Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-08 / 38. szám

10 üj Dunántúli napló Oktatás - Kultúra 1995. február 8., szerda Reklámüzenetek Tavaly a legjelentősebb nyolc olasz televíziós csatornán 1 millió 73 ezer „reklámüzene­tet” küldtek a nézőknek, azaz naponta majd 3 ezret. S ez az olasz hirdetési piacnak jó felét (53 százalékát) teszi ki, tehát az olaszoknak minden esélyük megvan arra, hogy ébrenlétük idején folyamatosan reklámba ütközzenek. Az olasz reklám­ipar szakértői erősen bizakod­nak abban, hogy elmúltak a szűk esztendők, s a következő időszak a fellendülés ideje lesz. 1994-ben az úgynevezett klasz- szikus reklámokra majd 9,4 bil­lió lírát költöttek a megrende­lők. Ez 3,2 százalékkal maga­sabb az előző évinél. - A rek­lám nem hal meg. Ha a nagy fel­lendülés ideje véget is ért, a hir­detések továbbra is nélkülözhe­tetlen kommunikációs eszközt jelentenek a vállalatok számára és semmivel nem helyettesít­hető anyagi forrást az egész sajtó részére. Szentpétervári kéziratok Tel-Avivban a rendőrség le­tartóztatott hat izraeli férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy bűnrészesek voltak a szentpé­tervári könyvtárban történt kéz- iratrablásnak. Az AFP jelentése szerint az előállítottak ellen az a vád, hogy segédkezet nyújtottak egy orosz maffiának a két hónappal ezelőtt történt bűncselekmény elkövetésében, amelynek során 90 - összesen 300 millió dollár értékű - ritka kéziratot vittek el. Az orosz rendőrségnek sike­rült felgöngyölítenie a hálózatot és visszaszerezni a kéziratokat. Miután a nyomozás során a szá­lak Izraelbe is vezettek, Borisz Jelcin elnök kérte az izraeli rendőrség közreműködését. Az izraeli illetve a titokban Izraelbe érkezett orosz rendőrök közös akciója vezetett a hat gyanúsí­tott letartóztatásához. Tízmilliós fürdőcsúcs „Fürdőzési” rekordot döntöt­tek Indiában a Gangeszbe már- tózkodók: egyetlen nap alatt több, mint tízmillióan merültek a folyóba. Indiában javában tart a 40 napos Ardh Khumb ünnepség, amely január 14-én kezdődött, s amelynek során összesen 45 millió hindu für­dik meg az idén a Gangesz, a Jamuna és a Szaraszvati folyók találkozásánál. A Reuter beszámolója sze­rint a folyó-csomópontnál megmártózni az év minden napján szent dolog, ám ajánla­tosabb a hatévenkénti Ardh Khumb ünnepség folyamán, a legajánlatosabb pedig a Kumbh idején, amelynek csak tizenkét évenként jön el az ideje. A hatóság 1450 hektáros területet különített el a szent fürdőt vevők számára, s több, mint tízezer rendőr próbálja kordában tartani a tömeget. A fürdőhelyen egyébként több száz borbély szorgosko­dik, ugyanis a hindu hit szerint ajánlatos a leborotvált hajat a folyóknak ajánlani. Phil Collins és Elton John A brit rocksztárok közül ta­valy Phil Collins és Elton John kereste a legtöbbet. Collins az utóbbi három év átlagában évente 14,33 millió fontot (22,5 millió dollárt) énekelt össze. Ezzel egymaga keresett annyit mint Eric Clapton, Sting és Paul McCartney együttesen. A második helyen álló Elton John 10,07 millió fontot (15,81 millió dollárt) gyűjtött. A brit kereseti toplista érde­kessége, hogy az első harminc helyezett között három nő van. A női listát a meggyilkolt John Lennon volt felesége, Yoko Ono vezeti. Elsőéves joghallgatók szemináriumra várva Fotók: Tóth László KÉT ÚJ KÉPZÉS INDUL A JPTE JOGI KARÁN Felvételizőknek és diplomásoknak A Pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetem Állam- és Jog- tudományi Karán a 80-as évek­ben stagnált a felvételizők száma, ám a 90-es évek első felében ugrásszerűen négy-öt­szörösére nőtt. Dr. Kengyel Miklós dékán elmondta, hogy ennek következtében a felvéte­lik hangulata nagyon nyomott, ideges lett, hiszen akit nem vesznek fel, rendszerint mun­kanélkülivé válik, ugyanis más jogi karokra nincs átirányítás, és már a Bölcsészettudományi Kar magyar-történelem szakára sem fogadják el az átjelentke­zést. A felvételin tényleg minden­kinek a maximumot kell nyúj­tania. Tavaly 113 pont volt a bekerülési limit, ám ez a határ várhatóan csak emelkedni fog, hiszen a nyelvvizsgádért ad­ható pontokkal sokszor 126-129 pontot is összegyűjtenek a leg­jobbak. 1994-ben 150 olyan je­lentkező volt, aki a még bőven jónak mondható 100 pontot el­érte, mégse került be az egye­temre. Ennek a mindenki számára kellemetlen szituációnak a megoldására találták ki az idén első ízben induló nulladik évfo­lyamot. Ide azok kerülhetnek be, akik az 1995-ös felvételin legalább 100 pontot gyűjtöttek össze, de nem vették fel őket. Nekik (kb. 150 főről lenne szó) a JPTE ÁJK biztosítja, hogy fél éven keresztül a valódi I. évfo­lyammal azonos feltételek mel­lett tanulhatnak - igaz, térítés ellenében, melynek összege 40 ezer forint lesz. A félév végén, 1996. januárjában versenyvizs­gát tesznek, ám természetesen már nem magyarból és történe­lemből, mint a felvételin, ha­nem a tanult tárgyakból, római jogból, jogtörténetből stb. A vizsgán legjobb eredményt elért első ötven nulladik évfolyamos automatikusan bekerül az egye­temre, és a második félvétől folytathatja tanulmányait a nap­pali tagozaton.- Ezt a nulladéves képzést fel lehet fogni egy elnyújtott felvé­teli vizsgának is, ahol nem 4 óra - mint a felvételin -, hanem 4 hónap munkája alapján dől el a bejutás - így Kengyel Miklós. - Sokaknak bizonyára komoly ta­pasztalatot jelent, tán néhányan azt is belátják, hogy nem nekik való a jogi pálya, túl magasak a követelmények.- A befizetendő' 40 ezer forint nem jelent-e majd szociális kor­látot?- Ez az összeg csak első hal­lásra sok, hiszen ha belegondo­lunk, hogy a szülők sokszor mi­lyen áldozatot hoznak egy sike­res felvételi érdekében magán­tanár, különböző tanfolyamok képében, akkor ez az összeg 4 hónapra elosztva nem is olyan rettenetes. Az elképzelhető, hogy 10-15 főnek tandíjmentes­séget tudunk majd biztosítani, amennyiben ezt valamilyen szervezet ösztöndíjalapon fel­vállalja. Azt sajnos le kell szö­gezni, hogy az egyetem nem szociális intézmény, s pont az ilyen forrásokból befolyó pén­zek teszik lehetővé a fejlődést, ami költségvetésből megoldha­tatlannak tűnik.- Teljesen egybemosódik-e a nulladik és az I. évfolyam?- Semmiképp, hiszen az előbbiek nem lesznek egyetemi polgárok, nem kapnak ösztöndí­jat, kollégiumot, diákigazol­ványt. Az oktatás számukra kedden, szerdán és csütörtökön lesz, du. 14-18 óra között, ami azt is lehetővé teszi, hogy a ma­radék időben munkát vállalja­nak. Az Állam- és Jogtudományi Kar másik újdonsága azoknak szól, akik 1990 után, nappali ta­gozaton és legalább jó vagy je­les eredménnyel elvégezték az Államigazgatási Főiskolát. Az egyetem kapuja Számukra (mintegy 200 főről lehet szó; aki idén nem kerül be, előfelvételit nyer 1996-ra) 6+1 féléves jogi alapképzést tarta­nak, az első félévben heti egy nap, a II-VII. félévben 3 napos ciklusokban. Ez a kurzus is térí­téses, szintén 40 ezer forint fél­évenként. Az érdeklődés máris nagy, hiszen a képzés rövidebb, mint a többi jogi egyetem 5 éves levelező tagozata. A cél az, hogy a gyakorlati jogi pályára készítsék fel a már diplomás hallgatókat, ezért főképp a bün­tető, a polgári és az eljárási jog szerepel majd nagy súllyal az órarendben. Azzal azonban minden jelentkezőnek tisztában kell lennie, hogy a rövidebb sű­rített képzés ellenére az egye­tem minőségi oktatást nyújt, és a VII. félév végén teljes értékű jogi diplomát ad a kézbe. M. K. Bertrand Russell Ha egy angol arisztokrata a szocialisták gyűléseire jár, él­jünk a gyanúperrel, hogy az il­lető vagy szegény mint a temp­lom egere, vagy fennkölt célok vezetik. Bertrand Russell igen­csak módos ember volt, így környezete szent borzongással figyelte, amint leereszkedik azok közé, akik nevében száza­dok óta kormányozni szokták némely országokat. Russell azonban meg akarta ismerni a világot, s mivel a ma­tematika és a filozófia pofon- egyszerű összefüggésein hamar átrágta magát - nem akármilyen sikerrel, hiszen egyesek szerint „új utat tört a matematika logi­kai és filozófiai kérdéseinek vizsgálatában” - a társadalom rejtelmeinek tanulmányozására adta a fejét. Igazi filozófusként az élet minden vonatkozását alaposan szemügyre vette, s a bajok alapvető forrása után kutako­dott. Előbb nagy vihart kavart könyvet tett közzé a házasság­ról, azután alaposabb megfonto­lás után a bajok legfőbb okozó­jának mégis inkább az erősza­kot találta, így élete hátralévő részét - ne feledjük, 98 évig élt - a béke ügyének szentelte. Ebbéli erőfeszítéseit még vázlatosan sincs mód áttekin­teni, a lényeg az, hogy minden­hol ott volt, ahol a béke kérdése szóba került, s minden alkalmat megragadott, hogy az erőszak ellen felemelje szavát. A humá­num e századi győzedelmes ki­bontakozásának évtizedeiben, sajnos, bőven volt alkalma hal­latnia hangját; kezdte mindjárt a versailles-i békediktátum elleni tiltakozással, s végül az ameri­kaiak vietnami vendégszereplé­sének elítélésével fejezte be küzdelmes életét. Az amerikaiak vietnami vi­selt dolgainak kivizsgálására külön bizottságot is alapított - ez volt a híres Russell-bíró- ság de ő kezdeményezte a Pugwash-konferenciák létreho­zását is. Ez utóbbi szervezet a nukleáris fegyverkezés ellen küzdött, s az idén szintén évfor­dulós megemlékezések tárgya lehet, hiszen éppen 40 eszten­deje kezdeményezte létrehozá­sát néhány tudósnak mondott elme; Russellen kívül bizonyos Albert Einstein nevű amerikai és egy Frederic Joliot-Curie ne­vezetű francia fizikus. S ha már az évfordulóknál tartunk, említ­sük meg, hogy Bertrand Russell éppen 45 évvel ezelőtt kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Ä mostani megemlékezésre az ad alkalmat, hogy Russell 25 éve, 1970. február 2-án hunyt el. Egyetlen politikai irányzat, egyetlen nagy eszmerendszer sem tekintette őt saját halottjá­nak. Talán csak az a pármilliárd ember a Földön, aki élni sze­retne. Békében. Kovács Tamás „Tettestársak” A XX. századi kommunizmus első nagy történelmi szintézise - ez az igencsak megtisztelő kri­tika fogadta egy francia törté­nész, Francois Fürét vaskos, 580 oldalas esszéjét. A könyv janu­árban jelent meg Franciaország­ban, s már az első héten bekerült az első tíz legkeresettebb iro­dalmi mű közé. A szerző könyvében jelentős teret szentel századunk három diktatórikus berendezkedése, a kommunista, az (olasz) fasiszta, illetve a náci rendszer jellemzé­sének, megpróbálva megmutatni közös vonásaikat, egymásra épü­lésüket. Első lépésként hangsú­lyozza, hogy az első világháború milyen fontos szerepet játszott létrejöttükben: mint írja, ezt bi­zonyítja maga az időrend is (Le­nin 1917-ben, Mussolini 1922-ben vette át a hatalmat, Hitler pedig 1923-ban kísérlete­zett először, bár akkor kudarcot szenvedett), illetve, hogy ezek a nézetrendszerek azt vitték be a politikába (például az erőszak­hoz való hozzászokást, a szélső­séges szenvedélyek leegyszerű­sítő gondolatvilágát), amit a nép­tömegek a háborúban ismertek meg. A történész utal rá, hogy a szocializmus, illetve az antilibe- rális, antidemokratikus jobbol­dali nézetrendszerek már régóta „tettestársak” voltak: a francia forradalom óta például mindkét irányzat egyként bírálta a bur- zsoá individualizmust, s a XIX. századi európai szocializmus je­lentős része a nemzet eszméjét éltette. - így azután a nemzeti szocializmus elve egyáltalán nem új 1918-ban, vagy éppen 1920-ban. Ami újdonság, az az, hogy elhagyja addigi köreit, a tudósok, értelmiségiek szűk tár­saságát, s tömegirányzattá válik -úja. A francia szerző e téma kap­csán azt is leszögezi: hibás az az elterjedt, osztályharcokra épülő történelemszemlélet, amely korszakunkat jellemzi. - Tün­tessük el Lenin személyét, s nincs 1917 októbere. Tegyük ugyanezt Mussolinivel, s a há­ború utáni Olaszország más utat követ. Ami pedig Hitlert illeti: bár igaz (akárcsak Mussolini­nál), hogy részben a hazai jobb­oldal rezignált belenyugvásá­nak köszönheti a hatalmat, nem adja fel a saját, katasztrofális autonómiáját... Hiszen leg­alábbis Kronstadt (az ottani tengerészlázadás) óta a Le- nin-féle proletárdiktatúrának nincs sok köze a munkásosz­tályhoz, s a zsidók kiirtása sem szerepel a német nagytőke programjában - olvasható a francia történész könyvében. S. Tóth László A GYERMEKKORTÓL A FELNŐTTÉ VÁLÁSIG Családi életre nevelés A családi életre nevelés célja: hogy humanista szellemben fel­készítse a jövendő nemzedéket a harmonikus, boldog családi életre, a házastársi és szülői fel­adatokra, a gyermekek tudato­san történő vállalására és felelős nevelésére. A családi életre való felkészítés nem egy külön vá­lasztható feladat, hanem a sze­mélyiségformálás szerves része, ezért a nevelési folyamat egész rendszerében érvényesülnie kell, mégpedig a legkisebb gyermekkortól kezdve a fel­nőtté válásig. Az ember személyisége hatá­rozza meg, hogy milyen férfi és nő, milyen apa és anya válik be­lőle. Ebből a szempontból kü­lönös jelentősége van az erköl­csi tulajdonságoknak éppúgy, mint a világnézetnek, az ér­zelmi kultúrának, az akarat, a jellem vonásainak és a testi-lelki egészségnek. Nem szabad leszűkíteni né­hány hetes vagy hónapos kam­pányra mindezt, valahol az álta­lános iskola 6., 7. osztályában. Hosszú folyamatként kell ke­zelni, mely elkezdődik a legki­sebb gyermekkorban. Tehát a már beszélni, járni tudó kisfi- uknál-lányoknál az óvodában, általános iskolában és betetőző- dik az ifjaknál, a középiskolá­ban. Vagyis olyan, sok évre ki­terjedő munkának kell tekinte­nünk, amelyben egyformán fon­tos szerepe van a szülőknek, óvónőknek, tanítóknak, taná­roknak éppúgy, mint az orvo­soknak, védőnőknek. Magya­rán: nem lehet egy ember (szülő vagy osztályfőnök) dolga a ta­nulók családi életre való felké­szítése. A nevelés feladata az, hogy nyújtson ismereteket a család és a társadalom viszo­nyáról, a család jelentőségéről, a család mai vonásairól, a há­zassággal kapcsolatos jogszabá­lyokról éppúgy, mint a ked­vezményekről, meg a családta­gok szerepéről a közös felada­tokban. Feladatunk, hogy formáljuk a gyermekek-fiatalok érzelmi éle­tét, neveljük őket kulturált ma­gatartásra, gazdag tartalmú kapcsolatok kiépítésére, a köl­csönös tisztelet és felelősség ér­vényesülésére a fiuk és lányok közötti kapcsolatban. Alakít­sunk ki bennük helyes szemléle­tet a két nem kapcsolatáról, az emberhez méltó szexualitásról és szerelemről, a nemi élettel járó felelősségről, a majdani felnőtt életben gyermekek válla­lásáról és neveléséről. Ennek érdekében ismertessük meg őket a nő és a férfi biológiai, testi és pszichológiai sajátossá­gaival, továbbá a fejlődés meg­értéséhez, az egészséges nemi élethez, a szaporodáshoz, a csa­ládtervezéshez és az utódok fenntartásához szükséges isme­retekkel, szokásokkal. Nagyobb fiataloknál a fogamzás-szabá­lyozás korszerű módszereivel éppúgy, mint a nemi betegségek és az AIDS elleni védekezés alapvető anyagával. Jelentős tennivaló az is, hogy alapozzuk meg a család min­dennapi életéhez, a házi mun­kához, a gazdálkodáshoz, a csa­ládi szerepek - háztartási, anyai és apai feladatok - megfelelő betöltéséhez szükséges ismere­teket és készségeket ugyanúgy, mint a családtervezéshez (hány gyermeket szeretnének, vállal­nak) és a gyermekneveléshez szükséges felelősséget, benne ismereteket és meggyőződése­ket. Célunk legyen az is, hogy ak­tív egészségneveléssel előzzük meg, küszöböljük ki azokat az ártalmakat, amelyek a leendő szülők és utódaik egészségét veszélyeztetik - így a káros szenvedélyek: alkohol, dohány­zás, kábítószerek, a túl korai és mértéktelen szexuális élet, a művi terhességmegszakítás és így tovább. Próbáljunk bennük kialakítani egészséges életelve­ket és megfelelő, jó szokásokat, hogy testileg is felkészült fejlett gyermekek, fiatalok legyenek a majdani férjek, feleségek, a majdani anyák és édesapák. Mindannyiunknak, akik résztveszünk a családi életre nevelés összetett munkájában, a diófát ültetők türelmével, gondolkodásával kell hozzá­kezdenünk a tevékenységünk­höz, már az óvodás és kisisko­láskorban. S tán 10-15 év múlva majd gyümölcsöt fog teremni a fa, kezd érvényesülni a családi életre való felkészítés „haszna”, eredménye. Dr. Szeléndi Gábor » < 4 ft l i

Next

/
Thumbnails
Contents