Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-15 / 14. szám

Rövidebbre fogtuk a szánkat? Kétszázezer előfizető havonta 17 milliószor telefonál Dél-Dunántúlon Az okítás már tavaly elkez­dődött. Akkor, amikor bejelen­tették, hogy januártól drágáb­ban telefonálhatunk. Ettől kezdve vége a mamával, papá­val, barátnőkkel, osztálytársak­kal folytatott félórás beszélgeté­seknek! - szólt a figyelmezte­tés, s nagyon valószínű, hogy a magán előfizetőknek számító családok többségében be is tart­ják a kölcsönös intelmeket. Hogy mennyire, arról majd csak a hónap végén, a jövő hó­nap elején kaphatunk pontos képet, amikor a MATÁV szak­emberei leolvassák az „elfo­gyasztott” impulzusokat.-Egy átlagos telefonálónak tekinthető magánelőfizető hoz­závetőlegesen 300 impulzusnyi beszélgetést folytat egy hónap­ban - mondja Csízy László, MATÁV Rt. Pécsi Igazgatósá­gának szolgáltatási igazgatóhe­lyettese. - Az elmúlt évben öt forintos szorzóval számolva ez havi 1500 forintos telefonszám­lát jelentett neki. Most 7,50-re nőtt a szorzó, amire rájön az 1,90 Ft-os áfa, vagyis ha ugyan­annyit beszél mint korábban, akkor elvileg csaknem hárome­zer forintot fizet. Azért elvileg, mert az impulzusdíj ára ugyan növekedett, de az is a mostani változásokhoz tartozik, hogy egy impulzusnyi egységért töb­bet lehet beszélni, mint koráb­ban. Csúcsidőszakban száz he­lyett, százötven másodpercet, vagyis kettős irányú a változás és ezért nem akkora az emelés mértéke, mint amekkorának a számok alapján tűnik. Az elmúlt évi adatok szerint a dél-dunántúli, csaknem 200 000 kapcsolási számról, havonta 17 millió beszélgetést kezdemé­nyez. A napi eloszlás érdekes­sége, hogy a reggel hét órai for­galom kilenc órára majdnem tízszeresre nő. Egy-két óra múlva csökken, aztán 13 és 18 órakor hasonló szintet ér el. Az adatokból meglehetősen egyér­telmű a következtetés: munka­időben telefonálunk a legtöbbet. És kissé hosszan beszélgetünk. A helyi előfizetői hívások át­laga két perc. Érdekesség a bel­földi távhívásoknál, hogy minél távolabbi helyre telefonálunk, annál hosszabb ideig beszélge­tünk. Hogy ez így lesz-e a jövő­ben is - tekintettel az áreme­lésre - azt ma még nem tudni. A szakemberek csak átmeneti visszaeséssel számolnak. És ebben az esztendőben is renge­teg új előfizetőt kapcsolnak be. Számszerint csaknem hatvanez­ret. Annyit, amennyi a nyolcva­nas évek derekán dél-dunántúli előfizetőként összesen létezett. Egy állomás létesítése átlagosan 150 000 forint, és egy magán előfizető hozzávetőlegesen tíz év alatt beszélget annyit, hogy az az állomás kialakításának költsége megtérüljön. A már említett két­százezer dél-dunántúli kapcso­lási szám közül 150 000 magán előfizető. T. É. Fel kellene hívnom Évát, hogy mikor írunk dolit matekból, az esti bulit is jó lenne megbeszélni és azt, hogy mit vegyek fel. Le­het, hogy „O” is ott lesz. Csak hát __ Fotó: Müller Andrea A NYUGATINÁL KEVEZŐBB ÁRON Konténerek Barcsról A pécsi Környezetünkért Alapítvány pályázatán a kurató­rium tagjai azt az iskolai elem­gyűjtő edényt tartották jobbnak a két pályamunka közül, ame­lyet a Környezetvédelmi Kft. barcsi fejlesztő üzeme készített. Bár a megrendelésig még né­hány dolog tisztázásra vár, a barcsiak árajánlata mindenkép­pen kedvezőbb. Fucskár László műszaki igazgató elmondta, az elem­gyűjtővel kapcsolatban azt tar­tották szem előtt, hogy segítse­nek az iskoláknak egy környe­zetkímélő szemlélet kialakítá­sában, és felhívják a figyelmet a háztartásokban képződő veszé­lyes anyagokra. A két éve létrehozott barcsi üzem jó vállalkozásnak bizo­nyult. Fel tudta használni azok­nak az embereknek a szakér­telmét, akik a konténereket gyártó Unitech megszűnésével munkanélkülivé Váltak. A bérelt üzemcsarnokban először csak a a Környezetvédelmi Kft. meg­rendelői számára készítettek tá­roló edényeket, de ma már külső megrendelésre is dolgoz­nak. Lassan befejezik egy ége­tőmű berendezéseinek gyártá­sát, amelyet Észak- Magyaror­szágon állítanak majd fel. Termékeikkel, például a hul­ladékot tömörítő konténerrel Pécsett is találkozhatunk. Ezek előnye, hogy a bedobott anya­gokat a negyedére nyomja ösz- sze, s így csökkenthetők a szál­lítás költségei. A veszélyes hul­ladékok számára kereken gör­dülő gyűjtőállványokat gyárta­nak, amelyeket elsősorban a kórházakban tudnak hasznosí­tani. A nyugati termékek adap­tációjával és továbbfejlesztésé­vel készült gyártmányaik a nyugatinál kedvezőbb áron ke­rülnek forgalomba. P. E. A hulladékot tömörítő konténert Pécsett a Möbiusz Húsipari Rt. már használja Müller Andrea felvétele Mikor eszünk struccpörköltet? Az Afrikában honos futómadarak alacsony koleszterin- és kalóriatartalmú húsa egészséges. Ezt ma már mindenki tudja a struccról, azt azonban nem, hogy tenyésztésükkel bárányában is fog­lalkoznak. Grádwohl János farmján a kicsik az első hóval ismerkednek Fotók: Müller A. Az Afrikában honos futóma­darak, a struccok tenyésztésével néhány évvel ezelőtt próbálkoz­tak meg először hazánkban. Két baranyai vállalkozó is fantáziát látott az ötletben és a közel­múltban struccfarmot létesítet­tek. A Hird melletti gazdaságot egy sok mindennel foglalkozó úr építette, míg a szerényebb lehetőségű másik vállalkozó Monyoródon, a háza mögötti udvarba telepítette a struccokat. Amerikában és Nyugat-Eu- rópában hatalmas üzlet a strucc- tenyésztés, mert alacsony kaló­ria és koleszterin tartalma miatt divatba jött a madár egyáltalán nem olcsó húsa. Hazánkban egy ivarérett, jó minőségű tenyész­állat ára egymillió forint körül mozog. A strucc kevés tojást to­jik évente, és egy-egy tenyész- tojásért 30-40 ezer forintot kér­nek el. Monyoródon Grádwohl János bérkeltetés réven jutott a hét strucchoz.-Izgalmas feladatnak érez­tem, hogy a magam készítette keltetőgépen képes vagyok-e a tojásokból kikeltetni a madara­kat - mesélte a 36 éves vállal­kozó, aki a struccok szelíd ro­konait, az emukat már két éve tenyészti. Ezt egyelőre inkább hobbinak tartja, amiből azonban később üzlet lehet. Úgy vélte, jó lenne, ha minél többen kedvet kappának a tenyésztésükhöz, mert többen már exportálható mennyiséget is elő tudnának ál­lítani. Hogy Magyarországon mikor jön divatba strucchús, arra a vállalkozók csak tippelni tudtak, 10-20 évre taksálva az időt. Igaz, külföldön nem csak a strucc húsa kedvelt, hanem a bőre is, amiből táskák, kosztü­mök készülnek, esetleg egyedi megrendelésre a Rolls Royce-ok üléseit borítja a ma­dár bőre. Grádwohl János elme­sélte, a futómadarak tenyészté­sének ötletét az újságokból vette. A tenyésztés mikéntjével pedig az Amerikából küldött szakkönyvek és folyóiratok, va­lamint a kaposvári Pannon Ag­rártudományi Egyetem oktatói­nak segítségével ismerkedett meg. Úgy tudja, sem Somogy­bán, sem Tolna megyében nem kísérleteznek még strucctartás- sal. A kaposvári egyetem egyik hallgatója már a strucctenyész- tésről írja szakdolgozatát. A tenyésztő szívesen mutatta meg a kis állományt. Meglepe­tésünkre a nagyszemű, hosszú­lábú afrikai madarak vidáman rohangáltak a havas kifutóban, és gazdájuk füttyögetésére oda­szaladtak hozzá. Igaz, a levegő­zés csak egy-két órát tart na­ponta, és ha nagyobbak lesznek már a szelídségük is alább hagy. A párzás időszakában különö­sen a strucckakasra kell ügyelni, mert a másfél mázsára megnövő állat rúgása a lóéval vetekszik. Egyébként rendes családapa és a tojóval felváltva költi ki a 1400-1500 grammos tojásokból a fiókákat. A monyoródi vállalkozó mindig szerette az állatokat, ami talán a sikeres tenyésztés egyik feltétele. Porth Etelka Német nemzetiségi tanácskozás Baján Német önkormányzatok - hogyan tovább címmel két­napos országos tanácskozás volt Baján, a Magyarországi Németek Általános Művelő­dési Központjában. A házi­gazda intézmény, valamint a hazánkban élő németajkúak újsága által alapított Neue Zeitung Alapítány szervezé­sében összehívott eszmecsere első napi programján részt vett Otto-Raban Heinichen, a Német Szövetségi Köztársa­ság budapesti nagykövete is. A szombaton zárult tanács­kozáson a magyarországi német értelmiség több mint félszáz képviselője fejtette ki javaslatát, osztotta meg a többiekkel emberi, szakmai tapasztalatait a kisebbségi önkormányzatok jövője, az oktatás, a nemzetiségi kultúra továbbfejlesztése érdekében. Új magyar videós magazin Cinema Video Plus címmel minden hónap 20-án jelenik meg az az új magyar nyelvű videós magazin. Áz aktuális filmes információk mellett a következő havi hazai vidó- premiereket is tartalmazza - hangzott el a folyóirat Buda­pesten tartott sajtóbemutató­ján. Fejes Imre főszerkesztő elmondta: az újság Európa legnépszerűbb videós maga­zinjának 84 oldalas magyar változata, mégis több min­denben eltér az eredeti német kiadástól. A „Honi mozi” című rovatban például hazai filmes alkotókat, színészeket mutatnak be. „A magyar ani­máció története” sorozatban elsőként Nepp József rajz­film-rendezővel közöl inteijút a lap. Az újságban a videofil­meket bemutató írások mellett többek között a külföldi fil­mes sztárokkal készített exk­luzív interjúk is olvashatók. Anyósgyilkosság Keszthelyen Harkányban ismét lopott autóra, egy pazar Mercedesre bukkantak a rendőrök Főzzünk változatosan! A Keszthelyi Rendőrkapi­tányságon orvost kellett hívni ahhoz a férfihez, aki január 10-én 14.30-kor igen zaklatott állapotban érkezve az ügyele­teshez azt követelte, hogy ve­zessék őt a kapitányhoz. Mint utóbb kiderült, felindultsága érthető volt, ugyanis nem sok­kal korábban fojtotta meg saját anyósát. A bűncselekmény a Tapolcai út l./b alatt történt, ahol B. Fe­renc és anyósa, a 83 éves Cs. Józsefné először hangosan ve­szekedett, majd dulakodni kez­dett. A férfi eközben vesztette el a fejét, és fojtogatni kezdte az anyósát. B. Ferenc korábban már háromszor volt büntetve, valamennyi esetben erőszakos cselekmények miatt. Eddig ösz- szesen nyolc évet töltött rácsok mögött, most pedig (bár saját magát adta fel) újabb börtön­évek várnak rá. Harkányban ismét a siklósi rendőrök eredményes akciójá­nak köszönhetően találtak rá egy nagy értékű lopott sze­mélygépkocsira. A rendőrkapi­tányság nyomozója figyelt fel az elegáns Mercedesre, amelyet egy horvát állampolgárságú férfi bérelt garázsában tartottak. A dolog már csak azért is gya­nút keltett benne, mert a horvát férfi 1992-ben kocsilopási ügy­ben egyszer már besározódott. A Mercedesen német rend­szám volt és szinte hibátlannak tűnő német forgalmi engedélyt mutatott fel a horvát férfi, ami­kor ellenőrizték a nyomozók a garázsban tartott autót. Am a kocsilopási ügyekben specialis­tának számító siklósi nyomozó azonnal kiszúrta, hogy a jármű forgalmi engedélye már tapin­tásra is hamisnak tűnik. Gondok voltak a kitöltés módjával is, így aztán a rendőrök jobbnak látták, ha a pazar autóval beállnak a kapitányság udvarára. Mindez a múlt hét végén tör­tént, e hét közepére pedig már sikerült perdöntő információk­hoz jutniuk a nyomozóknak, ré­szint az Interpol közreműködé­sével. Megtudták többek kö­zött, hogy a Mercit Olaszor­szágból, Milánóból lopták el, és hogy a kocsin lévő rendszámot a németek eredetileg egy Opelre adták ki. A forgalmi en­gedélyben egyébként hibásan tüntették fel Kalsruhe irányító­számát is, sőt, olyan utcát írtak a tulajdonos címének bejegyzé­sekor, amely a német városban, Kalsruhe-ben nem is létezik. A Harkányban elszámoltatott horvát férfit azonban nehéz lesz felelősségre vonni, ugyanis a forgalmiban nem az ő, hanem egy honfitársának neve talál­ható. A honfitárs pedig azzal védekezik, hogy a kocsit egy harmadik személy, egy ugyan­csak horvát állampolgárságú férfi hozta be kérésére Német­országból. Vagyis a derék hor- vátok mossák kezeiket, és leg­feljebb ‘csak az bosszantja őket, hogy a többmilliót érő Merce­dest rövidesen hazaszállítják az olaszok. A felelősségre vonás ügyében a horvát rendőrök jár­hatnak el, akiket természetesen a siklósiak értesítettek az ügy­ről. Balog Nándor A sárgarépa értékes anyago­kat tartalmazó zöldségféle. Leg­többen csak levesekhez használ­ják, holott főve és párolva köret­nek, főzeléknek is nagyon fi­nom. A közétkeztetésben nagy ritkán előforduló sárgarépafőze­lék általában kockára vágott, főtt sárgarépából készül, kevés tej­jel, liszttel behabarva. Aki ilyen étellel találkozott, soha többet nem kér belőle. Pedig a sárgaré­pából krémes, finom zamatú fő­zeléket is lehet főzni. Változato­sabbá tehetjük vele a téli ét­rendet. Krémes sárgarépafőzelék. Hozzávalók: 4 személyre 4-5 nagyobb tisztított sárgarépa, 3 evőkanál liszt, 10 deka füstölt szalonna, 1 kis fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 liter tej, 1 húsleveskocka, só, ízlés szerint cukor, ha van egy csokor zöld­petrezselyem. A sárgarépát a legkisebb lyukú reszelőn fi­nomra reszeljük, a hagymát apróra vágjuk. A szalonnát kis kockára metélve kisütjük, a pör- cöt kiszedjük, s a visszamaradt zsírban gyakori kevergetés mel­lett, fedő alatt pároljuk a reszelt sárgarépát és a hagymát. (Aki szereti, benne hagyhatja a a sült szalonnát.) Ha a levét elfőtte, kis vizet öntünk hozzá, és tovább pároljuk míg teljesen megpuhul. Ha már kezdenek szétmálni a sárgarépa-szálacskák, meghint­jük 3 evőkanál liszttel, és elke­verjük. Teszünk bele egy gerezd zúzott fokhagymát, egy csokor apróra metélt zöldpetrezselymet és egy húsleveskockát. Fölönt­jük kevés vízzel, a tejjel, és ösz- szeforraljuk. Ha szükséges sóz­zuk, és kevés cukorral ízesítjük. A krémszerű, finom főzelék bármilyen feltéttel tálalható. W. M. 1995. JANUÁR 15., VASÁRNAP Új VDN 5 A I t « i

Next

/
Thumbnails
Contents