Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-04 / 334. szám
BARCS ÉS ISTVÁNDI UTÁN PÉCS KÖVETKEZIK? Cégek és iskolák az AIDS ellen A gyerekek örülnek a trikóknak. Rajta a széles vörös szalag, az AIDS-elleniség nemzetközi jele, a hátán pedig annak a cégnek a neve, amely a trikót adta nekik azzal az isme- retteijesztő füzettel együtt amelynek célja: tudják meg, milyen szörnyű ez a betegség, meg azt is, hogy miként terjed. Időben legyenek tisztában azzal milyen veszély fenyegetheti őket. Ezen a héten több Somogy megyei iskola - Istvándi, Da- rány, Barcson az I-es, Il-es és III-as számú - kapta meg a megelőzést szolgáló propaganda csomagot. Budapestről hozták nekik a „Szülők és vállalkozók a drog ellen” elnevezésű alapítvány képviselői, akik nem csak a kábítószerezés, hanem a köny- nyen társául szegődő, ma még gyógyíthatatlan betegség, az AIDS terjedése ellen küzdenek. Vallják, hogy jelenleg nincs más hatékony eszköz a kezünkben csak a megelőzés, amelynek alapja az ismeretterjesztés.- Napjainkban hat HIV-vírussal fertőzött gyermekről tudunk Magyarországon - mondja Uzsoky Adrienne, az alapítvány sajtófőnöke. - Közülük a legfiatalabb 2 és fél éves. Külföldről jött szülők gyermeke, aki egy vértranszfú- zió során fertőződött meg. Jelenleg ennyi az ismert eset. A szeptemberben létrejött alapítvány óriási lendülettel kezdett dolgozni. Vállalatokat, vállalkozókat kerestek meg arra kérvfe őket, hogy legyenek partnereik: valamennyi hazai iskolához jusson el ez a szakmai ismeretterjesztő füzet, amelynek „mellékleteként” szakemberek arra vállalkoznak, hogy az iskolákban szóbeli tájékoztatót tartanak. A cégek jelentős része az első szóra melléjük állt. A fővárosban kezdődött az akció, ahol napjainkra több, mint ötven iskolába jutott el az amerikai szakértők által készített, magyarra fordított anyag. Az említett Somogy megyei települések iskolái pedig a vidék listáját vezetik. Valószínű, hogy a sorban Pécs következik, hiszen az alapítványt támogatók sorában ott a BAT Pécsi Dohánygyárt Kft. T. É. A MÖBIUSZ MINT „BETEGÁPOLÓ” Huszonöt éves a dombóvári kórház Az egészségügy általános helyzete mindenki előtt ismert: nehézségekkel, szűk fejlesztési lehetőségekkel, pénzhiánnyal küszködik. Nem kivétel ez alól egy-egy kórház, közöttük a dombóvári sem. Az intézet december közepén lesz 25 éves. A negyedszázados jubileumot tegnap ünnepelték a városban, s mi lehetett volna aktuálisabb téma e napon is, mint a kórházi gyógyítás anyagi háttere, az intézmény működtetésének finanszírozása. Az egészségügy - és a dombóvári kórház - gondjai már „kigyűrűztek,, a berkeken túlra. Akik felfigyeltek nehézségeikre, segíteni akarnak. Ez vezérelte a Möbiusz Húsipari Rt.-t is, amikor a szükséges beruházástól sem visszariadva kifejlesztett egy, kifejezetten az ilyen intézetekben ápolt betegek étkeztetését megkönnyítő termékcsaládot. Ennek bemutatóját tegnap a kórház negyedszázados jubileumával kötötték össze. Nyilván azért is, mert a meghívottak között számos dél-dunántúli egészségügyi intézmény vezetője is ott volt. Lényegében előre csomagolt, megfelelő súlyú, szeletelt szalámifélékről van szó, amelyek hosszabb ideig tárolhatók, felhasználáskor gyorsan tálalhatók. Nagy Béla, a dombóvári kórház gazdasági igazgatója elégedett a termékkel. Nem csak az ízlésessége és íze miatt, elsősorban azért, mert viszonylag olcsó, s a Möbiusz a diétára fogottakra is gondolt, ezzel is csökkentve a kórházi ellátásért felelősek gondjain. M. A. A TERMÉSZET SZÉPSÉGE PIACKÉPES ÁRU A Boronka-modell Mesztegnyőn „A Somogy Természetvédelmi Szervezet által kidolgozott Boronka Program egy térség természeti potenciálját térségfejlesztő hatású gazdasági potenciálként jeleníti meg. ” Magyarul: van lehetőség a természeti adottságok, szépségek, értékek gazdasági hasznosítására, okos felhasználására. Mesztegnyőn - most már lehet mondani - sikerült, mégpedig a Boronka Program alapján. A Boronka-régió 12 települése - Marcalitól Somogy faj szig, Mesztegnyőtől Hosszúvízig - társult annak érdekében, hogy a környék természeti értékeit, a táj egyedülálló szépségét megpróbálja úgy „piacra dobni”, hogy megélhetési és gazdagodási lehetőséget eredményezzen az itt élőknek. A Boronka-régió idegenforgalmi központja Mesztegnyő, ahol a „rászervezést” már 1989-ben elkezdték, erőteljesen figyelve mindkét alapcélra: a gazdasági haszonra és a természeti értékek megőrzésére. A faluban 45 család fogad külföldi vendégeket, minden tizedik abból (is) él, hogy szép a táj, ritkán látnak vendégeik saját országukban olyan halastavakat, erdőket, mint ezen a környéken. Mára - minősíti Benkes László polgármester - olajozottan működik a vendégfogadás, 4—5 féle programot tudnak ajánlani a külföldieknek - a pincepartitól a folklór-műsorig -, s a német akár saját maga is nekifoghat kosarat fonni, vásznat szőni. Az igazi fokmérő persze a vonzerő: a csúcs 1991-ben volt, amikor majd’ annyi vendége volt a falunak, mint lakosa, de átlagában 800-900 minden évben bejelentkezik és eljön. Azt mondja Benkes László: a régió többi községében még nem igazán haraptak rá a lehetőségre. Ezért most az a közvetlen cél, hogy ezekben is fellendítsék az idegenforgalmat.- A csend és nyugalom ma már pénz - véli a polgármester -, amit nagyon sokan hajlandóak megfizetni. Más „munkahelyet” pedig nem igen találni a környékünkön. Mészáros A. A környék csodálatos természeti értékeit feltétlenül ki kell aknázni az itt élőknek Dr. Gyenesei István dolgozószobájában Fotó: Lang Róbert IRÁNY JELZŐ A RÉGIÓK EURÓPÁJA FELÉ Alpok-Adria: híd helyett széles út November 24-én dr. Gyenesei István, Somogy Megye Közgyűlésének elnöke, aki két évig volt az Alpok-Adria Munkaközösség soros elnöke, átadta a regionális szervezetben viselt tisztségét Szlovéniának.-Elnök Úr! Elegendő erő van az Alpok-Adriában? Milyen a perspektívája?- Folyamatosan kapja a munkaszervezet az impulzusokat: szükség van rá, fejlődnie kell. Környezete állandóan megújul, lüktető, változó hatások érik. Ha elfogadjuk a végső célt - és ezt ma senki sem vitatja -, hogy földrészünk a régiók Európája lesz, mert egyre erőteljesebben jutnak érvényre a régionális érdekek, s mosódnak el az államhatárok, akkor az olyan szervezeteknek, mint amilyen az Alpok-Adria is, sokkal nagyobb lesz a súlya.-Az Alpok-Adriának már 19 tagja van. Elvileg túl nagy ahhoz, hogy mindegyik tartomány, megye régionális érdeke érvényesülhessen.- Ma már a határok átjárhatók. Gondolom nem új, ha azt mondom, Somogynak, Baranyának, vagy éppen Vas megyének szorosabb a kapcsolata egy szomszédos, bár „külföldi” régióval, mint mondjuk egy távolabbi magyar megyével. Ugyanez a helyzet egy dél-osztrák és egy észak-olasz tartomány esetében. Ez a meghatározó ereje ma az Alpok-Adriának. Ha vannak feszültségek a tagszervezetek között, azok az érdekek összeütközéséből fakadnak, gondoljunk csak arra: nem mindegy sok ok miatt, hogy egy autópálya hol halad. Vagy Horvátország és Szlovénia: ma rendkívül érzékenyek mindenre, ami őket érinti.- Előnyt jelentett Somogynak, hogy két évig a megye adta az Alpok-Adria elnökét?- Inkább többletterhet jelentett. Közvetlen érzékelhető előny nincs. Ugyanakkor óriási lehetőséget, esélyt biztosított, hogy Somogyot jobban megismerjék, szervesebb része legyen a munkaközösségnek, bekapcsolja az európai vérkeringésbe, hosszú távon tud helyi érdekeket építeni, erre támaszkodva építkezni. Mindezt ebben a két évben lehetett megalapozni. Már tapasztalható azonban, hogy a Somogy megyei export kétharmad részben az Alpok-Adria tagtartományok felé irányul. Ez az arány máshol jóval kevesebb, legfeljebb 40 százalék. Vagyis: szorosabb lett a kapcsolat.- Mekkora az Alpok-Adria tekintélye?- Az egyik legnagyobb, leghosszabb múltra visszatekintő regionális szerveződés Európában. Meghatározó a jelentősége, ma már az Európa Tanácsban megfigyelői státusza van, két másik regionális szervezettel együtt.- Az alapcélok változtak?- Nem, legfeljebb a híd-sze- rep változott, ez előbb-utóbb feleslegessé válik. Koordinációs szerepe erősödik meg, ami az együttműködés szélesebb útjátjelöli ki. Mészáros A. Hiányzik a tanult rendőr Kevesen éltek az új törvény adta nyugdíjlehetőséggel Noha a polgárok megrendült biztonságérzete a jelenleginél is több rendőrért, fokozottabb köztéri jelenlétért kiáltana, november elsejétől országos viszonylatban több mint 1000 rendőr hiányzik. A számos szempontból amúgy jelentős előrelépést előlegező és október 1-jétől hatályos rendőrségi törvény ugyanis 25 évi szolgálat esetén már az 50. életév után lehetővé teszi a nyugdíjbavonu- lást. Másfelől a szakképzettek nagyarányú kilépése mutat évről évre erősödő tendenciát. Régiónkban ugyanakkor úgy tűnik, a nyugdíjazással összefüggésben korántsem számottevő a renc^őrök kilépése.- Somogybán szerencsére szeptember óta alacsony a létszámhiány, bár lehet, hogy ez csak átmeneti állapot - mondja Ferenczi László, Somogy megye rendőrfőkapitánya.- A munkánkat sokkal inkább a diplomások „elvándorlása" érinti érzékenyen. Pótlásukat az ittmaradók, a rendőrtiszti főiskolát végzettek közül próbáljuk megoldani. Visszatartani nem tudunk, hiszen szolgálati lakás helyett legfeljebb minimális kölcsönt adhatunk. A munkaerőhiány egyelőre talán Tolna megyét érinti a legkevésbé. Ennek okát dr. Berta Attila rendőrfőkapitány elsődlegesen állományuk magasabb átlagéletkorában, így a „hűségesebb” szolgálatban látja.- Eddig négyen kérték nyugdíjazásukat a törvénnyel összefüggésben. A diplomások jelentős részét pedig vezető beosztás, egyúttal magasabb egzisztencia biztosításával tudjuk megtartani. Baranyában az 50 potenciálisan számbajöhető rendőr közül alig néhányan éltek a lehetőséggel, jegyezte meg dr. Ernyes Mihály baranyai főkapitány. Ugyancsak a törvény köti két éves alapfokú szakképzéshez a felszerelést, ezért a beiskolázott állomány ténylegesen csak két év múlva pótolhatja majd a kilépőket.-Az átmeneti nehézségek áthidalásához minden erőtartalékunkat mozgósítottuk - mondta. A belső átcsoportosítás azonban szükségszerűen főként a közterületi és a nyomozói szférát karcsúsítja. A rendőrök teherbírása pedig ugyancsak véges. Tröszt É. REPÜLŐGÉPEN TILOS, A PARLAMENTBŐL IS KITILTOTTÁK Kivagyiság és rádiótelefon A huszonéves fiatalember ráérősen ballag át a zebrán, meg-megáll és mondja-mondja a magáét a füléhez szorított rádiótelefonba, s közben a sikeres ember elégedettségével fitymálva vet ránk egy-egy lesújtó pillantást, lám, ő ennyivel is több, más, mint mi, átlaghalandók. Tán irigyeljük, sokkal inkább megmosolyogjuk kivagyiságáért. Közben mire gondolnak az autósok, akiket főként a komótos átkelő tempójával ingerel? Egy autós türelmét vesztve rászól: „Ha így cammog, jobb, ha mindjárt a mentőket hívja!” Nem lehet rossz, hogy az ember a tenyérnyi telefon révén bármikor, szinte bárhol elérhető. Az idő pénz, a gyorsaság még több. Ebben valóban társ a kicsiny készülék. Drága barát. A jó öreg Belinek és Puskás Tivadarnak köszönhetően a nagyvilágot behálózzák a telefon érpárok. Mivel még mindig akad ellátatlan térség, négy éve a Westel 450, és az idén a 900 MHz-en belépő Westel 900 és a Pannon GSM egymással is versengve működtet rádiótelefon-rendszert hazánkban. Használni már tudjuk, ám a telefonos viselkedésben akadnak még neveltetési hiányosságaink (bemutatkozás stb.). A rádiótelefon más mint a hagyományos, státusszimbólumnak is megteszi: lám, nekem erre is telik. Hangverseny leglíraibb részét csörgeti szét, baráti beszélgetéseket, hivatalos tárgyalásokat sokkol a zsebben, diplomatatáskában megbúvó, vagy hanyagul az asztalra kitett kis készülék dobhártyaszaggató trillája. Az Országház üléseiről már kitiltották. Ausztriában tilos a kocsi vezetőjének menet közben használnia, Németországban is büntetik, s a hazai KRESZ-módosításban is hasonló tiltás fog szerepelni. Annyi mindent tudnak a rádiótelefonok! Az egyetlen nemzetközi tiltás: utasszállító gépeken még bekapcsolni is tilos! Jó lenne, ha a viselkedési normáknak megfelelően néha másutt is kikapcsolnák e trillázó prüttyögőket. B. M. L. 1994. DECEMBER 4., VASÁRNAP Új VDN 3 * l i k
