Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-29 / 357. szám

1994. december 29., csütörtök A mai nap aj Dunántúli napló 5 Üzlet lesz megint a bortermelés, borforgalmazás Németh Ferenc keszthelyi borkereskedő Villányt is célba Németh Ferenc-Jövőre megveszem egész Villányt! - jelentette ki némi túlzással, s csöppnyi huncut mosollyal szemében Németh Ferenc, keszthelyi borkeres­kedő, pontosabban ahogy ő fogalmaz: fél lábbal borter­melő és fél lábbal, borkeres­kedő. És nem is akármilyen borkereskedő. így túl a 70-en is Dunántúl legnagyobb bor­forgalmazóinak egyike.- No, nem a villányi szőlő­hegyet akarom ám felvásá­rolni - enyhíti előbbi szigorú kijelentését Feri bácsi -, csak a hegy termését. Mert a villá­nyi vörösborra most megint nő a kereslet. Elsősorban Né­metországban érdeklődnek a kékoportó iránt. Mélységes nyugalom üli meg a balatoni tájat. A Keszt­helyi-öböllel átellenben, a cserszegtomaji szőlőhegyen sincs semmi mozgás. Innen nézem a bazalthegyek ölelé­sében nyugvó vizet, a parti nyaralókat és a szőlőtáblák között megbúvó öreg préshá­zakat. De több már az újonnan épült nyugati stílusú pinceház, mint a régi. Többnyire az ide­genforgalmi igények kiszolgá­lására épültek, jövedelmet je­lent ez a helybeni polgárok­nak, szőlősgazdáknak. Ilyen pinceháza van Németh Fe­rencnek is a Kőháti dűlőben. Bent a házban ízlésesen kiala­kított borozó, kint az udvar­ban zsupptetős fészer alatt rej­tező vaskos tölgyfaasztalok, a pincében félezer literes, teli­hasú hordók. Ilyenkor a szőlősgazdák nem a tőkék között matatnak, hanem bent a pincében teszik a dolgukat. Mi is a pince mé­lyén találunk rá a hordók kö­rül tüsténkedő gazdára. Ketten is segédkeztek mellette. Érke­zésünkre Feri bácsi érett kör­tepálinkát kerít. A testes-za­matos borokat már kint kor­tyolgatjuk: a rizlinget, a mus­kotályt és Feri bácsi büszke­ségét, a nektárt. A bortermelés, borforgal­mazás üzlet volt valamikor, és ma már egyre inkább az lesz megint. Van, akiknek kereset­kiegészítést jelent, és van, akinek megélhetést. Németh Ferenc az utóbbiak közé tar­tozik. A magángazdálkodást olt­ványtermeléssel kezdte, még a 60-as években, miközben a Badacsonyi Pincegazdaság egyik szakmai vezetője volt. Akkor a Keszthelyről szár­maztatott nektár és a Pécsi Szőlészeti Kutatóintézetben kinemesített P 10-es olaszriz­ling alapozta meg hírnevét. - Ez az ágazat jó pénzeket ho­zott. Annyit - emlékezik visz- sza Feri bácsi -, amennyivel már egy komolyabb vállalko­zást is meg tudtam finanszí­rozni banki hitel nélkül. így a 80-as évek végén a Balaton- györöki Tsz-től bérelt 25 hek­táron kezdtem, ma már 57 hektárnyi saját birtokon ter­melek szőlőt, amiből ugye bor lesz. A bor pedig minden el­lenkező híresztelés ellenére is értékesíthető. Persze az eredményes for­galmazáshoz meg kellett szer­vem a piackutatást, ki kellett építeni egy jól működő infor­mációs hálózatot és legalább ennyire kellettek azok a sze­mélyes kapcsolatok is, ame­lyek a szakmában eltöltött év­tizedek alatt jöttek össze. Na és érteni is kell a borhoz. Né­vette meth Ferenc felvásárló útjain külön szakértőket is alkalmaz, így lett hitele a szlovéniai, a burgenlandi és a német pia­cokon. Eddig Zalaszentgróttól a Balatonfelvidéken és Somló-hegyen át Bátaszékig térképezte fel magának az igazi minőséget nyújtó sző- . löket.- Az idén a vöm barátja, Horváth Sándor kalandozásá­val Villányba is eljutottam. Voltunk Gere Attilánál, Tiffán Edénél és még más pincékben is. A pincelátogatások olyan jól sikerültek, hogy hazafejé végigénekeltem az utat. És annyira ízlett a villányi, hogy elhatároztam: jövőre megve­szem a borászati üzem részére a villányi hegy termését. Varga Ferenc Vérbe fagyva a konyhában Brutális kiilteleki gyilkosság Hirdeti Szép könyvekkel, izgalmas dolgokkal ismertet meg egy-egy foglalkozás Fotó: Müller A. A gyerekek a kötelezőt keresik B. S.-né hirdi lakos a Külte­lek utca 19-es számú házhoz in­dult kedden, hogy tüzelőolajat vigyen egyedül élő édesapjá­nak, G. J.-nek. Bár a ház ajtaját nyitva találta, édesapját hiába szólítgatta. Balsejtelme akkor ébredt fel, amikor vérgyanús szennyeződéseket észlelt a la­kás padlózatán, és a színes tele­víziót sem találta a szobában. Gyanús jelnek vélte B. S.-né azt is, hogy a külön épületben lévő konyha kulcsát sem találta a helyén, kétségbeesetten értesí­tette hát á rendőrséget. A nyomozók rövidesen a helyszínre érkeztek, és már a konyha ablakán bevilágítva ész­revették, hogy a földön emberi test hever. Az ajtó felfeszítése­kor rá is leltek a 61 éves nyugdí­jas vérbe fagyott holttestére. A körülmények egyértelműen arra utaltak, hogy G. J. bűncselek­mény áldozata lett. A rendőrök nagy erővel kezd­tek nyomozásba. Öt szálon in­dultak el, hogy eljussanak az emberöléssel gyanúsítható személyekhez. Azt megtudták, hogy a szerencsétlenül járt férfi igen sok emberrel tartott kap­csolatot, s hogy idegeneket is könnyen beengedett a házába. A Budapesti Katonai Ü- gyészség vádiratot nyújtott be a napokban K. János nyugállo­mányú honvéd alezredes ellen 1956 októberében elkövetett emberiség elleni bűntett miatt. Az MTI értesülése szerint a ka­tonai ügyészség - a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal adatai alapján - megállapította, hogy a vádlott 1956. október 26-án a kora esti órákban a Ta­Az alapos adatgyűjtés során merült fel a nyomozókban a helybeli B. L és D. P. személye, és megtudták azt is, hogy B. L. lánya (aki D. P. élettársa volt) éppen karácsony előtt halt meg öngyilkosság miatt. Ők mind­hárman ismerték a nyugdíjas férfit, ugyanis több ízben nála végeztek kerti munkát. Mint ki­derült, B. L. lánya éppen a ké­sőbbi áldozatnál tartózkodott, amikor nagyobb mennyiségű gyógyszert szedett be. (Rövide­sen kórházba került, de kará­csonyra már csak a halálhíréről értesültek szerettei.) A tragédia úgy hozható összefüggésbe a hirdi emberöléssel, hogy B. L.és D. P. a nyugdíjast hibáztat­ták a lány haláláért. Az már más lapra tartozik, hogy cselekedetük elkövetése után némi haszonszerzésre is gondolva magukkal cipeltek két gázpalackot, és a szobában ta­lált színes tévét. Mint Torma Zoltán alezredestől, a Baranya Megyei Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának életvé­delmi alosztályvezetőjétől meg­tudtuk, a bűncselekmény elkö­vetésével gyanúsítható férfiakat tegnap hajnalban vették őri­zetbe. Balog Nándor tai Járási Rendőrkapitányság udvarán fegyvertelen felkelőkre lőtt, illetve tűzparancsot adott katonáinak. A fegyverhasználat követ­keztében három személy meg­halt, három pedig megsebesült. K. János 1956 októberében a Tatán állomásozó Dózsa Páncé­los és Lövész Tiszti Iskola tan­folyamparancsnoka volt száza­dosi rendfokozatban. A gyermekkönyvtárakban most, az iskolai tanítási idő alatt is nagy a forgalom. Nemcsak a gyerekek jönnek, hanem elkísé­rik őket szüleik is. Sokan van­nak szabadságon, szeretnék szabadidejüket olvasással eltöl­teni, és találnak itt felnőtt ol­vasmányokat is. Sajnos egyre többen vannak azok, akik mun­kanélküliek, sok az idejük, és ezért érdeklődnek a könyvek iránt. A gyerekek legtöbbször a kö­telező olvasmányokat keresik, sokszor hiába. Az iskolákban már minden tanár maga hatá­rozza meg, mit ad fel a szünetre kötelező olvasmányként, de ezt sokszor úgy teszi, hogy nem jár utána, elérhető-e az a könyv. A Pécsi Városi Könyvtár Király utcai gyermekkönyvtárában például Lázár Ervin könyveit keresik, tájékoztatott Ujváriné Fűzy Ágnes, a Városi Könyvtár igazgatója. Volt olyan kislány, aki sírva fakadt, hogy mi lesz vele, ha ezt nem tudja elolvasni. Szerencsére a többi fiókkönyv­tárból be tudtak hozni még egy-két kötetet. Nehezebb a helyzet azokkal a könyvekkel, amelyek mostanában jelennek meg. A gyermekkönyvtárak csak egy-egy példányt tudnak megvásárolni belőlük, többre nincsen pénzük. Ha ezeket ad­ják fel kötelezőnek, a diákok nem fognak könyvtárból hozzá­juk jutni. Karácsonyra a könyvtárakat ünnepi díszbe öltöztették fel a könyvtárosok, és műsorokat szerveztek ebből az alkalomból. Most bírálták el a „Szeretetben együtt” novella és rajzpályáza­tot, melyet a Gondolat Kiadó pécsi könyvesboltja, az írók Könyvesboltja, a Kossuth Ki­adó boltja, a Domina Szak- könyvszolgálat és az Idegen­nyelvű Könyvesbolt anyagilag is támogatott. A győztes rajzok a Király utcai könyvtárban kiál­lításon láthatók. Pécs városnak négy gyer­mekkönyvtárának eddig nem volt neve. Most a gyerekeket kérdezik meg, milyen elneve­zést adnának ők nekik. A könyvtárosok szívesen rendez­nek foglalkozásokat ott, ahol erre a hely is adott. A 2. számú gyerekkönyvtárban januárban fognak megemlékezni J. Grimm meseíró 210. születésnapjáról. Mesedélutánt rendeznek, és a Pécsi Nemzeti Színház jelmez­tárába is ellátogatnak. A 3. számúban a gyerekek megta­nulhatják, hogy miként kell a kutyát, cicát otthon tartani, ho­gyan ügyeljenek a színek har­móniájára az öltözködésben, kihez forduljanak veszély ese­tén. Megismerkednek Pécs ne­ves személyiségeivel. U. G. Kettős gyilkosság Budapesten Rendőrkézen a gyanúsított A Budapesti Rendőr-főka­pitányság I. és II. számú gyilkossági csoportja bravú­ros gyorsasággal kézrekerí- tette és őrizetbe vette Tóth Szabolcs Ferenc 21 éves bu­dapesti lakost, aki alaposan gyanúsítható a Hegyalja úton és a Gesztenyés Parkban tör­tént gyilkosság elkövetésé­vel. A nyomozás nagy erők­kel folytatódik tovább. Előzményként már ismere­tes, hogy a BRFK Bűnüldö­zési főosztálya emberölés alapos gyanúja miatt eljárást indított ismeretlen tettes, vagy tettesek ellen, aki, il­letve akik december 26-án 19 óra 20 perc körüli időben az I. kerületi Hegyalja úton, a Rác Fürdő magasságában, a Budaörs felé haladó sávban egy EYB-233 forgalmi rend­számú Volswagen Corrado személygépkocsival megál­lásra kényszerítette a VDZ-600 forgalmi rend­számú Mercedes 500 típusú autó vezetőjét, Vincze Tamás 22 éves budapesti lakost, akit ezt követően egy ismeretlen típusú, nagy kaliberű fegy­verrel mellbe lőtt. Vincze Tamás a sérüléseibe a hely­színen belehalt. A másik gyilkosság december 27-én éjszaka egy óra körül történt a XII. kerületben, a Jagelló utca és a Csörsz utca által ha­tárolt parkban. Ott az előbbi­hez hasonlóan, marokfegy­verrel tarkón lőtte Csikós Pé­ter 19 éves budapesti lakost, aki a sérüléseibe a helyszínen belehalt. Újabb ’56-os vádemelés A múzeumutcában év végi csend honol A turisták szórakozni érkeznek, nem a városban gyönyörködni A pécsi múzeumutcában a két ünnep között is nyitva van­nak a kiállítások. Az érdeklő­dők világhírű művészek munká­iból láthatnak válogatást. Victor Vasarely, Martyn Ferenc, Ne­mes Endre, Schaár Erzsébet, Székely Péter festményei, szob­rai, a reneszánsz kőtár, a Mo­dem Magyar Képtár. Az utca különlegessége, hogy a modem magyar képzőművészet nagy alkotóinak külön-külön is ren­deztek tárlatot. Ennek ellenére kevesen látogatják őket, talán csak azok, akik valamilyen ke­resztrejtvényen vagy vetélke­dőn egy-két napos pécsi kirán­dulást nyertek, és kíváncsiak a boltok kínálata mellett a város kulturális értékeire is. Az isko­lákban szünet van, a pedagógu­sok csoportos utazásokat a hó­val fedett hegyekbe szerveztek, a gyerekek pedig önként, egye­dül nem jönnek el. A külföldi turisták is szórakozni érkeznek, nem érdeklik most őket Pécs kulturális nevezetességei. Pedig a múzeumban nem állt meg a munka. A textilrestaurá­tor műhelyben Miilei Ilona res­taurátor érdeklődésemre el­mondta, hogy most éppen a Mecsek Egyesületnek 1892-ben adományozott zászló szalagon dolgoznak, amelyet az egyesü­let a Magyar Természetjárók Egyesületének budapesti cso­portjától kapott. A Várostörté­neti Múzeumban ebben az év­ben új, korszerűbb textilrak­tárba került az igen jelentős zászlógyűjtemény. Ezeknek a textíliáknak is most történik az újra csomagolása, rendezése. A pécsiek tegnap a múzeum helyett, ha tehették, a bankokat keresték fel, hogy kivegyék a karácsonyi vásárlásokból meg­maradt, megtakarított pénzüket. Még a januári áremelések előtt el akarják költeni azt. Kérdezhetnénk, nagyon so­kan vannak most szabadságon, hogyhogy nem mennek el a múzeumokba? Az ifjúság is ráér a tanítási szünetben, ők sem kí­váncsiak? Talán túl sok a kultu­rális intézmény, a művészeti al­kotás? Csak akkor érdekli az ilyesmi az embereket, ha a láto­gatást megszervezik, vagy rá­kényszerítik? Nyilvánvalóan nem. De ez a hét nem a kultú­ráé, hanem a szórakoztató iparé és a vendéglátásé. Szilveszteri mulatságainkat szervezzük, pezsgőt veszünk, vannak akik a tiltott petárdára vágynak és a házi tűzijátékot állítanak össze. Az óév végét érezzük köze­ledni, amikor ünneplésünkben meg akarjuk érezni a rendetlen­ség ízét, amikor bele szeretnénk kóstolni abba, hogy milyen is a káosz. És természetesen új év első napján, amikor újra helyre­áll a rend, tudni fogjuk, kultúra és hagyomány nélkül nincsen új élet sem, és tavasszal a múze­umi utcát az ifjúság ismét bené­pesíti, hiszen lelkiismeretes pe­dagógusaik elviszik őket oda. A Schaár-„Utca” is néptelen Fotó: Löffler Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents