Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-31 / 30. szám

1995. január 31., kedd Városaink új Dunántúli napló 7 Komlói körkép Közmeghallgatás Komló Város Önkormány­zata a város 1995. évi költség- vetését a február végén esedé­kes testületi ülésen kívánja le­zárni. Különös tekintettel az adókivetésekre és a bérleti díjak módosítására, az önkormányzat február 1-én szerdán 17 órai kezdettel közmeghallgatást tart a városháza nagytermében, amelyen minden városlakó ér­deklődésére és véleményére számít. Testületi ülés és közgyűlés A költségvetés közmegegy- zésen alapuló lezárása érdeké­ben február 9-én 15 órakor a vá­rosházán Komló önkormányza­tának képviselőtestülete újabb, soronkívüli ülést tart. A testületi ülés 17 órakor az önkormány­zathoz tartozó komlói Város­gazdálkodási Rt. közgyűlésévé alakul, ahol az rt. ez évi felada­tairól tanácskoznak. Emelkednek-e a fűtési díjak? Február 1-én szerdán 14 óra­kor Komlón, a városháza kista­nácskozójában a Városépítési és Környezetvédelmi Bizottság tanácskozik a távhőszolgálati rendelet és helyi építési előírá­sok, építési engedélyek módosí­tásáról. A tanácskozáson részt vesz Vakaró József, a Komló-Hő Kft. ügyvezető igazgatója is. Programajánló A komlói Színház és Hang- versenyteremben február 1-én 12 óra 30-től a Nemzeti Filhar­mónia második bérletes hang­versenyére kerül sor, amelyen Pergolesi: Úrhatnám szolgáló című kisoperáját hallgathatja meg a zeneszerető közönség. A Színház és Hnagversenyte- remben február 3-án pénteken 14 és 16 órakor A. Montanus „Münchausen, az űrbáró” című zenés űrutazását tekinthetjük meg a tatabányai Jászai Mari Színház előadásában. Február 6- én, hétfőn 19 órakor Vadnai László ,A csúnya lány” című zenés bohózata kerül színre pé­csi színművészek fellépésével. Az Erkel Ferenc Zeneiskola fél­évzáró hangversenye február 7- án kedden 18 órakor lesz. A TV Best műsorából A komlói Tv Best a szokott időpontokban, február 2-án csü­törtökön és 3-án pénteken 17 óra 30 perckor jelentkezik mű­sorával a helyi kábelrendszeren. A stáb felkeresi a vizsgálati fogságából a napokban szabadl­ábra helyezett Tribuszer Zol- tánnét, majd összeállításban számol be a Kultúra napja fő eseményéről, Kitáró a Színház és Hangversenyteremben bemu­tatott „Eszmélés” című művé­ről, amelyet a komlói Nagy László Gimnázium dzsesszba- lett csoportja adott elő. Az ön- kormányzat új képviselőtestüle­tének tagjait most induló soro­zatban mutatják be. Az oldalt összeállította: Bóka Róbert Komlói legendárium Január 31.: tárlat a múzeumban Csikós Ferenc emlékére Nyugdíjasok közgyűlése „Mindig olyan ember szeret­tem volna lenni, aki nem csupán a saját életének gondjait ismeri és nemcsak ezekért érez felelős­séget, de azért a kisebb vagy nagyobb közösségért is, amely­ben él és munkálkodik - az or­szágért is egy kicsit, amelyet hazájának vall.” Csikós Ferenc, a Tenge- lic-pusztáról Komlóra elszár­mazó tudós kutató és autodi­dakta festőművész január 30-én lenne 75 esztendős. 1920-ban Tengelic-pusztán született és 1993 januárjának végén Kom­lón hunyt el. Az idézett és a naplójába leírt sorokat a szellem alkotó nyugtalanságának alá­rendelt, másokért élő és égő élet igazolja. Már Szekszárdon, a Garai János Reálgimnázium önképzőkörében is bíztatást kap, de később, postai alkalma­zottként is irodalmi tájékozott­ságának, a Postai Almanachban megjelent elbeszélésének kö­szönhetően kerül magasabb be­osztásba munkahelyén. Moz­galmas életútja az erdélyi Ka­jántón, majd az alföldi Puszta- földváron, Ásotthalmon, Oros­házán, Adonyon, Besnyőn át vezet Komlóra. Közben mesé­ket, mondákat gyűjt, kutató szenvedélyének fényes bizonyí­téka, hogy létrehozza az or­szágban is tán elsőnek számító pusztaföldvári falumúzeumot. Az 1956-os fölindulás Adonyból kényszeríti a népes családot tovább, akkor kerülnek Komlóra, a családfő pedig a megélhetést biztosító bányába. Kíváncsisága, kapcsolatteremtő képessége nem törik meg, rövi­desen már a Mocsila-part, a Komádi kereszt, a Farkaslik, a Török-temető legendáriumát vagy Kalkánnak, a komlói be­tyárnak a történeteit gyűjti, s ebben a városban a tolnai csi­kós-ivadék, akit nemcsak szel­Komlón is napról napra nő a diszkontáruházak, üzletek száma. Bár az emberek pénze egyre kevesebbet ér, még min­dig jó üzlet az élelmiszerkeres­kedelem. A Berek utcai vásárcsarnok­ban főleg szombaton délelőtt nagy a zsúfoltság. Mondják is az árusok, jó lenne, ha minden nap szombat lenne. A többi na­pokon a forgalom kereskedők szerint negyedére csökkent, an­nak ellenére, hogy itt még min­dig olcsóbb a zöldség, a gyü­mölcs mint a boltokban. A má­sutt 90-95 forintért kapható krumpli itt 60-80 forint, vörös­hagymához már 50 forintért is hozzá lehet jutni, ahogy a 80 fo­rintos átlagárral számolható répa is 70 a piacon. Január végén talán a gyümöl­csök közt a legkisebb a válasz­ték. Akinek nem elég vastag a lemi rokonság köt a rácegresi Illyés Gyulához, és aki a fél-ha­zát bekalandozta, egyben-más- ban komlóibb lett a komlóiak­nál. S mint minden igazán fo­gékony szellemben, benne is karöltve jártak a múzsák. Első múzsája az írás - novellái, tör­ténetei nyelvükben ízesek, a va­lóságot valamiféle nemes idea­lizmus zárójelével is ellátják. Ekképpen a muzeológusi szen­vedély tárgyi bizonyítékai mel­lett a csikós- és pásztor ősöktől örökölt ragyogó mesélőkedve is túlélték őt. A másik múzsa a zene szerelmesévé, balalajka, furulya megszólaltatójává teszi, míg nyugdíjas éveiben egyre teljesebb lendülettel fordulhat a képzőművészet felé. Lefesti kedves Komlóját is. „Festettem mintegy 150 képet. Most itt ál­lok ősz fejjel, megcsappant pénztárcája, hogy vásároljon a 110-120 forintos banánból vagy a 160 fomtos narancsból és gra- pefruit-ból, esetleg a darabon­ként 65 forintba kerülő golden almából, annak meg kell elé­gednie a kissé megviselt hazai jonatán vagy starking almával, amit 50-60 forintért kínálnak a kereskedők a vásárcsarnokban. Az árusok szerint termékeik ára, amit az Alföldről, Pécsről és a helyi őstermelőktől szerez­nek be, 5-10 százalékkal ol­csóbb a pécsinél. Olcsóbbak is lehetnének, de a nehézkes be­szerzés, a szállítás költségei és az exportáru magas vámja to­vábbi csökkentést nem tesz le­hetővé. Az olcsó élelmiszerek árusí­tása lenne a feladata a félbema­radt uszodában a szegedi Agro- diszkont nagybani piacának. Neve ellenére árai nem alacso­energiával, de töretlen szeretet­tel e művészet iránt.” • Most amikor a Komló Váro­sért Alapítvány támogatásával kiadott könyvét, a „Komlói le­gendákat” lapozgatom és a ja­nuár 31-én 17 óra 30-kor a mú­zeumban megnyíló kiállítására hívom fel az olvasók figyelmét, az ő gondolataival illő búcsúz­nunk is: „ ... mivel is gyógyít­hatja egy szegény kis magyar gyerek a szegény gólyamadár lábát? Természetesen csak sze­retettel, féltéssel és igaz részvét­tel - síppal, dobbal, nádihege­dűvel. .. Hát ez az. És úgy örü­lök, hogy kitaláltam az egész gondolat forrását, most legalább pontosan tudom, hogy mit érzek aközben, amíg írok: Szeretetet, féltést és igaz együttérzést, igaz részvétet azzal, amiről és akik­ről írok.” B. R. nyabbak a vásárcsarnok árainál, tán a növekvő szállítási költség vagy a bérleti díj miatt. Bár az 50 forintos alma, a 83 forintos krumpli, a 60-70 forintos sárga­répa nagyon szép, de még szombat délelőtt is csupán né­hány vásárló lézeng a nagybani piacon. A zöldségpiacon nem a disz­kont az olcsóbb, de más élelmi­szereket ajánlatos diszkontbolt­ban beszerezni. Az áruházakban 165 forint az étolaj, szemközt a diszkontban 133. A cukor 95 helyett 79, de liszten, són és a tésztákon is lehet valamit spó­rolni. Sokak asztaláról került le a hús, ha mégis vásárolni aka­runk, akkor a saját készítésű termékeket árusító hús-diszkon­tot vagy a vásárcsarnoki barom­fiboltot érdemes fölkeresni, ahol egy kilón 60-70 forintot is megtakaríthatunk. L. T. A napokban éves beszámoló közgyűlést tartott a Komlói Nyugdíjas Egyesület a pártok házában. Először a korábban lemondott két elnökségi tag he­lyére választott jelölteket Kollár László, a szénbányák szakszer­vezeti titkára és Martini József építészmérnök, a polgármesteri hivatal volt műszaki osztályve­zető személyében. A 978 tagot képviselő testület egyhangúlag megválasztotta a jelölteket a megüresedett posztokra. Ezután Adószegi Károly megbízott el­nök tartott beszámolót és szó esett az idei tervekről, az egye­sület költségvetéséről is. Következett az interpellá­ciók, pontosabban a panaszok áradata. Mint az várható volt, a jelenlévők egymás után kérve szót, zúdították panaszáradatu­kat az elnökségre. Természete­sen a panaszok mindegyike az energia-, élelmiszer és gyógy­szeráremelés ellen szólt.- Ahhoz, hogy a szerelem­ről meséljek, még túl fiatal­nak érzem magam - vonul rögtön sündisznóállásba. - Meg aztán nős is vagyok, kétgyermekes, komoly, 35 éves családapa. Pedig Gelb Miklós nem szokottt hátrálni. Néha meg­hökkentően kemény, szóki­mondó. A sofőr-vállalkozó talán ezért lett tagja ismét a komlói önkormányzat képvi­selőtestületének és gazdasági bizottságának is.- Echte komlói vagyok - mondja. - Már gyerekko­romban érdekelt az autó. Ezért is mentem a pécsi Szé­chenyi Gimnázium és Szak- középiskolába tanulni. Csak negyedikben jutott eszembe, hogy kellene egy diploma is, de már késő volt. A Volánnál akkor voltam tehertaxis, amikor Komlón még lovak­kal fuvaroztak. Nem mon­dom, jól kerestem. Volt jatt rendesen. Aztán katonaság. Az egyenruhát és a fegyvert utáltam. Közben megnősül­tem. Majd ahogy lenni szo­kott, hajtás. OTP-kölcsön a lakásra, leszerződni két gye­rekre, bútor, minden, ami kell. Meló, meló. Közben a Gépkocsi Üzembe kerültem. Itt is kocsin voltam mindig. 90-ben, mint derült égből a mennykő, a 300 fős üzem felét kirúgták. Aztán a va­gyonkezelő rt. kft-t csinált belőlünk, Tavaly kivásárol­tuk a cég 52 százalékát. Azonnal 105 új vállalkozó jelent meg Komlón. A va­gyon olyan 170 millió, tehát elég nagyok vagyunk. Veze­tőnk kommunista, de állö- tom, a város egyik legna­gyobb kapitalistája. Jó, mi?-És a politika?- A KISZ-be nem vettek fel. Jellemzésemben az volt: renitens, eszmerendszere za­A megzavart méhkashoz ha­sonlítható közgyűlést először Köves Imre, a Nyugdíjasok Or­szágos Szövetségének helyettes szóvivője, a szövetség baranyai képviselője igyekezett meg­nyugtatni. Elmondta, szerveze­tük minden erejével arra törek­szik, hogy kéréseik a kormány­nál meghallgatásra találjanak. A túlzott gyógyszerfogyasztás el­len - nem éppen szerencsés szó­fordulattal - több sétát, keve­sebb étkezést ajánlott az amúgy sem túltáplált hallgatóságnak. Ezután Ferenczy Sándor or­szággyűlési képviselő tette meg hozzászólását - nem sok siker­rel. A hallgatóság szedelőz- ködni kezdett. Deák János leve­zető elnök a határozatképesség megőrzése érdekében a kifelé masírozókkal szavaztatta meg a 172 ezer forintos bevétellel számoló idei költségvetést és a 61 forintról 120-ra emelt éves tagdíjat. D. G. varos. Pedig csak utáltam Ki- lián-körre járni. Soha nem kérdőjeleztem meg a dolgo­kat. Lakásunk volt, hús az asztalon, nyaralás, tévé, jár­hattam iskolába, volt min­den, ami kell. Először 86-ban gondolkodtam el. Néztem a tévében a Berecz-féle 56-ot, közben állandóan Szabad Európát hallgattam. Valami nem stimmelt. Aztán, úgy 88-tól 90-ig eszméletlenül tetszett a sajtó. Olvastam, ami belém fért. A végső lö­kés Deutsch Tamás komlói látogatása volt. Csoda egy fazon. Pártot kerestem. Nem találtam nekem valót. Fi­deszt csináltunk. Mi, hülye mezei sofőrök. Két fideszes is bekerült az önkormány­zatba. Hihetetlen volt. 92 volt a csúcs, 93 óta tudom, milyen ocsmány dolog szél­lel szemben . ..- Magánéletedről még nem beszéltél.- Mert nincs. A politika nem mehet a munka rová­sára, értelemszerűen a család rovására megy. Remélem nem sokáig. Előbb-utóbb csak polgár lesz belőlem. Mert most panellakó vagyok. Remiélem nem sokáig. Ne­kem az ablakból a szénosztá­lyozó a tájkép. Egy fiatal, őrült építész ide középre egy csónakázó tavat tervezett. ■ Van benne valami. Ott csó­nakáznak a szerelmesek, kö­rülöttük kilógnak a rozsdás vasak, a szénosztályozó elvá­sott vörös csillaga. Na azt már nem. Nem szoktam illúziókat álmodni. Ha nagy a baj, fogom a gitárt, leülök a sarokba és be­lesírom a bánatomat. Mert ki­felé mutatni nem szabad. Ha­tározottnak kell lenni. Érted? Néz, a bajusza alatt cinkos mosoly. Azért a gitárját csak nem mutatja meg. Deák Gábor Zöldségpiaci körséta Panasz a drasztikusan csökkenő forgalomra A panellakó Városvédő kamera A Honismereti és Városszé­pítő Egyesület tagjának, Nemesi Árpád fotósnak a javaslatára múlt heti oldalunkon rovatot in­dítottunk „Városvédő kamera” címmel. Ezúttal még egy január elején készült, havas képet lát­hatunk a Komló központjában lévő városi rendelőintézetről, az épület a volt Csille üzletsor felé néző oldaláról és elhanyagolt környezetéről. Azóta már tavaszt idéző sze­lek fújdogálnak, de még időben gondolhatunk a parkosított köz­területek további csinosítására, amelyért egyébként tavaly is sokat tett a városgondnokság. A képünkön látható parkban ele­gáns élősövényt is ki lehetne alakítani a járda mentén, az épü­letek felé eső oldalon. Nemesi Árpád felvétele az orvosi rendelőről Ötéves a Tájak-Korok-Múzeumok komlói klubja Az idén fennállásának ötödik évfordulóját ünnepli a Tá- jak-Korok Múzeumok komlói klubja, amely a nevét nemcsak ismertterjesztést szolgáló utazá­saival, országos vetélkedőkön szerzett eredményeivel is is­mertté tette. Ebből az alkalom­ból február 18-án 16 órakor a Május 1 Művelődési Házban történetüket, utazásaikat doku­mentáló tablókiállítás nyílik dr. Rácz Sándor alpolgármester be­vezető, méltató szavaival. A Tájak-Korok Múzeumok ünnepnapjai keretében a három éve alakult Komlói Irodalmi Kör önálló irodalmi estet tart február 21-én 17 órakor a Május 1 Művelődési Házban. Az iro­dalmi esten helyi amatőr alko­tók olvasnak fel írásaikból. t.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents