, nem okoz tragédiát, legfeljebb árhullám, de nem árvíz alakult volna ki belőle. A hirtelen lezúduló sok csapadék meggyorsította az olvadást, ugyanígy a viharos szél is. Ebben semmi rendkívüli sincs. Magyarországon legutóbb 20 évvel ezelőtt, 1975-ben volt árvíz ilyen okok miatt. Ha most nem a Nyugati, hanem a Keleti Alpokban esett volna csapadék, ha ez nem a Rajna, hanem a Duna vízgyűjtőjében gyűlik ösz- sze, és ha nem alacsony a Duna vízállása, nálunk is pusztíthatott volna árvíz. Pillanatnyilag nincs ilyen veszély, de nem lehet persze kizárni azt, hogy lesz. Valamelyes megnyugvást az adhat csupán, hogy ha az esőzés olyan mértékű lenne, ami árvízveszélyt hordozna magában, azt egy héttel előbb jelezni tudják. Rendszeresen figyelemmel kísérik az olvadó hókészletet is. A gátak állapota helyenként romlott az elmúlt években, s potenciálisan ez is veszélyt jelent - állítja a meteorológus. Sajnos ezt a szakértői véleményt más források, köztük a megyei vízügyi igazgatóságok információi is megerősítik. Az ár- és belvízvédelem tíz év óta fokozatosan romlik az országban, pedig Magyarország a leginkább árvízveszélyeztett ország Európában. Az árvízvédelmi fővonalból országosan 1600 km nincs a kellő magasságúra és méretűre kiépítve. A legnagyobb hiányosságok a Kőrösök vidékén, a Zagyva mentén és Szabolcsban találhatók. Ezek kiküszöbölésére a Pénzügyminisztérium 3,2 milliárd forintról szóló eltőijesztést nyújtott be a parlamentnek a szükséges 6,4 milliárd helyett. Az előző évben árvízvédelemre egymilliárd forint jutott. A szakemberek tudják, hogy az eliszaposodás miatt csökkent, 30-60%-os vízszállító képességű csatornák karbantartására ez kevés. Komolyabb belvíz esetén kétséges a gátak védelme. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytonos a veszély, hiszen a megyét keresztül-kasul átszövik a folyók, a Tisza, a Szamos álja ide zúdul a Kárpátokból. A település önkormányzatai belvízcatomákhoz, kisebb árvédelmi töltésekhez, holtmedrekhez, stb. juthattak volna, de nem vállalták a privatizációval együtt járó anyagi terheket. így állami kezelésben maradt mintegy 620 km hosszú árvízvédelmi töltés és 1600 kilométernyi belvízcsatorna. A privatizáció káros hatásaira vall, hogy legalább 30-40 esetben volt szükség határozott fellépésre az állami tulajdon védelmében. Csongrád megye lakossága ma is szorongva gondol a 15 évvel ezelőtti Tisza-Maros árvízre, nak következtében a gátak itt is nagyon kiszáradtak, összezsugorodtak és gyakoriak rajtuk a repedések. Ezen valamelyest segít a középkötött anyag, amely egy-egy kiadós eső után megdagad és némileg javul az állapotuk. Jelenleg a Kettős-Kőrös jobb partján, Mezőberény határában található vezeték ad aggodalomra okot. A 15 milliméter vastag csövek ott 6 milliméterre koptak, és több helyen spriccel belőlük a víz. A Hernád és Sajó völgyében Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Heves megye egy részében az árvízvédelmi kiépítettség csupán 61%-os. A töltések töltéskoronája nem elég magas, az eddigi legnagyobb árvíz fölött egy méter helyett csak 20-30 cm. A következő években legalább 240 km új, nagy teherbírású gátat kellene építeni. Mint az emlékezetes lehet, Hemádszentand- rást 1989-ben elöntötte az ár, Mohácsot megvédik az árvízvédelmi berendezések, az ártéri erdőket többször borítja az emelkedő Duna Fotók: Läufer L. amikor Szegeden és Makón a családok becsomagolva várták az evakuálást. Centimétereken múlott, hogy nem ismétlődött meg a múlt századi végi nagy szegedi árvíz, ami elmosta a várost! Az elmúlt évek sivatagi nyarai úgy kiszárították a töltéseket, hogy megrepedtek, és belsejükben üregek keletkeztek. A Tisza legalsó, Szeged és a jugoszláv határ közötti szakaszán eddig elmaradt a töltés magasítása. A töltés lábánál kiosztott földeken is szántanak-vetnek, ami gyengíti a védővonalakat. Békésben a Körösökbe és a Berettyóba zúduló nagy víz- mennyiség, hóolvadék, tavaszi esővíz komoly megpróbáltatásoknak teszi ki a gátakat. Általános tapasztalatuk, hogy az elmúlt 12 esztendő aszályos időszakátöbb mint száz lakóház megrongálódott, jó néhány összedőlt. A Hernád mentén még mindig 14 település található, amit nem védenek gátak az időnként pusztító árvizek ellen. A Sajó völgyében 8 falu küszködik hasonló gondokkal. Az agyagot is tartalmazó töltések itt is sok helyen megrepedeztek. Ha jön az árvíz, akkor a Bodrogközben előbb-utóbb a belvíz ellen is védekezni kell. A szakemberek szerint egy hetekig tartó, közepesnél nagyobb árvíz esetén nem biztos, hogy kordában tudják tartani a folyókat. Az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság szerint ehhez csak az ő területükön a tavalyi 140 millió forint helyett legalább 10 milliárd forint kellene. Buda Magdolna MAGYARUL-MAGYARÁN Huszonnyolcas Dörrenés Tavaszt ígérő, verőfényes februári nap volt. Az erdő csendjét szinte hallani lehetett. Az égertetői tábor barnára festett fabarakkja ontotta magából a meleget. Jólesőn élveztem a meleget és a csendet. Egyszerre fülettépő dörrenés rázta meg a levegőt... Utána csend, irtózatos csend. A hang az erdőből jött. Édesanyám mesélte még gyermekkoromban, hogy nagyapám egyszer egy őzet halálra sebzett. Amikor a közelébe ért, az őz még élt és szeméből patakzott a könny. Nagyapám soha többé nem vette kezébe a vadászpuskáját. Kár, hogy aki az erdő mélyén a puska ravaszát meghúzta, nem ismerte nagyapám történetét. L.G. India betiltja a szervkereskedelmet A hét végétől törvény tiltja Indiában a szervkereskedelmet. A világ legnagyobb vesepiacának számító országban ezentúl tilos élő donorból szervet kivenni, hacsak nem közeli rokonán segít ezzel. Az utóbbi időben több veseátültetési botrány is kipattant Indiában. Szegény családok azzal próbálnak pénzhez vagy munkához jutni, hogy egyik-másik tagjuk fél veséjét átültetésre ajánlja fel. A vevők legtöbbször a gazdag olajországokból érkeznek. A jól felszerelt, erre specializálódott indiai klinikákon a másutt több éves várakozási idő napokra rövidül - írja az AP. Öröm és egyben vígasztalás számomra a Magyarul-magyarán nyelvművelő rovat iránt tanúsított széles körű érdeklődés, amely levelezésben, telefonhívásokban is megnyilvánul. B .L. kedves olvasónk csalódását szeretném ezúttal megelőzni, válaszolva arra a több héttel ezelőtt föltett kérdésére: Mit jelent, ha valakiről azt mondják, hogy „nagy huszonnyolcas?” - Bevallom, akkor is bevallottam, váratlanul ért a kérdés, s bár egy-két magyarázat azonnal fölvillant előttem, de nem akartam rögtönözni. Azóta utánanéztem, érdeklődtem olyanoktól, akikről feltételeztem, hogy van mondanivalójuk erről a kérdésről. A gyűjtött adatokat íme most közreadom. Három, egymástól többé-ke- vésbé eltérő vélekedést ismertem meg. A sorrend természetesen nem jelent igazságrendet. Bizonyosan sokan emlékeznek Szilágyi Jánosnak arra a rádióműsorára, amelynek a címe, ha jól emlékszem, ez volt: Hányás vagyok? Alapja az emberi életkornak a születésünk évével, évszámával való megjelölése. A sorozat a huszonnyolcasokról szólt. Azt hiszem, a rádiós Szilágyi is huszonyolcbeli, ezért irányította a figyelmet erre az évjáratra. Emlékezetem szerint, őket tartotta olyanoknak, akiknek különösen hányatott sors jutott osztályrészül. A 2. világháborúnak a vihara őket mint leventéket sodorta el szülőföldjükről, utána nagy súllyal nehezedett sokukra a 48 után kialakult politikai rendszer. Nem találták a helyüket, ezért jónéhányan érdemtelenül nagyon magasra kerültek az érvényesülés létráján, de többen voltak, akik nem érték el a megérdemelt szintet sem, s disz- szidáltak, akkori szóhasználattal jelölve az emigrációt, vagy nem mindig etikus magatartással ügyeskedték ki az érvényesülést. Valószínű, innen ered a huszonnyolcas jelzője: a nagy. Azt az 1928-ban született embert (elsősorban férfit) minősítették így, aki az átlagosnál, a csak sima hu- szonnyolcasnál jobb életkörülményeket harcolt ki magának, sok másiknak túljárva az eszén. Többek szerint ez az igyekezet vagy sikertelenség túlmutat a tisztesség határain, s a dörzsöltség, a vagányság, a szélhámosság, a ka- landorság fogalmi jegyeit is magában hordozza. Egyszóval nem elismerő, hanem ellenkezőleg elítélő, rosszalló, becsmérelő minősítést jelent. Többek szerint a negyvennyolcas, eseüeg a hatvanhetes analógiájára történelmi évszám alapján (1848,1867) politikai irányzathoz tartozó személyt jelent. Azért valószínűtlen ez a feltevés, mert 1928-hoz mint egyetlen esztendőhöz nem társul az előbbiekhez hasonló politikai hitvallás. A harmadik felfogást Szűts László nyelvész barátom eskü alatt vallja, amely szerint a közös hadseregben (K. u. K.) volt egy alakulat, mégpedig a huszonnyolcas, ahova azokat sorozták be, helyesen gyűjtötték össze, akiket valamilyen oknál fogva nem tartottak teljes értékű katonának. Nem büntetőszázadot jelentett, ahol a deviánsokat fegyelmezték, hanem inkább az együgyűeket, a többel jobbak (Dummkopf) alakulatát. Ezt a föltevést a hadtörténész erősíthetné vagy cáfolhatná meg. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés február 20-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134 Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A január 28-i lapban közölt rejtvény megfejtése: „A szoknya hossza egyre csökken, az ára mégis állandóan nő.„ Utalványt nyertek: id. Bender Jánosné, Siklós, Szikla u. 3., Dob- szai Józsefné, Pécsudvard, Felszabadulás u. 23., Gergely Ferenc, Baksa, Rákóczi u. 21., Gémesi Lászlóné, Pécs, Rákóczi u. 69., Tamás István, Pécs, Ferencesek u. 35., Az utalványokat postán küldjük el. t
