Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-10 / 9. szám

1995. január 10., kedd Gazdaság aj Dunántúli napló 9 Növekvő devizaspekuláció Egymilliárd dolláros tőkemenekítés ÖTVENÖT ÉVRŐL 60-RA EMELKEDIK A NŐK NYUGDÍJKORHATÁRA Még öt év munkában (ha lesz) Még az előző parlament döntött abban, hogy a nők nyugdíjkorhatára az eddigi 55 évről 60-ra emelkedik. Az erre vonatkozó törvény szerint az új korhatár bevezetése fokozatos. Ez a korhatár 2003-ra lesz általános, mivel ad­dig két évenként egy esztendőt nő. Már a nyolcvanas évektől látszott, hogy ez a lépés elkerülhetetlen és a meg­oldással stabilizálható a nyugdíjak értéke, egy olyan szint megőrzése, amely szerény, de tisztességes megélhetést ga­rantál a munkában megfáradt embereknek. Először a nők nyugdíjkorhatárát emelik Fotó: Tóth A fogyó lakossággal párhu­zamosan csökken az aktív né­pesség. Elöregedő társadalom­ban élünk, ahol mind több a nyugdíjas. Az alacsony nyug­díjkorhatár nem tartható fenn. A döntés realizálására politikai és foglalkoztatási meggondolások miatt csak most kerül sor. Fokozatosan nő a korhatár Európában - néhány országot kivéve - nálunk a legalacso­nyabb a nyugdíjkorhatár. Pél­dául a finneknél 66, a svédeknél 67, a hollandoknál 65 év mind­két nemnél, Portugáliában és Svájcban a férfiak 65 évtől, a nők 62 évtől, Ausztriában pedig 65, illetve 60 évtől mehetnek nyugdíjba. így érhető el nálunk is az aktív és inaktív lakosság közti reális arány, amely a meg­termelt és elosztható javak mér­téke és ennek keretén belül a nyugdíjak szempontjából kulcs- fontosságú. Nálunk 1000 aktív keresőre 496 nyugdíjas jut! Ez már a kri­tikus határ, átlépése súlyos kö­vetkezményekkel járhat, a tár­sadalomra és a nyugdíjasokra egyaránt. A törvényhozás 1991-es dön­tése óta vannak, akik bírálják ezt a lépést, számosán pedig az elvetését óhajtanák.- Mi ennek a magyarázata? - kérdeztük Krémemé Gerencsér Ildikótól, a Népjóléti Miniszté­rium Társadalombiztosítási A szemfüles lottózóknak fel­tűnt, hogy hetek óta mindig csak 100 millió forinttal kecseg­teti öt találatot elérő fogadóit a Szerencsejáték Rt. S mivel teli- találatos szelvény régen nem volt, sokan feltételezik, hogy a felhalmozódott nyereményala­pot a Szerencsejáték Rt. önké­nyesen maximálta, vagy a fel­ette lévő összeget valami másra fordítja.- Mi az igazság? - kérdeztük Knapp Istvánt, a Szerencse Rt. felügyelőbizottságának tagját.- Természetesen mindez rémhír, sőt éppeií az ellenkezője történik. Az ötös lottó szelvé­nyeinek eladásából származó nyereményalapot kilenc hete mi Koordinációs Főosztályának helyettes vezetőjétől.-A bizonytalanságot és az ebből fakadó kritikát leginkább a tények, az összefüggések is­meretének hiánya okozza. A végrehajtás egyik alapelve, hogy a január elsejétől életbe lépő jogszabályok a nyugdíjba menő, 55 éves nőket ne érintsék hátrányosan, ők tehát az eddigi feltételekkel léphessék át az új életszakaszuk határát. A módosítások gyakorlatilag - 1995-től - a munkáltatókat érintik, mivel ekkor már 56 év a női nyugdíjkorhatár, s azokban a munkakörökben, ahol e korha­tár elérése felmondási indok - mint például a közalkalmazot­taknál - már csak az emelt kor­határt elértek helyezhetők e cí­men nyugállományba. Viszont még ez évben is az 55 éves kor lesz a kiindulópont a korked­vezményes nyugdíjra jogosult­ságnál, vagy azoknál, akik elő­nyugdíjasként lépik túl az aktív időszakot. A korhatár emeléssel együtt a rugalmas nyugdíjba vonulás feltételrendszerének kidolgozása folyamatban van. Várható, hogy még az első fél­évben a törvényhozás elé kerül valamennyi, ezzel kapcsolatos javaslat.- Mit jelentenek ezek a felté­telek és évente hány nőt érinte­nek ezek a jogszabályok?- Mivel még ezekben a kér­désekben döntés nincs, nem volna helyes nyilatkozni róluk. De az már látható és kimond­egészítjük ki 100 millió fo­rintra. Legutóbb például 20 mil­lióval toldottuk meg, hogy ezál­tal is növeljük az emberek fo­gadási kedvét.-Az utóbbi időben megcsap­pant a lottózási kedv?-Az ünnepek idején keve­sebb figyelem jut a szerencsejá­tékokra. Általában mindenki a bevásárlásokkal, az ajándékok utáni szaladgálással van elfog­lalva. Arra gondoltunk, hogy a lottó ötössel nyerhető nagyobb összeg talán vonzó lehet.- Ha megugrik a fogadási kedv, gondolom valahová „visszaforgatják” ezeket a mil­liókat?-Szó sincs erről. A nyere­ható, hogy a leghosszabb szol­gálati idővel rendelkezők járnak majd a legjobban a rugalmas nyugdíjba vonulás révén. A számítások szerint az átmenet során 40 ezer lesz évente azok­nak a száma, akik az érvényben lévő feltételek mellett, a ré­szükre legkedvezőbb megoldást választják a nyugdíjba vonulá­soknál. Nagyon fontos jellem­zője lesz e rendszernek, a tervek szerint, hogy a korábbinál job­ban igazodik az egyéni elképze­lésekhez, többféle választási le­hetőséget nyújt az érintettek­nek. Amint a Parlament jóvá hagyja a korhatáremeléssel kapcsolatos előterjesztéseket, nyomban „offenzívát” kell indí­tani ezek ismertetése, a meg­lévő kétségek eloszlatása érde­kében. Lehetővé kell tenni, hogy minden érdekelt ismerje a nyugdíjba vonulás új feltételeit, mérlegelhessen és ideje legyen a döntésre, a nyugdíjas korának előkészítésére.- Fontolgatják-e a férfiaknál ményalap mindig tovább nö­vekszik, nekünk csak ahhoz van jogunk, hogy esetleg kiegészít­sük, abból elvenni nem szabad. Egyébként működésünk szabá­lyait a Szerencsejáték Törvény szigorúan rögzíti és a betartását a Szerencsejáték Felügyelet rendszeresen ellenőrzi.- Ahogy említette, kilenc hete nem volt öttalálatos. Mennyit nyert a legutolsó szerencsés?- Az elmúlt év negyvenne­gyedik játékhetében volt az utolsó telitalálatos szelvény, amelyre kis híján 159 millió fo­rintot fizettünk. A rekordot 1991 májusában jegyeztük fel: 230 milliót ért az ötös. Németh Zsuzsa is a nyugdíjkorhatár felemelését és ha igen, mikorra várható ez?- Ez a téma még nincs napi-. renden, de foglalkozunk vele. A férfiak is sorra kerülnek Nem sokáig tartható ugyanis, hogy nálunk a férfiak átlagosan 58 és fél éves korukban mennek nyugdíjba. Az évezred végén, vagy a második évezred elején minden bizonnyal a férfiaknál is felemelik a nyugdíjkorhatárt. Ezáltal elérjük azt a 62 éves át­lagot, ami demográfiai arányok szempontjából szükségesnek tekinthető. Mint köztudott, a fejlett piac- gazdasággal rendelkező orszá­gokban már régen felismerték az aktív és inaktív korcsoportok egymáshoz való arányának fon­tosságát és ehhez igazították a nyugdíjkorhatárt. Ezáltal meg­teremtették az egyik alapfeltéte­lét az értékálló nyugdíjnak. Maris János Soros egyetem 1995196-tól közgazdaságtan Fodor Gábor művelődési mi­niszter engedélyezte a Közép Európai Egyetem (CEU) ma­gyarországi rendszeres műkö­dését, s így a CEU mostantól hivatalosan elfogadott felsőok­tatási intézménynek minősül - tájékoztatta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium az MTI-t. A Soros Alapítvány által támogatott, prágai központú in­tézmény budapesti székhelyén a következő szakokra lehet posztgraduális képzésére je­lentkezni: öszehasonlító alkot­mányjog, nemzetközi ■ kereske­delmi jog, középkori stúdiu­mok, politikai tudományok és történelem. Az 1995/96-os ta­névtől közgazdaságtant is ok­tathatnak. A gazdaság-liberalizációval párhuzamosan jelentősen meg­növekedett Magyarországon a devizaspekuláció, amely rész­ben nehezíti a közgazdaságilag indokolt árfolyampolitika foly­tatását és megterheli a jegybank devizatartalékait is, másrészt természetes velejárója az épülő piacgazdaságnak. A Magyar Nemzeti Bank elemzései szerint a devizaspe­kuláció hatásai többirányúak. A bankközi devizapiacon a banki spekuláció általában rövid távú, és az előre sejtett kisebb leérté­kelésekre érzékeny. A jelenlegi szabályozás azonban meghatá­rozott korlátok közé szorítja ezen a piacon a spekulációt, mivel az érvényben lévő szabá­lyok szerint megszabott a ban­kok által tartalékolható deviza mennyiségének felső határa. Ugyanakkor a devizapiacon kia­lakuló folyamatok fontos jelzé­sül szolgálnak a gazdálkodók szélesebb köre számára. A devizapiacon kialakult fo­lyamatoknál lényegesen nehe­zebb nyomon követni a speku­lációs célú nemzetközi tőke­mozgásokat. Ezek alapvetően kétirányúak. Nem elhanyagol­ható a magyar gazdálkodóknál tapasztalható tőkemenekítés, Az úgynevezett visegrádi csoport - a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - számára 1995 bizonyos stabilitást és szerény gazdasági növekedést ígér. Ä gondok az erősödő növekedés­ből adódnak, s hasonlóak azok­hoz, amelyekkel a nyugat-euró­pai országoknak kell szembe­nézniük - állapította meg az II Mondo olasz és a The Econo­mist brit gazdasági hetilap kö­zös, 1995-re készített előrejel­zése. A kiadványban Delia Meth-Cohn, a „Business Cent­ral Europe” című lap gazdasági rovatvezetője írt a négy kö­zép-európai országról. „A váratlan jólét csapásai” című írásban a szerző úgy véli, hogy a reform követendő pél­dája továbbra is a Cseh Köztár­saság lesz. Václav Klaus kor­mánya számára a legnagyobb gondot az ipar növekedésének lassúsága fogja jelenteni. A többi kelet-európai országtól el­térően Csehországban a gazda­sági növekedés szinte kizárólag a szolgáltatói ágazatnak kö­szönhető. Klausnak figyelem­mel kell lennie az 1996-os vá­lasztások közeledésére is. Magyarországon viszont a választások még távol vannak, így Békési László pénzügymi­niszter hozhat néhány népsze­valamint a külföldi spekulációs célú tőkebeáramlás. A Magyar Nemzeti Bank becslései szerint 1992 második félévétől 1994 első félévéig a magyar gazda­ságból burkolt formában kivitt tőke meghaladja az I milliárd dollárt. A hazai vállalkozók a jelenlegi devizális korlátok el­lenére különböző módszerekkel képesek tőkét külföldre juttatni. Ilyen módszer például az ex­port-alulszámlázás, vagy im­port-felülszámlázás, az export- bevétel késleltetése, illetve az import korai kifizetése. Ezzel éppen ellentétes irányú a speku­lációs célú külföldi tőkebeáram­lás. A pénz részben működő­töké formájában, vagy vállalati devizahitel keretében kerül az országba. Az ilyen jellegű pénzmozgás egyáltalán nem el­hanyagolható. Bizonyítja ezt, hogy miközben az ország folyó fizetési mérlegében az elmúlt két évben jelentős hiány alakult ki, az ország devizatartalékai nem csökkentek, hanem szá­mottevő mértékben növekedtek. Az MNB legutolsó adatai sze­rint a jegybanki tartalékai nagy­sága október végén 6,9 milliárd dollár volt, míg egy esztendővel korábban ilyen célra 5,7 milli­árd dollár állt rendelkezésre. rűtlen intézkedést. Feltehőleg a kormány igyekszik megoldást találni a folyó fizetési mérleg kedvezőtlen f^akyjására^ A költségvetési hiárty “a szociális kiadások lefaragását sürgeti, s a külső eladósodás is egyre ko­molyabb nyugtalanságra ad okot. Lengyelországban az évet az elnökválasztást kísérő politikai vita fogja meghatározni. Szlovákia még Csák áZ 'tökri szerkezet átalakításának kezde­tén áll, s a Vladimir Meciar által vezetett koalíciónak esélye van arra, hogy 1995-ben reális nö­vekedést érjen el. Mind a négy ország számára közös gond, hogy miként lehet fenntartani az export növekedé­sét. A legkézenfekvőbb válasz a Nyugatra való nyitás. De a Nyugat protekcionizmussal vá­laszolt ennek a politikának az első sikereire, s ez fontosabbá tette a térségen belüli kereske­delmet. S bár a Cseh Köztársa­ság a térségbeli kezdeményezé­seket továbbra is EU-hoz való csatlakozásának akadályaként tekinti, a többi három ország kezdi megérteni: a csatlakozás­ról szó sem lehet, amíg gazda­ságaik kölcsönös integrációját el nem érik, s egységesen tud­nak megjelenni a találkozón - írta a szerző. Miért „akadt el” 100 millión a főnyeremény? A rekordnyeremény 1991 májusában volt Olasz-brit gazdasági előrejelzés Jószomszédság? A kapcsolatok rendezése közös érdek A diplomácia nyelvén szólva jelzésértékű az a meghívás, amelyet hazánk pozsonyi nagy­követe adott át a hét közepén Meciar szlovák kormányfőnek. Az üzenet Horn Gyulától szár­mazott, aki egy közeli, hivatalos találkozóra tett javaslatot kollé­gájának. Szomszédos, törté­nelmi és gazdasági szempontból egymáshoz egyaránt ezer szállal kötődő államokról lévén szó, egy újabb magas szintű eszme­csere önmagában nem jelentene szenzációt. Ám a közeli és távo­labbi múlt megannyi súrlódását, konfliktusforrását ismerve, ma­gyar-szlovák relációban egy ilyen csúcsterv különösen meg­nyugtató hatású lehet. Mit jelez a meghívás? Buda­pest bízik benne, hogy a harma­dik Meciar-kabinet idején is fontos lépések tehetők a nyitott kérdések rendezésére, az együttműködés bővítésére. Nyi­latkozatában a minap Kovács László külügyminiszter egyér­telműen megfogalmazta, hogy a magyar kormánynak nem lehet­nek előítéletei tárgyalópartne­rével szemben: „Nekünk nem előítéleteink vannak, hanem ér­dekeink, s ezek a magyar-szlo­vák kapcsolatok rendezését kí­vánják”. Horn nyilvánvalóan tudja: gyors áttörésre, látványos „nagy ugrásokra” ezután sem számít­hat. Akkor viszont mire? Kis lépések sorozatának eredmé­nyességére? Arra, hogy a kap­csolatok rendezése közös érdek, sem ott, sem itt nem engednek érvényesülni szélsőséges állás­pontokat. Ez fontos feltétele a nyugati integrációkhoz való kapcsolódásunknak is: európai­ságunk sajátos mércéjévé lett, tudunk-e európai módon visel­kedni mi szomszédok, egymás között. Sz. G. MÁRCIUSTÓL JELENTŐS GYÓGYSZER-ÁREMELKEDÉS VÁRHATÓ Új hatóanyaglista, új támogatási kulcsok A vártnál később, csak ja­nuár elején hozzák nyilvános­ságra a gyógyszerárképzés új „bibliáját”, a különféle ható­anyagokhoz tartozó támogatási összegeket. A várakozással el­lentétben számos gyógyszer­nek nem emelkedik, sőt, csök­kenni fog az ára az új rendszer bevezetésével. A változtatás elsődleges célja, hogy a szükségszerűen nagyobb gyógyszerfogyasztók - a krónikus betegek és az idő­sek - kiadásai csökkenjenek, a pazarló gyógyszerfogyasztás pedig mérséklődjék - tájékoz­tat Matejka Zsuzsa, az Orszá­gos Egészségbiztosítási Ön- kormányzat főgyógyszerésze. Jelenleg 33 betegségfajta elleni gyógyszer hatóanyagának árát támogatja kiemelten a beteg­ségbiztosítási pénztár. Megváltozik a támogatások mértéke: eddig néhány gyógy­szerért egyáltalán nem kellett fizetni, míg más készítmények árát a pénztár 95, 85, 75 és 50 százalékban támogatta. Márci­ustól, az új rendszer bevezeté­sétől kezdve 100, 95, 90, 70, és 40 százalékos támogatottsági csoportokat alakítanak ki. Az első három csoportba tartoznak majd azok a termékek, amelyek a kiemelt betegségtípusok - magas vérnyomás, érelmesze­sedés, reuma, krónikus légúti betegségek, koronária megbe­tegedések - kezeléséhez kelle­nek. Mivel a támogatást a gyógy­szerekben lévő hatóanyagok és nem maguk a gyógyszerek kap­ják, a legolcsóbb hatóanyagból készült termékért lényegesen kevesebbet kell majd fizetni, mint a többiért. Ha ugyanis két termék azonos hatóanyagot tar­talmaz és alkalmazási módjuk is azonos - például mindkettő tabletta -, valamint az Orszá­gos Gyógyszerészeti Intézet egymással helyettesíthetőnek ítéli meg azokat, akkor a pénz­tár az olcsóbb készítmény tá­mogatásának összegéig dotálja az alternatív készítményt is. Eszerint ha például magas vér­nyomásra létezik két, azonos hatóanyagú gyógyszer 50 és 100 forintos árban, akkor az 50 forintos gyógyszer árának 95 százalékát fizeti a pénztár, azaz 47,50-et, de csak ennyit térít a 100 forintos termék árából is. Az első látásra bonyolultnak tűnő számítás viszonylag kevés készítményt érint, hiszen a for­galomban lévő mintegy 2000 gyógyszerből mindössze 300 tartozik az egymással helyette­síthető termékek körébe. A gyógyszerimportőrök és a hazai gyógyszergyártók már január elsejétől emelték árai­kat. De hogy ne kelljen rövid időn belül kétszer is módosí­tani az ártáblákat, a következő két hónapban a pénztár kifizeti a gyógyszerforgalmazóknak az áremelkedésből adódó különb­séget. Mindez havonta egymil­liárd forint többletkiadást okoz a társadalombiztosításnak. Amint azonban az új árakat bevezetik, a kevésbé támoga­tott termékek ára különösen megugrik majd: egyformán terheli őket az áremelés és a támogatás csökkenése. Fel kell tehát készülnünk arra, hogy márciustól számos gyógyszer ára jelentősen emelkedni fog! (hajdú) > l i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents