Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-24 / 23. szám

8 üj Dunántúli napló Magazin 1995. január 24., kedd HÁBORÚ ESETÉN HÁTRAARC BÜSZKE VAGYOK A LÁNYOM SIKERÉRE Békemisszió Grúziába Január 20-án újabb három magyar főtiszt utazik Grúziába, hogy ott ENSZ-megfigyélőként tevékenykedjék egy évig. Velük együtt már 194-en vannak en­nek a különös missziónak a tag­jai, akik mind gyakrabban tűn­nek fel a világ „forró pontjain”. Róluk beszélgetünk Kovács Ti­bor alezredessel, a Honvéd ve­zérkar mellett működő Béke­missziós alosztály vezetőjével.- A fegyvertelen ENSZ meg­figyelők meghirdetett pályáza­tára évente kb. 70 fő szokott je­lentkezni. A jelentkezők csak főtisztek lehetnek, minimum középfokú angol nyelvvizsgá­val - mondja az alezredes. - Fegyvertelen megfigyelőket olyan országokba kér az ENSZ, ahol rendezettebbek a körülmé­nyek, a felek már kibékültek, csak még nincs hivatalos béke­kötés valamilyen megoldatlan probléma miatt. Grúziában pél­dául, ahol az abházok önálló­sági törekvései kapcsán folyt háború, most tűzszünet van.-Mit tesz a megfigyelő, ha mégis újra kitör a háború?- Megadja magát, illetve hátra arcot csinál és hazajön. Embereink nem bocsátkoznak harcba - nincs is mivel de munkájuk során amúgyis mind­két fél képviselőjével - a hely­beli erőkkel együtt - járják a kérdéses terepet - tűzszüneti vonalat - és jelentik a látottakat.- Milyen felszerelésük van?-Golyóálló mellény, vegy­védelmi felszerelés, védőoltá­sok.- Mióta működnek magyar ENSZ megfigyelők?- 1988 óta. Eddig 7 missziót láttunk el, 15 fős volt a legna­gyobb. Voltak magyarok Irak­ban, Iránban, Szaúd-Arábiában, Cipruson, Ugandában, Mozam- bikban és Grúziában, eddig ösz- szesen 194 fő. Jelenleg 4 misz- szióban veszünk részt: Angolá­ban 10, Kuwaitban 7, Grúziá­ban 8 fő, az EBESZ békefenn­tartó műveletének előkészítője­ként 1 fő teljesít szolgálatot. A jelentkezőknek szigorított egészségügyi követelmények­nek kell megfelelniük, s a kö­zépfokú nyelvvizsga mellett kü­lön szakmai - katonai - angol nyelvismerettel is kell rendel­kezniük, mert a jelentéseket is csak angolul tehetik meg, és mindenfajta - egymás közti - érintkezés is angolul történik.- Mi a vélemény az ENSZ-ben a magyarokról?- Minden letöltött misszió után értékelő lapot, jelentést küldenek. A magyarokról na­gyon jó a vélemény. Akik most Grúziába mennek, beszélnek oroszul is, ami a más nemzetbe­lieknél ritka; így a magyarok tudnak közvetíteni a helyi lako­sok és az ENSZ-katonák között.- Jelenleg Grúziában hány ENSZ katona állomásozik?-25 országból kb. 120 fő a teljes misszió létszáma; ők 4 ál­lomáshelyen tartózkodnak. Azt a három főtisztet, akik most, ja­nuár 20-án mennek leváltani társaikat, külön városokba szór­ják szét; az ENSZ-nél ez köte­lező, két azonos országbeli nem teljesíthet szolgálatot egy he­lyen.- Milyenek a megfigyelők anyagi körülményei?- Az ENSZ 86 dolláros napi­díjat fizet; a megfigyelőknek ebből kell gondoskodniuk saját élelmükről, ebből kell fizetniük a szállást - magánházaknál is elhelyezkedhetnek -, a takarí­tást, mosatást, stb. Ha az egy év alatt szabad idejükből másik vá­rosba akarnak utazni, vagy eset­leg hazajönnek, ennek a teljes költségét is ők állják. Az ENSZ gondoskodik egészségügyi ellá­tásról, van rádió, jármű, heli­kopter.-Az egyenruhájuk?-Azonos a fegyveres béke- fenntartókéval: magyar katonai egyenruha - új típusú, terep mintás, ejtőernyős gyakorló­ruha -, de a jelvény, karjelzés, embléma, sapka, sál, nyak­kendő, sisak az kék színű, ENSZ-es. Egyébként fejenként 120 kg-os teljes téli, katonai felszerelést visznek, gyógyszer­csomaggal - egyszer használa­tos tűkkel -, stb. A beavatásuk a misszió helyén történik, ott kap­ják meg a kék ENSZ felszere­lést.- Történt már baleset, vagy haláleset a megfigyelők között?-Még nem. Az ENSZ halál esetén 50 ezer dollárt fizet, a magyar kötelező életbiztosí­tásra pedig 1 millió forintot kapnak a hozzátartozók. Pellérdi Rezső alezredes, ve­gyészmérnök, tanár, a Grúziába készülők egyike.- Miért jelentkezett erre a küldetésre?-Nekem ez a kiküldetés el­sősorban a nemzetközi kapcso­latok kiépítése miatt fontos. Ko­rábban részt vettem a Holland Királyi Akadémia 3 hónapos törzstiszti tanfolyamán, azután a NATO Európai Főparancs­nokságának egy kéthetes to­vábbképző tanfolyamán. Mind­kettő nagyon fontos volt, szak­mailag is. Az egy év alatt egy- szer-kétszer haza tudok láto­gatni a családomhoz is. Két fiam van. Persze az sem titok, hogy anyagilag is megéri az egy éves kiküldetés, hiszen itthon kapjuk a fizetést, kint pedig a napidíjat. De a legfontosabb mégis az, hogy az ember egy nemzetközi szervezetben saját hazáját képviselheti. Buda Magdolna Híres anyák híres lányai Világszerte sok gyermek folytatja szülei mesterségét, nincs ez másképp a színészek­nél sem. Összeállításunkban néhány világsztár anya ugyan­csak színésznői karriert befutó lányával ismerkedhetnek meg. Jé Maureen O ’Sullivan (sz. 1911) a Tarzan-filmek Jane-je- ként a liánokat ragadta meg az őserdőben, anyaként pedig lá­nyát, Mia Farrow-t (sz. 1945) segítette, ahol csak tudta. Ma is büszke lánya becsvágyára: „Már gyermekkorában sem tudta elviselni a sikertelensé­get.” Mia Farrow Woody Allen 13 filmjének hősnője volt, a Hanna és nővéreiben édesany­jával együtt állt a kamerák elé. Judy Garland (1922-1969) fénylő üstökös volt a pályán, de amilyen hirtelen sztár lett, olyan hamar el is tűnt. Az ok: gyógy­szerek, alkohol, öngyilkossági kísérletek. Lánya, Liza Minelli (sz. 1946) örökölte anyja labilis idegrendszerét és hasonló prob­lémákkal küszködik. Már két és fél évesen filmezett, hétévesen pedig a színpadon táncolt. „Egyáltalán nem volt gyermek­korom és ezt soha nem bocsá­tom meg anyámnak.” Jé Isabella Rossellini (sz. 1952) nem akart úgy kinézni, mint az anyja, Ingrid Bergman (1915— 1982) és nem akarta, hogy örökké hozzá hasonlítsák. Am mégis mindent tőle örökölt: a szépségét, a pillantását, a tehet­ségét. Amit viszont hiányolt az életéből, az az anyai gondosko­dás. A szülők ugyanis 1957-ben elváltak és ő az apjánál, Ro­berto Rosselininél nevelkedett. „Az én gyermekeim soha nem fogják nélkülözni az anyai sze- retetet.” Az 50-es évek álompárjának számított Debbie Reynolds (sz. 1932) színésznő és Eddie Fis­her énekes. A szép szőke szí­nésznőt azonban „kiszorította a nyeregből” Liz Taylor. Az el­hagyott feleség minden dühét lányán, Carrie Fisheren (sz. 1956) töltötte ki. „Mindig utál­tam ezért anyámat” - nyilat­kozta később Carrie, aki szer­ződése ellenére sem kapta meg a neki felkínált szerepet a Csil­lagok háborúja trilógiában. Ez a kudarc tragikus következmé­nyekkel járt: szenvedélyes kábí­tószerfogyasztóvá vált. Hitchcock kedvenc hősnője, Tippi Hedren (sz. 1935) kivá­lóan megfelelt a rendező elkép­zelésének: szép volt, hűvös és nagyon szőke. Lányának, Me­lanie Griff í/mek az anyja ár­nyékában kellett felnőnie, ezt a mai napig nem tudta feldol­gozni magában. Iskoláit félbe­szakította, alkohol- és kábító­szerfüggő lett, úgy váltogatta partnereit, mint más a fehérne­műt. Házassága Don Johnson- nal már másodszor került vál­ságba, karrierje hullámzó. Janet Leigh (sz. 1927) legem­lékezetesebb - és talán legrövi­debb - szerepe a Psychoban volt: őt gyilkolták meg a zuhany alatt. Lányát, a horrorfilmek Laura Dern gyakori szereplőjét, Jamie Lee Curtist (sz. 1958) is felkérték, hogy játssza el a főszerepet a thriller folytatásában, ám ő visszautasította: „Nem tudtam volna elviselni, ha az anyámmal hasonlítanak össze.” Az öntuda­tos és magabiztos Jamie Lee a saját lábán akart megállni, pe­dig anyján kívül édesapja, Tony Curtis is egyengethette volna a pályán. Sokévi küszködés után végül siker koronázta a sok munkát, az A hal neve Wanda című filmmel világsztár lett be­lőle. Diane Ladd (sz. 1932) nem gördített akadályokat lánya, Laura Dem (sz. 1966) színész­női pályafutása elé, de nem is sikerült volna neki, hiszen La­ura rendkívül makacs és önfejű. Diane Ladd 1990-ben együtt szerepeltek a Vadszívű című filmben és bár az anyát jelölték Oscar-díjra, mégis Laurának volt nagyobb sikere. Diane azonban nem fél­tékeny: „Büszke vagyok a lá­nyom sikereire.” Jé A francia film nagyasszonya minden kétséget kizáróan Ca­therine Deneuve (sz. 1943). Mi­vel imádja a mesterségét, azt akarta, hogy lánya, Chiara Mastroianni (sz. 1972) is ezt vá­lassza. így lett Chiarából szí­nésznő, és nem zongoramű­vésznő, ahogy apja kívánta. Mivel még csak egy filmet for­gatott, nem tudni, mennyit örö­költ anyja, Catherine Deneuve és apja, Marcello Mastroianni szédületes tehetségéből. Piros Christa Készül mar a tízezer forintos Disneyland Kínában? A talajmunkálatok már meg­kezdődtek a hainani turistapa­radicsom parkjában, hogy létre­hozzanak az amerikai Disney- landhez hasonló szórakoztató komplexumot. A közel 67 hek­táros park 1996-ban részben már a látogatók rendelkezésére áll - írja a UPI. A nagyszabású tervekben - amelyek megvalósítása január 1-jén kezdődött - szerepel egyebek között egy 30 ezer fé­rőhelyes nemzetközi üdülőköz­pont megépítése, a területet ugyanis a „keleti Hawaiinak” is nevezik gyönyörű fekvése mi­att. A parkban a kulturális kalan­dokra vágyók és a testi fittség szerelmesei egyaránt találnak majd az érdeklődésüknek meg­felelő programot: a kulturális kiállítási részben a világ konti­nensei és országai mutatkoznak be, az egészségüket féltők pedig a keleti egészségmegőrzés módszereivel ismerkedhetnek. Kilencen százalékban már kész a Magyarország legújabb bankjegye, a várhatóan 1996-ban megjelenő tízezer fo­rintos. Három színű kevert met­szetnyomással állítják elő. Szent István portréját és egy esztergomi látképet ábrázol majd, árulta el Péterfi Sándor, a Budapesten működő Pénzjegy- nyomda Rt. vezérigazgatója. A „titkaira” különösen ügyelő nyomda előcsarnokában rácsok és a fegyveres őrség döbbenti rá az idegent, hogy hová is „tévedt”. Bizonyos aj­tók mögé még a legkiváltságo- sabb látogatók sem léphetnek be. Itt készülnek a különböző értékpapírok, a személyi iga­zolványok és az útlevelek is.- Honnan veszik az alap­anyagokat, hiszen nem akármi­lyen papírokkal, festékekkel dolgoznak?-A Diósgyőri papírgyárból kapjuk a technológiailag védett, speciális anyagokat. A festéke­ket kizárólag külföldi alapanya­gokból mi magunk állítjuk elő.-A jó megfigyelők észrevet­ték, hogy az ötezer forintos bankjegyek nem egyforma szí­nűek. Nem hamisak a más színű pénzek?-Sajnos valóban előfordul, hogy az egymás mellé tett öte­zer forintosok nem azonos szí­nűek, de ez nem jelenti, hogy feltétlenül hamis valamelyik. Az ötezres bevezetésekor sú­lyos időzavarba kerültünk és a gyártásra nem tudtunk megfele­lően felkészülni. Előbb techno­lógiai problémák, később egy festék váltás „színezte” a terme­lést. Mindezek következmé­nyeként többféle ötezres került forgalomba. A százasokon is megfigyelhetők hasonló, ki- sebb-nagyobb eltérések, ame­lyek azzal magyarázhatók, hogy a technika, amivel dolgozunk, még a háború előtti. A tízezres már a majdani, új, korszerű technológiával készülő bank­jegy sorozat előfutára lesz.-Kik és hányán készítik a pénzeket?- Hatszázhúsz dolgozónk van. Az eredeti nyomóformát grafikus művészek, rézmetszők és bankjegy-technikusok állít­ják elő. Rendkívül szigorúak az alkalmazási feltételek, nemcsak szakmailag kell megfelelni, ha- nam erkölcsi feddhetetlenséget is kértünk a dolgozóinktól. Saj­nos a fizetések nem éppen ki­magaslóak, aki sok pénzt akar keresni az máshol keres állást.- Hogyan ismerhetjük fel a hamisítványokat?- Sok apró részlet lehet árul­kodó, de ami a legszembetű­nőbb: a valódi bankjegyeken tapintható a nyomás. Az ötezer forintos anyagában már ott la­pul a biztonsági szál is, ami a fény felé tartva könnyen felis­merhető. Németh Zsuzsa KÍNAIAK MAGYARORSZÁGON Üzletek, erkölcsök, bűnök Ha szüleid élnek, ne utazz tá­voli helyekre, csak ha határo­zott célod van - mondta jó 2500 éves Konfucius. Úgy látszik, napjainkban sok kínainak van határozott célja, mert a világ nagyvárosai után nálunk is kez­denek kialakulni a kínai negye­dek. Sok valódi és álhír kering ha­zai tevékenységükről. Kína-ku- tatók, statisztikusok és rendőrök segítségével kerestük a választ arra a kérdésre, hogy miért jön­nek hozzánk ilyen messziről és tisztelik-e törvényeinket. A nálunk vállalkozó kínaiak számát 2500-3000-re, a tényle­gesen ittlévőkét mintegy 15 000-re, a vízumuk érvényes­ségének határidejéig Magyaror­szágon tartózkodók számát (ez a réteg folyamatosan és szisz­tematikusan cserélődik) 5 000-re becsülik. Nagy többsé­gük Budapesten él. Vannak olyan települések - elsősorban a megyeszékhelyek , közöttük is kiemelkedik Miskolc, Nyíregy­háza, Debrecen - amelyek va­lamilyen okból számukra na­gyon fontosak. Itt elsősorban a piacokon és a vendéglátásban vannak jelen. Szívesen teleped­nek le például a Nyírségben, há­rom határ viszonylagos közel­ségében. A Magyarországon vállalko­zói engedélyt kiváltók 70%-a ruhaneműben, 18%-a műszaki cikkekben, 5%-uk pipereáruk­ban, 6%-uk éttermekben, a többi kifőzdékben, gyorsbüfék­ben érdekelt. Üzleti magatartá­sukra jellemző, hogy az állam­mal vagy az önkormányzattal kapcsolatos fizetési kötelezett­ségeiket pontosan betartják, ügyelnek a törvényességre, de minimum annak látszatára. Miért érdemes nekik Ma­gyarországon vállalkozni? A kínai kereskedő az árut Kínából rendeli, ahol rendkívül alacsony a termék értékének a munkabér aránya. Hajóval szállítják az árut, mert a repülőgép drága, a vasútat pedig a sokezer kilomé­teres úton rendszerint valahol megdézsmálják. A kínai kereskedő Európában nem ostromolja a csillagokat, de még a hegycsúcsokat sem, megelégszik azzal, ami a hegy lábánál van. Olcsó tömegárut kínál, közvetlenül a termelőtől rendelve kiiktatja a nagykeres­kedelem hasznát, ezért tud a magyar fogyasztói árak alá ajánlani. A hazánkban élő kínaiak vál­lalkozókra, rendszeres valamint időszakos alkalmazottakra oszthatók. A vállalkozó tőkét és árut hoz, a magyar fogyasztóval rendszeres és személyes kap­csolata nincs. A rendszeres al­kalmazott az eladó, gyakran ab­ban a reményben, hogy egyszer ő is vállalkozó lehet. Ebben számíthat a főnékére, akár igen kedvező kölcsönökkel is. Ennek oka egyrészt az összetartozás, másrészt az a hagyományos kí­nai mentalitás, miszerint a se­gítség elfogadása hosszú távon lekötelezettséget jelent. A har­madik csoport - szisztematiku­san cserélődő kb. 5000 fő - azokból tevődik össze, akik csak három hónapra jöttek. Tömegszálláson élnek, rendkí­vül szerényen. Megtakarított pénzecskéjüket (ami náluk jó­formán kisebb vagyonnak szá­mít), ahol tudják, dollárra vált­ják. A helyükbe toborzottak időben megérkeznek, zökkenő nincs. A gazdasági vállalkozó is szerény, spártai módon él, élet­módját össze sem lehet hasonlí­tani az újgazdag orosz vagy uk­rán milliomoséval, aki pazar budai villában él, Mercedessel jár testőrök kíséretében, s pén­zének jelentős részét látványo­san feléli. A nálunk élő kínaiak csoport­jai zártak, a nem kínaiakkal az üzleti életen kívül keveset érintkeznek. Ellentétben a köz­hiedelemmel, a kínaiak bűnö­zése Magyarországon rendkívül ritka. A Legfőbb Ügyészség hi­vatalos statisztikája szerint ezt a következő adatok jellemzik. (Az első szám az 1993-as esz­tendő, a második 1994 első fel­ének adatait tartalmazza): ösz- szes bűnelkövetők száma: 36, illetve 12. Személy elleni erő­szak 1 (ez segítségnyújtás elmu­lasztása volt) és 2. (Az egyik sú­lyos testi sértés alapesete, a má­sik életveszélyt okozó testi sér­tés volt.) Közbotrány okozása: 9 és 6. Jogellenes tartózkodás 1 és 0. Közlekedési baleset oko­zása 11 és 3. Gazdasági bűncse­lekmény 12 és 1. Vagyon elleni bűncselekmény: 2 és 0. A statisztikai adatokban nem szerepelhet Liu L. brutális meggyilkolása 1994. januárjá­ban, újpesti otthonában. Az esemyőkirálynak nevezett férfit vélhetően honfitársa ölte meg. Az illetőt őrizetbe vették, de bi­zonyítékok hiányában szabad­lábra kellett helyezni, tehát a tettes hivatalosan ismeretlen maradt. A másik, a statisztikai adatokban még nem rögzített ügy 1994. szeptemberében tör­tént. Lai Jong S.-et Budapesten, a XVI. kerületben az utcán le­lőtték, majd elvágták a torkát. Négy kínai állampolgárságú személyt emberölés alapos gya­nújával a rendőrség őrizetbe is vett. Egyetlen bizonyított ügyből általánosítani lehetetlen. Egy magát megnevezni nem kívánó szakértő kriminológus mégis úgy véli, hogy a kínai állampol­gárok közül azok lehetnek po­tenciális bűnelkövetők, akik önmaguk elé teljesíthetetlen célt kitűzve sikertelenné válnak. A csendes és mosolygós kínai nem csak a külvilág felé fe­gyelmezett, önmagában is az. Ha viszont létalapjában rendül meg katasztrofálisan, akkor robbanhat. Számolni kell tehát azzal is, hogy a kint toborzott közé ke­rülhetnek kalandorok is, akik anyagi vagy egyéb előnyök re­ményében hajlamosak erősza­kos cselekményeket vállalni. Ennek megelőzése érdekében erősíteni kellene az együttmű­ködést a különböző kínai kö­zösségekkel, hiszen közös ér­dek, hogy továbbra is törvény- tisztelő kínaiak kapcsolódjanak be az ország gazdasági életébe, legyenek hosszabb-rövidebb időre vendégeink. Némethy Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents