Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-15 / 14. szám

Bubik István színművészt Neii Simon: Furcsa pár című komé­diájában tekintheti meg a pécsi közönség Fotó: Müller A. A színház egy kis kincsesdoboz Bubik István életében először Pécsett vállalt vendégjátékot Bubik István Jászai-díjas színművész tíz évig tartó Nem­zeti Színházi tagsága során ter­mészetesen fellépett vidéki vá­rosokban is, azonban életében először Pécsett vállalt vendégjá­tékot a „Furcsa pár”-ban.-Minek köszönhető ez a ki­ruccanás? - kérdeztem tőle.- Elsősorban a személyes kapcsolatnak, hiszen Balikó Tamás színész-rendezővel jó barátok vagyunk, ami igen rég­ről datálódik, ugyanis valaha együtt katonáskodtunk a jános- halmai légvédelemnél... Ezen túl azért is jöttem örömmel, mert bár minden Budapesthez köt, jó néha kiszabadulni onnan, sokszor úgy érzem, Pest egy ki­csit megőrült.-Azt nem kérdezem, sza­bad-e, de vajon lehet-e különb­séget érezni a fővárosi és a vi­déki közönség között?-Amit én érzékelek, az az, hogy a vidéki közönség jobban megbecsüli, tiszteli a színházat, akár öltözködésében is. Ez per­sze összefügg azzal, hogy vidé­ken egy-egy városban csak egy színház működik, Pesten meg rengeteg; de úgy érzem, fontos azt érezni, hogy a színház való­jában egy kis kincsesdoboz!- Rájátszva a pécsi darab címére, kivel alkotott pályája során „furcsa pár”-t?-Ami most rögtön eszembe jutott, az nem is annyira furcsa, mint egy nagyon kellemes em­lék; fantasztikusan jó volt együtt játszani Balkay Gézával Madách Ember tragédiájában.- Színészinterjúkban sokszor olvasni, hogy a mai színész szétszakad, mert szöveget kell tanulnia, próbál, szinkronizál, rádiózik. Ön hogy van ezzel?- Túlzás, hogy szétszakad­nék, sőt inkább hajlamos va­gyok a lustaságra. Tavaly nyá­ron megnősültem, szívesen va­gyok otthon, így nem is játszom sokat. Tévé meg film manapság pedig szinte nem is létezik. Emellett én mindig is sokat ad­tam a kikapcsolódásra, dobolok, és ott van még a sport, amibe belefér a foci, a kosárlabda és az öttusa.- Annak is híre járt, hogy há­rom éve, itt hagyva csapot-pa- pot, elment kilenc hónapra Ang­liába. Miért?- Tíz év Nemzeti Színház után elfáradtam, úgy éreztem, nagyon beszűkült körülöttem a világ, hiszen csak színészekkel találkoztam, csak a színjátszás foglalkoztatott. Szerettem volna látni valami mást is, így men­tem el egy amolyan „edzőtábor­félébe”, Londonba, ahol raktá­rosként dolgoztam. Teljesen új helyzet volt ez számomra, hi­szen civil voltam és idegen, s csak rajtam múlott, hogy fiziká­lisán és lelkiekben meg tudom-e állni a helyemet. Emberileg so­kat adott ez a pár kinti hónap, ugyanis rájöttem, hogy a ke­let-európaiságra is lehet büsz­kének lenni.- Jelenlegi munkahelyén, a Művész Színházban milyen fel­adat előtt áll - és milyen hangu­latban dolgoznak a „botrá­nyok” közepette?- Goldoni A hazug című da­rabját próbáljuk nagy lelkese­déssel, odaadással. Ez mindig is így volt, ugyanis mi színészek nem értünk a gazdasági ügyek­hez. Csak azon csodálkozunk néha, hogy az illetékes színházi vezetők mért képzelik, hogy rá­juk nem érvényesek a nagy színpadi drámák tanulságai? Méhes Károly Éles anyanyelvűnk 1. A pénz felváltva is be­szél. 2. Levés közben jön meg a létvágy. 3. A szégyentábláról csak a táblát lehet letörölni. 4. Egy páratlanul szép életnél csak a páros lehet szebb. 5. Bárkinek hangszálon múlik az éneke. 6. Belátás nélkül kinézni is csak rosszul lehet. 7. Gólyaviszi a fiát, a má­sét pedig hozza. 8. Még a rongyos élet is szebb a foltos becsületnél. 9. Lelket csak a formába nem lehet önteni. 10. Aki csupán a javait nézi, a kárát fogja látni. 11. A világos az ige vará­zsát, a sötét a varázsigét ku­tatja. 12. Nehezebb dolog tar­tással szólni, mint szóval tartani. 13. Félelmében még az ateistának is égnek áll a haja. 14. Paradox, de a fogas kérdés soha nincs ínyünkre. 15. Más a képmás a ha­son, mint a hasonmás a ké­pen. 16. A szabadesés törvé­nye nem magyarázat az ütődöttségre. 17. Jó, ha az ész előtt, de még jobb, ha az ész alatt hajlik valaki. 18. A bürokrata a mada­rat tolláról, az embert pa­pírjáról ismeri. 19. Többen attól féltik a fejüket, hogy gondolatokba ütközik. 20. Nem elég a magunk baja, ott vannak a mások sikerei is. Kerekes László Számos oklevél, nemzetközi elismerés, díj tulajdonosa a Máltai Királykeserű feltalálója, Varga József és felesége Müller Andrea felvétele Itthon keserű a Máltai Királykeserű Egy világhírű baranyai találmány hazai kálváriája Egy baranyai szabadalom sorra nyeri a kiállítási díjakat szerte a világban, itthon mégis igen nehézkes a termék értéke­sítése. A Máltai Királykeserű likőrt Varga József, egyházas- haraszti biológus keverte ki 25 évi munkával 30 féle gyógynö­vényből (az áfonyalevéltől a trópusi füvekig minden megta­lálható benne), s az elmúlt két évben a különleges ital Genftől az amerikai Pittsburgig minden nemzetközi kiállításon érmet nyert. Legutóbb múlt év végén a brüsszeli Heuréka rendezvé­nyen kapott második díjat, s ha királyok nem is isszák még a keserű likőrt, de II. János Pál pápa magyarországi látogatása­kor megkóstolta, s Vatikánba is rendelt belőle, Habsburg Wall­burga pedig ezzel kínálta ven­dégeit az esküvőjén. Gondolhatnánk ezután szerte a világban hódít az agyérmesze- sedésre, hallás-, látásjavításra, a szervezet harmonizálására al­kalmas aperitif, ezzel szemben külföldön, bár állandó az érdek­lődés, egyáltalán nem kapható, itthon pedig csak az utóbbi he­tekben került a Herbária szaküz­letekbe. A szabadegyházai szesz­ipari vállalat egyik utód kft.-je, a belga tulajdonú Panalco ugyanis megvásárolta két évre a forgal­mazás jogát, le is gyártottak, itt mintegy 50 ezer liter Máltai Ki­rálykeserűt, de csak a felét tudták értékesíteni, aztán csődöt jelen­tett a cég. Eközben norvég, japán, ame­rikai érdeklődés is volt a termék iránt, de a szerződéskötésig egy­szer sem jutottak el. A Pa- nalco-tól a maradék 20 ezer li­ternyi készlet a Herbária Rt.-hez került, itt viszont egyelőre csak a belföldi értékesítésben gondol­koznak, így végre,ott található az rt. összes szaküzletében a Máltai Királykeserű. De, hogy az Uni- cummal, a Jägermeisterrel ver­senyképes legyen, ahhoz több tízmilliós reklámhadjáratra lenne szükség - mondja az rt. egyik ke­reskedelmi vezetője. Úgy tűnik tehát, a Máltai Királykeserű is csak akkor lehet sikeres hazájá­ban, mint már annyi más magyar találmány, ha alkotója anyagi, fi­zikai erejét nem kímélve előbb külföldön népszerűsíti a termé­„Nők a Balatonért mozgalom indul „Nők a Balatonért moz­galmat indítanak a tópart höl­gyei. Az alapítók Balatoni Szövetséghez tartozó települé­sek polgármestereinek felesé­gei lesznek, akik közül 14-en írásban közölték e szándéku­kat. A kezdeményező Simonné Zákonyi Tünde, akinek édes­apja a már elhunyt, legendás hírű Zákonyi Ferenc. Ő alapí­totta és vezette az első balatoni idegenforgalmi hivatalt Füre­den és számos könyvben adott bizonyságot a tó ismeretéről és szeretetéről. Zákonyi Tünde szerint asz- szonykéz és szív is kell ahhoz, hogy nagyobb védelmet kap­jon a Balaton, szebbek legye­Műveseállomás alapkövét rakta le Nagykanizsán Suhai Sándor, a megyei jogú város polgármestere. Az egészség- ügyi intézményt az egyesült ál­lamokbeli National Medical Care (N.M.C.) magyarországi Dialízis Szolgáltató Kft.-je mű­ködteti majd. A csaknem 200 millió forint értékű beruházást rekordidő alatt, már a nyár vé­gére befejezik. Az állomás egy­szerre tíz beteg művesekezelé­nek a tóparti települések, gon- dozottabbak a házak, kertek. A környezetkultúra javítása szerepel első helyen a tervek között, ennek része természe­tesen a Balaton fokozott vé­delme is. Kutató lányok, asz- szonyok segítségével szeret­nék megfogalmazni közért­hető nyelven, hogy milyen ál­lapotban van ma a tó és mit tehet az egyén a nemzeti kincs megóvásáért. A Nők a Balato­nért mozgalom olyan széles körű kampányt szeretne indí­tani, amely megmozgatja az őslakosokat, a nyaralótulajdo­nosokat és amely a tó érdeké­ben megnyitja a pénztárcákat is. sét képes ellátni, az N.M.C. ál­tal immár a világ 18 országában garantált kiemelkedő színvona­lon. Az amerikai társaság 30 évig, az Egészségbiztosítási Önkormányzattal kötött szerző­dés alapján működteti az állo­mást, amely a nagykanizsai kórházhoz tartozók ellátására hivatott. A művese állomás szakdolgozóinak képzése már megkezdődött az N.M.C. mis­kolci nefrológiai központjában. Sheila Isham tárlata Zalaegerszegen Az amerikai piktúra egyik leg­jelesebb egyéniségének, Sheila Isham neves festőnőnek 24 kép­ből álló tárlatát a Zalaegerszegi Hangverseny- és Kiállítóterem­ben Peter Becskehazy, az Egye­sült Államok budapesti nagykö­vetségének kultúrattaséja nyitotta meg. Sheila Isham műveit - a késő őszi budapesti bemutatkozás után - első alkalommal láthatja vidéki város közönsége, február 12-éig. Azt követően a román fő­városban mutatják be alkotásait. Megyeszékhelyek polgármesterei - civilben Kevés szabadidejében az egyik fut, a másik énekel, a harmadik teniszezik és aludni szeretne Dr. Páva Zsolt pécsi polgármester kikapcsolódásként sza­badidejében szívesen fut Fotó: Müller Andrea A közszolgálati arcukat is­merjük. Az öltönyös, nyakken- dős - esetleg csokornyakken­dős - megjelenésüket, amint testületi ülést vezetnek, aláír­nak, megnyitnak, átadnak. A kényelmes, fesztelen öltözék, a laza tartás, a szabadidejük ajándéka. Amiből mostanában nagyon kevés jut nekik. Dr. Páva Zsolt pécsi, Kocsis Imre Antal szekszárdi és dr. Szita Károly kaposvári polgármestert ezekről az órákról kérdeztük. A pécsi polgármester rögtön a családdal kezdi, amikor a szabadidőt említem. Három gyermekük van, akikkel na­gyon szeretnek célirányosan utazni - megmutatni nekik a Pécshez közeli települések szépségeit, értékeit - vagy ki­rándulni. Tavasztól őszig mindannyian szívesen járják az erdőt. Bár nagyon közel áll hozzá a sport, most már csak a futás és az úszás maradt szá­mára. S ha lenne rá ideje, még többet olvasna. Nem szépiro­dalmat, hanem elsősorban tör­ténelmi témájú dokumentumo­kat, tanulmányokat, illetve olyan kiadványokat, amelyek gyarapítják az ismereteit. En­nek az igénynek nyílván ha­gyománya van a családjában, hisz az édesapját, dr. Páva Ist­vánt a napokban többször lát­hattuk a televízió Mindent vagy semmit című vetélkedő­jében. Imponáló felkészültsége mellé legutóbb nem társult a szerencse, de ő volt az első, aki gratulált versenyző társának. Kocsis Imre Antalról sokan tudják, hogy énekel. Korábban a főiskola zene tanszékén taní­tott, az éneklés, a zenehallgatás öröme elválaszthatatlanul ösz- szefonódott a hivatásával. A második ciklust kezdi Szek- szárd polgármestereként. Az előző négy esztendőben is ke­vés szabadideje volt, most sincs másként. Ahhoz azért ra­gaszkodik, hogy minden héten egyszer - kedd este - azzal a baráti társasággal énekeljen, akikkel évek óta össze tartoz­nak. Református énekkarként, elsősorban a maguk örömére énekelnek, illetve közremű­ködnek az istentiszteleteken. Februárban pedig egy fellépés erejéig újra összeáll a Szek­szárdi Spirituálé Quartette, amelynek hajdan Kocsis Imre Antal is tagja volt. Együtt kezd­tek a Szekszárdi Big Band-del, amely most ünnepli fennállá­sának 15. évfordulóját. Dr. Szita Károly hosszú ideig versenyszerűen űzött hat­féle sportot, atlétikában és ko­sárlabdában igen jó eredmé­nyeket ért el. Az aktív sportot már mint Kaposvár alpolgár­mestere hagyta abba: 1993 -ig játszott a megyebajnokság öregfiúk csapatában. Közben barátkozott meg a teniszesés­sel, s azóta ez a legkedveltebb kikapcsolódása. Erre is csak a hétvége egyik napján keríthet sort, - s ilyenkor ismét farmert és pulóvert húz - mert a szom­bat-vasárnapból valamelyik mindig foglalt. Úgy tervezi, hogy tavasztól - amikor már nem fedett pályán játszanak - a két kislányát is viszi magával, részben, hogy ismerkedjenek a tenisszel, de elsősorban azért, hogy többet legyenek szabad­ban. Amíg eljön a jó idő addig talán arra is lesz elég ideje, amire még a tenisznél is jobban vágyik: eleget aludni! T. E. 4 Új VDN 1995. JANUÁR 15., VASÁRNAP « A I 4 « Műveseállomás Nagykanizsán

Next

/
Thumbnails
Contents