Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-08 / 38. szám

1995. február 8., szerda Gazdaság uj Dunántúli napló 9 A nehézségek ellenére három műszakban folyik a termelés Müller Andrea felvétele MOM Rt. - APEH: függő Létszámcsökkentést tervez a komlói cég Kölcsönös kártyaelfogadás Márciustól a Giro Bankkár­tya Rt.-hez tartozó pénzintéze­tek kölcsönösen elfogadják egymás bankkártyáit. Ebben az együttműködésben hét pénzin­tézet - a Posta Bank Rt., a Ma­gyar Hitel Bank Rt., a Credit­anstalt Rt., a Mezőbank Rt., az Ibuszbank Rt., az Agrobank Rt. és a Kereskedelmi Bank Rt. - vesz részt. A kártyák kölcsönös elfogadásáról várhatóan az OTP-vel is elvi egyezséget köt­nek. Diplomás kereskedők Szolnokról Diplomakiosztó ünnepséget tartott a Szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, a keres­kedelmi szakon az a hatvan nappali tagozatos vehette át há­rom és féléves tanulást befe­jezve oklevelét, akik még a Ke­reskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola kihe­lyezett tagozatán kezdték meg tanulmányaikat. Pályakezdő­ként nem lesznek elhelyezke­dési gondjaik, vannak köztük olyanok is, akik külföldön to­vább folytatják szakismereteik gyarapítását. Pannon Press Ismét megjelent Pécsett és a környező városokban a kultúrá­val, gazdasággal, életmóddal és az autókkal kapcsolatos cikke­ket, rejtvényeket és pályázato­kat közlő Pannon Press Infor­mációs Magazin. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. február 7-től Pénznem vételi közép eladási angol font 172,64 174,38 176,12 ausztrál dollár 82,63 84,43 84,23 belga frank (100) 351,73 355,19 358,65 dán korona 18,38 18,56 18,74 finn márka 23,44 23,67 23,90 francia frank 20,89 21,10 21,31 gör.drachma(IOO) 46,32 46,78 47,24 holland forint 65,58 65,21 65,84 ír font 171,12 172,85 174,58 japán yen (100) 111,56 112,66 113,76 kanadai dollár 79,31 80,10 80,89 kuvaiti dinár 370,03 373,65 377,27 német márka 72,37 73,08 73,79 norvég korona 16,54 16,70 16,86 olasz líra (1000) 68,69 69,39 70,09 osztrák sch. 10,28 10,38 10,48 portugál esc.(100) 70,3 70,73 71,43 spanyol pes.(100) 83,52 84,38 85,24 svájci frank 85,62 86,47 87,32 svéd korona 14,84 14,99 15,14 USA dollár 110,69 111,76 112,83 ECU (Közös Piac) 136,54 137,90 139,26 Az oldalt összeállította: B. Murányi László Tegnapra valamelyest lecsil­lapodtak a kedélyek a komlói MOM Gépipari Rt-nél lezajlott hétfői váratlan események kö­rül. A cég vezetése egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett az APEH illetékeseivel, sőt a hét eleji kényszeredett hírzárla­tot is föloldották már erre a napra. A részvénytársaság az elmúlt héten rendkívüli közgyűlésen vitatta meg a cég körül kialakult bizonytalan helyzetet. Az önálló gazdálkodás négy éve során - szerencsétlen hitelfölvé­telekből, magas kamatokból - fölhalmozódott jelentős adós­ságállomány kölöncként nehe­zíti az egyébként életképes cég működését. A közgyűlés résztvevői en­nek ellenére úgy foglaltak ál­lást, hogy lehetőség szerint minden áron fönt kell tartani a működőképességet, és el kell kerülni a fölszámolást. Ameny- nyiben ez utóbbira mégis sor kerülne, arra kell törekedni, hogy a hitelezők kielégítése a cég folyamatos működése mel­lett, egy reorganizációs prog­ram keretében történjen meg. A hétfői APEH „látogatás­nak” már volt előzménye a komlói cégnél. Másfél éve a hi­vatal gépeket foglalt le a MOM-ban, és megállapodást kötött a céggel a hátralékok fi­zetési módozatát illetően - ami nem valósult meg maradéktala­nul. Ennek folyományaként ta­valy májusban gépkocsikat fog­lalt le az APEH, amely jogainak érvényesítésével nem szeretné megvárni a fölszámolás megin­dítását, akkor ugyanis csak a sokadik lehetne a hitelezők so­rában. Balló Károly ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint az érdekek kölcsönös figyelembe vételével kezdett egyeztető tár­gyalásokat a hivatal és a cég ve­zetése. Az igazgató, aki az elmúlt év novemberében vette át a cég irányítását, beszámolt a MOM Rt. válságkezelő programjáról is. Bár a társaságnak nem rossz a munkával való ellátottsága, véleménye szerint nem lehet akkora üzletet kötni, amely ma­radéktalan megoldást jelentene a nehéz helyzetre. Az idei ár­emeléssel és a korábban elha­nyagolt kereskedelmi tevékeny­ség erősítésével sokat javulhat a jelenlegi állapot, elkerülhetetlen azonban, hogy ne kezdemé­nyezzenek egyezséget a hitele­zőkkel a cég további működése érdekében. Ilyen állapotban ugyanis - amikor az rt. vagyo­nának mintegy 60 %-át adósság terheli - képtelenség pénzügyi, illetve szakmai befektetőt ta­lálni a MOM-ra. Pedig érdeklő­dők vannak. A cég bizonytalansága kiter­jed a dolgozókra is. A reorgani­zációs program keretében ugyanis a jelenlegi 190 fős ál­lományt közel kétharmadára kí­vánja csökkenteni a társaság vezetése. Az igazgató ezzel a témával kapcsolatban azt mondta, hogy a jól dolgozókat szeretnék megtartani és megfi­zetni. Akitől meg kell válni, azt lehetőleg szeretnék előnyös fel­tételek mellett, közös megegye­zéssel megtenni. Kaszás E. Banktech ’95 Budapesten A fejlett országok pél­dája azt bizonyítja, hogy a bankszektor lesz a gazda­ság egyik húzóágazata. Ezért is fontos, hogy a ha­zai pénzintézeti rendszer technikailag is minél előbb felzárkózzon az európai or­szágok szintjére. Ezt han­goztatta Pulai Miklós, a Magyar Bankszövetség fő­titkára tegnap Budapesten, a Banktech ’95 nemzetközi banktechnikai szakkiállítás sajtótájékoztatóján. A fő­titkár elmondta azt is, hogy az Európai Unió tagorszá­gaiban a bankszektor átla­gosan háromszor akkora arányban járul hozzá az egyes országok GDP-jéhez, mint hazánkban. A vegyes bankok, illetve a 100 száza­lékban külföldi tulajdon­ban lévő pénzintézetek ná­lunk is azért tudnak egyre több ügyfelet elcsábítani a magyar tulajdonú bankok­tól, mert teljes körű világ- színvonalú pénzintézeti szolgáltatást nyújtanak számukra. A legkorszerűbb bank- technikai eszközöket felso­rakoztató szakkiállítást a Giro Elszámolásforgalmi Rt. és Metrimpex Rt. ren­dezte és a Congress Kft. szervezte. A mintegy 70 kiállítóval a Budapest Sportcsarnok egész küzdő­terét elfoglaló Banktech ’95 keddtől csütörtökig na­ponta 9-től 17 óráig tart nyitva. Mire képes a tőkeszámla? (A tegnapi Gazdasági oldal­unkon közölt ÁVÜ-tájékoz- tató második, befejező része.) Se hitel, se kárpótlási jegy A tőkeszámlára már rá sem kerülhet az az értékpapír, amelyet kárpótlási jegyért cseréltek, vagy megvásárlásá­nál beszámítottak a kárpótlási jegyet. A jogszabály szerint tehát a kárpótlásijegy rész­vénycserékből származó ér­tékpapírok továbbra sem ad­nak módot adókedvezményre. Nem lesz célravezető a kár- pótlásijegy-hasznosító társa­ságok alakításának tavaly szé­les körben alkalmazott mód­szere sem. Ugyancsak nem kerülhet­nek a tőkeszámlára azok a pa­pírok, melyeket valamilyen a jegyzéssel vagy adásvétellel kapcsolatos hitelkonstrukció segítségével szerezték. Meg­szűnt tehát egy másik, tavaly alkalmazott lehetőség is, amelynek révén a magánsze­mélyek többmilliárd forint ér­tékű adóvisszatérítéshez jut­hatnak a tavasszal. Hogy számolható az adóhitel? Az adóhitel alapját a tőke­számlán tartott értékpapírok vé­telárának figyelembevételével lehet kiszámítani. Vételárnak a jegyzési, illetve a tőzsdei ár számít, és nem lehet ehhez hoz­záadni a vásárlással összefüggő egyéb költségeket, mint a meg­bízási díj, a kezelési költség stb. Természetesen számít az is, hogy az adóéven belül hány na­pig volt a tőkeszámlán az érték­papír. A vételárat ezért el kell osztani 365-tel (ennyi nap van egy évben), aztán megszorozni annyi nappal, amíg a befektető az értékpapírt a tőkeszámlán tartotta. (A tőkeszámla nyilván- tartásbavételének kezdő napja számít, a záró napja nem. Hi­szen a papír áthelyezhető egy másik tőkeszámlára, és ez eset­ben kétszer vehetnének számí­tásba egy napot, vagy egyszer sem.) Ha például 365 ezer forin­tért vett valaki befektetési je­gyet, és ez 200 napig volt a tő­keszámláján, akkor az adóhitel alapja 365 ezer/365x200=200 ezer. Az adóhitel ennek 30 szá­zaléka, vagyis 60 ezer forint. Ha a következő évben nincs semmilyen értékpapírja az ille­tőnek, ezt a 60 ezer forintot vissza kell fizetnie az APEH-nak. Aki adóhitelt vett igénybe, annak a visszafizetésig mindenképpen kell adóbeval­lást készítenie, először 1996-ban (hiszen az 1994-es ér­tékpapír-állomány még nullá­nak számít). Ebben szerepel­tetni kell az adóévben igénybe vett adóhitelt, a fennálló adóhi­tel alapállományát, illetve a ko­rábbi adóhitel visszafizetését. Az adóhitelt örökölni, vagy örökíteni nem lehet, az APEH törli, ha a befektető meghalna. Hosszabb előkészületek Az év első heteiben már so­kan nyitottak tőkeszámlát a brókercégeknél, de ez a szám az idő előrehaladtával nyilván gyorsabban emelkedik majd, a befektetők túlnyomó többsége ugyanis még tájékozódik. Erre azért is szükség lehet, mivel a brókercégek még nem alakítot­ták ki a tőkeszámlanyitással kapcsolatos díjszabásukat, és nagyok lehetnek a különbségek. Volt például, aki úgy nyilatko­zott, hogy a tőkeszámla meg­nyitásáért nem számít fel díjat, de 10 ezer forintos összegre is akadt példa. A számlanyitás dí­ján kívül számításba kell venni a tranzakciókért, a számlakivo­natokért és bizonyos esetekben az APEH-nek készülő igazolá­sért felszámított összegek nagy­ságát is. A tőkeszámlák vezetésére még nem minden brókercég ké­szült fel, az ezzel összefüggő bonyolult regisztrációs felada­tok ugyanis megfelelő számító- gépes hátteret igényelnek. A díjszabás kialakulása is hóna­pokat vehet igénybe, ahogy tisz­tázódik, mekkorák a tőke­számla-vezetéssel kapcsolatos költségek, és mennyire növeli meg a brókercégek forgalmát az új szolgáltatás. (Állami Vagyonügynökség) NÖVEKEDETT A VÁMBEVÉTEL Jövőre új okmányokat vezetnek be Az áruforgalomból származó költségvetési bevételek 100 mil­liárd forinttal növekedtek tavaly és elérték a 420 milliárd forintot - jelentette be az előzetes ada­tok alapján Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség orszá­gos parancsnoka. Elmondta, hogy ez az összeg a tervezettet is meghaladja 70 milliárd forint­tal. A vámszervek ez irányú te­vékenysége tehát - Arnold Mi­hály szerint - megfelelő volt. Ugyanakkor egyre nagyobb az igény, hogy a vámhatóság piac- szabályozó szerepe növekedjen. Ehhez azonban szüksége van a megfelelő jogszabályi hátteret biztosító vámtörvény mihama­rabbi elfogadására. A jelenlegi kilátások szerint e vámtörvényt az első negyedév­ben tárgyalja a kormány, s ezt követően pedig az Országgyű­lés is napirendjére tűzheti. Ezt követően és erre alapozva ki­elégíthető lesz a vállalkozók azon igénye is, hogy hosszabb távra legyen rögzítve a vámeljá­rások szabályozása. Az igény jogos, hiszen a vámeljárást je­lenleg csak rendeletben szabá­lyozzák. A hatályos szabályo­zás egyébként január 1-től mintegy 100 oldalas változtatá­son ment keresztül. Többek kö­zött bevezették az új vámokmá­nyokat, amelyek használata el­kerülhetetlen lesz 1996. január 1-jétől, amikor az ország csat­lakozik az európai vámegyez­ményhez. Az átállásról Arnold Mihály elmondta, hogy nem ment fenn­akadás nélkül, de szerencsére január elején csak jelentéktelen volt az áruforgalom. Jelenleg az új rendszer képességeinek csak 45 százalékos szintjén teljesít, de a vámparancsnok szerint egy-két hónap múlva már elér­hető lesz a 100 százalék. Ha­sonló irányú változás a világon sehol sem ment és megy nehéz­ségek nélkül - hangsúlyozta Arnold Mihály utalva arra, hogy az osztrák határokon még mindig nem az EU-szabályok szerint vámkezelik a magyar szállítókat. így a meghatáro­zottnál több vámot kénytelenek fizetni a fuvarozók, de a külön- bözetet visszaigényelhetik. Mind a jövedéki, mind az egyéb irányú ellenőrzéseit fo­kozta 1994-ben a vámhatóság. Ennek köszönhető többek kö­zött az is, hogy Kelet-Európá- ban a "balkáni útvonalon” a leg­jobb eredményekkel büszkél­kedhetnek a magyar vámosok a kábítószerkereskedelem elleni harcban. A növekvő feladatok tükrében azonban nagyobb lét­számra lenne szüksége a vám­hatóságnak. A Julius Meinl-üzletek egyik ismérve a zöldségespultok gazdag kínálata. Felvételünk a már 5 éve a bolthálózathoz tartozó pé­csi Lila ABC-ben készült Fotó: Tóth JULIUS MEINL GYORSAN VÁLTOTT Osztrák beruházások Kelet-Európábán A legújabb felmérés szerint osztrák vállalkozók Kelet- és Közép-Európában 1989 óta 23 milliárd schillinget ruháztak be. Ez éppen egytizede a hat év alatt ide befektetett nyugati tő­kének. Összesen mintegy tizen­egyezer osztrák cég és üzem ér­dekelt a térséggel kapcsolatos gazdasági ügyletekben. A célországok között Ma­gyarország vezet, ide áramlott a közvetlen beruházások kb. öt­ven százaléka. Hazánkban 4800 közös vállalat alakult. Ez a ma­gyar piacon működő vegyes vállalatok 13,3 százaléka. Ha­zánkban tehát az USA és Né­metország után az osztrák sógor a harmadik legnagyobb beru­házó. 1994-ben a magánosítás révén az osztrákok újabb 103 magyar vállalatban szereztek különböző arányú érdekeltsé­get, összesen négymilliárd schilling értékben. Bécsi nézőpontból a második legnagyobb beruházási célpont Csehország. Az itteni 3,4 milli­árd schillinges osztrák beruhá­zás az országba irányuló nyu­gati tőke 15 százalékát teszi ki. Szlovákiába összesen mintegy négymilliárd schilling értékű nyugati tőke került. Ennek a 25 százaléka jött Ausztriából, és szomszédaink ugyanilyen arányban vesznek részt a közös vállalatok létrehozásában és működtetésében is. A kimutatás szerint Magyar- országon az osztrák üzleti akti­vitás iskolapéldáját mutatja a Julius Meinl cég, amely szinte egy csapásra átvette a 170 üz­letből álló magyar csemegeke­reskedelmi hálózatot, és máról holnapra az ország legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi válla­latává vált. A Meinl Magyarországon már évekkel ezelőtt is ismert cégnév volt, tehát a konszern joggal remélhette, hogy a válla­lat bevezetését nem a nulláról kell kezdeni. Hasonló hagyo­mányai vannak Magyarorszá­gon az osztrák pénzintézetek­nek, biztosító- és egyéb társasá­goknak is. * t I > i 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents