Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-28 / 358. szám (356. szám)
10 üj Dunántúli napló 1994. december 28., szerda r ..... A z olvasó véleménye Ünnepség a szociális otthonban Pécsett, a Malomvölgyi Szociális Otthon lakóinál, nagy örömünkre itt járt a „Mikulás” és minden lakót felköszöntött. Hálásak vagyunk az otthon minden dolgozójának, hogy ennyire figyelmesek velünk. Az otthon lakói nevében: Illés Julianna Batyusbál A Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága báty usbált rendezett a korai fejlesztésben részesülő gyermekek és családtagjaik számára, melynek támogatói a Baranya Megyei Művelődési Központ, a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet, a Vöröskereszt Baranya Megyei Szervezete, a Sáfár Shop, a Márkus Színház és a mohácsi City zenekar voltak. Segítségükkel lehetővé vált a rendezvény sikeres lebonyolítása. Merényi Lászlóné a bizottság vezetője Karácsonyt váró ünnep Karácsonyt váró ünnepet rendeztek a Békesség Klub tagjai. A Görcsönyi Idősek Otthonának vezetői színvonalas műsorral kedveskedtek a klubtagoknak. A TESZ elnöke rendezvényünket anyagilag támogatta. A klub elnöke és tagjai is sokat fáradoztak, hogy szebbé, gazdagabbá tegyék a meghitt és szép ünnepünket. Imre Margit a Békesség Klub vezetője Adomány a gyermekotthonnak A bakócai gyermekotthon lakói mintegy 60 ezer forint értékű ajándékot kaptak Földiné Macsó Rózsa pécsi, valamint a H-COSID sásdi ruházati bolttól. Gyerekeink nagyon örültek a karácsonyi meglepetésnek. Kovács Tibor igazgató Erdélyiek Klubja A pécsi Erdélyiek Klubja buszos hazautazást szervezett a karácsonyi ünnepekre azoknak, akik az ünnepeket otthon, Erdélyben kívánták tölteni. Az útvonal Pécs-Nagyvárad-Kolozs- vár-Marosvásárhely volt. Erdélyiek Klubja Műsor az otthonban A karácsonyt megelőző héten színes műsorral kedveskedtek a görcsönyi Idősek Otthona lakóinak a görcsönyi Általános Művelődési Központ tanulói és óvodásai. Az otthon lakóinak énekkara is fellépett. A katolikus egyház gyermekei pásztorjárás keretében jelenítették meg a betlehemi éjszakát. Dr. Keresztes Tamás intézetvezető Harminc kilométeres sebességkorlátozás? Olvasom az újságokban, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság indítványozza: a belterületeken az önkormányzatok óránként 30 kilométerre korlátozzák a járművek megengedett sebességét 1995. évben. A hír megmozgatja a fantáziát, hiszen a fejlődés távlatai beláthatatlanok. Bizonyított tény, a gépjárművek lassúbb haladása csökkenti a baleseteket és azok súlyosságát. Nem kéne tehát leragadni a 30 km-es határnál, ami egy kerékpározó kényelmes túra sebessége, sokkal biztonságosabb lenne a 15 kilométeres sebességet engedélyezni a gépjárművek számára. Az 1996-os évtől pedig be lehetne vezetni az 5 km/órás sebességhatárt, amivel tovább lehetne növelni a közlekedés biztonságát. Ez a korlátozás már azzal az előnnyel is járna, hogy az eszeveszetten rohangáló gyalogosok sebességének ellenőrzésére és kemény bírságolására is sort lehetne keríteni. Földhözragadt módon gondol kodik áz, aki úgy hiszi, a közlekedés biztonságának növelésére jobb megoldás, hogy több, jobb, biztonságosabb utat, kanyarodó és kapaszkodó sávot, elkerülő utat, közlekedési lámpát, kiépített' gyalogátkelőt, ne adj Isten aluljárót építsenek. Végtére is, azok a milliárdok, amelyek az üzemanyagok adójából, súlyadóból befolynak a költségvetésbe, illetve az ön- kormányzati kasszákba, számos, fontosabb célra is felhasználhatók. Ha kisebb lesz a megengedett sebesség, több üzemanyag fogy, jobban kopnak a motorok, ami több előnnyel jár, megnő az üzemanyagokból befolyó adó, illetve több új gépkocsit vesznek az amúgy is egyre gazdagabb gépkocsizó állampolgárok és így közvetve a hazai gépkocsi gyártást is támogatják. Az már kákán csomót keresés, hogy ezzel megnő az üzemanyagokból származó káros anyag kibocsátás, hiszen egyrészt a biztonságos megfulladásért érdemes némi áldozatot hozni, másrészt az üzemanyagok környezetvédelmi adójának további növelésével további bevételekre lehet szert tenni. Arról nem is beszélve, hogy az őrült 40 kilométeres sebességgel rohangáló gépjárművezetők határozott és kemény büntetésével nem elhanyagolható további pénzeket lehet beszedni, amelyeket természetesen szintén nem költenénk a közlekedésbiztonság fokozására. Némi gondot csak az okozhat, ha a gépjárművezetők dühükben letennék gépjárművüket és buszra, robogóra, kerékpárra szállnának, ez esetben ugyanis a költségvetés az üzemanyagok adójának elmaradása miatt totálkárossá válna. A távlatok tehát beláthatatlanok, csak így tovább a sebességkorlátozás nyílegyenes útján! Dr. Horváth Csaba Reménytelen állapotok uralkodnak időtlen idők óta a budai állomási buszvégállomásnál. Omladozó váró, szemét, üvegcserép, ürülék fogadja a minden nap arra kényszerülő utast Fotó: Müller Veszélyes kutyák országszerte Lassan minden hétre jut egy szomorú hír arról, hogy őrizetlenül hagyott kutyák megmamak gyermeket, idős embert. Felháborító volt a minap az a hír is, hogy elkóborolt a gazditól egy fekete színű, kiképzett, őrző-védő kutya, amelyik a felemelt kézmozdulatra támad. December 16-án délelőtt az ÁNTSZ épülete előtt megláttam a kutyát, ráillett a „személyleírás”. Azonnal bementem az ÁNTSZ portájára, s kértem az akkor szolgálatban lévő portást, hogy segítsen. Ezt a portás visz- szautasította, mondván, ez nem rájuk tartozik; ott a nyilvános telefon, hívjak egy sintért. A megdöbbenéstől szinte szólni sem tudtam. Ezután azért megtettem, amit minden jóérzésű ember megtenne: értesítettem egy kutya- menhelyet. Itt megnyugtattak, hogy intézkednek, hiszen egészen biztos, hogy az elkóborolt, veszélyes ebről van szó. Azt nem tudom, volt-e a kutyának áldozata a néhány nap alatt. Csak remélhetem, remélhetjük, hogy nem. S még egy gondolat! Szegény kutyákra haragszunk, mikor közelítenek felénk, megugatnak, acsarkodva körbetáncolnak; természetesen póráz, szájkosár nélkül. Pedig azokra a gazdákra kéne haragudnunk, akik beláthatatlan távolságban, csoportba verődve trécselnek. T. N. Pécs Nem lehet elhallgatni sem elnézni hova jutott a kutyatartás az országban. Gombamód szaporodnak, ellepték az utcákat, tereket és épületeket. Ugatnak a lakásokban a lépcsőházakban és a liftben. Van lakás, ahol több kutyát is tartanak. Hajnaltól késő estig, sőt éjszaka is ugatnak, mert a gazdi különböző játékot talál ki számára: pl. kutyaviadalok az épületek között. A lakók kénytelenek tűrni és megvárni, amíg kifáradnak és elvonulnak a kutyások. Példa erre a kertvárosi Darvas utcai posta melletti üres tér. Ez itt az ebek „paradicsoma”, itt szabadon és büntetlenül lehet futni és harapni. Itt a kutyafuttató és itt zajlanak a kutyaviadalok. Vérebek póráz és szájkosár nélkül. Láttam hogyan szedtek le egy kislányt a kerékpárról. Láttam, amikor iijős nénit aki a posta felé haladt megtámadtak az ebek, körbeforogva próbált védekezni, miközben a gazdi a fűben feküdt és szolidan hívogatta kedvencét. Esetleges reklamáció esetén az ebtartók igen agresszívak. Hova fogunk jutni egy-két év múlva, amikor már most halálos sebet ejtenek gyermeken és felnőtt járókelőn. Ki fogja megállítani ezt a veszélyes szenvedélyt? Szeretnénk nyugodtan élni és közlekedni, ezért kérjük az illetékeseket, hogy tegyenek meg mindent a biztonságunkért és a két tábor közti békéért. Cs. B. Pécs Óvodai rendezvény Rendszeresen láthatjuk óvodánkban a BÁBOVI két művészét Komor Lászlót és Nemes Lászlót gyermekeink és dolgozóinak nagy örömére. Előadásainkra bérletet váltottunk. Hat alkalommal láthatják őket a gyerekek. Eddig három előadásukat élvezhettük - Mesél az erő, Varázscsengő és Csillagszóró címmel. Művészetükkel házhoz mennek, a gyerekek saját környezetében rendezik be színházukat. 83 kisgyereknek ugyanolyan felkészültséggel, szeretettel, tisztelettel játszanak, mint több száznak. Áz egyes előadások összeállításában, tartalmában, megformálásában, kifejezés- módjában, egyaránt a hozzáértő, igényes művészi értéket képviseli. Művészetükkel felejthetetlen élményt nyújtanak a három éves korosztálytól az ötven évesig, akinek megadatik, ezen a koron túl is. Patakiné Orovicza Adrienn a Vargha Damján úti óvoda óvodavezetője Várjuk a nagycsaládosokat Komlón, a Juhász Gyula Klubban megalakult a Nagycsaládosok Komlói Egyesülete. Az alakuló ülésen részt vettek az alapító tagok (12 fő 12 család képviseletében), valamint Gál Györgyné, a pécsi NOÉ Egyesületének titkára. Az alapító családok zöme öt fős, de meg kell említeni Hra- bóczki Mátyás családját: feleségével együtt tíz gyermeket nevelnek. Egyesületünk célja a komlói nagycsaládosok érdekképviselete, szolgálata; és a nagycsaládok egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése. Három tagú elnökséget választottunk: elnöknek Jéhné Buhály Máriát, helyettesének Nagy Józsefnét és titkárnak Nagy Csabánét. Egyesületünk a nagycsaládosok számára nyitott, amennyiben egyetértenek az alapszabályunkkal, amelyet a közgyűlés elfogadott. Érdeklődni lehet a 72/486-065, a 482-581 és a 484-960-as telefonszámokon. Nagycsaládosok Komlói Egyesülete Szelektív hulladékgyűjtés Örömmel olvastuk az Új DN december 17-i számában az „Indul a szelektív hulladékgyűjtés Pécsett” című írást, melyben szerepel, hogy kísérletképpen Kertvárosban próbálják ki először, miként működtethető az anyagféleségek szerint elkülönített szemétgyűjtés. Örvendetes tény, hogy szakembereink nem hiába utaznak külföldre tapasztalatot gyűjteni. A cikkhez tartozó képaláírás is sokat sejtet: „ezentúl nemcsak külföldön találkozhatunk ezzel a gyűjtési móddal” (a képen egy „újságpapír” feliratú kukásedény látható). De(!), a fenti örvendetes tény mellett nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Pécsett - amelyhez közigazgatásilag egyes peremkerületek is hozzátartoznak - még nem megoldott a hulladék elkülönítése magától az embertől sem. Pécs-Vasa- son, és Pécs-Somogyban néhány területen a helyzet katasztrofális, a szemét elhordatlanul áll évek óta. Halmozódik a lakótelepek körül, sőt a parkerdőben és a játszóterek közvetlen közelében is. Felhívjuk az illetékes önkormányzati hatóság figyelmét és segítségért fordulunk a Környezetünkért Alapítványhoz, hogy először ne a szemét egymástól való elkülönítésére koncentrálják anyagi erőiket, hanem a szemét embertől való elkülönítésére. Dr. Bársony Farkas a Vasasi Rekreációs Park Egyesület ügyvezető elnöke Jogi tanácsadó Baloghy G.-né kérdése, hogy a családi pótlék iránti igényt szóban elő lehet-e terjeszteni. A családi pótlékról szóló többször módosított 1990. évi XXV. törvény 7. §-a szerint a családi pótlékra vonatkozó igényt a jogosult szóban vagy írásban előterjesztheti. A végrehajtási rendelet szerint a szóban bejelentett igényt az erre rendszeresített nyomtatványon írásba kell foglalni, és arról az igénylőnek igazolást kell adni. Ide tartozik, hogy az igénylőre vonatkozó adatokat személyi igazolvánnyal, a gyermekre vonatkozó adatokat pedig eredeti születési anyakönyvi kivonattal, vagy annak hiányában más okirattal kell igazolni. Abban az esetben, ha az igénylő előzőleg már részesült családi pótlékban, vagy azt olyan gyermek után igényli, aki után korábban már más személy kapott családi pótlékot, a pótlék az előző folyósító szerv által kiállított „Családi pótlék folytatólagos igénylésére jogosító igazolvány” alapján állapítható meg. K. T. az iránt érdeklődik, hogy az egyösszegű hadiárva ellátásra ki jogosult. Az 1994. évi XLV. törvény 10. §. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az a hadirokkant, hadiözvegy és volt hadiárva, akinek az 1949. január 1-e előtt megállapított hadigondozotti pénzellátását ezen időpontot követően politikai okból megszüntették, az elmaradt pótellátás kompenzálására egyösszegű térítésre jogosult. Az egyösszegű térítés megállapításáról a jegyző határoz. A kérelmet hozzá kell benyújtani. S. F.-né édesanyja a napokban meghalt. A nyugdíját még nem kapta meg. Kérdezi, hogy az e hónapra járó ellátását még felveheti-e, vagy nem. A nyugellátás felvételére nem jogosult, mert a halálát követően azt a postás nem adhatja át. Ä hatályos jogszabályi előírások értelmében a jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától egy éven belül. Az ellátás kifizetését tehát olvasónknak kell kérni Budapestről, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól a folyósítási törzsszámra való hivatkozással. Kiss B. kérdése, hogy a hadirokkant milyen térítés- mentes gyógyászati ellátásra jogosult. Az 1994. évi XLV. törvény 17. §-ában meghatározottak szerint a hadirokkant bármilyen betegségével kapcsolatban térítésmentesen illeti meg: a. / orvosi alapellátás (gyógykezelés), b. / állami, önkormányzati intézményi ellátás (kórház, szanatórium, gyógyfürdő, terápiás ellátások), c. / fogászati ellátás, d. / állami, önkormányzati szociális intézményi ellátás. A most ismertetett térítés- mentes ellátásokra való jogosultság a hadigondozott egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségét nem érinti. A hadirokkant térítésmentesen jogosult a hadieredetű fogyatkozás folytán használhatatlanná vált, vagy hiányzó testrészének mesterséges pótlására és azokra a gyógyászati segédeszközökre, műlábci- pőre, amelyekkel életvitele, munkaképessége helyreállítható, vagy javítható. Térítés- mentesen jogosult a gyógyászati segédeszköz javítására, valamint szükséges pótlására. S. B. évek óta rokkantsági nyugdíjban részesül. Tavaly betöltötte a korhatárt, de egészségi állapota az utóbbi hetekben nagyon romlott. Kérdése, hogy a rokkantsági nyugdíját felemelik-e és mily mértékben. Az 1975. évi II. törvény 52. §-a úgy rendelkezik, hogy ha a rokkantsági nyugdíjas állapotváltozás miatt más rokkantsági csoportba kerül, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelelően módosítani kell. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét állapotváltozás miatt módosítani nem lehet. H. I. kérdezi, hogy a munkáltatója egyoldalúan módosíthatja-e a munkaszerződést? A Munka Törvénykönyvének 82. § (1) bekezdése szerint a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Kollektív szerződés a munkaszerződést a munkavállaló hátrányára nem módosíthatja. A munkaszerződés módosítására a megkötésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. S. Á. k *. k
