Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-15 / 14. szám

Számos országban idézett már elő katasztrófákat a földrengés, mint például Tádzsikisztánban (felvételünkön). Hazánkban erő­sebb földmozgás csak ritkán fordult elő, és a földrengésveszély biztosítási megítélésében Dunántúl alacsony kategóriába tartozik Mozog a föld Dél-Somogyban? Fél évezred földrengés-kártérítési tapasztalatai Ki gondolná, hogy Magyar- ország legjobban földrengésve­szélyes területei Nagykani- zsa-Barcs, Kecskemét-Cegléd és Komárom-Tatabánya vona­lában találhatók? Ezt mutatja ugyanis az a térkép, melyet ha­zánk elmúlt 500 éves földtörté­netéről német biztosítási szak­emberek készítettek nemrégi­ben. A vizsgálat feltárja, ez idő alatt mikor volt az országban földrengés, honnan és milyen erősségű lökések indultak, sőt hozzávetőlegesen azt is felmér­ték, esetenként mekkora károk keletkeztek. Hányszor vitatkoztak már a geológusok, hogy a Paksi Atomerőmű térségében kell-e földrengésveszéllyel számolni? De vajon létezik-e megbízható vizsgálat, amelyik az ország kü­lönböző pontjain meghatározná a földmozgások esélyét? Ha va­lakiknek fontosak ezek az ada­tok, akkor azok a biztosítótársa­ságok, hiszen a vagyon védel­mére kötött szerződéseknél igen jelentős tételként szerepel ez a kockázati tényező. Elég csak emlékezni a néhány évvel ez­előtti peremartoni földrengésre, ha itt minden kárra kötöttek volna biztosítást, akkor 14 mil­liárd forintot kellett volna kifi­zetni az érintetteknek! Ez a tapasztalati térkép tehát a kártérítési gyakorlatban mesz- sze a leghasználhatóbb, s esze­rint a Paksi Atomerőmű igen csendes földmözgási zónában van, ugyanakkor a Bős-Nagy­marosi vízierőmű az egyik leg­veszélyesebb területen talál­ható! A Barcs-Lenti mező dél felé teijeszkedik, így a horvátok drávai vízierőmű-terveiknél ugyancsak nem hanyagolhatják el ezt a tényezőt. Az viszont kedvező a Dél-Dunántúlon, hogy a Szekszárd-Kaposvár vonaltól északra a teljes Bala- ton-part a földrengésveszély nemzetközi biztosítási megíté­lésében a legalacsonyabb kate­góriába tartozik. Somogy, Baranya Tolna, és Zala megyeszékhelyei és kör­nyékük ugyancsak biztonsá­gosnak mondhatók a földmoz­gások tekintetében, s a nagyka­nizsai körzetben sem kell sen­kinek megijedni, csupán az új épületek alapjainak kialakítása­kor célszerű ezzel a ténnyel is számolni. Itt természetesen a biztosítási díjtételt is megeme­lik. Errefelé azonban a legkriti­kusabb pontokon sem várható los angelesi szintű katasztrófa. Hazánkban ugyanis a 2-es érték a felső határ, holott a biztosítási gyakorlatban ennek a duplája is előfordul. Mészáros B. E. MÁSFÉL MILLIÁRDOS BERUHÁZÁS Gyógyfürdőzés Marcaliban? CSAK A HŐKEZELÉS HATÉKONY BAKTÉRIUMÖLŐ A szalmonella nem alszik téli álmot Sokan gondolják tévesen, hogy a tojás alapos mosással fertőtleníthető Fotó: Müller Andrea Pár éve megvan már, hogy thermálvizet találtak Marcaliban, azonban, hogy mit kezdjenek a földből feltörő természeti kincs­esei, csak lassan kristályosodott ki. Először a melegvíz vizsgála­tát kellett elvégezni, ami eléggé hosszú és drága procedúra (ezért csak az egyik kútnál került erre sor). Ez azt jelenti, hogy szivaty- tyúzni, szállítani kell a vizet, Budapestre vinni a mintát, ráa­dásul próbafürdetést végezni, miközben rheumatológus szak­emberek vizsgálják a hatását. Végül is ez megtörtént, és a szakminisztériumtól megkapták az engedélyt a „gyógyvíz” meg­nevezés használatára, ami annyit tesz, hogy a marcali melegvíz felhasználható nőgyógyászati és mozgásszervi megbetegedések kezelésére. A fürdő és a hozzá tartozó gyógyszálló, valamint a kiegé­szítő létesítmények nem úgy bújnak ki a földből, mint a víz. A források és környékük a Gombavölgyi Szabadidőközpont névre hallgató, mintegy 100 hek­táros zöldmezős területen talál­hatóak, beékelődve Marcali vá­rosába. Ennek köszönhető, hogy három oldalról körbe van építve közművel, van áram, telefon stb. 1990-ben egyébként a környező földeket kimérték. A Somogy Megyei Vállalko­zói Központ Marcali Irodája egyelőre arra tudott megfelelő mennyiségű pénzt előteremteni, hogy egy alapos projekt- és ta­nulmánytervet készíttessenek a jövendő gyógyfürdőközpontról. Mint Kruppai Győző, az iroda vezetője elmondta, úgy gondol­koznak, hogy nem egy, majdan túl nagy falatnak bizonyuló be­ruházásba fognak, hanem a ma­gas színvonalat a szem előtt tartva alulról építkezve, fokoza­tosan, helyi vállalkozókkal kar­öltve, ám egységes tervek alap­ján kívánják megvalósítani a a másfél milliárd forint értékű komplexumot. Ez mindenképp magában foglalná a gyógyfür­dőt, a sportmedencét, egy 100 ágyas gyógyszállót, melynek szakmai irányítását a Marcali Városi Kórház vállalta, és persze a Társadalombiztosítási Intézet­tel is fel akarják venni a kapcso­latot. Az kétségtelen tény - más magyarországi gyógyfürdők a sajnálatos példák -, hogy az alaptevékenység nem kifizetődő, tehát a megfelelő pénzt a körben épülő 4-5 kisebb szálló és a szol­gáltató ház fialná, ami azt jelenti, hogy ezeknek a telkeit csak bé­relni lehet. A gyógyszállóban egy-két hetes állandó üdülő- használati jogot is lehet majd vá­sárolni egy nagyobb összegért, ami örökölhető is, vagyis úgy működne, mint egy részvény.- 1995 még mindenképp a pénzügyi előkészítés éve lesz - mondta Kruppai Győző. - Ha optimista vagyok, azt mondom, 3-4 éven belül lehet gyógyfür­dőzni Marcaliban, mert a város, a környék nagyon akarja, hogy az elképzelések megvalósulja­nak, így a telektulajdonosok sem fognak semmiképp rosszul járni. Persze, mivel nem akarunk kap­kodni, ez az idő kitolódhat, ebből nem is csinálunk titkot. Addig a két hővizű kút le van zárva, csak nyaranta töltenek fel belőlük egy tanmedencét - vigyázunk a vízre! M. K. Az Országos Népegészségügyi Központ Információs Hetilapjá­nak 1994. 49. száma is rögzíti, hogy hazánkban folyamatosan elgondolkodtatóan magas a szal- monellás bélfertőzések száma (és ilyenkor mindig csak a bejelen­tett, napfényre került esetekről van szó!). Dr. Kerényi Sára, megyei tisz­tiorvos, az ANTSZ Járványügyi Csoportjának vezetője érdeklődé­sünkre felhívta a figyelmet arra, hogy a - szaknyelven - salmonel­losis egyáltalán nem évszak­függő, bár a közvélemény a be­tegséget inkább a nyári fagylalt- és fürdőszezonhoz köti (igaz, saj­nos, joggal). De tudni kell azt is, hogy különféle tárgyak, víz (ivó­víz) is szalmonella-közvetítő té­nyező lehet. E téren első helyen azonban minden kétséget kizá­róan az élelmiszerek állnak, ugyanis a szalmonella baktériu­mok - melyek mintegy ezer típust számlálnak! - az élelemben tud­nak legjobban szaporodni, azaz elérni azt a megfelelő (szintén több ezres) csíraszámot, amivel megfertőzik az emberi szerveze­tet. Magyarországon, így régi­ónkban is a Salmonella enteritidis az uralkodó altípus. A betegség kezelését nehezíti, hogy a renge­teg fajta miatt nem tudnak haté­kony oltóanyagot kidolgozni el­lene, ráadásul a teijedése nehezen megelőzhető, mert a fertőző beteg nem feltétlenül produkál klinikai tüneteket. Általános higiénére mindig törekedni kell, ám sokszor ez sem befolyásolja a teijedését, a betegség gyógyszeres kezelésére nincs lehetőség, csak tüneti terá­piát tudnak alkalmazni az orvo­sok. Mire kell mégis figyelni, vi­gyázni, legyen tél vagy nyár? Dr. Tóth Lenke, az ANTSZ Élelmiszerellenőrző Csoport ve­zetője rámutatott, hogy vannak olyan alapanyagok, amiket eleve úgy kell kezelni, mintha szalmo­nellával fertőzöttek lennének. Ilyen szárnyas- és sertéshús, ugyanis az állatok fertőzöttsége nem állapítható meg, tüneteket nem produkálnak. Az egyetlen biztonságos védekezés a hőkeze­lés, vagyis az alapos sütés-főzés, mert így biztonsággal el lehet ölni a baktériumokat. Tévedés, hogy a mélyhűtő megoldja a problémát, a lefagyasztás nem pusztítja el a szalmonellát! A legproblematikusabb a tojás. Itt sem megyünk semmire külső tojáshéj-mosással, csak a főzés hatásos. Nyers tojásos ételek a legveszélyesebbek, aki a majo­nézt szereti, vegyen inkább tubu­sos, pasztőrözött majonézt. Vi­gyázni kell a sárgakrémek, túró­torták, sőt még a kifőtt tészták el­készítésénél, tárolásánál is! Sze­rencsére épp a fagylaltok esetében a modem technikának köszönhe­tően csökkent a szalmonella-mér­gezések száma. Néhány ételmérgezéses adat 1994-ből: magánháztartásban 45-en, közétkeztetésben 158-an, míg a vendéglátásban 69-en fer­tőződtek szalmonellával Bara- nyaszerte, ez összesen 272 beteg, ami nagyon sok. És főleg azért aggasztó, mert a tendencia évről évre nő! M. K. Megkérdőjelezhető a kaposvári módszer Nem indult a hét végén a beharangozott természetgyógyász egyetem Na végre! - kiált fel az ember, olvasva a tájékoztatót, miszerint hamarosan megnyitja kapuit Ka- pösváron az ország első termé­szetgyógyász egyeteme. Tegyük hozzá: régi óhaj, hogy megfelelő módon helyére kerüljön hazánk­ban a természetgyógyászat, s ne azok élvezzék az iránta feltámadt bizalmat, akik az emberi hiszé­kenység vámszedői. A kezdemé­nyezésről az egyik szervezőtől, Palásti Szabó Jánostól kaptunk tájékoztatót, az Animátor alapít­vány nevében. Felhívtuk a meg­adott telefonszámot, amelyen azonban a kaposvári METESZ je­lentkezett. - Palásti úr már az el­múlt év végétől már nem dolgo­zik nálunk - mondja Halmos László igazgató, de rengeteg ér­deklődő telefont kapunk a termé­szetgyógyász egyetemmel kap­csolatosan. Sajnos nem tudunk nekik érdemi felvilágosítást adni. Sebaj, az egyetem fővédnöke­ként prof. dr. Rácz Gábor, POTE - Pécs, szerepel a tájékoztatón, akkor hívjuk őt.- Ilyen nevű professzor nem dolgozik az egyetemünkön- vála­szolja dr. Antal Ernő, a rektori hi­vatal vezetője. Épp most küldjük a levelet Palásti úrnak, amelyben erről tájékoztatjuk, illetve arról is, hogy a POTE-nak nem áll mód­jában támogatnia, a természet- gyógyász egyetemet. Professzor Rácz Gábor azon­ban létezik. Három évvel ezelőtt hívták át a marosvásárhelyi egye­temről Pécsre, mint a fitoterápia nemzetközileg elismert szaktekin­télyét. Vendég-oktatóként speciál kollégiumokat vezet a POTE hallgatóinak, s akinek meglehető­sen kellemetlen ez a helyzet. Be­széltünk a professzor aki el­mondta : először is nem tudtam, hogy egyetemről van szó, másod­szor, most látom először a terve­zett képzés tematikáját, harmad­szor, soha nem használtam fel a POTE-t, mint intézményt, a ne­vemhez kötődően. Vagyis:ki- használták a jóhiszeműségét. A Gödrén lakó Palásti Szabó János, kérdésünkre, milyen, - erre hivatott - országos szervek egyet­értésével, támogatásával szerve­zik az egyetemet, elmondta, hogy a képzés célját és tematikáját is­mertető anyagokat eljuttatta szá­mos fórumhoz, de ezidáig választ sehonnan sem kapott. Pár héttel ezelőtt közzétették a jelentkezés lehetőségét eddig 30-35-en jelez­ték részvételi szándékukat. Szavai szerint „úgy néz ki” hogy a SZÜV RT.- kaposvári, Rákóczi tér 9.-11 sz. alatti székházában tartják majd a kéthetenkénti, hét­végi, tandíjas oktatást. A' terve­zett, január 13-14-15-i kezdés azonban legalább két hetet csú­szik, mert ezidáig nem jött össze a nagyrészt szponzoroktól remélt támogatás. Lehet, hogy csak a véletlenek szerencsétlen egybeeséséről van szó - Palásti úr megadott munka­helyi telefonszáma, ahol már nem dolgozik; fővédnökként egy pécsi szakember pontatlan megjelölése; a jelentkezések fogadása anélkül, hogy a hivatalos fórumok válasza megérkezett volna; illetve a kez­dés csúsztatása, mivel nem jött össze elég pénz - de ezek az „apróságok” legkevesebb kétsé­geket ébresztenek az emberben a kezdeményezés módszere felöl. Az már csak ráadás a sorban, hogy a jelentkezési helyként magadott cím Palásti úré, köze­lebbről a Bagolyvár utca. Mint a gödrei polgármester­től hallottuk, valóban felvető­dött, hogy módosítják az utca nevét, de ez még nem történt meg. Változatlanul Újfény ut­cának hívják, Palásti úr tehát hivatalosan ebben az utcában lakik. S bár mind a természetgyó­gyászatnak, mind az orvostu­dománynak, legfőképp a bete­geknek szükségük lenne az egyeztetett, szakmailag hiteles képzésre és gyógyításra, félő, hogy a többféle bizonytalansá­got hordozó kezdeményezések - így ez is! - nem használnak ennek a törekvésnek! Török É. 1995. JANUÁR 15., VASÁRNAP Elfogadott vidéki „expo”-programok Döntött a hétvégén a Világ- kiállítási Pályázati Bizottság azokról a pályamunkákról, me­lyeket a megyék vállalkozói eredetileg az Éxpo ’96 vidéki kísérő rendezvényeiként tervez­tek. A korábban erre a célra be­ígért 300 millió forintos támo­gatásra igen sok jelentkező volt országszerte, de a világkiállítás visszamondásával az érdeklő­dők száma is csökkent. Dél-Dunántúlról például olyan nagy jelentőségű beruházások, események kitalálói álltak el a segítségtől, mint a somogyi Hencse Kastély és Sportcent­rum, vagy a baranyai Bor Világ- találkozó szervezői. Az első körben, múlt év ta­vasszal már 6 rendezvényt - mindegyik somogyi - elfogadott a bizottság, köztük a Barcsi Fú­vósnapokat, az Aranyhíd Ifjúsági Művészeti Fesztivált Fonyódon, a Somogyi Triatlon Körversenyt, vagy a Somgy-Zala Expo-hidat. A mostani, második megmérette­tésre Baranya, Tolna és Somogy megyékből újabb 16 pályamunka érkezett, s közülük csupán a Kár- pátia-park (Kárpát-medence ma­kett a klagenfurti minimundus mintájára) gondolatát fogadták fenntartással. Itt sem az elképze­léssel van a baj, hanem a megva­lósítás komoly pénzügyi hátteré­vel. Az újdonságok közül álljon itt egy kis ízelítő! Balatonbogláron Művészeti Napokat, Szántód- pusztán Alpok-Adria falut ter­veznek, ahol a tagtartományok népi kultúrája, építészete és konyhája mutatkozik be. Igen si­keresnek ígérkezik a Horgászma- raton elnevezésű 30 órás non-stop verseny Kaposvárott, s ugyanitt a Nemzetközi Groteszk Fesztivál is, melyen a képzőművészettől az irodalomig a kultúra minden ága megmutatja torzított képmását. Baranyában a Tenkes-hegy aljá­ban Villánytól Turonyig a falusi vendégfogadási program kínál ízes napokat, de a Kamarakóru­sok Nemzetközi Fesztiválja is vé­gigjárja a megyét. Tolnában az Atomerőmű hétköznapjairól lesz élményszámba menő bemutató, Dombóváron pedig honfoglaló őseink szokásai láthatók egy lo­vasparádén. Összességében a Vendégfogadás Magyarországon elnevezésű millecentenáriumi ünnepségen 15 somogyi, 4 bara­nyai és 3 tolnai program kapott zöld utat, országosan pedig 314 pályázatot fogadtak el, s várha­tóan köztük osztják szét a 300 millió forintos támogatást. Azért a feltételes mód, mert a mostani döntés csak ajánlás, ugyanis az ipari tárca és a kor­mány feltehetően január végén hozza meg végleges határozatát, mennyi pénzt szánnak a vidéki rendezvényeknek, s bővülhet-e még ez a kör az 1100 éves ország ünnepségén. A végső döntés azonban tovább már nem halaszt­ható, hiszen a hátralévő egy év igen kevésnek tűnik a program­szervezésre és a propagandamun­kára. M. B. E. A gyógynövények, a termé­szetgyógyászat iránt ma már egyre nagyobb az érdeklődés. Nagyanyáink sokszor gyógyí­tottak betegséget a föld adta „gyógyszerekkel”. Fotó: Müller Andrea Új VDN 3 « » i t

Next

/
Thumbnails
Contents