Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-05 / 4. szám

6 üj Dunántúli napló Magazin 1995. január 5., csütörtök Vitaqua, a „csodavíz” Még nem gyógyszer, de gyógyíthat Állati történetek MIT MOND A JOG A sértés mindig hírnévrontás? Jogállamban élünk, de jo­gainkat nem mindig ismer­jük, s amelyekről tudunk, azokat sem mindig értel­mezzük helyesen. Tudjuk például többnyire, hogy a személyiségi jogok védel­mének körébe a jó hírnév védelme is beletartozik, de hogy milyen eseteket kell a jó hírnév megsértésnek mi­nősítenünk, arra már nehe­zebb pontosan válaszolni. Ha valakit például szűkebb körben - akár tréfásan is - „lehülyézünk”, vajon meg­sértettük-e az illető szemé­lyiségi jogait? Jó hírnév sérelmét jelentik a valóságot meghamisító olyan tényállítások, amelyek a személy objektív társa­dalmi értékelését hátrányo­san befolyásolják. A jó hír­nevet sértő magatartások ugyan tételesen nem sorolha­tók fel, de a törvény értel­mében a jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyére vonatkozó, azt sértő valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. A hírnévrontás megállapí­tása szempontjából közöm­bös, hogy a jó hírnevet sértő közlés saját tudomás alapján történik, vagy másoktól szerzett valótlan adatok, té­nyek továbbadásával, híresz­telésével. A jó hírnevet sértő maga­tartások megítélése tekinte­tében már széles körű bírói gyakorlat alakult ki. így pél­dául a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy érték­ítélet formájában kifejezett közlés is lehet a jó hírnevet sértő. Ha valakit bűnözőnek vagy analfabétának nevez­nek, ez értékítélet. Tartalmi­lag viszont a közlés azt je­lenti, hogy az érintett sze­mély bűncselekményt köve­tett el, illetve nem tud írni, olvasni. Ha ez a tény valót­lan, az értékítélet formájában való közlés hírnévrontást je­lent. Az egészségi állapotra - különösen az elmeállapotra - vonatkozó téves orvosi megállapítás önmagában nem jelenti a jó hírnév sé­relmét. Az ilyen jellegű pe­rekben vizsgálni kell, hogy a téves kórisme milyen körben vált ismertté, akadályozta-e az érintett személynek a tár­sadalmi életben való részvé­telét, kihatással volt-e mun­kahelyi megítélésére. A hát­rányos következmények be­következése esetén sor ke­rülhet a megfelelő személyi­ségvédelmi eszközök alkal­mazására. Néhány eset 1994 novembe­rének bűnügyi krónikájából: Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében befejezték a rendőrségi vizsgálatot a 34 éves, három- gyermekes Tóth Sándomé, orosi lakos ügyében, aki 1992 és 1994 ősze között 3 újszülött­jét ölte meg és ásta el holttestü­ket a családi ház zöldségesver­mében. Pest megyében, Pécelen, no­vember 10-én K. Richárd több késszúrással megölte testvérét, K. Bélát. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság három év négy hónap börtönbüntetésre ítélte I. Antalt halált okozó testi sértés miatt, mert karóval agyonverte feleségét. Azt hitte, elvette az eladott sertésekért kapott és hordó alá rejtett 70 ezer forin­tot. A Vas Megyei Bíróság ki­Hiszek az élet törvényeiben. Hiszek abban, hogy az ember szervezetében a gének, a sejtek, a legkisebb molekulák is ponto­san tudják a dolgukat. És ha té­vednek, ha megzavarodnak, nem jószántukból teszik. A mű­ködési zavarok okait a környe­zet zavaraiban kell keresni. Dr. Somlyai Gábor (38) biológus is ebből indult ki, amikor vagy 15 évvel ezelőtt keresni kezdte a rákos sejtek elszaporodásának okait.- A szegedi József Attila Tu­dományegyetem természettu­dományi karán, 1982-ben bio­lógusként végeztem, aztán Göt- tingenben és Amerikában dol­goztam, egészen 1989-ig. Ak­kor úgy éreztem, elég tapaszta­lattal rendelkezem, tudok már mindent, ami a kísérletek igazo­lásához kell.. .-Kész elmélettel indult az életnek?- A hetvenes évek eleje óta érett bennem a gondolat, hogy - Szentgyörgyi Albert elméleté­vel ellentétben - a sejt osztódá­sában nem az elektronoknak, hanem a protonoknak van köz­ponti szerepük. Éveken át érlel­tem magamban ezt a gondolatot és mindent, amit tanultam, ilyen szemüvegen át vizsgáltam. 1980-ban egy vizsgadolgozat adta az utolsó lökést: arról ír­tam, hogy a deutérium is egy proton, amely másként viselke­dik, mint a hidrogén. Feltettem a kérdést: mit kezd az élet a szervezetben lévő teméntelen deutériummal? Ötször akkora koncentrációban van jelen a szervezetben, mint a kálcium, tízszer akkorában, mint a mag­nézium. Ennek kell, hogy le­gyen valami szerepe.-És mi az?-Azóta számtalan kísérlettel bizonyítottam, hogy a deuté­A svájci hadsereg 77 éve fennálló postagalamb-hadteste utolsó hónapjaira a nemzetközi sajtó érdeklődésének közép­pontjába került. Az újságírók kíváncsian firtatják a szárnyas vitézek sorsát azóta, hogy a svájci kormány szeptemberben bejelentette: tetemes költségki­hatásai miatt, a védelmi kiadá­sok csökkentése keretében le­szereli a galambokat. A hadse­reg vezetése a döntés indoklá­sával legalább annyit foglalko­zik, mint azzal, hogy kidol­gozza a még ki nem szolgált, de fölöslegessé vált jómadarak hasznosítását.- Azt hiszem a svájci hadse­reg az utolsó Európában, amely postagalambokat alkalmaz - je­lentette ki Patrick Cudre-Mau- roux, a védelmi minisztérium szóvivője. Egy galamb fenntartási költ­lencévi szabadságvesztésre ítélte Németh László lukács­falvi lakost, aki fojtogatta, majd elevenen a kútba dobta édesany­ját, aki vízbe fulladt. A mama munkanélküli fiát tartotta el 12 ezer forintos nyugdíjából, s szóvá tette, hogy sokat iszik a 38 éves férfi. A Zala Megyei Bíróság há­romévi börtönbüntetésre ítélte halált okozó testi sértés miatt idősebb Sz. Lászlót, aki italo­sán, de beszámítható állapotban kapával agyonverte részeg fiát. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon no­vember 16-án őrizetbe vették a 83 éves E. Imre soltvadkerti la­kost, mert egy elfajult vita során egy villáskulccsal, 25 ütéssel agyonverte 78 éves feleségét. Fejér megyében, Székesfe­hérvár egyik ismert ügyvédi irodájában november 18-án B. rium az az anyag, amely a sejtek osztódására döntő hatással van. Növény- és állatkísérletek sora igazolta, hogy ha elvonom a deutériumot a növények öntö­Dr. Somlyai Gábor zővizéből, úgy viselkednek egy ideig, mintha sötétben lenné­nek. Ha az állatokat deuté­rium-szegény vízzel itatjuk, le­lassul a szervezetükben a beol­tott rákos sejtek növekedése, egy idő után ezek a sejtek el is halnak, az egészségesek pedig tovább osztódnak.- Ez volna a rák magyará­zata?- Ezt nem állítom. Mai tudá­sunk szerint a sejtek egészségte­len osztódását a genetikai prog­ramban keletkező hibák okoz­zák. A deutérium a sejtek kóros túlszaporodásához csak a jelet adja. Az én elméletem szerint ezt a szignált kell elvonni a sej­tektől, ha meg akarjuk fékezni a sége - etetésüket nem számítva - egynegyed svájci frank na­ponta. Leszerelésükkel a táv­közlésre fordítandó évi 4,5 mil­lió frankból mintegy 600 ezret lehet megtakarítani. A hadse­regnek körülbelül hétezer saját galambja van, további 23 ezer magánszemélyek tulajdonában, amelyeket kiképzés céljára bé­relnek. A magát „Katonai Postaga­lamb Bizottságinak nevező vadvédő szervezet azzal fenye­getőzik, hogy népszavazást kezdeményez, ha a galambokat nem tartják állományban. Szó­vivőjük, Ulrich Frei elmondta: levélben felszólították a parla­mentet, indítványozza a döntés felülvizsgálat. A galambok leszerelése csa­pásként érné tulajdonosaikat, akiknek ahhoz, hogy a madarak mindig hazatérjenek, a bérbe Mihály egy konyhakéssel el­vágta felesége torkát. Az asz- szony meghalt, a férj feladta magát. Pusztayné dr. Jakab Rózsa, a Legfőbb Ügyészség osztályve­zető ügyésze segítségével arra kerestük a választ, hogy miért válnak napjainkban mind brutá- lisabbá az olyan erőszakos cse­lekmények, mint például az élet elleni támadások, s miért terjed ki ez a tendencia családon belüli bűncselekményekre is. Az élet családon belüli veszé­lyeztetettségét mutatja az is­merté vált emberölések, az ilyen célú kísérletek és a halált okozó testi sértések összesítése. A végösszeg 1991-ben 567, 1992-ben 550, 1993-ban 631 volt. (Ebből az emberölések száma - beleértve az évi 13-15 újszülött sérelmére elkövetettet is - 306, 302 illetve 297 volt. rákos sejtek szaporodását. Az egészséges sejtek alkalmazkod­nak a megváltozott helyzethez, a beteg sejtek azonban valóság­gal „éhenhalnak” a deuté­rium-szegény közegben.- Ennyi kellene a rákos be­tegségek gyógyításához?- Az életben sokszor a leg­bonyolultabb probléma megol­dásáról is kiderül, hogy pofon egyszerű. Én mégsem állítom, hogy a rákbetegség gyógyszerét dolgoztam ki, mindössze arról van szó, hogy találtam egy álta­lános szabályozási elvet, amivel a fiziológiai folyamatokat lehet úgy módosítani, ami nem ked­vez a beteg sejteknek.- Magyarán szólva: ne igyunk csapvizet?- Erről szó sincs. A normál csapvíz deutérium tartalma 150 ppm, ha a napi vízszükségle­tünknek bizonyos százalékát - mondjuk fél litert, litert - 130 ppm-es vízzel fedezzük, akkor a szervezetben deutérium hiány lép fel, s ezt a csekélyke eltérést is megérzik a beteg sejtek. A bolti forgalomban kapható Vi­taqua 130 ppm-es, a betegek számára készített „gyógyvíz” viszont mindössze 90 ppm-es.-Egyszóval a Vitaqua nem gyógyszer...- Nem az és nem is pótolja a gyógyszereket, az orvosi keze­lést. Mindössze egy olyan sok­szoros desztillálással előállított ivóvíz, amelynek deutérium tar- talama alacsonyabb a minden­nap fogyasztott ivóvízénél.-Hol kapható ez a „csoda­víz”?-A 90 ppm-es nincs még forgalomban, ám minden me­gyeszékhelyen van egy-két olyan üzlet, ahol hozzá lehet jutni a 130-ashoz. Ott keressék, ahol egyébként ivóvizet is árul­nak. Somfai Péter adott létszámnál sokkal többet kell tartaniuk. Frei szerint, érzelmeken ala­puló érvei mellett, a galambok megtartásához fűződő érdekek gyakorlatiak és stratégiaiak. Nincs még egy olyan hírvivő eszköz, amelyet olyan nehéz lenne megfogni (mind szó sze­rinti, mind átvitt értelemben), mint a galambot. Ezen túlme­nően, veszélyes útra az ember inkább galambot küld, mint ka­tonát. A modem technológia szükségessége mellett érvelők ellen pedig az hozható fel, hogy az akció során elfogott katona számára élet-halál kérdése lehet a galamb. Egy adóvevővel fel­szerelt harcost az ellenség való­színűleg azonnal megöl. Ha egy galambbal a kosarában kerül az ellenség keze közé, akkor mondhatja azt is, hogy a kosár­ban az ebédjét viszi. Hozzátartozójukat (vér szerinti egyenes- vagy oldalági rokonu­kat) ölték meg az elkövetők 95, 79, illetve 105, jelenlegi vagy volt házastársukat, élettársukat pedig 123, 116, illetve 126 esetben. Ez a számsor azt je­lenti, hogy a számottevően megnőtt bűnözés körülményei között is szinte változatlan az az arány (44, 43, illetve 45%), ami a családon belül elkövetett ilyen jellegű bűncselekmények és a családon kívül végrehajtottak között több évtizede tapasztal­ható. Vannak más elgondolkod­tató jelenségek is. Tavaly pél­dául a befejezett emberölések áldozatainak 5.8%-a gyermek­korú volt. Erőteljesen megnőtt családon belül a halált okozó testi sértések száma: 1991-ben 35, 1992-ben 42, 1993-ban már 58 volt. A házastársak és a vér sze­rinti rokonok közötti kapcsola­tok eldurvulását és mind brutá- lisabbá válását jelzi, hogy csa­ládi veszekedés miatt mara­dandó fogyatékosságot szenve­A dinoszaurusz példás mama volt Át kell írni a dinoszauruszok egyik fajtájának a történetét. Ezt vallja Mark Morell, a New York-i Természettudományi Múzeum munkatársa, akinek kutatócsoportja Mongóliában rábukkant egy húsevő óriásgyík első embriójára. Első vizsgálata fényt derített arra, hogy az óri­ásgyík a saját fészkében tartóz­kodott. Mi több, Morell szerint példás mama volt, védte, vagy kiköltötte a tojásokat. Eddig azt hitték, hogy ezek a dinoszauruszok túlságosan pri­mitívek voltak az utódgondo­záshoz és sorsára is hagyták a fészküket. Ennek azonban ép­pen az ellenkezőjét bizonyítja az, hogy a mama a 15 centi át­mérőjű tojásokat körben he­lyezte el, vastagabb végükkel felfelé, ami a madarakra jel­lemző. A szenzációs felfedezést a „Science” című amerikai szak- folyóirat ismerteti. Kinn a farkas, benn a bárány? Az Egyesült Államokban a kiveszőben lévő vadállatok megmentésének egyik mód­szere, hogy igyekeznek „visz- szavadítani”, vagyis a termé­szetben való életre felkészíteni a korábban állatkertekben tar­tott ritka állatokat. Teszik ezt azért, mert az idők során az or­szág erdeiből szinte az összes nagyragadozó kipusztult. Soha nem látott mértékű pénzügyi támogatásban (költ­ségvetési- és magánadomá­nyokban) részesülnek azok az állatvédő alapítványok, ame­lyek a ragadozókat eredeti élő­helyükre visszatelepítik. Sőt, miután a Great Bear Founda- tion-nak (Nagy Medve Alapít­ványnak) sikerült eredeti élőhe­lyén elszaporítania Amerika egyik jelképét, a grizzly med­vét, az alapítvány rendszeresen kárpótolja azokat a farmereket, akiknek a birtokát megtámadja, s állatait olykor-olykor elpusz­títja az immár vadon élő grizzly. John Clarke után több mint 350 évvel sikerült visszatelepí­teni a szürke farkast. Az Appa- lache hegység lankáin ma már ismét vadon él a vörös farkas, a nyugati államokban, eredeti élőhelyén a korábban szinte tel­jesen kipusztult hegyi oroszlán. Ira Spring, aki már nagyon régóta foglalkozik a vadállatok „visszavadításával”, sajátos módon közelit a kérdéshez. „Mi emberek egyszerűen túlnépe­sedtünk. A grizzly medve nem szereti az embert, saját fajtáját sem szereti: magányosan élő ál­lat. Akkor most hogyan fogjuk „embermentessé” tenni a grizzly-k élőhelyeit? Az egyet­len megoldás, amit el tudok dett tavaly 34 sértett. Életve­szélyt okozó olyan testi sértés miatt, amely családi viszályko­dás közben történt, 1991-ben 190, tavalyelőtt 220, tavaly pe­dig már 243 esetben indult eljá­rás. Ez a jelenség azért különö­sen veszélyes, mert sokszor csak a véletlenen múlik, hogy a családi viszálynak temető vagy kórház lesz a vége. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy a családon belül halál­lal vagy súlyos sérülésekkel járó bűncselekmények forrásá­nak csak ritkán tekinthető a pil­lanatnyi erős felindulás. Sokkal inkább az elhúzódó, feloldhatat­lannak tűnő konfliktusok a vé­res események okai. Jelentős szerepet kap a családon belül elkövetett emberölésekben és a halált okozó testi sértésekben az alkohol is. Egyetlen év példája elegendő: 1993-ban 23 szülő, 2 gyermek, 10 nagyszülő, 7 test­vér, 36 házastárs, 24 élettárs és egy volt élettárs vesztette el éle­tét ittas családtagja gyilkos szándéka miatt. képzelni, hogy bizonyos terüle­tekről az embert kell kitiltani! Bármilyen szép helyről legyen is van szó, ott bizony be kell til­tani a kirándulásokat, a termé­szetjárást ...” Hogyan is mondta John Clarke? A farkas élete a bárány halála. . . Mindössze annyi a kérdés: ki a farkas és ki a bárány? Ellenőrizhető a bálnavadászat Látványos lépést sikerült tennie egy amerikai és egy új-zélandi professzornak a bál­navadászat tilalmának ellenőr­zése érdekében. Kifejlesztettek egy analizáló eljárást, mellyel az élelmiszerekben és kozmeti­kai termékekben először lehet kimutatni a bálnahús legkisebb mennyiségét is. A modem génmolekuláris technikát alkalmazva a tudósok analízisükkel még a felhasznált bálna fajtáját is megbízhatóan meg tudják határozni és követ­keztetni tudnak a fogás terüle­tére. Ennek eredményeképpen pedig az illetékes hatóságok fel tudnak lépni azokkal szemben, akik megszegik a kereskedelmi célú bálnavadászat tilalmát. Végveszélyben a Serengeti „Serengeti nem halhat meg!” - ezzel a címmel jelent meg 1959-ben a világhírű Grzimek professzor könyve a tanzániai Serengeti Nemzeti Parkról, amelyet a magyar tévénéző sok-sok kitűnő természetfilm­ből ismerhet. Serengeti most a halálán van, állítják azok az amerikai tudó­sok, akik szerint sürgős intéz­kedések nélkül 20 év múlva nyomtalanul eltűnik a világ egyik, vadban leggazdagabb te­rülete. Peter Arcese, a wisconsini egyetem ökológia professzora szerint századunk kezdete óta a felére csökkent Serengeti terü­lete, s az eddigi mentési kísérle­tek kudarcba fulladtak. Éppen ezért drámai lépésekre van szükség, hiszen 1989 óta 30 százalékkal csökkent a zsiráfok száma, csaknem kihalt a fekete orrszarvú, alig akad már elefánt, a vadászok kiirtották a bivalyok csaknem 9o százalékát! A nemzeti parkban még így is mintegy 200 ezer zebra, ki­lenc különböző fajtájú főemlős, s több ragadozó, így gepárd és leopárd is él. Ugyanakkor a ta­valyi aszály folytán a gnúk száma például 1.4 millióról 900 ezerre csökkent. Problémát jelent az is, hogy a Serengeti egyre nagyobb részét kezdik megművelni, s a háziál­latok által teijesztett járványok például az idén is már sok áldo­zatot szedtek az oroszlánok kö­zül. Pusztayné dr. Jakab Rózsa a családon belüli halálos viszály­kodások több évtizedes szo­morú hagyományát azzal ma­gyarázza, hogy a legtöbb em­berből a konfliktus-feloldó ké­pesség hiányzik. Az a sok ször­nyűség, amelyet a Kárpát-me­dencében a magyarság az itt élő más népekkel együtt sok évszá­zad alatt átélt, a magatartásban, az értékrend formálódásában sem múlt el nyomtalanul. Talán ez is az oka annak, hogy mint az eléggé köztudott, a nemzetközi statisztikákban sok éve az elsők között vagyunk a 100 ezer la­kosra jutó emberölések, de az öngyilkosságok (évente 4-5000) tekintetében is. A szá­mokból a tendenciák kiolvasha­tók. A legnagyobb baj, hogy az emberélettel kapcsolatos és kí­vánatos értékrend változása csak lassú folyamat eredménye lehet. A toleránsabb magatartás, a konfliktus-feloldó képesség kialakítása is sajnos több gene­rációra vár. Némethy Gyula A KONFLIKTUSOLDÓ KÉPESSÉG HIÁNYA Családok és gyilkosok Leszerelik a svájci postagalambokat t i 4

Next

/
Thumbnails
Contents