Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-06 / 5. szám

1995. január 6., péntek Gazdaság üj Dunántúli napló 9 A magyar állampolgárok munkavállalása nincs engedélyhez kötve A turista cél Európa Tavaly is a németek turistás­kodtak a legtöbbet, és Európa volt a legtöbb utazás végcélja - áll a Idegenforgalmi Világszer­vezet éves mérlegében. Az AP-DJ ismertetése alapján 1993-hoz képest 3 százalékkal nőtt a nemzetközi idegenforga­lom, 1 százalékkal gyorsabban, mint 1992 és 1993 összevetésé­ben. Az előzetes adatok szerint összesen 528,4 millió külföldi utazást regisztráltak a világon tavaly, az utasok 321 milliárd dollárt költöttek, s ebben az összegben nincs benne a közle­kedési díj. Az európai országok 315 millió külföldit fogadtak, akik 153 milliárd dollárt költöt­tek földrészünkön. Németor­szágból 65,2 millió kiutazást jegyeztek fel, hétszázezerrel többet, mint 1993-ban. Ezzel Németország a „csúcstartó”. Acélcső-kartell? Az Európai Bizottság vizsgá­latot folytat annak kiderítésére, hogy Nyugat-Európa vezető acélgyártó vállalatai acél- cső-kartellbe tömörültek-e - je­lentette az AP-DJ a Wall Street Journal Europe című gazdasági napilapra hivatkozva. A bizott­ság szóvivője elmondta, hogy két héttel ezelőtt ellenőröket küldtek ki számos gyártóhoz és nagykereskedőhöz a tisztessé­ges versenyt ellenőrizendő. A szóvivő nem volt hajlandó cég­neveket elárulni. A feltételezé­sek szerint a vállalatok maguk között felosztották az olaj- és gázipari megrendeléseket és ár­egyezséget is kötöttek. Kém a Mercedesnél Németországban vádat emel­tek egy román kém ellen, aki 14 éven át a Mercedes cég műszaki és üzleti titkairól küldött jelen­téseket Bukarestbe. A német szövetségi államügyészség be­jelentése szerint a 46 éves fej­lesztő mérnököt és feleségét a román felderítés alapos felké­szítés után 1977-ben küldte az NSZK-ba, ahol - mint német nemzetiségű - 1980-ban meg­kapta a német állampolgársá­got. Hamarosan sikerült elhe­lyezkednie a Mercedes cégnél, ahonnan elsősorban a személy- gépkocsik motorjainak fejlesz­tésével kapcsolatos új műszaki eredményekről küldött jelenté­seket. Az illető a megszerzett titkos információkért Bukarest­ből jelentős javadalmazásban részesült - közölte a karlsruhei ügyészség. Orosz urán Az orosz uránkészletek még ötven évig is biztosíthatják az atomerőművek számára a fűtő­anyagot - közölte az Interfaxnak adott hétvégi nyilatkozatában Lev Rjabov, az orosz atomener­getikai miniszter helyettese. Akad Magyarországon olyan kí­nai cég, melynek egyetlen alkal­mazottja sincs, viszont van nyolc ügvezető igazgatója. Bor- sod-Abaúj Zemplén megyében egy ellenőrzés során „munka­módszer-átadó tréninget” fedez­tek fel, amelynek keretében ukrán varrónőket foglalkoztatott a vál­lalkozó. Veszprém megye külön­böző vállalkozásainál jelenleg mindössze 168 külföldi állampol­gár dolgozik, de ebben a megyé­ben is találtak illegális varrodát: a hat ukrán lány az ellenőrzéskor azt sem tudta megmondani, me­lyik városban vannak. A Balaton­nál - idegenforgalmi szezonban - főként a fiatalok szolgáltatják a feketepiaci utánpótlást. Nem ritka a 14 éven aluliak éjszakai foglal­koztatása sem. Minden tizedik Illegális vagy fekete munkának hivatalosan az a munka számít, amelyet bejelentés nélkül, a járu­lék- és adófizetési kötelezettségek teljesítése nélkül végeznek. Ma­gyarországon, a Munkaadó Lapja címmel most megjelent szakfo­lyóirat becslése szerint jelenleg 20-25 százalékra tehető „az ille­gálisan megtermelt jövedelem GDP-n belüli aránya”. A feketén foglalkoztatottak számát még fel­becsülni sem lehet, legfeljebb az szolgálhat támpontul, hogy ami­kor a közelmúltban egy nagy fő­városi piacon az adóhatóság, rendőrség és a munkaügyi köz­pont közös vizsgálatot tartott, ki­derült: a foglalkoztatottak közül minden tizedik a fekete sereg ka­tonája. Budapest, a Moszkva tér a mindenkori hivatkozási alap, ahol a munkaerő feketepiaci áifolya- mait és keresletét mérik, de a je­lenség országos és alapjában véve mérhetetlen. A Moszkva téren a legkeresettebb szakmák mosta­nában, mint már egy jó ideje, a kőműves, az ács és a szobafestő. A napi bérek 1000 és 2500 forint között mozognak, s a női szak­mákban - mosogatólány, sza­kácsnő, takarítónő - alig van ke­reslet. Az ő bérük, ha mégis kel­lenének, általában csak a félét éri el a férfiakénak. A növekedés ki­sebb, mint a megélhetési költsé­geké, ami megintcsak annak köz­vetett jele, hogy illegális munka- vállalóból is növekvő túlkínálat van az országban. Az említett bu­dapesti rabszolgapiacon ez azon is lemérhető, hogy az önmagukat árulók egyre többen és egyre ko­rábban érkeznek, újabban már reggel ötkor kiállnak a placcra, hátha rájuk mosolyog a szerencse. Az illegális munkavállalók fe­kete serege két nagy hadoszlopra osztható - a hazaiakéra és a kül­földiekére. Közülük az utóbbi csapat gyarapodik egyre gyorsab­Albérletben, magyarországi ro­konnál, vagy ágyrajáróként, négy-öt ággyal telezsúfolt kis szobákban húzzák meg magukat, s csak a legritkább esetben akad­nak fenn az illegális munkaválla­lókkal meglehetősen lanyhán küzdő hatóságok hálóján. Bejelentés nélkül A magyar állampolgár munka- vállalása - ellentétben a külföldi­vel - nincs engedélyhez kötve, így az illegális munkavállalást ezesetben a bejlentés vagy mun­kaszerződés nélküli munka je­lenti. Aki korengedményes nyug­díjban, munkanélküli-járadékban, előnyugdíjban, vagy pályakezdő munkanélküli-segélyben részesül, az köteles minden kereső tevé­kenységét bejelenteni a munkaü­gyi központban. Más eset, amikor a munkavállaló több munkavi­szonyt létesít, s mivel első mun­káltatója révén ő a táppénzt és az egészségbiztosítást, valamint a szolgálati idő beszámítását elin­tézi magának, a többi munkálta­tónál már szívesen dolgozik beje­lentés nélkül. A munkaszerződés nélküli fog­lalkoztatás a feketemunka másik változata, méghozzá roppant el­terjedt, márcsak azért is, mert a munkaszerződés nélkül foglal­koztatásnak önmagában nincs munkajogi szankciója. Illegális­nak csak azért nevezik, mert szinte bizonyosan adó- és egyéb jogszabályokat sért, s persze sú­lyosan sérti a munkavállaló érde­keit: jogilag nem jön létre a mun­kaviszony, tehát a munkavállaló sem táppénzre, sem egyéb juttatá­sokra nem tarthat igényt. Az el­gyi szakértők szerint nem is any- nyira az ellenőrzés rendszerében van, hanem abban, hogy a feke­temunkások foglalkoztatása még akkor is kifizetődő lehet, ha a munkaadó, vagy a maga az ille­gális munkavállaló nagyritkán fennakad a hálón. Noha a jog­szabályok sokféle büntetést he­lyeznek kilátásba, elvben a munkaadói és munkavállalói já­rulék befizetésének elmulasz­tása akár több évi börtönbünte­téssel is büntethető, a valóság­ban a pénzbüntetéseket alkal­mazzák csupán. Fekete foglal­koztatás esetén a Foglalkozta­tási Alapról szóló törvény ér­telmében a munkaadó a bérként folyósított összeg kétszeresének befizetésére kötelezhető, de pá­rezer forintos büntetés kifizeté­sével megússza. Németországban egy illegális munkavállalót ezer márkára, a munkaadóját gyakran többszáz­ezer márkára bünteti a törvény. Nálunk egyelőre a fekete se­reg viszonylag szabadon mo­zog, s bár vannak tervek a bün­tetések szigorítására, a munka­adókról nem mondható el, hogy rettegésben élnének. Lehetsé­ges, hogy egy mélyponton lévő, munkaerőben bővelkedő, tőké­ben viszont szűkölködő gazda­ságban sem az adózási fegye­lem lazasága, sem a fekete­munka nem magyarázható csu­pán az ellenőrzés vagy a törvé­nyek alkalmatlanságával. Ilyen körülmények között a fekete­munka is „szükséges rossz” le­het, az „eredeti tőkefelhalmo­zás” egyik sajátos eszközévé válik. Mint a korai kapitaliz­musban ... Jókai Géza Tavasszal újra választás A szakszervezetek néhány évvel ezelőtt létrehozták az Ér­dekvédelmi Tanácsadó Szolgá­lat Egyesülést azzal a céllal, hogy segítsék a szakszervezete­ket a jogszabály változások kö­vetésében.-Jelenleg törvény biztosítja a munkavállalók részvételét a gazdasági társaságok felügyelő bizottságaiban - mondja Kis- györgy Sándor, az ÉTOSZ igazgatóhelyettese. - Mintegy 6-8 ezerre becsülöm a számu­kat, de tevékenységük igen nagy nehézségekbe ütközik. Több helyütt ugyan a munkaadó jelölte ki a bizottsági tagokat, ráadásul mindenkivel aláíratták a titoktartási nyilatkozatot is, ennek ellenére nem adnak kellő tájékoztatást a cégek ügyeiről a dolgozók képviselőinek. Ezért fel sem készülhetnek a tárgyalá­sokra, szavazáskor egyáltalán nem biztos, hogy a jó oldalra adják voksukat.- A törvény a választott kép­viselők oldalán áll, miért nem élnek jogaikkal?- A törvény is pontatlanul sza­bályoz. Nem derül ki belőle, mi az érdekképviseleti szervezet, a szakszervezet, vagy az üzemi ta­nács jogköre? Mit jelent az „egyeztetés” fogalma? Ez valami olyasmi kategória a véleménye­zés és az egyetértés között, amit a jog ma még nem ismer. És sorol­hatnám tovább az aggályainkat.- Mit kívánnak tenni?- Azt reméljük, hogy a tavaszi választások előtt végre megszü­letnek azok a rendelkezések, ame­lyek révén a most készülő érdek- védelmi törvény már egy kiérlelt javaslattal tökéletesedik. Szeret­nénk, ha a tavaszi munkahelyi vá­lasztásokon mandátumot kapó felügyelőbizottsági és üzemi ta­nácstagok az új ciklusban végre ténylegesen a dolgozók képvise­lői lehessenek és ne érezzék úgy, hogy egy felesleges testület feles­leges tagjáS. (koós) Pusztítják az erdőket Elmúlt ugyan a karácsony, de a Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztérium nehezen tud napirendre térni az ünnep ürügyén mértéktele­nül pusztított fenyőfák ügyén. dr. Baja Ferenc miniszter úgy látja, egyre nő a kivágott fák száma, s többek között ezért is évek óta egyre csökken ha­zánkban az erdőterület. Ma­gyarország 18 százalékos „er- dősítettségével” csak sereg­hajtó Európában, hátulról az 5. helyen áll. Tudományos mérések sze­rint az ország egészséges ter­mészeti környezetének megte­remtéséhez hazánk területé­nek legalább 23-25 százalékát kellene erdősíteni, hiszen a légszennyeződés elleni legha­tékonyabb védekezési mód ez lehetne. 1995-ben a tervek va­lóra váltása érdekében erdőte­lepítési akciót hirdetnek. Mivel hazai erdeink 16 szá­zaléka fenyőfélékből áll, rendkívüli figyelmet érdemel a fenyvesek sorsa. A miniszter szerint gondot okoz az is, hogy a kárpótlási törvény kö­vetkeztében az eddig állami tulajdonban lévő erdőterüle­tekből mintegy 700-720 ezer hektárnyi került magántulaj­donba, ám a tulajdonosok zöme még az alapvető mező- és erdőgazdasági ismeretekkel sincs tisztában, az erdők egy részében rablógazdálkodás fo­lyik. Az erdőállomány védelmé­nek talán első lépése lehetne a fenyőfaírtás megfékezése. A legcélravezetőbb az volna, ha a piacfelügyelők, az árusítási engedélyeket kiadó önkor­mányzati hivatalnokok kérnék el a „származási bizonyít­ványt”, az erdészetek vágási engedélyét a kereskedőktől. Szalóky Eszter Több mint félmillió munkanélküli A gazdasági kabinet által szerdán megvitatott 3 éves gaz­daságpolitikai koncepció nem számol a regisztrált munkanél­küliek számának erőteljes emelkedésével, a 10,4-nél csak­nem 3 százalékkal magasabb munkanélküliségi rátával. Ezt Kósáné Kovács Magda munka­ügyi miniszter válaszolta újság­írói kérdésre a tárcánál megtar­tott csütörtöki sajtótájékoztatón. A koncepcióról a szerdai Ma­gyar Hírlapban megjelent ada­tok egy korábbi változatból va­lók. A munkanélküliek számá­nak megítélése nem egyszerű szakmai feladat, ebben még az Országos Munkaügyi Központ és a miniszter között is vita volt, de az álláspontok közeledtek. A szélsőséges szakmai vélemé­nyek szerint a regisztrált és nem regisztrált munkanélküliek száma együttesen minimálisan 650 ezerre, illetve maximálisan 850 ezerre becsülhető. A sajtótájékoztatón közölték a regisztrált munkanélküliekre vonatkozó múlt év végi adato­kat. Ezek szerint december vé­gén 519 ezer 600 munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok!, december során 2800-al csökkent az állástala­nok száma. A gazdaságilag ak­tív népesség és a munkanélkü­liek aránya, azaz a munkanélkü­liségi ráta így december végén 10.4 százalék volt. Területileg viszont továbbra is meglehetősen nagyok az elté­rések. A A ráta 18,5 százalék Szabolcs-Szatmár-Bereg, 15,6 százalék Borsod-Abaúj-Zemp- lén és 15,5 százalék Nógrád megyében. Jóval alacsonyabb, 5.4 százalékos a munkanélküli­ség Budapesten, 6,9 százalékos Győr-Moson-Sopron és 7,2 százalékos Pest megyében. A sajtótájékoztatón szó esett a minisztérium legfontosabb idei teendőiről is. SEGÍTŐ KÉZ A KISVÁLLALKOZÁSOKNAK Gazdasági híd A működésének negyedik évét záró Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap (MAVA) 60 millió dolláros induló tőkéjének túlnyomó részét a kis- és kö­zépvállalkozásokba fektette, 1990 óta mintegy 47 millió dol­lárt fordított e célra. Harminc­egy vállalkozásban tőkéstárs­ként vesz részt, 200 kisvállal­kozás részére pedig kisebb, na­gyobb összegű hitelt nyújtott.- Igyekeztünk a tőkét a le­hető leggyorsabban hasznosí­tani és elégedettek vagyunk be­fektetéseink eredményeivel - nyilatkozta Eriberto S. Scoci- mara, a Magyar-Amerikai Vál­lalkozási Alap újonnan megvá­lasztott elnök-vezérigazgatója. - A már működő beruházások esetében kedvezőek a megtérü­lési mutatók. A privatizáció elő­rehaladása, a magánkézben lévő cégek megjelenése és fejlődése révén széles körben nyílik ked­vező befektetési lehetőség Ma­gyarországon. Feltételezéseink szerint az új fejlesztési elképze­lések egész sora és a vállalkozá­sok növekedése a finanszírozási igények második nagy hullámát fogja elindítani, aminek fogadá­sára időben igyekszünk felké­szülni. Komoly tapasztalatokkal rendelkező befektetési tanácsa­dókból álló munkaközösséget hoztunk létre, amelyik évente mintegy 20 millió dollár sorsá­ról is dönt majd.-Elegendő pénz áll az alap rendelkezésére ?- A növekvő igények kielégí­tésére további pénzügyi forrá­sokért folyamodunk az Egyesült Államok kormányához, ugyan­akkor megteremtjük annak fel­tételeit is, hogy a magántőke bevonásával létrehozzuk a kis— és középvállalkozások új pénz­ügyi alapját. Munkánk emellett a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztése szempontjából is lényeges. A Magyar-Amerikai Vállal­kozási Alap élvezi a magyar kormány támogatását, amely a piacgazdaságra való áttérés fo­lyamatában különös jelentősé­get tulajdonít a kis- és közép- vállalatok fejlesztésének. A magyar gazdaságnak nagy szüksége van további pénzügyi források bevonására és azok­nak a cégeknek a tevékenysé­gére, amelyek akár befekteté­sek, akár kölcsönök formájá­ban lehetővé teszik a kis- és középvállalatok számára a tő­kéhez jutást. A Vállalkozási Alapon kívül meglehetősen kevés magán vagy intézményi befektető foglalkozik e terület­tel. A Magyar-Amerikai Vállal­kozási Alap eredményeiről nemrég számolt be a Wall Street Journal két cikke is. A szeptember 15-i szám az autó- alkatrészeket gyártó Loranger Ipari Kft.-t mutatja be, amely­nek részvényeit a MAVA 50%-ban birtokolja. A szep­tember 21-i szám a Petőfi Nyomdáról tudósít, amelynek egyik első befektetője, a MÁVÁ mintegy katalizátor­ként szolgált a későbbi befek­tetők számára. - jelentette ki Eriberto Scocimara. Mérnökök a bankokban A Budapesti Műszaki Egye­tem Villamosmérnöki Karán negyedik és ötödik éves villa­mosmérnökök bankinformati­kai képzésben részesülhetnek. Elsősorban a gyengeáramú mérnökök érdeklődnek e kiegé­szítő szak után. Világirányzat a természettu­dományok és a társadalomtu­dományok összeházasítása. Nemrégiben tizenöt európai egyetem olyan tudományos fo­kozatot hozott létre, amelyet akár tudományközinek is mondhatnánk. A neve: Európai Társadalom-, Természet - és Technológiai Tudományok Mestere, angol rövidítésben ESST. Ebben a programban olyan egyetemek vesznek részt, mint a svájci Lausannei Szövet­ségi Polytechnikai Intézet, a bari, a limburgi, a kelet-lon­doni, az osloi, a madridi, a sien- neai egyetem és az athéni Köz­egészségügyi Főiskola. E kur­zus keretében sohasem taníta­nak „vegytiszta” ismereteket: a tudást mindig valamely konkrét körre alkalmazva közvetítik. S szívesen fogadnak legkülönbö­zőbb végzettségű diákokat a nyelvészektől a mérnökökig. Olyan döntésre képes szak­embereket akarnak képezni, akiknek átfogó elképzelésük van a holnap műszaki fejlettsé­géről és társadalmi környezeté­ről, s azokról az eszközökről, amelyek a döntések előkészíté­sére szolgálnak. Olyan iskolát teremtenek, amely inkább ha­sonlít a „méretes szabóságra”, mintsem egy ruhagyárra: a hall­gató egyéniségéhez, cégéhez, kulturális környezetéhez iga­zítja a tanmenetet. A BME kezdeményezése, úgy érzem, ennek az európai képzés-filozófiának szellemé­ben született. Talán a vidéki egyetemeken is meg lehetne te­remteni a posztgraduális képzés ilyen „méretes szabóságát”. Bácskai Tamás ft ft I á á é A MUNKAADÓKRÓL NEM MONDHATÓ EL, HOGY RETTEGÉSBEN ÉLNÉNEK A fekete sereg ban, elsősorban a Romániából ér­kezőkkel, akik a jobb kereseti le­hetőség reményében csak dol­gozni járnak át Magyarországra. lenőrzés felületes, az ellenőrök sokszor egyedül jönnek, s előfor­dul, hogy kutyával kergetik el őket. A hiba azonban a munkaü-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents