Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-29 / 28. szám
Dekódolt nadrágok és sportcipők Már nemcsak a Távol-Keleten vált iparággá a márkás áruk hamisítása Tudják, mi a Monrelax? A Moulinex háztartásigép-család hetven százalékkal olcsóbb „megfelelője”. Az óvatos kop- pintó ipar ebben az esetben csak az eredeti betűtípust, színt, di- zájnt bitorolja. Az már a megtévesztés sokkal durvább formája, amikor száz-százötven forintos zsebszámológépet árulnak Sharp megnevezéssel, vagy hatszáz forintért hoznak forgalomba fröccsöntött talpú műbőr .Adidas” edzőcipőt. De van, aki még ennél is tovább megy: gondoljunk csak a paprika- és Vegeta ügyre! A Baranya Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség munkatársai arról beszélnek, hogy már nemcsak a Távol-Keleten vált iparággá a márkás áruk hamisítása. Folkmann Miklós Törökországban és Olaszországban jelöli meg a közelebbi „forráshelyeket”. Ha valaki az ottani bazárokban vásárol olcsón, nagy valószínűséggel csak hamis áruhoz juthat. Sokan persze ezt használják ki, s nagy haszonnal túladnak az árun itthon. A hamisítás a ruházati termékek esetében a legszembetűnőbb - állítja Pókó Zoltán, aki elárulja, hogy az eredeti Levi's nadrágokat például huszonnégy!!) ismérv alapján lehet megkülönböztetni a hamisítványoktól. Hosszas unszolásra megemlít egyet: a fémgombok hátuljába beütött kódokat, amiket ugyan időről-időre megváltoztatnak, miután Nyugaton kilencvenkilenc százalékos hamisítványok készülnek. A primitívebb módszerrel előállított utánzatoknál általában első ránézésre ki lehet szűrni a hamisítványokat: ha például a „márkás” kabát bélése és szövete azonos színű, feszítsük szét kicsit a varrást; a fehér csík egyértelműen hamisításra utal. A legfőbb árulkodó az ár, s ha a kereskedő még a forrást is megjelöli, a szakember már sejti, hogy nem márkás termékkel van dolga. A fogyasztóvédelmisek a vámosokkal közösen tavaly 33 alkalommal ellenőrizték a baranyai piacokat és vásárokat. Dr. Orbán László elmondta, 31 kereskedővel szemben kezdeményeztek szabálysértési eljárást, 23 esetben állapították meg a minőségtanúsítási kötelezettség megszegését, 183 ezer forint bírságot szabtak ki. Ami a „nagyokat” nem rettenti el. Főleg, hogy társadalmi konszenzus is kialakult e tekintetben: te is tudod, én is tudom ... B. Z. A boltokban árusított termékekben megbízhatunkFotó: Tóth Angol gazda a szekszárdi Gemenc-Plastnál Az angol Marley cég vásárolta meg a szekszárdi Ge- menc-Plast Rt. részvényeinek többségét, pontosan 63 százalékát. Ezzel az üzlettel a szekszárdi cég egy 10 ezer főt foglalkoztató vállalat-csoport tagja lett. Az angolok Dél-Amerikától Új-Zélandig összesen 60 vállalatot üzemeltetnek, köztük az első Kelet-Európábán lévő, kitünően működő szekszárdi Gemenc- Plastot is. Az új tulajdonos termékei között megtalálhatóak a tetőfedő cserepek, a betonból készült különböző építőelemek, de zömében műanyag alapanyagú, az autógyártás során, az elektronikában, valamint a kommunális területeken felhasználható produktumaik vannak. Baltavári István, a szekszárdi cég igazgatója elmondta, hogy sokat várnak az „új gazdától”, mivel olyan ígéretük van, hogy nem kívánják a szekszárdi céget visszafejleszteni, miután megszerezték piacaikat. A cég vezérigazgatója, Dávid A. Trapnell is azt közölte egy munkásgyűlésen, hogy ezzel a vásárlással szeretnék megteremteni azt az ugródeszkát, amivel Kelet-Európa piacaira kerülhetnek. Nem kívánják visszafejleszteni az üzemet, sőt a jövőben mind a 230 dolgozóra szükségük lesz. Azt is megígérte a vezérigazgató, hogy versenyképes béreket kívánnak fizetni, vagyis érzékeltette: nyugati termékért nyugati béreket fizetnek alkalmazottaiknak. Az angol cég tervezi, hogy a későbbiekben megszerzi a részvények többi részét is. Habár ezzel az üzlettel is elégedettek lehetnek, mivel a vásárlással együtt hozzájutottak egy-egy román, ukrán, horvát és szlovák közös vállalat tulajdonjogához, vagyis máris működőképes az a bizonyos „ugródeszka”. Hazafi Olaj verseny Amerikaiak fúrnak Somogybán? A közelmúltban látott napvilágot a hír, hogy egy amerikai cég Somogy megyében olajkutatási koncessziós engedélyt kapott. A kormányzati döntést a nemzetközi gyakorlatban megszokott pályázat előzte meg, hiszen nyilvánvalóan csak gondos mérlegelés után lehet bárkit is beengedni a hazai szénhidrogén-termelő piacra. Egyrészt az ágazat stratégiai jellegéből adódóan, illetve azért is, mert ezt diktálják hagyományaink: az idén hatvan éve, hogy megalakult a MAORT, az első hazai olajkutató és kitermelő cég. Magyarországon csak az utóbbi néhány évben tízmilliár- dokat költöttek olajkutatásra, s nem egy helyről hallani, hogy léteznek olyan területek, amelyek esetében jócskán meglódulhat a fantázia. A többségi állami tulajdonban lévő MÓL RT. kutatási igazgatója, Dr. Bérezi István megítélése szerint vállalatának nem okoz presztízsveszteséget más szereplők megjelenése a kőolajkutatásban. A bányatörvény kimondja, hogy bárki, aki arra alkalmas jogosítványokkal rendelkezik, foglalkozhat nyersanyagkutatással. Miután a földben lévő ásványi kincsek tulajdonosa az állam, a kutatás jogát koncesz- szióba adhatja annak, aki ezt megfelelő formában a tulajdonos számára vonzó feltételeket ígérve kéri. Ez a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően egyfajta versenyhelyzetet eredményez. A résztvevők természetesen valamennyien tudják, hogy a kutatás ebben az ágazatban nagy kockázatokkal jár. A versenyben való részvétel nem ellentétes a MÓL RT. azon céljával, hogy deklaráltan nemzetközi szintű olajcéggé kíván válni. Ha az amerikaiak megkezdhetik a kutatást, saját szakembereiket is magukkal hozzák. Akik ugyan ismerik az Államok és az általuk már bejárt területek geológiai viszonyait, de nincsenek tisztában a magyar- országiakkal. Ezért feltételezhetően felveszik majd a kapcsolatot a hazai szakértő gárdával, hogy nem végeznék-e közösen a munkát? Az olajkutatásban - leegyszerűsítve - három szempont a mérvadó: adottak-e azok a kőzetek, amelyekben kialakulhattak a szénhidrogén mezők, megmaradt-e ezekben a szén- hidrogén, s ha igen, az ne legyen túl mélyen. Bérezi úr ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy Magyarország egész területén adott minden feltétel. Más kérdés, hogy hol, mennyi termelhető ki gazdaságosan. A gazdaságosság megítélése a cég méreteivel is összefügg, egy azonban biztos: ez az ágazat komoly befektetőt igényel. S ha valaki már hajlandó nagyobb összegeket kockáztatni, az költségei megtérülését várja. Az amerikaiakat emellett még az is motiválhatja, hogy stratégiailag jelen kívánnak lenni a térségben. Függetlenül a MÓL RT. kutatási igazgatójától: elgondolkodtató, hogy a többségi állami tulajdonban lévő hazai olajvállalat vajon alanyi módon nem kaphatta volna-e meg a jogot a koncesszióba adandó, föltehetően több ezer négyzetkilométernyi területre? Azzal együtt, hogy az állam így is jól jár, hiszen megismeri a szénhidrogén vagyon mértékét, s a termelésből is részesül. B. Z. Tolna: lovarda az új gimnáziumban Tolnán idén szeptember 1-jén becsengetnek az űj 12 tantermes, 6 osztályos gimnáziumba, melyet a volt szovjet laktanya területén alakítanak ki. Mint a város polgármestere, Keszthelyi Márton lapunknak elmondta, sikerült megszerezniük az 1900-as években épült volt tüzérlaktanyát, ahol többek között Európa egyik legszebb lovardája is van. Á gimnázium csak kis területét foglalja el a volt laktanyakomplexumnak, ezért egy háromszintes épületet felajánlottak megyei szociális Nemrég készült el az ország szociológiai, demográfiai helyzetéről a felmérés. Sajnos ennek az eredménye is azt mutatja - amire orvosok, szociológusok százai próbálják évek óta felhívni a figyelmet, amit statisztikai adatok évtizedek óta közölnek - a lakosok számához viszonyított öngyilkosságok számát nézve a világélvonalban helyezkedik el Magyarország. A világ legnagyobb öngyilkos otthon részére, de erre nemleges választ kaptak. Tolnán arra is gondolnak, hogy elképzelhető: a területen egy hosszabb távú terv szerint, felsőfokú oktatás is folyik majd. A mostani elképzelések között az is szerepel, hogy lehetővé teszik egy ipari zóna kialakítását, melynek bevételéből folytatni tudnák az építkezést, és ezáltal megőrizni a volt laktanya patináját. A város polgármestere arról is beszámolt, hogy a volt lőteret szintén megvásárolták, amely közel harminc hektáros. Itt a szektája lennénk? Miért? - teszik fel nagyon sokan a kérdést. A témáról való beszélgetésre invitál a Consensus Club. Mindenkit várnak, akiket izgat a téma, akik nem akarnak beletörődni ebbe a helyzetbe, akiknek esetleg ötleteik vannak a megoldást illetően. A club nyitott, a beszélgetésre bárki elmehet, csupán a club alapszabályait kérik betartani. Ezek: mindig csak egyvalaki beszélhet, egy perc tervek szerint Tolna, Fadd, Bo- gyiszló és Fáéánkert részére egy regionális szeméttelepet létesítenének. Ahhoz viszont, hogy a gimnázium építését a tervek szerint folytathassák, a városnak még mindig 100 millió forintra lenne szüksége, erre azonban valószínűleg csak középtávon gondolhatnak - s természetesen gondolnak is. A legfontosabb eredmény persze, hogy a volt szovjet laktanyát - az itt lévő lakások nélkül - sikerült a város tulajdonában tartani. H. B. J. áll rendelkezésre a téma előadására, (hogy mások is szóhoz jussanak), s a klubest helyén és ideje alatt semmilyen üzleti tevékenység, reklámozás nem folytatható. Kérik, ha a témáról van véleménye, s szeretné elmondani, menjen el a klubestre, amelyet 1995. január 31.-én, 18 órakor tartanak Pécsett a Liszt Ferenc Hangversenyteremben. (Pécs. Király u. 81.). Négyes gyilkosság Százhalombattán Eredményre vezetett a rendőrök kutatómunkája péntek este, Százhalombatta külterületén megtalálták a tavaly eltűnt érdi, 16 éves Mihály Krisztina, majd szombaton a szintén tavaly óta keresett Harsányi Hajnalka 13 éves helyi iskolai tanuló földi maradványát. A holttesteket a gyilkossággal alaposan gyanúsított, őrizetben lévő Balogh Lajos 29 éves Százhalombatta, Erkel Ferenc út 38. szám alatti lakos beismerő vallomása és útmutatása alapján találták meg - mondta el Vojna- rovics Győző, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság főtörzszászlósa. Mint ismeretes a rokkant- nyugdíjas fiatal férfi lelkiismeretét további két gyilkosság elkövetésének alapos gyanúja is terheli. Már több hír is napvilágot látott arról, hogy hétfőn két, a közelben lakó 20 éves lányt ölt meg szexuális indíttatásból, akik esti kocogásra indultak, így jelenleg Balogh négy lány meggyilkolása miatt van őrizetben. Az előzményekhez tartozik, hogy Baloghot a napokban a tavaly májusban titokzatos körülmények között eltűnt Mihály Krisztina gimnáziumi tanulóval kapcsolatos zsarolási ügyben vették őrizetbe. Annak idején ugyanis egy ismeretlen telefonáló, a lány eltűnését követően, az anyjától pénzt követelt, s a magnóra rögzített hangfelvétel alapján - szakértők véleményére támaszkodva - terelődött a gyanú Baloghra. Időközben a közelben lakó két lány - a 20 éves Németi Zsuzsa és a szintén 20 éves Pálházi Andrienn holttestét a város széli elhagyott területen, egy gazzal benőtt dombon megtalálták szerdán a keresésükre indult testvérek, így a gyanú méginkább Baloghra terelődött. Az eddigi vallomásból annyi már kiderült, hogy három lánnyal fegyverrel - valószínűleg tőrrel - végzett, míg a legfiatalabb áldozatát megfojtotta. Az ügyben tovább nyomoznak. Párbeszédre invitál a Consensus Club A világ legnagyobb öngyilkos szektája vagyunk? A mértéktelen italozás már maga is önpusztítás, de sokszor vezet öngyilkossághoz is Fotó: Tóth HOZZÁTARTOZÓNK HALÁLA ÉRZELMILEG SOKKOL, ANYAGILAG MEGVISEL Mind több a köztemetés és a segélyre szoruló A halál nem válogat. Áldozatában nem nézi szegény-e, gazdag-e, magányos-e, avagy népes rokonság veszi-e körül e földi létben. Ha eljön az ideje, megváltóként, avagy váratlanul suhintja meg kaszáját, s már rajtunk is a gyász, kezdődik a te- metési-hamvasztási és egyéb tortúra. Ha egyáltalán van hozzátartozó, s köztük is olyan, akinek legalább annyi a pénze mint a könnye. Az életszínvonal egyik fokmérője maga a temetés, ami egyre drágább. Még a legolcsóbb is. Ha az elhunyt eltemetésére kötelezettek anyagiak okán képtelenek megadni a végtisztességet, netán az elhalálo- zottnak nincs hagyatéka és senki hozzátartozója, akkor az 1993-as III. törvény szerint a halottat az az önkormányzat köteles a lehető legolcsóbban eltemetni, melynek területén a haláleset bekövetkezett. Viszont a köztemetést álló település visz- szaigényelheti ezen költségeit az elhunyt állandó bejelentett lakhelyének önkormányzatától. Egyre több a köztemetés, s a temetési segély is mind többet visz el a települések költségvetéséből. Bonyhádon évente 2-3 elhunytat temettet el a város, s a temetési segélyre tavaly halottanként ötezer forintot költött. Mohács tavaly három embert temettetett saját pénzén, emellett hét horvát menekültet, de ennek költségeit visszakapta, ugyanakkor 110 elhunyt hozzátartozóinak nyolcszázezer forintnál több segélyt is kifizetett. Pakson évente egy-két köztemetés terheli a költségvetést, a legolcsóbb temetés is 18 ezer forint. Pécsett a legolcsóbb hamvasztás tavaly tizenötezerbe került, az ilyen temetés idén már majd harmincezer forintot tesz ki. Pécs tavaly majd hatszázezer forintot költött köztemetésre, temetési segélyre majd öt és félmilliót a 6-10 ezer forintos átlaggal. Fonyódon az utóbbi években alig néhányszor kellett csak a város költségén temetni, a segélyek összegét három kategóriában meghatározva átlagban 2-5 ezer forintot, de volt, hogy többet is fizettek. Baján, ahol a legolcsóbb temetés is olcsóbb már a hamvasztásnál, tavaly tizennyolc esetben, most januárban is két köztemetést állt az önkormányzat, a segélyek 5-10 ezer forint között mozogtak. Szekszárd tavaly öt, idén már két esetben temettetett, a ham- vasztásokhoz és temetésekhez is több mint 1,4 millió forint segélyt fizettek ki. Kaposvár költségén tavaly hatvanan kaptak végső nyughelyét, temetési segélyt 679 esetben fizettek, több mint 6 millió forintot. Zalaegerszeg tavaly 11 esetben állta a köztemetést és 534 elhalt polgára után a segélyt, több mint 3,5 millió forinttal. A temetési költségek növekedésével az önkormányzatok a temetési segélyek emelését tervezik. B. M. L. 1995. JANUÁR 29., VASÁRNAP Új VDN 3
