Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-28 / 358. szám (356. szám)

1994. december 28., szerda Korunk üj Dunántúli napló 11 A káosztól a rendig Az Idő sem létezik öröktől fogva A görög mitológia szerint kezdetben volt a Khaos, a nagy rendezetlenség, mellette csupán egyetlen működő erő létezett, az Eros, a „Szerelem”. Őket Uranos és felesége Gaia kö­vette, az Ég és a Föld. Utóbbiak gyerekei a százkezű óriások, a még kialakulatlan világ formát­lan szömyalakjai. Unokáik a kyklopsok, az egyszemű óriá­sok. Uranos amikor meglátta szörnyű leszármazottak, elbor­zadt a látványtól, és megkö­tözve lehajította őket az alvi­lágba, mely olyan messze van a Földtől, mint a Föld az Égtől. Uranos további fiai a titánok, közülük a legidősebb Ókeanos, a legfiatalabb Kronos, az Idő. Lányai is voltak, kik közül a második Rhea. Apjuk kegyetlen tette miatt Kronos a bánkódó anyjától kapott sarlóval meg­fosztotta apját férfiasságától, de Uranos kiömlő véréből megszü­lettek az Erinnysek, a bosszúál­lásnak, a lelkiismeretnek az is­tennői. Segítségül jöttek a titá­nok, a kegyetlen Uranost meg­fosztották hatalmától, majd Kronosnak adták át a hatalmat. Ő Rheát vette feleségül, de szü­leinek azon jóslatától félve, mely szerint fiai meg fogják dönteni hatalmát, megszülető gyermekeit sorba lenyelte. A legfiatalabb gyermek Zeus a sorstól úgy menekült meg, hogy anyja egy követ csomagolt be a pólyába, s azt nyelette le Kro- nosszal, a csecsemőt pedig Kréta szigetén rejtette el és ne­velte fel. Ő felnövekedvén az alvilág foglyai segítségével tíz év alatt legyőzte apját és a titá­nokat, s testvéreit Pseidont, Hadest (Plútón), Hérát, Démé- tert, Hestiát, így ebben a sor­rendben, tehát megszületésük fordított sorrendjében kiöklen- deztette apjával, és maga mellé ültette őket az égi trónra. A kyklopsok készítették Zeusnak a villámokat, Hadesnek a látha­tatlanná tevő sisakot, Poseidon- nak a háromágú szigonyt. Egy­más között osztották fel aztán a világot. Zeusé lett az ég, Posei- doné a tenger, Plutónnak jutott az alvilág. A titánok gyerekei többek között a Hajnal, a Nap, a Hold, unokái például a Szelek és a Csillagok. Leszármazottaik a Győzelem, az Erő és a Félté­kenység is. E széles rokonságot aztán már - úgy tűnt - lehetet­len legyőzni. Csak a csillagá­szat teremtett rendet az égbol­ton, ott sok mitológiai személy nevét megörökítette. Jutott be­lőlük bőven a bolygókra, kis­bolygókra, holdakra, csillagké­pekre. Jogszerűen kapta meg legnagyobb bolygótestvérünk Zeus latin nevét, így lett Jupiter. Az idén november 17-én volt együttállásban a Nappal. De­cemberben a hajnali égen lát­ható a Mérleg majd a Skorpió csillagképben. Az év végén már két és fél órával a Nap előtt kel fel. Megfigyelése a déli félteke lakói számára kedvezőbb mint a mienkre. Tavasszal és nyáron égboltunkon mégis ez lesz az uralkodó bolygó. Most azonban hajnalonként a Vénusz az. Már 3/4 4-kor, négy órával a Nap előtt felkel. Tő­lünk távolodik ugyan, de sarló alakja növekszik, így legna­gyobb fényességét, -4,7 magni­túdót december 9-én éri el. Éjjel azonban az éjfél előtt felkelő Mars az uralkodó bolygó az Oroszlán csillagkép­ben, mely azonban csak -0,2 fényrendű. Vörös fényéről is­merhető fel könnyen. így mind a korán kelők, mind a későn fekvők találhatnak szép bolygót a derült égbolton. Dr. Tóth Épül az Űr- Disneyland A Daimler-Benz cég bejelentette, hogy a most kikísérletezett környezetkímélő autóját, a Swatch-mobile-t Franciaországban fogja gyártani. Ez Franciaországnak 9000 új munkahelyet jelent. AZ AUTÓIPAR LEGNAGYOBB ÜZLETE Ki teszi négy kerékre Kínát Az Űr-Disneyland látoga­tója potom harminc márkát szurkol le a kapunál és per­ceken belül a Kozmoszban találja magát: csillagporos ösvényeken száguld akár a világűrben is igencsak távo­linak számító titokzatos Vö­rös Bolygó, a Mars felé. Ez történhet 1998-ban Brémában, ahol megnyílik a Space Park (Űr-park), a nagy kozmikus játszótér, aminek építésére már százhuszonkét millió márkát tettek letétbe a beruházók. Az érkezőt hi­permodern űr-pályaudvar fogadja, ahol mesterséges napfény áraszt el mindent. Innen indul a kalandos expe­díció a hét különböző „téma-parkba”. Az egyik sztár az annyiszor megálmo­dott „időutazás”. A szuper­szerelvény süvítve száguld be a sötét „időalagútba”, hogy onnét néhány perc múlva kirohanjon a megter­vezett jövő fényárban úszó tájaira. A nagy képernyőkön három-dimenziós felvételek teszik teljessé, néha félelme­tessé az illúziót. így például a Mars felé száguldó űrhajók utasai látják, hogyan távo­lodnak el eddigi életük egyetlen bázisától, az anya­földtől. A megérkezés sem kisebb élmény. A valóság­ban a „Mars-csarnok” ak­kora, mint egy nemzetközi­leg hitelesíthető futball-pá- lya, ahol az érkező, immár gyalog, kietlen sivatagi tájon bandukolhat. Némi plusz-költség ellenében a Vörös Bolygón tett sétát az eredetihez megtévesztően hasonlító, műanyagból ké­szült „Mars-kövek” felsze­désével tehetjük még emlé­kezetesebbé. Henry Ford a híres T-model- lel négy kerékre tette Amerikát, és ezzel - mint mondani szokás - elindította a csillagok felé. Kínában ma 1,2 milliárd ember él, 2010-ig 300 millióan szeret­nének saját kocsit. A tervhivatal becslése szerint az ezredfordu­lóig 4,2 millió kínainak lesz is erre pénze. Hat év alatt ennyi autót eladni - ez sem csekély­ség. S ha az új évezred első fe­lében megvalósulna 300 millió kínai álma, akkor csaknem any- nyi új autóra lenne szükség, mint amennyi jelenleg világvi­szonylatban közlekedik, azaz mintegy 330 millió darabra. Nem csoda, ha ezekben a na­pokban egymásnak adják a ki­lincset a nagy autókonszemek vezetői az illetékes pekingi hi­vatalokban. A kormány csak egy év múlva dönt, de az öl­döklő harc már megkezdődött.- A kínaiak már tavaly októ­berben megkerestek bennünket és mi azonnal közöltük, hogy beszállunk a versenybe. Nem lehet kimaradni a történelem legnagyobb üzletéből - mon­dotta Pekingben Wendelin Wie- deking, a Porsche elnöke. Lehet, hogy közösen pályázunk a Mer- cedes-művekkel.- Ez logikus lenne - mondta a kínai fővárosban Jürgen Hűb­bért, a Mercedes személygép­kocsi-gyártásának nagyfőnöke.- Nekünk megvan mind a műszaki, mind az anyagi bázi­sunk egy ilyen gigászi prog­ramhoz, és a Porsche kiváló mémökgárdája csak erősíti po­zíciónkat. Az igazi kihívás, hogy az FCC-nek (Family Car China, vagyis kínai családi autó) nem szabad 15 ezer már­kánál többe kerülnie, mi pedig drága autókat készítünk. De majd valahogy megoldjuk. Ezt az üzletet nem szabad kihagyni! Kínában most másfél millió személyautó fut, ennek egy szá­zaléka van magánkézen. A tava­lyi 230 ezer darabos termelés 43 százalékát a Volkswagen-Audi adta. Martin Posth, a cég ázsiai kereskedelmi igazgatója azt mondja, nagy előnnyel indulnak a 22 autómamut versenyében, mert a többieknél korábban jöt­tek és bedolgozóik 85 százaléka kínai. Főtermékük, a Santana ugyan drága, ezért az FCC alap­jává a Seat Cordobát szeretnék tenni. A General Motorsnak - az Opel révén - ugyanez a terve a Corsával - és a sor folytat­ható. Pekingben, a 22 versenytárs minapi találkozóján többek közt ott volt Dennis Root, a Chrysler alelnöke, Louis Schweitzer, a Renault vezére, Pehr Gyllen- hammer, a Volvo legendás ex-nagyfőnöke, valamint Frans Sevenstem, a Volvo és a Mitsu- bisi közös cége, a Nedcar igaz­gatója. A kínaiak állítólag máris felfigyeltek egy adatra: tavaly a Volvo 11 ezer munkásai száze­zer autót gyártott, a Nedcar - hála a japán szorgalomnak és robotoknak -- négyezer ember­rel 200 ezret. A jelek szerint a Toyota or­szága sem marad ki a történe­lem legnagyobb üzletéért folyó versenyből. Mikrorobot A japán Seiko Epson Corp. saját közlése szerint a világ leg­kisebb fényvezérlésű játékro­botjának árusítását kezdi meg. Amint arról a japán gyártó To­kióban beszámolt, a „Nino„ mikrorobot szenzorai minden fényforrásra reagálnak, így a napsugarakra vagy a villanó­fényre. A robot méretei: mélysége 10,3 milliméter, szélessége 8,5 milliméter, magassága 8,6 mil­liméter, súlya pedig mindössze 3,7 gramm. A játékrobot min­den egyes fényimpulzusra 18,6 millimétert képes megtenni má­sodpercenként - közölte az óráiról híres Seiko Corporation leányvállalata. A computer már gyorsabb . A gondolkodás árnyoldalai A computer, jóllehet ma már sokkal gyorsabban „gondolko­dik” az embernél, mégsem oko­sabb, s semmiképp nem intelli­gensebb az agynál - állítja Ro­ger Penrose, az ismert brit tu­dományos szakíró, aki a napok­ban jelentette meg A gondolko­dás árnyoldalai című könyvét. A könyv egyetlen alapkérdést vizsgál: képes-e a tudomány olyan gépek előállítására, ame­lyek tökéletesebbek az agynál. Penrose, aki nemcsak író, ha­nem matematikus és fizikus, oxfordi professzor is, egyszer már eljátszott ugyanezekkel a gondolatokkal egy 1989-ben megjelent könyvében, mely „A császár új agya” címet viselte. Mindkét könyvében keresi azo­kat a dolgokat, amelyekre kizá­rólag az emberi agy képes. Az új könyv hírére megszól­lak az ellentábor is. Oliver Strimpel, a Bostoni Computer Muzeum igazgatója a gépek pártját fogta. Ugyanezt teszi Marvin Minsky, aki a mestersé­ges intelligencia elméletének egyik vezető képviselője és úgy véli, hogy az, amit Penrose em­beri intuíciónak nevez (Penrose szerint ez az egyik dolog, amit a gépek soha nem fognak megta­nulni, bármilyen gyorsan vé­gezzék is matematikai művele­teiket), nem egyéb találgatásnál. Új munkájában a brit tudo­mányos bestseller-író változat­lanul azt igyekszik alátámasz­tani, hgoy a computerek a sza­bályozható folyamatok vilá­gában működnek hibátlanul, míg az intelligencia világában gyengébbek az embernél. Ezt bizonyítja szerinte az az ismert körülmény, hogy a sakkjáték­ban eddig a legjobb számító­gép-programok sem tudtak ver­senyre kelni az emberi aggyal, mely mindig újabb, elmésebb megoldásokat keres a változó helyzetekben. Hogyan kapunk influenzát? Eddig nem létezett olyan gyógymód, amely az influenza- vírust alapjaiban kezelte volna. Most Yeon Gyű Yu és más amerikai tudósok, a kaliforniai egyetem kutatói megtették az első lépést ez irányba: először sikerült ugyanis megállapítani, hogyan jutnak be az influenza- vírusok az emberi szervezet sejtjeibe. A kutatók eredménye­iket a Science legújabb számá­ban ismertették. A vírus - amely az orr nyál- káhártyájának sejtjeit támadja meg, s innen jut be a testbe - kibocsát egy „fehéijespirált” s ennek segítségével kapcsolódik a sejtekhez. Az amerikai kutatók most tisztázták a folyamat részleteit is. Eszerint a kórokozó a testé­ből kinyúló hemagglutinin-mo- lekula segítségével rátapad a célsejt külső hártyájára. Ézután létrejön egy hólyagocska a ví­rusból és a sejthártya egy részé­ből. A hólyagocskában ezután megváltozik a gáztartalom, s ezáltal a hemagglutinin-mole- kula minden olyan része felsza­badul, amely a vírust rugósze- rűen behúzza a hólyagocska belső falába. A vírus külső és a hólyagocska belső fala egy­másba olvad, a kórokozó gene­tikai információja pedig bekerül a sejtbe. Ez az influenza kez­dete, amely során a megtáma­dott sejtek arra „vannak ítélve” hogy újabb és újabb vírusokat hozzanak létre. Újabb 29 műemlék a Világörökség listáján Genetika a nyomozásban Az UNESCO 29 újabb kultu­rális és természeti „csodával” egészítette ki a Világörökség listáját. Mint a hírügynökségek beszámolnak róla, a listán első ízben szerepelnek dániai, grú- ziai, luxemburgi, litvániai és ugandai épületek. ■ Ezzel 440-re emelkedett a kü­lönlegesen értékes műemlékek száma. A listán a többi között szerepel a Lhászában, Tibet fő­városában lévő Potala palota, az olaszországi Vicenza város és a perui Nazca helységben lévő misztikus óriási szoborcsoport, amelyet csak repülőgépről lehet látni. Ugyancsak a Világörökség listájára került a litvániai Vil­nius ősi városrésze és a Popoca­tepetl mexikói vulkánon épült monostor. További részét alkotja a Vi­lágörökségnek Luxembourg vá­ros régi erődje, a dániai Jelling- beri az őskori sírok, a Bagrati katedrális és a Gelati monostor. Ugyancsak szerepel az új listán Uganda Ruwenzori és Bwindi nemzeti parkja, az andalúziai Donana madárrezervátuma és a vietnami Ha Long öböl, a maga 1600 szigetével. Venezuela Canaima nemzeti parkja, ahol egy 1000 méter magas vízesés található és amely Sir Arthur Conan Doyle-t az „Élveszett világ” című mű­vének megírására ihlette, ezután szintén a Világörökség részét képezi. Brit, egyesült államokbeli, kanadai és brazil bűnügyi szak­értők arról álmodoznak, hogy egykor minden csecsemőtől rögtön születése után vért vesz­nek majd, megállapítandó öröklőanyag-tulajdonságait. El­képzeléseik szerint eme geneti­kai jellemzők óriási adatbankba kerülnek, hiszen nem zárható ki, hogy egyszer tömeggyilkos lesz a kicsike. A háttérben az a felismerés húzódik, hogy a génelemezések mind gyakrabban buktatják le erőszakos bűncselekmények tetteseit, vagy zárnak ki ártatla­nokat a gyanúsítottak sorából. Ennek feltétele, hogy a szak­embereknek sikerüljön a tett színhelyén vér-, nyál-, vagy spermanyomokat, vagy akár egyetlen hajszálat begyűjteniük. A géntechnikai ujjlenyomat, amelyet 1985-ben fedezett fel az angol Alec Jeffreys, bonyo­lult vegyi és biológiai eljárá­sokkal teszi láthatóvá és össze­hasonlíthatóvá az egyedi kódot. Az igazságügyi orvosszakértők időközben már az egykor gene­tikai ujjlenyomatnak elnevezett PCR-eljárás hetedik generáció­jával dolgoznak. Az érzékeny PCR-szerszám új kaput tárt fel a nyomelem­zésben. Ennek köszönhetően sikerült nemrég két betöréssel gyanúsított személyt kizárni a lehetséges tettesek sorából, mi­után a szakemberek megvizs­gáltak két egy évnél is régebbi cigarettacsikket. Egy bankrab­lásnál használt gyapjúsapkán még másfél év után is kimutat­hatóak a gyanúsítottéval meg­egyező DNS-minták. Korábban a tudósoknak mintegy 250 ezer ondósejtre volt szükségük a DNS-elemzés elvégzéséhez, ma elegendő egyetlen egy is. A módszerek mindazonáltal nem hibátlanok. Ujjköröm alatt talált vémyomok okoztak álmatlan éjszakákat egy német műsze­résznek. 1992 januárjában egy tűzoltóbál alkalmával megerő­szakoltak és megfojtottak egy 19 éves diáklányt. A fiatalem­ber körme alatt talált vér az ál­dozattól való, állapították meg az orvosszakértők. Ezen kívül a gyanúsított spermájának géntí­pusa is egyezett az áldozaton ta­lált nyomokéval. Az ifjú heve­sen tagadott. A rendőrség végül az ünnepség mind a 139 férfi résztvevőjétől vérmintát vete­tett. Egy finomított elemzés vé­gül felmentette a műszerészt és helyette egy masszőrt ültetett a vádlottak padjára. A géntechnika megbízható alkalmazásához a laboratóriu­moknak egy sor előfeltételt kell teljesíteniük. Ezek sora a száj­védő maszkkal és a kesztyű vi­selésével kezdődik és névtelen minőségellenőrzésekkel végző­dik. Ennek mintegy ötven labo­ratórium rendszeresen aláveti magát. A munka a Nemzetközi Törvényszéki Hemogenetikai Társaság jól bevált irányelvei alapján folyik. Az igazságügyi orvosok vé­leménye szerint a PCR-rel ed­dig nem ismert felelősség hárul a szakértőkre. A tudósoknak igen tartózkodóknak kell len­niük eredményeik értékelésekor és kritikusan kell megítélniük anyagokat. A német szövetségi bíróság egyik ítélete szerint a DNS-elemzés mint értékes ki­egészítő bizonyíték nyert elis­merést. A német bűnüldözők legna­gyobb sajnálatára a németor­szági adatvédelmi törvény meg­tiltja a PCR-elemzések eredmé­nyeinek tárolását. * 1 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents