Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-29 / 357. szám
6 üj Dunántúli napló Társadalom 1994. december 29., csütörtök Ki lesz az új Háry János? Háry János, Garay János költeményének hőseként vonult be a köztudatba. Ő a legnagyobb magyar hazudozó, akinek na- gyotmondásai, füllentései közmondásossá váltak. Szávai Géza író, a Pont Kiadó szerkesztője gondolt egy merészet, és megalapította a vidám nagyotmondók, füllentők akadémiáját, a nagy magyar lódító nevével felruházott Háry János Akadémiát. A Pont Kiadó Háry János Akadémiája folyamatos pályázatot hirdetett „minden elképzelhető és el sem képzelhető műfajban”: füllentéseket, átfogalmazott meséket, történeteket várnak a gyerekektől, sőt olyan kitalációkat is, amelyekkel új kezdetet és véget lehet hazudni a világnak. Azok számára, akik a feladványokat kedvelik, két kötött témát is meghirdetnek. Az elsőt választó gyerekeknek a „Száraz tónak nedves partján / Döglött béka kuruttyol. / Hallgatja egy süketnéma, / Ki a vízben lubickol ...” című mondókát, a második változatot „kedvelőknek” a „Kiment a ház az ablakon, / Benne maradt a vénasszony...” című „történetet” kell valamelyik sorától folytatniuk. A legszellemesebb alkotásokat minden év április elsején díjazzák. A környezet szépségével és védelmével, a történelmi értékek, vagy a népművészeti hagyományok ápolásával kapcsolatos verset, mesét, történetet, rajzot a világ minden tájáról küldhetnek az „Örökség” pályázat díjaira áhítozó gyerekek. A legszebb versek, a legsikerültebb rajzok és legemlékezetesebb történetek szerzőit minden év április 22-én, a Föld Napján fogják megajándékozni. Aki ezek után tollat, vagy rajzpapírt ragad, pályázatát a következő címre juttassa el: 1036 Bp., Pont Kiadó, Kiskorona u. 2. A legsikerültebb alkotásokat a kiadó Burgumburgi Vidám Könyvek című mesesorozata következő köteteinek függelékében - a Folyó Iratban és Rajzolatban - közük majd. Itt juthatnak nyilvánossághoz a szer- zővel-kiadóval levelezők is. Szávai Géza, a fura ötlet gazdája, azt szeretné, ha egy „elcsi- csásított”, csillagászatira drágított gyermekkönyv-divat értelmes ellenpólusának tekintenék a szülők és a gyerekek is szokatlan vállalkozásukat} Boros Erika BESZÉLGETŐPARTNERÜNK: Az első hazai tőkés Nincs íróasztala. A szoba sarkában két kanapé, előttük dohányzó asztal, rajta teménte- len sok papír. A kanapék közé állított telefonok jelzik csak, hogy a szoba gazdája ott szokott dolgozni. Dr. László András (52) közgazdász, a Co-Nexus Rt elnöke rőthajú, rőtszakálú, testes jelenség, a hazai pénzvilág egyik legtekintélyesebb üzletembere. Ha az önállósodás sorrendjében igazolványt adtak volna minden hazai tőkésnek, az egyes sorszámú alighanem őt illetné meg.-Hogyan lett a „kisemberből” nagyvállalkozó?- A történetben nincs semmi különös. Soha nem próbáltam belesimulni a környezetembe, ezt a külső adottságaim sem tették volna lehetővé. Nem is törekedtem karrierre. Negyvenöt éves koromban is a Tervhivatal gazdaságirányítási osztályának „mezei” beosztottja voltam, de a szakma ismert és elismert. Amikor a törvények 1988-tól megengedték a részvénytársaságok alapítását, én voltam az első, aki belevágott, mert meg kellett mutatnom, hogy nemcsak beszélek, hanem csinálom is. A Co-Nexus volt az első részvénytársaság, az első bróker cég, 1989-ben az első vállalkozás, ahol a menedzsment kivásárolta az állami tulajdont. Ma 89 százalékban enyém a cég, 11 százalék a vezetésé illetve a dolgozóké.- Honnan volt pénze egy bérből-fizetésből élő kishivatal- noknak az állami tulajdonrész kivásárlására ?- Egy találmány jövedelme adta a forrást. Nem örököltem vagyont, ki kellett találnom, hogyan tudja önmaga kivásárlását megfinanszírozni egy vállalkozás. 1995 végére talán visszafizetem az adósságomat.- Kik a munkatársai? Hogyan választja ki a cég vezetőit?- Ahhoz, hogy valaki mellettem dolgozzon, legalább tíz évi ismeretség kell. A legtöbben velem dolgoztak a Tervhivatalban, az akkori negyvenes, reform-közgazdász korosztály tagjai. Mostanában egyre több fiatal kerül be a vezetésbe is, mert valamennyien öregszünk, tudatosan készülünk a nemzedékváltásra.- Tudatosan lett „tőkéssé”?- Nem gondoltam volna, hogy valaha is megszűnők bérből és fizetésből élni, hogy nem veszek fel harmadikén fizetést, hogy nem leszek reménybeli nyugdíjas - ez csak az utolsó két-három évben tudatosult bennem.- Most egyáltalán nincs fizetése?- Nincs. Bizonyos tiszteletdíjakat felveszek, mert nehezen viselné el a környezetem, ha nem ismerném az utat a pénztárhoz. Nincs külön jövedelmem, külön vagyonom. Csak ez a cégem van. Es ettől a tudattól másként gondolkodik, más dimenzióba kerül az ember.- Most inkább arra kell gondolni, kire marad a cég?- Van egy 11 éves kislányom és egy 21 éves fiam. A fiam itt dolgozik nálam. Nem azt akarom, hogy feltétlenül ezt a céget vegye át tőlem, a tudást, a gondolkodásmódot tanulja meg. A tudást szeretném átadni, örökül hagyni a gyerekeimre. Az iskolában soha nem voltam jó tanuló, mert ha az lettem volna, akkor egy egyetemi katedra lett volna az álmom és nem egy elnöki szék a Co-Ne- xusban . . .- Tényleg: most mi az álma? Maradtak elérhetetlen vágyai?- Egyszer végre^ szabadságra menni és pihenni. Evek óta nem tettem, legfeljebb a hétvégék voltak az enyémek. 1988-ban háromszor öt évet adtam magamnak a visszavonulásig. Talán hamarabb „szabadulok” és akkor végre egy kicsit élhetünk is a feleségemmel. Somfai Péter Nicsak, ki beszél? Lassan tudományosan is bebizonyosodik, amit minden szülő sejt: a beszélni még nem tudó újszülötteknek is megvan a maguk sajátos nyelve, amely nem kevésbé „szigorú” természetes szabályok alapján épül fel, mint az emberi beszéd - állítja a Purdue egyetem egyik kutatócsoportja. A UPI híre szerint már a két hónapos csecsemőknél is „beszédszerű hangmintákat” figyeltek meg: a látszólag értelmetlen gügyögésnek yan lejtése, üteme, ritmusa és hangsúlya, éppúgy. Michael Lynch és kutatótársai azt remélik, hogy a bababeszéd szabályainak megértésével könnyebbé válik a későbbi beszédhibák korai szűrése is. ADÓ-TANÁCSADÓ ’95 Amit az új szabályokról tudni kell Az 1995-re hatályos személyi jövedelemadó törvényt idén viszonylag korán - december 12-én - elfogadta az Ország- gyűlés, s ez esélyt ad arra, hogy a január 1-től alkalmazandó törvényi rendelkezések még ebben az évben a Magyar Közlönyben megjelenjenek. Új elem: az adójóváírás Az első - és talán a legfontosabb - „változás”, hogy a progresszív adó mértéke nem módosul. E szabályt a fogyasztás visszaszorítására irányuló kormány-program jegyében kell kezelnünk. Minthogy azonban az alacsonyabb jövedelem-kategóriákban az értékarányosítás elmaradása szociális feszültségeket okozhat, a kisebb jövedelműek részére valamiféle közvetlen kompenzációra gondolt a jogalkotó. Ennek megjelenési formája a magyar adórendszerben új típusú intézmény: az adójóváírás. Eszerint az, akinek az évi összjövedelme az 500 ezer forintot nem haladja meg, éves adóját 7200 forinttal csökkentheti. Ez az összeg voltaképpen azonos lenne azzal, ha az úgynevezett 0 kulcsos sávot 110 ezer forintról 146 ezer forintra emelnék. Ez utóbbi technikai megoldást viszont el kellett kerülni, mert a 0 kulcsos adósáv szélesítése mindenkit, akár a több millió forintos jövedelmet kereső magán- személyt is érintette volna. A magas jövedelem-kategóriákban szociális feszültségről aligha beszélhetünk, s ezért választotta a törvényalkotó az adójóváírás említett módját. A fél millió forintos jövedelemhatár számításánál ezentúl figyelembe kell venni az összjövedelem mellett az osztalék típusú nyereséget is. Autó-adó változatok Nagy vihart kavart és széleskörű támadások közepette fogadta el végülis az Országgyűlés az úgynevezett cégautó adózására vonatkozó szabályt. A személyi jövedelemadó törvény a cégek tulajdonában lévő gépkocsik esetében vélelmezi azt, hogy a személyautót magáncélra is használják. Ezért - a gépkocsi életkorától és szerzési értékétől függő - havi adótételeket állapít meg. Az adó összegét főszabályként a cégnek kell megfizetnie. Miután az egész intézkedés motivációja a személygépkocsi magáncélú használatának adóztatásán alapul, az idevágó rendelkezések megengedik, hogy a cég a gépkocsit használó magánszeméllyel előzetesen megállapodjon a tételes adó átvállalásában. Ilyenkor a magánszemély a vonatkozó adótételt a cégéhez fizeti be, majd ezt az adótételt a cég továbbítja az adóhivatalhoz. Ha a magán- személy a befizetést elmulasztaná, azt a cégnek kell helyette pótolnia. A rendelkezés szempontjából a személyautókhoz sorolja a törvény azt a tehergépjárművet is, amelynek önsúlya az 1 tonnát nem haladja meg és kettőnél több utas szállítására alkalmas (legalább 4 személyes). Az Érdekegyeztető Tanács ülését követően számos kivétel került be a törvénybe. így kikerültek az adózás hatálya alól a megkülönböztetett jelzéssel ellátott gépkocsik, az üzletszerű személyszállítást végző járművek is, például a gépjármű oktatók tanulóautói, a posta szolgáltatást, közmű hiba-elhárítását végző járművei, a fogyatékos személy szállítására használt gépkocsik és a költségvetési szervek kizárólag hivatali célú gépkocsijai. A rendelkezés voltaképpen abból indul ki, hogy ha a magánszemélynek nem saját pénzéből kell a magáncélú gépkocsi költségeit fedeznie, akkor nagyértékű, természetben megnyilvánuló jövedelemhez jut, aminek az adózásban is meg kell jelennie. A korábbi szabályozás, amely útnyilvántartáshoz kötötten voltaképpen bizalmi elven alapulva kívánta ezt a fajta jövedelmet adóztatni, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az ugyanis teljesen világos, hogy országszerte nem csak 670 személy használta magán célra is szolgálati kocsiját, pedig csak ennyien vallottak be ezen a címen - igaz, meglehetősen szerényen számított - jövedelmet. Ha figyelembe vesszük, hogy a magáncélú használat ellenértékét - kilométerenként 8 forintot - megfizetve mentesülni lehetett az adó alól, akkor sem érintett az intézkedés 25 ezernél több autót. Adó-mérséklő tételek Jelentős, talán koncepcionálisnak is nevezhető változtatás az adóalap csökkentő tételek megszüntetése és helyettük adókedvezmények létrehozása. A legnagyobb összegű ilyen tétel a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék „könyvelésekor” jelentkezik majd. 1994 évben ez az adó alapját csökkentette, az e címen levont összeg 25 %-ával maga az adó mérsékelhető. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ha az idén a magánszemély mondjuk a 44%-os adókulcs tartományában tudta a nyugdíjjárulékot az adóalapjából levonni, az adómegtakarítás 44% volt. A szerényebb jövedelműnél - mondjuk a 25%-os tartományba esőnél - az adómegtakarítás kisebb, mindössze 25 %-os volt. A törvény ezt a típusú kedvezményt tehát arányosabbá teszi. Ugyanez a helyzet az önkéntes, kölcsönös biztosító pénztárhoz történő befizetésekkel. Ha a befizetés nyugdíjbiztosítást céloz, akkor az összeg 50 %-ával, ha egészségbiztosítási pénztári befizetésről van szó, akkor 25%-kal csökkenthető a fizetendő adó. Ez utóbbi kettő együttesen nem haladhatja meg az évi 100 ezer forintot. A súlyos fogyatékosok havi 3000 forintos adóalap csökkentését havi 900 forintos adókedvezmény váltja fel. A munkavállalói érdekképviseleti tagdíj és a kamarai tagdíj adómentes marad csakúgy, mint a magánszemély által megfizetett (tőle levont) munkavállalói járulék. Az önálló szellemi tevékenységet folytatók 100 ezer forintos adóalap csökkentő tétele helyett 25%-os adókedvezmény lép életbe. Ennek a kedvezménynek a felső korlátja évi 50 ezer forint, vagyis itt a kedvezmény nőtt. A 100 ezer forintos adóalap csökkentés ugyanis maximum 44 ezer forintos adómegtakarítást eredményezhet, szemben a jövő évi 50 ezer forintos plafonnal. Az 1994 január 1-jét követően pénzintézettel megkötött, új lakás vásárlására vagy építésére vonatkozó hitelszerződés törlesztése az adóalapot csökkentette. A jövőben ez adókedvezménnyé alakul át oly módon, hogy a törlesztésként fizetett összeg 20%-a magát az adót csökkenti. Az ilyen címen igénybe vett kedvezmény sem haladhatja meg azonban lakásonként a 35 ezer forintot. Ha a felsőoktatásban 1995-ben bevezetik a tandíjat, akkor annak 30%-ával a befizető - ez általában a szülő, a gyám, az eltartó - adója csökkenthető. Az egyes településeken kivetett helyi adók 20%-a ugyancsak adókedvezmény címén csökkenti majd a fizetendő személyi jövedelemadót. Az élet- és nyugdíjbiztosítás korábban megszüntetett kedvezménye visszakerül az adótörvénybe. A biztosítónak ilyen címen fizetett összeg 20 %-ával, legfeljebb azonban évente 50 ezer forinttal csökkenthető jövőre az adó. Egy ismeretlen fogalom: az adóhitel A befektetések adóalap csökkentő kedvezménye megszűnik. Helyette az adóhitelnek nevezett kedvezmény lép életbe, amelynek mértéke a részvény vásárlására fordított összeg éves állományának 30%-a lehet. Ha az éves állomány a következő években nő, akkor a növekmény 30%-a további adókedvezményre jogosít, ha pedig az állomány csökken, a különbség 30%-át mint adóhitelt vissza kell fizetni az adóhivatalnak. A korábbi szabályozással ellentétben itt nemcsak az új kibocsátású részvény tulajdonához kapcsolódik a preferencia, hanem bármilyen nyilvános kibocsátású részvény vagy befektetési jegy megszerzéséhez igénybe lehet venni. A kedvezmény további feltétele a bróker cégnél kötelezően vezetendő tőkeszámla. Ezt a kedvezményt sosem lehet véglegesen megszerezni, valamikor vissza kell majd fizetni a korábban adóból leírt forintokat. Ezért kapta e kedvezmény az „adóhitel” elnevezést. Jelentős eltérés a korábbitól, hogy amíg a részvények, befektetések 3 éves birtoklása után a kedvezmény véglegessé válhatott, most csak időlegesen vehető igénybe. A korábbi gyakorlat lehetetlenné tette a befektetések forgatását is, holott az értékpapír-piac és a tőzsde érdeke a mobilitást kívánja. Az osztalék adója A befektetés ösztönzésének másik eszköze az osztalék adójának mérséklése. Az idei 10, illetőleg 20% helyett az osztalék adója egységesen 10% lesz. Az első 100 ezer forint osztalékra eső adó azonban a bevallásban visszaigényelhetővé válik. A takarékbetét és értékpapír kamatának 10%-os forrásadója már 1994 november 1-jétől nulla százalékra csökkent, vagyis gyakorlatilag nem adózik. Az árfolyam-nyereség mai 20 %-os lineáris adója 10% lesz jövőre. Ezt az adót sem kell azonban megfizetni, ha magán- személy árfolyam-nyeresége a bróker cégnél vezetett tőke számláján keletkezik. Átalányadó 1995-től az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók választhatják az átalány adózást is. Ez a bevétel százalékában kifejezett jövedelem-tartalmat, illetőleg ennek 25%-át, mint átalányadót jelenti. A törvény által megállapított bevételi határ 3, illetőleg 15 millió forint, tapasztalataink szerint ennek alapján az egyéni vállalkozók mintegy 90 %-a választhatja ezt az adózási formát. Az átalányadó lineáris adó, arra nincs sem 0 kulcs, sem 44 %-os elvonási mérték, sem adókedvezmény. Az átalány adózást febmár 15-ig, a bevallási nyomtatvány erre a célra szolgáló rovatának megjelölésével választhatják az egyéni vállalkozók. Az átalányadózó pénztár- könyv helyett bevételi nyilvántartást vezet, s mentesül néhány alnyilvántartás (pl. gépkocsi-használati nyilvántartás) vezetése alól. A családi pótlék adómentes A családi pótlék adómentes marad, ezt azért szükséges megjegyezni, mert az előkészítő munkák egyik fázisában szóba került e juttatás esetleges adókötelezettsége. Ugyanakkor a gyermekkedvezmény megszűnt és az így keletkező többlet adóbevételt a költségvetési törvény szociális kiadásokra csoportosítja át, ez a pénz a gyermeknevelési támogatásban és más szociális juttatásokban kerül majd vissza a gyermekes családokhoz. Az adótörvény jövőre lehetővé teszi, hogy a földhaszonbérleti díj adózására a magán- személy 20%-os forrásadót válasszon. Miután a földhaszonbérleti díjak többsége a korábbi földjáradékból keletkezik, célszerűnek látszott e kérdés azonos adóügyi kezelése. Ez a kedvezmény legfeljebb évi 50 ezer forint bérleti díjig választható. Az étkezési hozzájárulás alapesete változatlan maradt. így a munkavállaló részére természetben juttatott havi 1200 forintos étkeztetés adómentes, ideértve az ilyen célra forgalomban lévő utalványokat is. Ha azonban a munkáltató melegételt tud biztosítani - és ez új vonása az adórendszernek - az adómentesség havi 1600 forintig terjed. Vámosi-Nagy Szabolcs Az idén még érdemes volt a számlákat gyűjteni Fotó: Tóth r» 4 á l
